Esztergom és Vidéke, 1915

1915-06-06 / 44.szám

fölszárítani. De vájjon ki képes ma arra, hogy a reá kényszerített szerencsétlenség alól kivonja magát ? Az aranytakaró. Nem arannyal hímzett, sem fáradt testünket jótékonyan melegítő s azért „arany"-nak mondott takaróról van szó. Hanem arról a nemes fémről, arról a sárga aranyról, amely a jegybank pincéjében felhalmozva a kibocsátott papírpénz fedezetéül szolgál. Ezen

1 aranyfedezet legkisebb aranyát az egyes államokban a törvény állapítja meg. Nálunk az aranytakaró minimuma 33

1/8

°/o, vagyis háromszor annyi papírpénzt bocsáthat' ki az Osztrákmagyar bank, mint amennyi aranya van. A jegybankok időnkint kimutatásokban — nyilvánosságra hozzák, hogy mennyi az aranykészletük s ezzel szemben menyi bankjegy van az országban íorgalomban. Ezen kimutatásokkal dokumentálják, hogy az ország pénzügyi viszonyai rendezettek. A háború kitörésekor az államok pénzszükséglete határtalanul megnövekedett, a jegybankoknak elő kellett teremteni a tömérdek pénzt. Adtak ki tehát bankjegyeket anélkül, houy kellő aranyuk lett volna. Ez minden hadat viselő államban igy történt s dacára a jó előre összeharácsolt nagy aranykészletnek, mindenütt leromlott az aranyfedezet iránya ; ezért szüntették be a jegybankok a kimutatások közlését. Az összes jegybankok közül a németbank volt az első, amely között kimutatást s ezzel tudtára adta a világnak, hogy meg van a törvényes ércfedezet. Németországnak nagy aranykészlete volt már s ez a háború folyamán még több mint 250 millióval gyarapodott. A mi jegybankunk még nem közölt kimutatást. Valószínűleg a viszonyok a háború kitörése óta még nem javultak annyira, hogy megvolna a szükséges aranyfedezet. Jegybankunknak ugyanis nem sikerül aranykészletét gyarapítani, pusztán a hadikölcsön révén folyt be, csekély mennyiségű arany a bankba. Pedig szakíérfiak hozzávetőleg 70 millióra becsülik a még forgalomban Kvő aranyat, ebből egy csekély részt az ipar foglalt le, a külföldre is mehetett valami, oroszlánrésze azonban ugy vélik, a ládafiában rejtőzik. Az arany kicsalogatására a ládafiából keresnek utat, módot. Legújabban hangoztatják az „aranyjegyeket". Az aranyjegy papírpénz, amelyet a jegybank tényleges arany beszolgáltatása fejében adna és kötelezné magát, hogy bármikor a jegy ellenében, minden körülmények között visszafizeti a beszolgáltatott aranyat. A németbank mindjárt a háború elején kezdte meg az aranyjegyek kiadását. Hogy nálunk érnének el sikert velük, az nagyon kérdéses; kétségtelen azonban, hogy haza iránti kötelességét teljesiti, aki ahelyett, hogy aranyát kamatozatlanul heverteti otthon, siet átadni a banknak, hisz az aranykészlet oly fontosságú, hogy tőié függ az egész polgárság anyagi léte, no meg a háború sikere, a végső győzelem. Az Egyház és a győzelem. A háborgó, örvényekkel telt világvihar, mely milliók életét, megnem mérhető vagyont, talán nemzeteket és országokat nyel el, mintha egy pillanatra elült volna és helyébe az áhítat fakasztotta könyörgés települt a magyar szivekbe. Az Egyház a háború kitörése óta imában könyörög az Úrhoz békéért. Milliók ajakán buzgó békeima fakadt hazánkban is. Hanem most mintha megérezték volna a szivek, hogy mig eddig csak ellenséggel állottunk harcban, most áruló szövetségesünk ellen is fegyverrel kell mennünk és itt már nem elég a béke. Hazánkban a magyar kath Egyház, nemzeti öntudatának, becsületességének, fegyverei tisztaságának, ügyünk igazának teljes tudatában a béke fohászhoz még egy ^óhajjal járult a Mindenható zsámolya elé és könyörgött, hogy győzelmes békét adjon, mert a tiszta erkölcs védelmére fogtunk íegyvert és annak megsértőjét példásan kell megbüntetnünk, mert minket választott ki az Ur a hűtlenség ostorozóiul. A nemzet lüktető szive felekezeti külömbség nélkül megértette a magyar kath., Világot és olyan díszbe öltözött, amelyet csak királyok fogadtatásakor szokott. Házai ormán büszkén lobogott a nemzeti trikolor, a hű szövetségesek zászlai és harmonikusan vegyültek bele a zászlódiszbe az osztrák szinek is. A történelem megismétlődött. Morvamezőn ölelkezett először trikolor az osztrák zászlóval és most ismét találkoztak. A török lobogó kétszer adott védett otthont a magyarnak és most együtt küzdünk az egész világon egyedül közel álló fajtestvéreinkkel. Történelmi személyek is feltámadtak s ott látjuk buzdító beszéddel ajkán Kapisztrán, Jánost, Prohászka püspök személyében és a hadvezető Tomori személyesitője a bíboros hercegprímás vezeti népét s vele együtt a királyt, nem rohamra, hanem a győzelem kikönyörgésére. Budának ősi falai közül a Szent jobb is útra kel, mert népe zarándokol a legfelsőbb Ur elé és az áldott kéz mintha ökölbe szorulva készülne lecsapni az áruló, az ellenségre. A hazát alkotó szent király dulo csatákkal tudta hazáját rendezni, mintha kifejezést akartunk volna ennek adni most is, hisz a harcban kitüntetett négy katona emeli válán a Szent Jobbot. Százezrek hő imája szált az Úrhoz, százezrek könyörögnek a győzelemért, mert csak t

ennek révén lehet béke és a százezernyi könyörgő nép között ott lépked a király megifjult alakja. Velünk együtt imádkozik az ősz király is Bécsben, mert a felséges ur most az ország szolgája, nem mehet ünnepelni, reá a munka mezején van szükség. Lelke velünk van, hisz kifejezést adott szive igaz érzelmeinek táviratának eme részében. „ hü magyar nemzetemmel együtt imádkozom a Mindenhatóhoz, kisérje áldásával igazságos ügyünk védelmében tiszta lelkiismerettel folytatott küzdelmünkety hogy szeretett népeim boldog békét biztositó diadalban lelhessék méltó jutalmát, példátlan áldozat készségüknek és hősiességüknek. ft És amíg Magyaroszág bíboros hercegprímása áldozatmisét mutat be az Urnák, egy nép térdel és győzelemért könyörög hittel, tele lélekkel; addig meszsze északon és délnyugaton az ellenség futva menekül győzelmes fegyvereink előtt, mert hisz a magyar kath. Egyház az ő Frigyszekrényét vitte Jerichó falai alá. Bátorszivü, acél izmu fiaink igazuk tudatában, élő hittel lelkükben, a Szent Jobb védelme alatt győzelmesen harcolnak és a véren szerzett békében része lesz a magyar kath. Egyháznak is. Úrnapi körmenet a Várban. A katholikus egyház legmagasztosabb ünnepe az úrnapi körmenetben domborodik ki, melynek magasztosságához nálunk még a nagy egyházi pompa is járul, amit kifejt a bíboros papi fejedelem. Az úrnapi szent misét maga dr Csernoch János biboros-hercegpiimás szolgálta az Urnák nagy papi segédlettel. Az ünnepi szent mise után ugyancsak ő végezte az úrnapi körmenetet is teljes ,egyházi díszben. A körmenetben fényes díszmagyarban vett részt «a vármegye, város és dr Krasznay Gábor kir. közjegyző, valamint a katonai tisztikar is. Minden fény, pompa, áhítat mellett is meglátszott a háború nyoma a körmeneten. Hiányoztak a növendékpapok és kevés volt a férfi, mert ez utóbbiakat most a haza és a király szólitotta el. A fehér ruhás ájtatos nők között pedig már sűrűn lehetett látni feketeruhás asszonyt és gyermeket. Szent Margit kis kirándulása. A budapesti egyetem nőhallgatóinak Szent Margit köre csütörtökön városunkban tanulmányi kirándulást rendezett. Mintegy 30-an voltak Zichy Sarolta grófnő és dr Hanny Ferenc egyetemi tanár vezetésével. Megtekintették a műgyüjteményeket, basilikát, résztvettek az Urnapi körmeneten. Ebéden a „Fürdő"-ben voltak. Délután tisztelegtek Őeminenciájánál. A főegyházi könyvtárban Keményfy K. Dániel könyvtárőrnek, a primási képtárban dr Madarász István primási levéltárosnak kalauzolásával néztek meg mindent. A bécsi hajóval tértek vissza. Varga Dámján Esztergomban. Az országos nevü kiváló iró s egyházi szónok, dr Varga Dámján cisztercitarendü főgimnáziumi tanár vasárnap Esztergomba érkezik s délután 5 órakor a vízivárosi plébániatemplomban a „Jézus Szentséges Szíve Tiszteletőrsége" társulat ájtatossága alkalmából ünnepi szent beszédet mond. Érettségi a főgimnáziumban. E hó 1„ 2. és 4. napjain folytak le főgimnáziumunkban a szóbeli érettségi vizsgálatok, melyeken dr Morvay Győző budapesti állami főgimnáziumi igazgató, miniszteri kiküldött elnökölt. Kérdező tanárok voltak a magyar és latin nyelvekből: dr Prikkel Marián, a történelemből Serédi Déness a mennyiségtanból dr Mattyasóvszky Kasszián. A vizsgálatra 27 tanuló jelentkezett, kik valamennyien keresztül mentek. Az eredmény mind a feleletek színvonalára, mint számra nézve olyan, hogy — miként a miniszteri kiküldött befejező bírálatában megjegyezte — „Magyarország bármelyik középiskolája büszke lehetne reá". Jelesen érett lett: 9, jól érett: 13 s egyszerűen érett: 5 tanuló. Jelesen érettek : Etter Jenő, Gigler Károly, Jancsáry Béla, Leimdőrfer Pál, Sántha József, Soóky Gyula, Torda Pál, Uxa József és Kling J. Leont. Jól érettek: Akács István, Czahel Emil, Guttmann István, Hajdú János, Kemény Miklós, Laurisin Lajos, Marosi Tibor, Peczár István, Pick László, Szarkásy György, Székely István, Eszterle J. Péter és Stromf Margit. Egyszerűen érettek : Bader János, Balog Kristóf, Rothnagel József, Szí kora József és Borús Károly. A segély-akció támogatása. Honmentő vitéz katonáink között hova tovább több van olyan, ki nemcsak szerető hitvest, hanem nagyobb számú családot is hagy hátra, még pedig sok esetben támasz nélkül, szomorú helyzetben. Ezek, különösen a visszamaradt apró gyermekek ellátása és gondozása képezi a segély-akció legsürgősebb felada-