Esztergom és Vidéke, 1915

1915-06-10 / 45.szám

A biboros-hercegprimás részvéte. Dr. Csernoch János biboroshercegprimás őszinte részvétét fejezte ki özv. Eggenhofer Aladárnéhoz intézet levelében. A mélyen sújtott családhoz valóban apostoli vigasztaló szavakat intézett a bíboros főpap. Örömünnep Dorogon. Przemysl visszafoglalása megünneplésére Dorog község közönsége Szilaveczky őrnagy úr indítványára s felkérésére a község lobogódiszt öltött, este a község díszesen ki volt világítva s a tart. tiszti iskola növendékei (mintegy 200-an) fákiyásmenetet rendeztek, az egész falut körüljárták hazafias és lelkesítő dalokat énekelve. A menet s a tüntetés impozáns volt. Dorog község képviselőtestülete a vak katonák részére 30 korona segélyt szavazott meg s azt utalványozta. Városunk leirása jelent meg dióhéjban a bécsi Dunagőzhajó társaság ezidei útleírásában: „A Duna Passautól a Fekete-tengerig, Bécs— Budapest-vonal". Az illusztrált füzet rövidesen megemlékezik a süttői, a piszkei, a nyergesújfalusi állomásokról, azután — régi nóta szerint — elsorolja Esztergom nevezetességeit. Meglepő tájékozatlanság azonban a következő állítás: „Esztergom a rómaiak Strigoniuma". Minden elemi iskolás tudja, hogy Esztergom neve a római korszakban Salva volt. A szlávok nevezték el későbben Osztri hom-nak és ebből korcsosult a Strigonium szó. Ilyen kirívó lapsus linguae nem fordul elő a Magyar Folyam- és Tengerhajózási útleírásában. Éjjeli zene afférral. Éjjeli zenéket ma már legfeljebb Kospallagon és Kutyabagoson adnak a kultúrával hadilábon álló legények. Városaink közül kétségkívül Esztergom az egyetlen hely, hol ilyes kiirtanivaló dőre duhajkodások még mindig szabadon járják. S ami a legsajnosabb, az, hogy még ma, a haza legnagyobb veszedelmének idején sem szünetelnek nálunk — rendőrségünk menthetetlen elnézése folytán — az ilyen úri(?) csendháboritások. Pedig hatóságunknak ha már magasabb szempontból nem, legalább azért is szét kellene rebbentenie a bőrükbe férni nem tudó uracsokat, mert borgőzös zajongásaiknak többnyire affér szokott a vége lenni. Amint a vasárnap — hajnali zenebona alkalmával is megesett. Mivel ugyanis a szabadságtól mértéken túl ihletett fiatal urak egyik ideál ablakjai alatt igen nagy zajjal voltak, a háziúr egész jogosan, illő hangon kiszólt nekik, hogy hagyják abba a házbelieket álmukból fölverő zajongásukat. Egyik kelleténél fölhevültebb „érett" kevésbbé illő hangon feleselni kezdett vele. Szó szót követett. Egy felnőtt is beleavatkozott az afférba, melynek vége csakis azért nem lett párbaj, mert a háziúr — a legnagyobb dicséretére legyen mondva ! — okosan és bátran a bíróság elé valónak ítélte az ügyet. Mindezt nem leleplezésül irjuk meg (noha ezt is teljes joggal tehetnők !), hanem hogy figyelmeztessük vele a rendőrségünket: mennyire ideje volna eréllyel fellépnie a modern korba nem való barbárságok ellen. Halálozás. A kérhetetlen halál nem áll meg viszmagával öreget, ifjút egyaránt. Diendorfer ny. m. kir. főmérnök a Szt. Anna utca csendes lakója akinek két fia mint cs. és kir. századosok küzdenek a hazáért; 73 éves korában e hó 6-án visszaadta lelkét Teremtőjének. — Egy viruló fiatal asszony és anya Varga Márton m. kir. postatiszt neje szül. Kaksa Mária szintén elköltözött az örök szeretet hónába. Jolánka kis lányát árván hagyva búsulnak az anya és a hitves után. Városunk fia eltűnt a harctéren. Mitter János szentgyörgymezői birtokos és vendéglős fia a 9. menet zászlóaljjal szintén odament ahol szüksége van a hazának minden fiára. Pénteken kaptak a búsuló szülők értesítést a harctérről, hogy József fiuk eltűnt. A ritka szolid, szorgalmas családban nagy a bizonytalanság miatti kétségbeesés. Negyed milliós hadikölcsön. Mint lapunkat értesíti a Párkányi Iparosok, Kereskedők és Gazdák Hitelszövetkezete Párkányban a kis emberek pénzéből 254,650 korona hadikölcsönt jegyzett. Mindenesetre hazafias kötelességet végzett a szövetkezet vezetősége és ez ügy fontosságának teljes tudatában, vannak azok a betétesek is akik tulajdonképen lehetővé tették ezt a nagy összegű jegyzést. Mezőgazdasági gépészek szabadságolása. Az aratási és cséplési idényre már most rendelte el a honvédelmiminiszter 7025. ein. szám alatt, hogy mindazok a hivatalos fűtők és gépészek akik igazolják, hogy ezen idényben mezőgazdasági gépeket kezeltek, azonnal szabadságolandók. A szabadságolás azon községekbe szól, ahol az illető állandóan vagy utoljára működött. A szabadságolás már mostantól f. évi szeptember 15-ig tart. Két hulla. A Duna titokzatos, csendes mélyéből egyszerre két hulla is a felszínre került. A Primássziget felső részén egy teljesen feloszlott férfi hullát vetett ki a viz a nádasba, az illetőről már csak annyit lehetett megállapítani, hogy külerőszak nyomai nincsenek rajta. A másik hullát a gépgyár alatt fogták ki. Ez egy csinos, jól öltözött 16—18 éves leány holtteste. Az ujján német feliratú gyűrűt visel és ebből azt következteti a rendőrség, hogy ausztriai lesz a szerencsétlen. Ezen a hullán sincs semmi nyoma a büménynek. A Duna habja minden beléjök fojtott bánatot mélységesen megőrzik és igy a hatóság is csak tapogat. Zsebtolvajlás. Vasárnap az úr napi körmeneten úgylátszik nem mindenki ájtatóskodott. Nóvák Józsefné 24 korona pénzt tett a tárcájába, hogy az ájtatosság után egyet-mást vegyen. A tárcát jó mélyen sülyesztette felső szoknyája zsebébe és hogy mégjóbban biztosítsa pénzét, zsebkendőt tett rá. Minden elővigyázatossága azonban hiábavalónak bizonyult, mert valaki mégis csak benyúlt a zsebébe és a pénztárcát kiemelte onnan. A károsult most már mit tehetett egyebet — a rendőrségre ment panaszra. Eltűnt. Varosunkra persze nem valami kedvező fén\t vet, hogy a határban érni kezdő gyümölcsöt ellopják, fényes nappal betörnek, éjjel egy telt kávéház előtt kirabolnak kereskedést, a polgárok utcára nyiló ablakait beverik, vagy az ablakszárnyakat leakasztva ellopják, most már kezdünk nagyobb stilbe lépni. A szigeten, a nagy Duna mellett a katonai uszoda előtt állott egy szerkamra. Csak állott, mert ez a deszkaalkotmany egyszerűen eltűnt. Annyi bizonyos, 1 hogy a jámbor kunyhó önmagától nem kelt lábra, hanem valaki segítette a tovalépésben. Egyszer majd arra ébredünk, hogy ellopták a városházát. Visszaélések a lisztárusításnál. Lapunk munkatársánál panaszolta egy asszony, hogy az egyik hatósági lisztárus már 2 hete nem ad neki — és úgy tudjuk másnak sem — főzőlisztet, annál kevésbé nullást. Ezt az esetet a rendőrség tudomására hoztuk, annál is inkább, mert az illető asszony mikor szóvátette az illető szatócsnak a liszthiányt és talán élesebben adott kifejezést felháborodásának, az árus egyszerűen semilyen lisztet sem adott neki. Egy másik árus ellen ismét az a panasz merült fel, hogy a kimért zacskókban nincs meg a kellő mennyiség. A közönség nevében kérjük a rendőrséget, hogy az ily lelkiismeretlen visszaéléseket a lehető legkeményebben büntesse, mert ha már a közönség drága pénzen kénytelen rossz és kevés lisztet venni, legalább kapja azt meg. Vakmerő betörés. Kapa Mátyás városi kézbesítőnél is, 'mint nagyon sok helyen az volt szokás, hogy a kapukulcsot elrejtik, mikor hazulról távoznak. Ezt valaki megleste, a kulcsot elvette, a konyhaajtót baltával felfeszítette. Kapáék d. u. 4 óra tájban jöttek haza s nem kis rémületükre lakásukat feltörve találták. A betörő a szekrényből 71 korona papírpénzt, 16 korona aprópénzt és egy kékköves aranygyűrűt vitt el. A betörés fényes nappal történt és csak az csodálatos, hogy az utcában senki nem vette észre az idegen be- és kijövetelét. A rendőrség erősen nyomoz ez ügyben s valószínűleg rövid idő alatt kézrekerül a betörő. Beoltják a vendéglői, szállodai és kávéházi alkalmazottakat. Miután a háború következtében behurcolt járványos betegségek iránti fertőzésnek leginkább az idegenekkel érintkező vendéglői, szállodai és kávéházi alkalmazottak vannak kitéve, több városi orvosi hivatal, már csak saját érdekükben is, elrendelte hólyagos himlő elleni beoltásukat. A véd himlőoltásokat a főorvosi hivatalok díjtalanul fogják eszközölni. A „Meteor" időjelzése. A „Meteor" cimü időjelző lap szerint június hónapnak változási napjai a következők : 4 részben csapadékos; 5 5 szeles, zivataros, részben hőcsökkenéssel; 9 szeles vagy zivataros; 10 meleg, derült; 11 száraz; 12 részben csapadékos; 13 viharos, esetleg zivataros csapadékkal s ezt követelőleg rövid hősülyedéssel; 14 meleg derült; 20 elvétve csapadékos; 26 részben csapadék; 27 részben derült ; 28 viharos, esetleg zivataros eső hősülyedéssel. 5000 korona egy pár igás ökörért. A legutóbbi galgóci marhavásáron horribilis árakat fizettek a marháért. Egy pöstyényi tenyésztőnek 4500 koronát ajánlottak 2 drb 2

1

/» eves muraközi csikóért. Egy közepes minőségű tehénért borjúval 1500 koronát fizettek. Egy vágmenti paraszt egy par igásökréért 5000 koronát kért. Szép pár ökör volt — az igaz, — de olyan ökör, aki értük 5000 koronát adott volna, még sem akadt. Akinek meg kell hallni. Maródit jelent a népfölkelő újonc. Az orvos alaposan megvizsgálja és kétségen kivül megállapítja, hogy szimulánssal áll szemben. — Fiam 1 egészséges vagy, mint a makk. — De, főorvos ur kérem a fejem is fáj. Nekem is. Itt van egy por, majd elmúlik. Türelmét veszti az orvos és közbevág : — Hát még mi mindened fáj ? — Főorvos ur kérem, a gyomrom és a (.hasam nincsen rendben. Mindenem faj. — Fiam ! Te nagyon beteg vagy ennyi bajjal nem érdemes élni. Neked meg kell halni. S ha már meg kell hallnod, siess a harctérre, talán még szolgalatot tehetsz a hazádnak. És beosztották az újoncot az első menetszázadhoz. Szerkesztői üzenet Hány hadiüzenet van ? jeligéjű levélre ez a válaszunk: Tizenkilenc hadüzenet történt eddig, a huszadik még elmaradt: 1914. jun. 28-án osztrák-magyar-szerb, aug. 3. német-orosz, aug. 4. német-francia, aug. 5. angol-német és német-belga, aug. 7. osztrák-magyar-orosz és szerb-német, aug. 8. montenegró (!)-osztrák-magyar, (ezt nem viszonoztuk), aug. 12. montenegró-német (erre sem kapott választ), aug. 13. angól-osztrákmagyar, aug. 19. francia-osztrák-magyar, aug. 19. német-japán, aug. 22. osztrák-magyar-japán, aug. 28. osztrák-magyar-belga, okt. 30. orosz-török, nov. 2. angol-török, francia-töiök, szerb-török, 1915. május 23. olasz-osztrák-magyar. íme a XX. század 20 hadiüzenete husz millió harcosának ! — 16 éves ifíurnak. Szabály szerint csakis 17. evőket betöltött ifjakat vesz föl a hadsereg vagy a honvédség. Szülei beleegyezésével azonban — ha elég fejlett — kivételesen fölvehetik. Forduljon az illetékes had- vagy honvéd-parancsnokságához.