Esztergom és Vidéke, 1915

1915-03-25 / 24.szám

Az adományok nyilvánosan nyugtáztatnak. A szétosztást az Oltáregylet hölgyei és dr. Perényi Kálmánné úrnő voltak kegyesek magukra vállalni. Hazafias tisztelettel Dr. Katona Sándor. Ipartestületi közgyűlés. Az esztergomi ipartestület alapszabály szerüleg előirt közgyűlését f. é. márc. 14-én tartotta d. u. 3 órakor a városház tanácstermében. A szép számban megjelent tagokat Magyary László elnök szívélyesen üdvözölte s a közgyűlést tartalmas, a mai súlyos ipari viszonyokat mérlegelő tanulságos beszéd kíséretében nyitotta meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére Diamant Béla és Kulich Károly kérettek löl. Ezek után Neményi Károly titkár olvasta lel jelentését az elöljáróság mult évi működéséről. A jelentés egyes részletei: A mai alkalommal egy oly esztendő ipari eseményeiről kell számot adnunk, amely év történeti alapon örök emlékezetű marad világra szóló háborújával. Az emberiséget ez idő óta úgyszólván minden téren és minden oldalon a nehéz idők fenyegető veszélyei foglalkoztatják s igy az egyesületi élet a legjobb akarat mellett sem keltheti föl a megszokott szives érdeklődést. E súlyos helyzet dacára is kötelességet teljesítünk a midőn testületünk működéséről életjelt adunk csak azért, hogy az utókor bizonyságot nyerjen arról, a midőn a fölü majd minden pontja borzalmas lángokban áll, amikor szeretteink, fiaink, testvéreink ertünk vérünket, eletüket áldozva harcolnak, e szenvedő érzések között sem szűnt meg a hivatásszerű tevékenység s igy testületünk is igyekezett társadalmi Kötelezettségének eleget tenni. Bizonyításul szolgáljanak a következő adatok : Hogy az ipari közigazgatás terén működő felsőbb körökkel az állandó kapcsolatot fönntartsuk, tagja testületünk az országos iparegyesületnek, honnan a „Magyar ipar" szaklap jár ipari érdekű közleményekkel. Tagjai vagyunk továbbá az ipartestületek országos szövetségének, mely szintén erős támasza érdekeinknek, de nem kevésbe érdemel figyelmet a kamara kerületi ipar ügyek cimü lap is, mely fönallása óta az országos érdek mellett lokális illetve kerületi ipar-politikát folytat helyes és céltudatos törekvésekkel. Innen van, hogy testületünk a többi kerületi ipartestületek példájára a lapot évi 100 kor. segéllyel támogatja — csak azért, hogy fönnállhatása biztosítva legyen. Kaptunk azután fölhívást egy új intézménytől, mely arra kér, lépjünk be a „Magyar iparosok országos szervezetébe". Az elnökség és elöljáróság tekintettel arra, hogy a föntjelzett és ismert intézmények elegendők az ipari érdekeknek védelmére, ujabb szervezeteket támogatni nem hajlandó. A közgazdasági viszonyokról á következő jelentést adtuk. Esztergom város kézműi párosainak helyzete általánosságban hanyatlott, mi főleg a kartellek okozta anyagdrágulásnak, a pénzhiány és pénzdrágaságnak, ebből folyólag pedig az építkezés és rendelés hiánynak tulajdonitható. Egyes iparágakról szólva föl kell említenem pl. a faipart, hol a baj nap-nap után súlyosabb. [Nevezetesen építkezés hiányában épületmunka nincs, vagy oly csekély mérvű, hogy figyelembe sem jöhet s ha még is akadna vidékünkön egy-egy nagyobb épület, attól iparosaink az árlejtés alkalmával rendszerint elesnek, mert azon város iparosaival, kik gépekkel dolgoznak — versenyezni nem képesek s bár ez állapoton javítani akart iparosságunk oly módon, hogy államsegélyes gépeket kért, de e jó törekvés sikertelen maradt. Bútor munka ma már csak készen kerestetik s az e téren fölmerült igényeket egyik részben a fegyházak, másik részben a bútorkereskedők elégítik ki az asztalos iparosok rovására. A lakatos iparosainknak élete úgyszólván csak tengődés, mert munkájuk azt mondhatjuk, nincs. A kisebb dolgok t. i. ma már készen kaphatók minden vaskereskedésben s igy a közönség szükségletét ott szerzi be és sajátkezüleg végzi a munkálatokat. Kutak verését és felállítását leginkább a vaskereskedők és mások vállalják; mig az épület munkák vasalását maguk az asztalosok végzik. A lakatosok tehát mindenhol mellőztetvén, állandóan munkanélkül állanak s e kérdésben nagy része van a helybeli primási gépgyárnak is, mely eltérve a régi helyes rendszertől, ma már minden csekély munka végzésére is vállalkozik. A ruházati iparágak fejlődését a túlzottan emelkedett anyag drágaság mellett a készáruk terjedése gátolja, hiszen pl. cipőárukat és kalapokat majdnem minden üzletben találhatunk. E mostoha viszonyok között még a törvény lehetősége is súlyosbítja a bajt: Az egyszemély többféle ipart is űzhet cimü pontjával, mert ennek eredménye az az egészségtelen helyzet, hogy a mázoló szobafestő lehet majd minden szobafestő mázoló is, a kovács bognár ipart is űz, a bognár pedig kovács ipart gyakorol. Szóval a kisiparosok helyzetén első sorban egy egészséges, helyes törvénj' módosítás változtathat a melyben kimondandó volna : 1) Hogy ipart csak tanult és szakképzett egyén gyakorolhat; 2) minden iparos csak azt az ipart űzheti, amelyet tanult. Ily alapelvek nyomán felépülhet még a kis ipar nagy jövőt igérő erős vára, de e pontok nélkül sohasem. Föntartja magának tehát az elnökség és elöljáróság a jogot, hogy e nemes cél elérésében a küzdelmet folytassa. A közszállitások körül is több oldalról merülhettek fel panaszok, mert az orsz. szövetség fehivást nyert a konkrét panaszszerü tényállásnak sürgős bejelentésére. Testületünk elnöksége a felhívásnak eleget teendő, jelentést tett arról, hogy a részben állami, részben vármegyénk részére készült vasbeton korlátok, valamint kilométer jelző és fölirati táblácskákat tartó oszlopok több ezer folyóméter hosszúságban házilag készítettek el, holott a közszállitási szabályrendeletnek megfelelőleg ezelőtt e munkálatok árlejtés alapján az illetékes szakiparosoknak adattak ki és a munka általuk készíttetett. E fontos beadványunk elintézéséről azonban értesítés még nem érkezett. A III. o. kereseti adó tárgyalása és megállapítása is ez évben történt. Testületünk érdemes elnöke, ki e téren is állandó jelét adta készséges jóindulata és iparos társai iránt érzett igazságszeretetének éber figyelemmel kisérte az iparosság fontos érdekeit s az ügyet kellőleg előkészítendő, külön értekezletre hivta a szakosztályokat, hogy testvéries érzülettel maguk az iparosok állapítsák meg saját adójukat. A több napra terjedő fáradságos gyülésezés meghozta a kivánt eredményt, mert iparosságunk tudatában az adó kötelezettségnek, férfias komolysággal állította össze a fizetési lisztát s elnökünk személyében, ki szerencsénkre ismét tagja volt az adókivető bizottságnak oly készséges támogatóra talált, hogy a méltányosan összeállított lista az adókivetőbizottság álal el is fogadtatott. Iparosaink egyik leghálásabb támogatója lehetne az önsegélyezés kérdésének ügyes megoldása. Mindenki ismeri a takarékosságnak előnyeit, mert bármilyen lassan történik s a gyűjtés, idővel mégis oly összegnek juthatunk birtokába, amelyet különben félre nem tettünk volna. (Folyt, köv.) Szivart, cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesülteknek! Betegágyon. Mélyen megilletődve vettink tudomást róla, hogy Dr. Fehér Gyula praelatus kanonok már két hete beteg, de örömmel vettük azon hirt is, hogy Őméltósága már minden komolyabb bajon túl van és így rövid időn belül ismét ott lesz, ahol mindig volt: a köztevékenység terén. Tisztelgés. Szépen nyilatkozott meg kedden azon szeretet és tisztelet, v mellyel az esztergomi tantestület viseltetik Mátéffy Viktor plébános iránt és viszont. Mátéffy kitüntetése alkalmából kedden tisztelget a tantestület nála, mely alkalommal Szölgyémy Gyula igazgató tanító szeretettől áthatottan üdvözölte' a tantestület igaz barátját: Mátéffy plébánost. Amily bensőséges volt az üdvözlés, olyan volt annak fogadása is és a tisztelőszeretet ismét szorosabban fűzte össze az ünnepeltet és a tantestületet. Örömhír. Városunkban sokaknak arról van tudomása, hogy Xottler László az adóhivatal főnöke hadifogságba került, amit márc. 14-ről keltezett következő levele cáfol meg: „ Kedves K . . . Barátom! Névnapod alkalmából üdvözöllek. Áldjon meg a jó Isten egészséggel! Szívesen gondolok reád, mert becsülni tudod barátaidat. Súlyos napokat élünk, de jó az Isten, talán megsegít bennünket. Jelenleg O . . . dandárparancsnok segédtisztje vagyok, főhadnaggyá leendő kineveztetésem iránt felterjesztésem megtörtént. Itten zord tél van. Foglyunk, hazaárulónk van bőven, de rövidesen elbánunk velük. Tegnap előtt nagy csata volt, ahol a 30 és fél ágyuk jól működtek. N . . . bácsit mamáddal együtt üdvözlöm. írjál! Ölel barátod Laci." Azóta már a címzettet is fegyverbe hivta hazája; — szétzsorrva vannak édes hazánk védelmében a jó barátok, akiket az itthon maradottak szeretete és imája kisér nehéz utaikon ! A katonai tartalékkórházakban igen sók lázas és vesebajos beteg fekszik, akiket jó minőségű tejjel kellene ellátni, ami azonban a nagy tej hiány miatt úgyszólván lehetetlen. A katonai kórházak vezetősége általam kéri fel ennélfogva a nagylelkű közönséget, hogy akinek nélkülözhető teje van, abból a szegény betegek r észére, időnként bármily keveset is, szíveskedjenek hozzám beküldeni. Egyalkalommal a húsvét közeledtével mindazokat, akik a katonai kórházak betegei részére húsvéti kalácsokat ígértek, felkérem, hogy azokat hozzám, szétosztás végett, április legelső napjaiban küldjék be, annál is inkább, mert a befolyó csekély pénzbeli adományokat az elsőrendű szükségletek fedezésére kell fordítanom s igy azokból húsvéti ajándékra nem jut. Esztergom, 1915. márc. hó 22. Perényiné. Przmeysl eleste. Bombaként csapott le a lesújtó hír, hogy ezen erősségünk páratlan hősi ellentállás után, élelem hiányban a védő sereg miután az erődítményeket teljesen tönkre tette, a lősaer és védelmi készleteket megsemmisüaite — megadta magát. Az orosz tengerben tehát nincs már hullámot töfő szirt, ami azonban nem befolyásolhatja az eredményt, mert hisz még állanak a mi jó Kárpátjaink és rajtok a mi dicsőén küzdő seregeink. Ne a kétségbeesés hanem győzelmünkbe vetett hitünk vegyen rajtunk erőt és tevékenységünk fokozódjék. — Tudomásunk szerint városunkból Pósfay Sándor gazdasági szaktanár, HO-