Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-10 / 3.szám

lemre tanítani, s igy lélek szerint gyógyítani sem tudhat. Láttam a karácsonyfák alatt a mi vöröskereszteseinket. Láttam a betegek ragyogó örömét. Haliottam bizalmas, meleg beszélgetéseiket. Voltam a betegágyak közelében. Néztem a nénék magasztos munkáját. Csodáltam azt, amit tapasztaltam. Pedig csak most kezdenek beletanulni a betegápolás ethikájába. Érzem, hogy csekély lélek tudná csak megzavarni azt a fönséges munkát, amelyben az ember, az emberhez közeledik. Amilyen — és ez a fölemelő — ami vöröskereszteseink karitásos munkájában nem találkozik. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükség-ük. Akinek van nélkülözhető, küldje e címre Hadsegélyző Hivatal Bpest Váci ucca 38. sz. A posta díjtalan szállítja. 10 °l.-os váltóláz. Tudvalevő, hogy a negyedik moratóriumos rendelet értelmében az 1914. augusztus hó 1. napja előtt kelt és október hó 1. napja előtt lejárt váltókra 10 százalék tőketörlesztést kell teljesíteni. A tőketörlesztéssel együtt esedékes az egész váltóösszeg után a törlesztési részlet fizetésének napjáig lejárt 6 százalékos kamat is. A moratóriumnak ezt a rendelkezését, a visszleszámitolási hitelt aggályosnak találják és ezért a pénzügyminiszter az ország valamennyi bankjához leiratot intézett most. Ez a leirat rámutat arra, hogy az intézkedésnek az a célja, hogy a pénzintézeteket a moratoriumos váltók túlnagy tömegétől megszabadítsa s őket visszleszámítolásra alkalmas anyag birtokába juttassa. A 10 százalékos tőketörlesztésnek az a célja, hogy az intézetek visszleszámítolásra alkalmas váltóanyaghoz jussanak s nem annyira a 10 százalékos tőketörlesztésre, amely normális viszonyok mellett sem szokott rendszeres lenni. A vidéki pénzintézetek váltótárcája ugyanis csupa hosszú lejáratú hitel megtestesítői és ezért — mint a leirat mondja — „amikor a tőketörlesztés nehézségekbe ütközik a váltóadósnál, úgy saját érdekükben, mint az adós és közgazdaság érdekében akkor járnak el helyesen, ha nem perelik be az adóst a moratórium alá nem eső követeléseikért, hanem ha az adós tartozásának megfelelő módon való rendezését mozdítják elő úgy, hogy a váltóadós az esedékessé vált egész váltó kicserélésére — tekintet nélkül arra, hogy az ez által képviselt tőkekövetelés túlnyomó része még moratorium alá esik — adjon új, tehát moratorium alá nem eső váltót. Ilyen módon a váltók e nemére nézve, amelyek moratorium nélküli időkben sem szoktak készpénzben beváltani, hanem megfelelő új váltókkal kicseréltetni, ez az eljárás a moratórium hatálya alatt is újból föl fog éledni előnyére úgy a pénzintézetnek, mint a váltóadósoknak s egész közgazdasági életünknek. Elégedjenek meg tehát a váltónak a moratórium nélküli időben is szokásos rendezésével." A mi pénzintézeteink azonban olyan humánus felfogással és a rendkívüli helyzethez elkalmazkodó helyes érzékkel gyakorolták eddig is a moratórium rendeletekben biztosított jogaikat, hogy nálunk a 10 százalékos váltólázak teljesen krizismentesek. Szivart, cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesülteknek ! A párkányi kir. járásbíróság ügybeosztása. , A párkányi kir. járásbíróság ügybeosztási tervezete elnöki, polgári, (váltó) büntető és telekkönyvi ügyekben az 1915. évre a háború tartama alatt a következő: I. Cserhalmi István kir. járásbiró ügyköre: 1. Elnöki ügyek. x 2. Egyezségi ügyek. 3. Sommás perek, melyeknél az I. rendű alperes nevének kezdő betűje A—K. 4. Fizetési meghagyási ügyek. 5. Előzetes birói szemle és lakbérleti ügyek. 6. Váltóperek. 7. Kereskedelmi és váltó ügyekben nem peres ügyek. 8. A központi intézkedések. 9. Az elnöki letétek és a befizetett pénzbüntetések kezelése. 10. A polgári megkeresések. 11. A telekkönyi ügyek. 12. névaláírási, hitelesítési és okirat megsemmisítési ügyek. II. Lukács Béla kir. járásbiró ügyköre : 1. Anyakönyvi ügyek. 2. Örökösödési ügyek, örökösödési és hagyományi bizonyítványi ügyek. 3. Polgári vegyes ügyek, kivéve az előzetes birói szemle és lakbérleti ügyek. 4. Vétségek és kihágások. 5. Bűnvizsgálati ügyek. 6. Büntető ügyekben érkező megkeresések. 7. Büntető vegyes ügyek. 8. Végrehajtási ügyek. 9. A sommás perek, melyeknél az I. rendű alperes nevének kezdő betűje L—Z. 10. A külön intézkedések. III. Dr. Madár Kálmán kir. járásbirósági jegyző Cserhalmi István kir. járásbiró mellett végez segédi munkát, úgyszintén Lukács Béla kir. járásbirónál a sommás perekben. IV. Tamás Sándor kir. telekkönyvvezető ügyköre : 1. A telekkönyvi iroda vezetése. 2. A telekkönyvi ügyekre vonatkozó hirdetési és egyéb díjak kezelése. 3. A telekkönyi bejegyzések foganatosítása, egyesítése, széljegyzés, a telekkönyvi másolatok megrendelési naplójának vezetése s a szükséges bélyegek kezelése. 4. A tudakozódó lapok kezelése. V. Lakatos Dénes irnok ügyköre : (Állandó helyettese Morvái Antal írnok.) 1. A főlajstrom vezetése s az ezzel kapcsolatos összes intézkedések. VI. Morvái Antal irnok ügyköre: (Állandó helyettese Lakatos Dénes írnok.) 1. A telekkönyvi ügydarabok iktatása, kiadása és a telekkönyvi irattár kezelése, a telekkönyvi mutató vezetése. 2. Az elnöki ügyek kezelése. 3. A postán érkezett közönséges küldemények átvétele. 4. A birói letét nyilvántartásinapló vezetése. 5. A tkvi bevezetések egyeztetése. Adakozzunk a Vöröskereszt Egyesületnek. — Lépjünk be a „Vöröskereszt" Egyletbe. Uj rend a bagatell-biroságon. Ez év január elsejével lépett életbe az uj egységes polgári perrendtartás, amelynek értelmében az Írásbeli periratokkal való tárgyalás a törvénykezés valamennyi fórumán megszűnik és mindenütt a szóbeli, közvetlen és nyilvános tárgyalás lép életbe. A közönséget különösen az uj községi bíráskodás érdekli, még pedig annyival inkább, mert az uj községi bíráskodás a régitől több fontos intézkedéseiben eltér. A községi bíráskodást nagy és kis községekben a községi bíró és a jegyző gyakorolják, két elöljárósági taggal, törvényhatósági és rendezett tanácsú városokban pedig az erre kijelölt közigazgatási tisztviselő, mint községi biró vagy békebiró, A községi bírósági értékhatár ezentúl ötven korona lesz és a panaszt szóval kell beadni, de Írásban is beadható. A beadott panaszra a tárgyalást tizenöt nap alatt múlhatatlanul ki kell tűzni. A tárgyalás szóbeli, közvetlen és nyilvános, de a tárgyalásról rövid jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az első tárgyalási napon az alperes nem jelenik meg, akkor itéletileg elmakacsolják, de ha az első tárgyalási napon a felperes nem jelenik meg, akkor csak megszüntetik a pert és végzésileg az alperesnek okozott költségek megtérítésére kötelezik. A panaszos azonban újra beadhatja panaszát. Az Ítéletet tizenöt nap alatt a királyi járásbírósághoz lehet megfellebbezni. Az ítéletben megszabott kötelezettségeket tizenöt nap alatt kell teljesíteni. A végrehajtást tizenöt nap elteltével szóval vagy írásban kell kérni. Perköltségeket csak a kész kiadások erejéig lehet megítélni. Ügyvédi költségek azonban a községi bíráskodásban egyáttalában nincsenek. Dolgozzatok, míg a mécsetek ki nem alszik. Tépést csináljon minden honleány! A párkányi Vöröskereszt kórház fentartásáról. , A párkányi rk. és izr. népiskolában a közönség által 50 sebesült számára szépen felszerelt Vöröskereszt kisegítő katona kórházat jórészt jótékony adományokból tartják fenn. A kórház helyi bizottsága, élén Palkovics László főszolgabíró elnökkel és a bizottság tagjai: Istvánffy Elemérné, dr. Kufller Hugóné, Renner Gézáné, Nagy Istvánné úrnők, Wertner Mór a kórház orvosa, Istvánffy Elemér, Renner Géza és László István a bizottság jegyzője és pénztárnoka, részben a sajátjukból adják, részben pedig összegyűjtik a kórházi szükségletek legnagyobb részét. Az ő fáradozásaiknak köszönhető, hogy a párkányi családok az összes sebesülteket ellátják napi élelemmel. A párkányi járás községei, sőt egyesek is, a hét egy meghatározott napján 15—25 liter tejet, 3—4 kenyeret, mások 1—1 szekér tűzifát szállítanak be a kórházba. A pénzbeli adomány is jelentékeny. Ezt a kórházat a lelkesedés szülte és az tartja fenn. A sebesült katonák kényelmes és barátságos otthont találnak benne, hol nagy fáradalmaikat kipihenhetik. Sebeiket két orvos : dr. Wertner Mór és dr. Kuffler Hugó, továbbá két önkéntes ápolónő: Schatz Irénke és Dávid Irénke kisasszonyok és egy katonai ápoló gondozza. Összeállítottuk és alább közöljük az adakozók névsorát: 1. Napi élelmet küldenek: Renner Géza, Renner Gáspár, Renner Róbert, Lőwy Adolf, Neuer Ignácné, Scheiber Salamon és Fia, Geyer Sándor, Steiner Arnold, Volner Ferenc, dr. Schránk Mór, dr. Majer Imre, Henc Mihály, Krizsán László, Tóth Kálmán, Németh Máté, Csányi Róza, Tölgyesi Béla, id. Schiller Lipót, Schrank Salamon, Sturm Károly, Pauncz Soma, Klement István, Cservenka Rezső, Szekér Gyula, Hra-