Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-14 / 4.szám

Természetesen minderről már tudomása volt a mi ekzótikus útitársunknak. Ekkor azután ki is lobogott apró szemeiből a lelkesedés pillanatnyi lángja, mikor ezt szavalta : — Jus ja, mein Herr! Russen vertilgen war, unsere nationale und heilige Pflicht I Danke, Danke ! (Igen, igen, uram. Az oroszokat elpusztítani a mi nemzeti és szent kötelességünk volt. Köszönöm, köszönöm.) Azután a fiatal japán tudós bemutatta nekünk a saját diadalát, a heidelbergi kutyabőrös diplomát, de a különféle német kulturegyesületek tagsági jegyéit is; végre meg kellett tekintenünk a japáni kinevezési okiratát is, melyen az uralkodó disz a mikádó istenített bálványfeje volt a rettentő sárkány pecsét mellett. Végre hazaérkeztünk. A japán úr udvariasan elbúcsúzott családomtól és én udvariasan elkísértem a szomszéd London vendéglőbe, ahová a tudós maga cipelte értékes hozományát. A London-vendéglő szemfüles portása, mint gyakorlott idegen ismerő azonnal az előcsarnokba telefonálta a népszerű vendéglőst, akinek barátságosan átadtam a nagyszerűen fogadott japán tudóst. Másnap délelőtt már fogaton jelentkezett lakásunkon, frakkban és cilinderben, hogy tőlünk a kongreszszusra hajtasson. Ez a véletlen, de tanulságos találkozás most véletlenül alkalmat ád némi elmélkedésre, mert azóta a japánok rettentő színváltozáson estek keresztül és ezt a járványt nevezzük mi sárga veszedelemnek. A világháború forgatagában a japán a mi ellenségeinkkel szövetkezik. A magyarorszápi japán népszerűség vagy kultúra tehát eltűnt. Sőt kellemetlen érzéssé változott, mikor a ]'apánok a kinai német birtokot, Csíngtaut egyszerűen elkobozták. A német egyetemekről tehát méltán kirekesztették a japán patkányokat. (folyt, köv.) Accordok a ködben. Járom az uccát egyedül, árván, Mosollyal senki nem jön felém. Elment a kedvem, megöregedtem Életem nyarán, lelkem delén. Pedig nemrégen még vigan jártam, Kacagott minden körülöttem . . ., Napsütött uccán ragyogó reggel — Boldog álmokat szövögettem ; Dalok fakadtak szivemnek mélyén, Rímeket pengett a gondolatom S ének, ha zendült a lelkem húrján, Víg örömökről szólt a dalom. Ám itt az alkony szomorú árnya! Vége a fénynek és ragyogásnak, Csapkod a bánat fekete szárnya S amerre járok, sírokat ásnak . . . Sírokat ásnak emlékeimnek Szerelemgyilkos irigyek, vének S szánalmat színlő szemforgatással Fölöttem sír a temető-ének. Imre. Farsang. Vízkereszt bevezette Karnevál herceget. És amint megláttuk a bohém herceget, visszahökkentünk : mit keres most a kacagó vígság, az önfeledt mulatozás, a tótágastálló bolondozás ? Összeszorul a szivünk, ha rágondolunk hogy a farsang az öröm, a vígság ideje s ilyenkor érezzük igazán, mily szép az élet, édes és finom, érdemes serlegéhez érinteni ajkunkat. Farsang — olyan furcsán hangzik most ez a máskor annyi kellemességgel kecsegtető szó ; mint mikor idegennel kerülünk össze és alig tuduk mit beszélni vele. Pedig milyen jóismerősünk vagy Karnevál herceg, hány nászt hoztál magaddal nótát, trillát, kacajos estét! — De most csak menj, menj nem sarkantyúzuk fel a jókedv tüzes csikóját, mert most csak a naptár szerint van farsang, a szivekben nincs. Melankóliával gondolunk az elmúlt farsangokra, összeszorul a szivünk, de azért a levertség hollóserege ne lepjen meg. Hessegessük ezt a fekete sereget ép oly erővel, mint amilyennel ellenállunk Karnevál csábító mosolyának. Az idei farsang legyen olyan, mint a gyermekét tápláló anya mosolya : meleg, derűs, biztató. De ez a farsang, amely máskor kacér mosollyal csábított a vigasság karjai közé, ez a farsang ne mutassa az idén arcát. Lesz még idő, amikor elnémul az ágyúk bömbölő torka elül a harci zaj s akkor — akkor lesz az igazi farsang: a szivek farsangja A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás dr. Lepold Antal titkára kíséretében kedden délben a fővárosba utazott, hol még aznap délután több hadikórházat látogatott meg. Vaszary Kolos állapotáról. Az elmúlt hetekben rémhírek terjedtek el Vaszary Kolos bibornokról. Azt híresztelték, hogy a volt hercegprímás oly súlyos beteg, hogy rajta már az orvosi tudomány sem segíthet. Azonban e hirek túlzottaknak bizonyultak, mett az agg egyházfejedelem környezetéből nyert biztos információk alapján igaz hogy pár napig nagyon rosszul volt, de a hűlésből eredő baj múló természetű volt s a gondos ápolás alatta beteg állapota annyira javult, hogy napos időben ki is megy a levegőre. A hercegprímás körutazása egyházmegyéjében. Csernoch János dr. biboros-hercegprimás elhatározta, hogy egyházmegyéjének plébániáit meg fogja látogatni. A hercegprímás ezen látogatásait január végén, illetve február elején fogja megkezdeni. Az egyházfejedelmet kőrútjában titkára, dr. Lepold Antal kiséri el. Kohl püspök Budapesten. Dr. Kohl Medárd felszentelt püspök, aki, mint már jeleztük, Vaszary Kolos bíboros betegsége miatt Vaszary bíboros balatonfüredi villájában tartózkodott, Budapestre utazott. A hercegprímás ugyanis több egyházi funkció elvégzésével bizta meg a püspököt. Katonai kitüntetés. Őfelsége a király Nagy Béla 26. gy. ezredbeli tart. zászlóst az ellenség előtti vitéz és bátor magatartásáért ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. Az izr. hitközség uj elnöke. Az esztergomi izraelita hitközség érdemekben gazdag elnöke, dr. Áldori Mór kir. tanácsos, városi tanácsorvos, a hitközség elnöki tisztségéről lemondott. Az új elnökválasztás vasárnap volt a hivek nagy érdelődése mellett, melynek eredményeként új hitközségi elnökké nagy szótöbbséggel dr. Berényi Zoltán ügyvéd választatott meg. Kitüntetés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Simonyi Lajos esztergomvármegyei gazdasági tudósítónak számos éven át kifejtett buzgó működéséért elismerő oklevelet adományozott. Hősi halál. Vargha Jenő Komárom város gázgyári tisztviselője, 26. gy. ezredbeli tart. zászlós 1914. évi november 24-én, 24 éves korában Oroszlengyelországban, Szuloszovánál hősi halált halt. Ezredének általános rohamában szakaszával elsőnek ért fel a Fekete hegyre s mialatt homlokára a győzelem babérja borult, fején golyótól találva minden szenvedés nélkül halt meg. Viola Kálmán temetése vasárnap délután fél három órakor nagy részvét mellett ment végbe a kir. városi temető kápolnájából. A temetési szertartást dr. Fehér Gyula prel. kanonok végezte fényes segédlettel. Az elhunyt tekintélyes, köztiszteletben álló polgára volt a városnak. Midőn a városi pénztárosi állásról lemondott, nyugdijat sem kért. Örökölt családi vagyonát szakszerű kezeléssel, mely takarékos életmóddal párosult, igen megnövesztette úgy, hogy a város legelső virilistái közé tartozott. A belvárosi temetőben levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Hadifogság. A közös hadügyminisztérium kiadott veszteségkimutatása szerint Szentistváni Gyula 26. gy. ezredbeli tart. zászlós orosz hadifogságba jutott. Adományok a „Kolos" kórházi sebesülteknek. A „Kolos" kórházban elhelyezett harctéri sebesültek részére a következő adományok érkeztek : Fülöp Jánosnétól 4 üveg befőtt. Guzmann Jánosnétól és Adolf Edénétől (Tát) tépés. dr. Perényi Kálmánnétól 4 db. kabát, 3 db. nadrág, 1 db. mellény, 1 db. kalap és 50 db. citrom. Burány Ernőnétől 22 db. fehérnemű és 22 db. nyakkendő. Özv. Kun Lászlónétól méz és cigaretta. Bitter Rózától lábtörlők. Pleva Ferencnétől 1 db. malac. A szíves adományokért ezúton mond köszönetet a kórház igazgatósága. A Gyorsíró Egyesület ma este 6 órakor gyűlést tart a női kereskedelmi tanfolyam helyiségében. Az A) alosztálya népfölkelők behívása. A város tanácsához és a járások főszolgabiráihoz a «hét folyamán felsőbb rendelet érkezett, melynek a közönséget érdeklő részét egész terjedelmében itt közöljük: Mindazon a Magyar Szent Korona országai területén tartózkodó 1875., 1876., 1877., 1878., 1879., 1880., 1881. évben született és esetleg ennél fiatalabb A) alosztályú katonailag kiképzett) népfölkelésre kötelezet magyar állampolgárok, akik a közös hadseregnél, (hadi tengerészeméi) a honvédségnél, vagy a csendőrségnél szolgáltak és bármely okból még a nem tényleges viszonyban, vagyis polgári viszonyukban vannak (pl. mint létszámfelettik, betegek stb.) ezennel tényleges népfölkelői szolgálatra behivatnak. Fent emiitett népfe'kelésre kötelezettek valamennyien, — tehát az ajánlat lappal ellátottak is, tekintet nélkül az abban foglalt rendelkezésre, és illetőségi helyükre való tekintet nélkül a jelenlegi tartózkodási helyüknek megfelelő népfelkelő parancsnoksághoz (az esztergomiak tehát Nyitrára) 1915. évi január hó 20-ára okvetlenül bevonulni tartoznak. Félreértések kikerülése végett a honvédelmi minisztérium rendelete megjegyzi, hogy bármely okból, tehát betegség, vagy szolgálatképtelenség okából szabadságoltak, — továbbá bármely fegyvernemtől származó, tehát az összes lovasságnál szolgáltak is bevonulni kötelesek. Ellenben a jelen rendelet alapján nem tartoznak bevonulni a népfölkelési tényleges szolgálat alól bizonytalan időre felmentett népfelkelők. Hasonlóan nem tartoznak a jelen rendelet alapján bevonulni azok a népfelkelők, kik vegyes, katonai, vagy honvéd felülvizsgálat útján a hadsereg, haditengerészet, hnvédség, vagy a csendőrség kötelékéből annak idején elbocsáttattak és ennélfogva a népfölkelés B) alosztályába tartoznak. A bevonulók figyelmeztetnek, hogy vigyenek magukkal jó meleg takarót, valamint erős lábbelit és meleg alsó és felső ruházatot, evőeszközt, evőcsészét és hátizsákot, végül két napra való élelmet. A takarók árát a kincstár . becslés szerint megtéríti, a ruházatért naponkint 30 fillért fizet, az élelemért pedig az esetben, ha az illetők tényleges szolgálatra vísszatartatnak, naponkint 1 koronát fizet. A fent jelzett korosztályú népfölkelőkötelesek a rendelet minden katonai okmányukat magukkal vinni tartoznak s ezek alapján a vonatok III. osztályán bevonulásukkor ingyen utaznak. Aki a bevonulást elmulasztja, 2 évi börtönnel lesz büntetve. Mikor lép életbe a hadi pótpótadó. A pénzügyminiszter körrendeletet intézet az összes törvényhatóságokhoz, hogy a 20,000 koronán felüli jövedelmi adóra a hadi pót adó kivetése az 1914. XLVI. tc. értelmében január 1-én lépett életbe. Az adót az adó felszólalási bizottság fogja meghatározni. Adomány. Kaufmann Ferenc, a baraktábori vendéglő és kávéház bérlő jenek derék személyzete Szilveszterest alkalmából maguk között az esztergomi Vörös Kereszt részére 12 30 K-t gyűjtöttek s ezt lapunknak küldték be, hogy azt rendeltetési helyére juttassuk, mit készséggel megtettünk. Katonai lovakat eladni nem szabad. Azok a gazdák, akiknek lovai az utóbbi lóosztályozás alkalmával nyilvántartási lappal ellátva lettek, a m. kir. honvédelmi miniszter rendelete szerint, ezen lovaikat másoknak el nem adhatják. Esztergomiak igénybevétele katonai hússzállitásnál. Az esztergomi húsvágó iparosok több ízben azon kérelemmel fordultak a katonai hatósághoz, hogy a katonaság részére szükséges húskészlet szállításával őket is részesítsék a megérdemelt figyelemben. Az állomásparancsnokság most helyt adott a kérelemnek és a városi tanács útján felszólította azon helybeli húsvágó iparo-