Esztergom és Vidéke, 1915

1915-04-22 / 31.szám

taszteri holdnyi terület állott lángokban. Szerencsére az erdei fában semmi kár nem történt, de könnyen áldozatul eshetett volna az uradalmi erdő a pusztító elemnek. Pro Pátria. Gyászba borult sok magyar család, kinek fia, , családtagja küzdve az ellenséggel, fegyverrel kezében a haza védelmében esett el a dicsőség, a becsület, véreshazafiság mezején. Elszálló lelkük élni fog örökké sziveink és utódaink szivében, kiömlő vérük fokozottabb harcra buzdít bennünket, csak lelkünkben marad sötét gyász az elvesztettért, ilyen mély sötét árny borult egy fiatal asszony lelkére, akinek férjét ragadta el a harctér, ahol hősihalált halt városunk fia Huszár Antal t. főhadnagy, takarékp. tisztviselő. E hó 7-én midőn a Kárpátok egy magaslatán elsáncolt oroszok ellen rohamra vezette vitéz 72. gy. e. egyik századát, fejlövést kapott és azonnal meghalt. Holttestét tiszttársai Zemplén megyei Dara község iskolája mellett egy terebélyes fa alatt temetette el. A hősi halált halt főhadnagy hosszú ideig városunkban szolgált a 76. gy. ezrednél, majd Trebinjébe helyeztetett át, ahonnét nyugalmaztatta magát és a helybeli takarékpénztárhoz jött. Szivének régi vágyát követve, Weisz Mihály kályhagyáros Mariska leányát, a női kereskedelmi iskola gépirótanítónőt vette el. A szerelmi házasságot alig 16 nap mulya végzetesen zavarta meg a háború kitörése. Huszárnak a 16 napos férjnek mennie kellett. Felsőbb parancsnoksága Zsolnára rendelte a hadtáphoz, ahonnan nemrég kitüntető okmánnyal a 72. gy. ezredhez lett vezényelve és a harctérre került. Alig néhány csatában vehetett hősi részt, mikor katona sorsa utolérte. A fiatal Özvegyre a váratlan hir irtózatos hatással volt és ágynak döntötte. Mély és igaz részvétünk és a haza hálája enyhítse fájdalmát. Halálozás. Mély részvéttel értesülünk, hogy özv. Miedler Rezsőné Gostayer Berta Esztergom város tanítónője életének 50. évében rövid szenvedés után tegnap reggel 5 órakor meghalt. A megboldogult hosszú éveken át volt tagja az esztergomi tantestületnek, mely igaz részvéttel van az árván! maradt három gyermek iránt. — Ugyancsak egy másik gyászhír is érkezett hozzánk. Zsigmöndik Anna muzslai tanítónő e hó 15 én Bazinban meghalt és családja az ottani rk. temetőbe 17-én helyezte a hült tetemet örök nyugalomra. A Párkányi Vöröskereszt Egyesület megalakulása. Természete a magyarnak, hogy mikor valamely közhasznú egyesületnek közvetlenül nem érzi a szükségét, nem támogatja azt szívesen. Ez az oka annak például, hogy megyénkben eddig csak egy Vöröskereszt fiókegyesület volt, az esztergomi. Igaz, hogy szükség idején — miként azt a mostani világháború is bizonyítja — népünk áldozatkészsége csodálatraméltóan nagy és szinte pótolja a nyugalmas idők nemtörődömségét. Ha kevés is hazánkban a Vöröskereszt egyesületek száma, kevesek a tagjai, azért nagyszámú sebesültjeink megfelelő kórházakban vannak elhelyezve és kellő szeretetteljes ápolásban részesülnek, mert népünk az adakozásban, a hazafias áldozatkészségben szinte önmagát multa felül és anyagi erejét meghaladó mértékben áldozott és áldozik e szent ügy oltárára. Ez megbecsülésre érdemes jó tulajdonságunk, de mennyivel nagyobbak lennénk ebben a dologban is

? menynyivel kisebb megerőltetésünkbe kerülne a kórházak fenntartása, ha a régi nyugalmas időkben előrelátók lettünk volna. Legalább most, utólag lássuk be, hogy a jövőt illetőleg előrelátók legyünk. Bizonyára ez a jobb belátás vezette azokat is, kik a Párkányi Vöröskereszt Fiókegylet megalakulásához a magot elvetették, az eszmét elterjesztették és a tagokat összegyűjtötték. A Párkányi Vöröskereszt Egyesület a párkányi járás bevonásával f. hó 11-én alakult meg 70 rendes, illetve alapító taggal. Kezdetnek igen szép eredmény, ha tekintetbe vesszük, hogy ezideig csak Párkányban toboroztak tagokat. Az alakuló gyűlés elnökké Palkovics László főszolgabirót, társelnöknővé pedig Palkovics Lászlóné úrhölgyet választotta meg. Alelnökké Ivanits Gyula főjegyző, alelnöknővé dr. Kuffier Hugóné, az egyesület orvosává dr. Wertner Mór járásorvos, gondnokká Renner Géza gyáros, titkárrá László István jegyző, pénztárossá Istvánfy Elemér banktitkár, jegyzővé dr. t

Frühauf Béla ügyvéd választattak. Felügyelő hölgyeküL a választmány dr. Kuffier Hugóné, Istvánfy Elemérné, Renner Gézáné és Nagy Istvánné választmányi tagokat kérte fel. Megvagyunk győződve, hogy az új egyesület ugy a most folyó háborúban, valamint a netán bekövetkező elemi csapások ujabb veszedelmek idején ideálisan befogja tölteni hivatását. Iskola látogatás. A helybeli iparostanonciskolát f. hó 18-án Magyar Endre iparoktatási főigazgató dr. Göncy miniszteri titkárral együtt meglátogatta és felülvizsgálta. Miután a tanmeneti naplókat áttekintették, felülvizsgálták az iskola adminisztratív dolgait és teljes megelégedésüket fejezték ki Maros Antal igazgatónak a tapasztalt előmenetel és az ügyek rendbetartása felett. Mint érdekes dolgot kell megemlíteni, maga a főigazgató figyelmeztette a várost, hogy haladéktalanul adja be az eddig élvezett államsegély kérvényt, mert különben azt figyelembe nem veheti és igy a város évi 6000 K államsegélytől esnék el. Ez igazán oly páratlan jóakarat amilyennel vajmi ritkán találkozunk, de ugyanolyan a nemtörődömségis a mulasztó közeg részéről. Egy rendelet. Köztudomású dolog, hogy különféle élelmi cikkekben nem bővelkedünk, aminek első oka vidékünk szegénységében keresendő, másodsorban pedig az ideözönlő idegen bevásárló közvetítő kereskedők garázdálkodásában. Az árak kezdenek tűrhetetlenek lenni városunkban ép ugy, mint a vidéken s hogy ezek a normális mederbe tereitessenek az alispán egy nagyon helyén való rendeletet bocsájtott ki az egész, vármegye községi elöljáróságaihoz. Szigorúan meghagyja a vármegye területén levő összes elöljáróságnak, hogy azon kereskedőket, kofákat, akik összevásárolt élelmi cikkeiket Budapest ^és környékére szállítják, a községből tiltsák ki és bevásárlásaikat akadályozzák meg. Rézgálic. Szőlősgazdáink aggódva gondoltak azon lehetőségre, hogy nem lesz rézgálic és ha lesz is, valami csekély mennyiség, annak oly magas lesz az ára, hogy nem fogják birni beszerezni és igy szőlőtermésünk tönkre megy. Tekintettel azon közgazdasági tényre, hogy a buza után a bor egyik legfontosabb terményünk, a kormány gondoskodni kivan ennek biztosításáról és következő sürgönyt küldötte a vármegye Főispánjához aki is az alispán utján azonnal a községi elöljáróság és Esztergom város polgármesterének adta azt ki. — Itt közöljüK magát a sürgönyt á rendelettel együtt: „Esztergom vármegye főispánjától. 133/1915. szám. Határidő 4 nap Távirat. Érkezett: 1915. április 18. d. e. 6 óra. ad. 47749 Főispán Esztergom. — Törvényhatósága területén azon szőlős gazdáknak, kik rézgálic szükségletüket még nem szerezték be, mennyi rézgálicra lenne szükségük. Habár még nem tudom mennyiben juttathatok oda rézgálicot, kötelező nyilatkozatot kérek, vájjon ha a rézgálic összesítve szétosztás végett métermázsánként körölbelül 140—150 koronáért utánvéttel törvényhatóságnak küldetne, kiválthatná-e és szétosztást foganatosíthatná-e ? || KÖZGAZDASÁG. [

| Háborús eledelek. Ugyan ki tudná, mikor lesz vége a világháborúnak ? De ki nem tudná, hogy mi a nélkülözés ? Nem a nyomor kétségbeesett szemével tekint reánk a mai nélkülözés, hanem a lemondás erélyes pillantásával. Mert első kötetessségünk ima minden eddigi kényelmünkről és élvezeteinkről lemondani harcoló testvéreink javára. Ez most a mi adónk kivétel nélkül. Addig is azonban, mig éléstárunkban ismét a búzaliszt lesz az első lakó, még nagyon sok véres viz fog elfolyni a harcterek patakjaiban és folyóiban. Tehát fel kell fegyverkeznünk olyan eledelekkel, melyek a nélkülözés korszakában legnélkülözhetetlenebbek. Házasítsuk ennélfogva össze a hü burgonyát a mai hütelen liszttel. Ebből a frigyből keletkeznek a következő eledelek: Burgonyás galuska. Reszeljünk meg egy-két nyers burgonyát és azt csak épen annyi liszttel gyúrjuk öszsze, hogy kemény tésztánk legyen. Ne adjunk hozzá vizet, hanem inkább tojást. Nyújtsuk ki, azután jól meglisztezve vékony rétegre és kézzel kockára szaggatva sós forró vízben főzzük ki. Akár töpörtyüvel, akár túróval, egészen jóizü eledel. Természetesen a nyers burgonyás tészta több főzést követel. Burgonyás lepény. Reszeljünk tálba néhány nyers burgonyát, keverjük össze egy tojással és éppen annyi liszttel, hogy körülbelül olyan tészta félénk legyen, amilyenből az előtt a fölvert galuska keletkezett. Az alaposan fölvert anyagot némi tört borssal hintjük meg, azután a tepsiben ujjnyi vastag rétegre idomítjuk tűzön készítjük. Persze mindenféle burgonyás eledel frissiben legzamatosabb. Külön sült burgonyás lepény érdekes különlegesség. A főtt burgonyás tésztát két centiméteres lepenykekre varázsoljuk és a tűzhely vaslapján sütögetjük többed magával. Gondosan meg kell azonban késsel forgatnunk, hogy mindkét oldala egyenletesre piruljon. Ez a külön sült különlegesség teljesen pótolhatja a néhai péksüteményeket, melyek hónapról-hónapra annyira összesorvadtak, hogy végre is lathatatlanokka váltak. Kirántott burgonyás szeletek. Ne gondoljunk a kirántott csirke korszakárai Mert akkor még külön termett a morzsa. A mi háborús eledeleinkhez nem illik a néhai luxus. De a kirántott burgonyás szeletek a békekorszakában is megállják helyüket. Melegen ajánlom minden bajtársnőmnek, hogy lepje meg ezzel a csemegével egyszer az urát melegen. Tehát: Szeleteljünk össze ötkoronás vastagságú, finoman megsózott nyersburgonya cikkeket. Zsíros tepsiben rántsuk ki gyorsan. Mentül több, annál jobb. Különb izü mint a néhai péksütemény. íme ismét néhány háborús ötlettel szolgálok. Mindez korszerű ma. És valamennyinek ez a jelszava: segítsünk önmagunkon és akkor megsegít s jó Isten is. Viszontlátásra ! Esztergommegyei gazdasszony. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik szeretett rendtársunk, Terlanday Emil temetésén megjelenni és ezzel részvétüket kifejezni kegyesek voltak, hálás köszönetet mond a szentbenedekrendi tanári kar.