Esztergom és Vidéke, 1915

1915-04-18 / 30.szám

Egyik kezünkben kard, a másik­ban építőeszköz, — igy tettek valaha Nehémiás templomépítői, — a ma­gyar kultúra templomának védelmére és kiépítésére. A haza bölcse a jogfolytonosság­nak volt szószólója, ma pedig a nemzeti művelődés folytonosságát hangoztatják államfél fiaink és kultúr­politikusaink. Nemzeti oktatásunk és közműve­lődésünk nagy mértékben járultak hozzá derék seregeink színvonalának és értékének emeléséhez. A katonai kiképzés kitűnősége részben abban leli magyarázatát, hogy ifjaink szellemi élete élénk és gondozott. A magyar hazaszeretet és érte messég csak győzelmet arathat, mert nem a számok tömege dönt, hanem az erkölcsi és szellemi erő. És olda­lunkon a két hírneves szövetséges : a német és a török. Pártoljuk az irodalmat, mert nemzeti gyarapodásunk, erőnk jelen­tékeny forrása. A magyarság érett és fenkölt gondolkozására vall, hogy íróival, szellemi munkásairól nem feledkezik meg most sem, pedig mennyi aktualitás akarná háttérbe szorítani. Ágyúk dörgése sem némítja el a toll szerény percegését. Vásá­roljunk könyveket. A jókönyv hábo­rúban és békében egyaránt jó barát. Kelendőségétől nagy iparágak virág­zása vagy sanyargása függ. Még mindig vannak emberek, kik megne­vezhetik azokat, kiknél szükségletei­ket fedezik. Pontosan megmondják, ki a szabójuk, pékjük, borbélyuk stb. Csak arra a kérdésre: ki a könyv­kereskedőjük ? — nem adhatnak vá­laszt. A könyv nem luxus! Ne a könyvekben takarékoskodjunk! Hadd csörgedezzék a magyar szellemet üdítő és erősítő friss forrásvíz! Simonyi Zoltán. Bearanyozzuk majd a tollat, mellyel először leírjuk, ünnep lesz a nap, me­lyen először komolyan beszél­nek róla, s áldottak lesznek, akik akarata lesz, hogy lehes­sen. Ha még egyszer újra em­berek lehetünk. Mindenki iránt érző, JÓSZÍVŰ emberek, akik örülnek a saját és mások ki­csiny boldogságának, akik az élettől csak néhány halvány sugarat kapnak, de akiket ép ezért rettenetesen lesújtott ez iszonyú vértenger s a kisértő: miértje— Ha még egyszer egymásra találnak az emberek, könnyen nem eresztik szabadjára vad és sok szenvedélyeiket s nem hi­szik el, hogy embereknek kell elmulniok, hogy emberek élhes­senek. Most még dúlnak a rette­netes csaták, de a fegyverek zaját áttöri már valami szelíd, könyörgő ima, még szállnak a füstfellegek, de felettük megje­len a szárnyait kitáró szent békegalamb, mely üdvözítő megváltója lesz az egész világ­nak s megteremtője, alkotója a legszebb, legszentebo, eddig megcsúfolt érzésnek: a huma­nismusnak. Hercegprímás a sebesültek között. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás budapesti tartózkodása alatt kedden titkárja és Zsemberi István dr. a Vörös-kereszt egylet fő­megbízott helyettesének kíséretében Újpesten a városi kórházban tett látogatást. A kórház most szintén katonai célokra, van berendezve. A főpap ágyról-ágyra járva, a betege­ket anyanyelvükön vigasztalta meg. A bíboros hercegprímás ezután szer­dán délután székvárosába érkezett vissza. Háziezredünk kitüntetése. Hö­fer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese jelentésében külön kiemeli a 19. és 26. csász. és kir. gyalog­ezred hősi vitézségét. Akik ismerik a 26. cs. és kir. gyalogezred dicső­multját, nem is várhatnak mást az ezredtől, mint mindent keresztültörő hősi és ellenállhatatlan vitézséget és mégis meglepődtünk a vezérkari fő­nök helyettes kitüntető külön meg­nevezésén. Az ezred ezen irtóztató hadjárat alatt már számtalanszor tanújelét adta rettenthetetlen bátor­ságának és nem egy fényes siker fűződik nevéhez, most azonban mindeneset­re oly ritka babérlevelet fűzhetett a dicsősége koszorújába, mely nem­csak érdemet jelent, hanem feltétle­nül nagy fontossággal biró tényt. Ha tekintetbe vesszük, hogy Höfer csak ritkán tüntet ki valamely ezre­det külön megnevezéssel, akkor fel­tétlenül nagyon értékes munkát kel­lett nagy erőfeszítéssel véghez vinnie az ezrednek. Vezesse is a Mindenható az ezredet a teljes győzelem utján. Győr városa a következő sürgöny­ben üdvözli háziezredünket': 26. gyalogezred Parancsnoksá­gának Esztergom. — Tisztelettel kérjük alábbi sürgönyünknek az ezredparancsnoksághoz való jutta­tását 26. gyalogezred parancs­nokságának. A legutóbbi Höfer jelentéseinek alapján lapjaink mind a 26. gyalogezred vitézségét han­goztatják s büszkeséggel emlékez­nek meg az ezred uzsóki győzel­méről. Mi győriek, akik az ezred lelkéhez közel érezzük magunkat, kik az ezredet magunkénak nevez­zük, örömmel gondolunk reá s hősies fegyvertényére, mely uj ba­bér levelet fűzött eddigi fényes tetteinek koszorújába; büszkeség­gel, szeretettel köszöntjük a 26. gyalogezred tisztikarát és legény­ségét. Erős hittel köszöntjük, hogy eddigi önfeláldozó hírességével fog harcolni az elmaradhatatlan juta­lomért s teljes végleges győzele­mért, hazánk, nemzetünk bizton­ságáért, nyugalmáért. Győr város közönsége nevében Venness pol­gármester. Esztergom sz. kir. város közön­sége az alábbiakban üdvözli a hős ezredet: Esztergom sz. kir. város taná­csától. 2905/915. tan. sz. A cs. és kir. 26-ik számú gyalogezred nagytekintetü Parancsnokságának Harctér. Hazafias lelkesedéssel ér­tesültünk azon dicső fegyverté­nyekről, amelyek vitéz háziezre­dünk hírnevének uj fényt, jeles vezérletének, valamint tiszti és le­génységi tagjainak pedig dicsősé­get hoztak. A dicső és győzelmes hadité­gyeknek itt, az ezredtől messze távolban lelket örvendeztető ha­tása alatt Esztergom sz. kir. város közönsége kedves kötelességet tel­jesít, midőn szeretett háziezredé­nek nagytekintetü Parancsnokságát e sorokkal ott keresi fel, ahol a háborús időnek lelket, szivet egy­aránt próbára tevő, szenvedések­ben és borzalmakban oly gazdag, de végeredményben Isten segítsé­gével a haderő teljes győzelmét érlelő napjai telnek, t. i. a harc mezején és ott juttatja kifejezésre őszinte csodálatát a siker megte­remtése fáradalmait nemcsak nem pihenő, hanem hősi, uj hadi vál­lalkozásokban tovább fáradó házi­ezredének, melyet nemcsak az ide kötöttség megszokásával szere­tett és szeret, hanem azért is, mert annak kebelében számos fia küzd s azok szivedobbanásával együtt­érezvén, hő imában fordul a Min­denhatóhoz, hogy vegye oltalmába őket és az igazságos ügyért har­coló készségüket a további győze lem pálmájával jutalmazza meg! Szinte a szülőnek a gyermeke sikerében talált gyönyörűsége in ditja e város közönségét arra, h gy győzelmes háziezredét a harc szín­helyén üdvözölje s midőn ezt tel­jes lelkesedéssel teszi, általunk kéri a nagytekintetü Parancsnokságot: Fogadja ezt a minden elisme­réssel teljes őszinte üdvözletet szí­szívesen és tolmácsolja azt az ez­red hős tagjainak azzal, hogy lé­lekben velük és reájuk büszkék vagyunk s szívből kívánjuk : Isten éltesse, óvja és segítse vitéz házi­ezredünk vezérletét, tisztikarát és minden egyes hőslelkü tagját! Kelt Esztergomban, a sz. kir. város tanácsánál 1915. évi április hó 15-én. A város közönsége nevében hazafias üdvözlettel Vimmer Imre s. k. polgármester. Osváth Andor s. k. főjegyző. Kinevezés. A magy. kir. pénz­ügyminiszter f. hó 5-én kelt 37976. számú határozatával Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatót kinevezte Esztergom vármegye székhelyén, a vármegyei törvényhatósági területére kiterjedő illetékeséggel, az 1915. évre alakítandó és a jövedelemadó elsőfokú megállapítására hivatott adófelszóllamlási bízottság rendes tagjává. Temetés. Terlanday Emil szent Benedekrendi főgimnáziumi tanár temetése nagy és előkelő közönség részvételével pénteken délelőtt folyt le. A temetési szertartást Klinda Teofíl dr. praelatus kanonok, a fő­gimnázium érseki biztosa végezte. A szertartás alatt a gimnáziumi ifjú­ság énekkara énekelt. A temetésre a város összes nagyobb tanintézetei testületileg vonultak ki. Ma Szent Adalbert napján a szokásos szent beszédet a Baziliká­ban, Torna István az uj dunamocsi plébános tartja. Főigazgatói látogatás. Dr. Ba­dics Ferenc, kir. tanácsos budapest­vidéki tankerületi főigazgató a hely­beli középiskolák látogatására pénte­ken városunkba érkezett. A főigaz­gató a bencés székház vendége itt tartózkodása alatt. Ismét hivatalban. Amily rész­véttel vettük annak idején Bérci Endre adópénztáros súlyos betegsé­gét, ép oly örömmel közöljük, hogy ezen szerény, de páratlan szorgalmú tisztviselő ismét teljes egészségben foglalta el helyét a városi személy pénztárban, ahová ideiglenesen lett beállítva. Adományok. Sebesült katonáink céljaira a következő nagylelkű ado­mányok érkeztek: Blümmelhubell Ferenc nagyprépost főszékesegyháza védszentjének ünnepe alkalmából a papnövelde és vörös-kereszt kórház sebesültjeinek céljaira 200 K, ado­mányozott, nagy mélt. Főkáptalan 100 K, Etter Gyula névnapi meg­váltás cimén 30 K, (Vöröskereszt­nek), Reviczky Aladár a szemük vi­lágát vesztett katonáknak 20 K, Fe­kete Árpád 12 drb. zsebkendő, 2 férfi kalap, 4 drb. hálóing, 3 drb. alsónadrág, 2 borogató ruha, 12 pár rövid harisnya, 3 drb. imakönyv, Starkbauer Aloiz egy skatulya tépés és olvasni való füzetek. Hálás kö­szönettel nyugtázza, özv. Reviczky Gáborné. Értesítés a hadi-kölcsön köt­vények kiadásáról. Az Esztergomi Takarékpénztárnál jegyzett hadi-köl­csön kötvényekből a nem zárolt címletek folyó év április 20-tól az A) jelzésű elismervények ellenében a hivatalos órák alatt átvehetők. Katonai kitüntetések. A hiva­talos lap közli, hogy Őfelsége az ellenséggel szemben vitéz és ered­ményes magatartása elismeréséül nemes Klempa Kálmán 26. gyalog­ezredben őrnagynak a vaskorona rend 3. osztályát a hadiékitménnyel díjmentesen adományozta. Klempa őrnagy két ízben volt már a harc­téren. Az első alkalommak hónapok küzdelmei után több helyen megse­besülve és betegen tért haza s megkapta a katonai érdemkereszt hadiékitmé­nyes 3. osztályát. Amint felépült, azonnal visszament a harctérre, ahol zászlóalja élén számos heves ütkö­zetben vett részt. Most ismét kény­telen volt a harctérről hazajönni s itthon érte kitüntetése. — Továbbá Klein Győző és Windöhrl Oszkár 76. gy.-ezredbeli főhadnagyok és

Next

/
Thumbnails
Contents