Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 14. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. február 15 lyeniruhák és finoman szálldogálnak a kábító illatok. Szállnak, szállnak, ránehezednek a gyötrődő emberek lelkére és rózsaszínű gyötrelmeket feledtető mámorokat fakasztanak föl bennük. Karnevál megcsörgeti a csenge- tyűs sapkáját és vidám melódiákat fütyörész : „Itt a farsang . . .“ Miért is nem tart örökké ? Akit a rútsága ölt meg. Mindnyájan a halál jegyesei va­gyunk. De az a gnóm-testű, faun­arcú, ördögien rút emberke, akinek a halálát nemrégiben részvétlen, hi­deg ólomsorok, — aradi lapok ólom­sorai — jelentették, a leghívebb je­gyese volt a halálnak. Úgy történ­hetett, hogy valamikor, valami rette­netesen kegyetlen elhatározásában, kinthozó bosszúságában teremtette a sors : pokolian rút, ördögien csúnya embert teremtett belőle, akire a szü­letése pillanatában gúnyosan rávi- gyorgott a Halál. A kis torzember csúnya volt, el­rettentőén, hihetetlenül, megborzon- gatóan csúnya. Ezzel a kegyetlen átokkal a vállán végigrótt nehány keserves évtizedet. Lehetetle­nül groteszk alakjával pár évig az emberek között vergődött, gyötrő­dött, hányódott-vetődött és keserve­sen szenvedett: mindössze ennyi volt, amit az életének nevezhetett. Mindenütt, ahol csak megpróbálko­zott, nyomorúság, mellőzés, rugda- lás és gúny volt az osztályrésze : mindez azért, mert rút volt, boszor- kánvosan rút Hiába volt minden erőlködése, gyötrelmesen megfeszí­tett ezerféle próbálkozása, hiaba volt használható, megbízható, lelkiisme­retes, pontos, szolgálatkész: hiába voltak benne mindezek a tulajdon­ságok, amelyek más elfogadható kül­sejű embereket fölragadnak karrier­jükön, — szegény, rút emberket mindenütt szivendöfte a csúnyasága. Az emberek lépten-nyomon kiröhög­ték, elüldözték minden hivatalából. Nem volt maradása seholsem. Min­dennel megpróbálkozott, utoljára ke­reskedő-segédnek állt be, aztán mi­kor a pult mellől is elüldözték, pi­ros sapkát tett a fejére, kiállt az uccasarokra és hordár lett. De még itt is, a hordárok rútarcú társaságá­ban sem hagyta békén a végzete. Kegyetlen gúny, kinos bántalmak nyilaltak beléje itt is. A nyomorult emberke, a szegény Petrikovics La­jos —■ igy hívták — itt sem boldo­gult. És itt, minden kariér legalján, végleg elkeseredett az ördög arcának szomorú hordozója. Ivásra adta ma gát. Ivott, ivott, — hiszen a mámor olyan szép, olyan finom és rózsa­színű. Ilyen ittas állapotban botor­kált le valamelyik gazdátlan pincébe. Elaludt. Megfagyott, Könnyű mámo­rok rózsaszmű ködén át szenderedett át a fekete halálba. A koporsójára ráírhatták volna : A rútsága ölte meg ... A rútsága üldözte ki az életből. Ezt a gnómtestű, ördögi arcú emberkét tanította meg legőszintéb­ben az élet, hogy milyen szép a halál. Somogyi Imre. *• -H- -♦ Téli virágról. Szépen nyílik ablakomon, Csodálatos bokrétában, Melyben sok száz tündérszirom És sok ezer üzenet van : A jégvirág. Mindennap más a formája, Mégis mesés a pompája, Dúsan nyílik és mosolyog fia nyájasan nézek rája : A jégvirág. Nemsokára lecsókolja A kikelet verőfénye És kinyílik majd helyette A mi kedves kis kertünkbe’ A hóvirág. Dr. Kőrösy László. Farsangi naptár. Febr. 18-án. Rendőrbál. ,, 18-án. Az Esztergom—Szentgyörgyme­zői Kath. Olvasókör táncmulat­sága saját helyiségében. „ 21-én. Az Esztergomi Kath. Kör hu­moros estélye saját helyiségében. ,, 21-én. Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesületének műsoros táncestelye a Fürdőben. ,, 22-én, Az Esztergomi Kath. Legény­egylet táncpróbája saját helyi­ségében. „ 22-én. A Belvárosi Kath. Olvasókör műsoros táncestélye. „ 24-én. A Polgári Egyesület fursangzáró estélye a Magyar Királyban. A hercegprimási udvarból. Dr. Csernoch Janos hercegprímás kedden délelőtt 11 órakor Dr. Lé­pőid Antal titkárral automobilon Budapestre utazott, honnét pénteken tért vissza Esztergomba. A jövő hét folyamán ismét a fővárosba megy es résztvesz a főrendiház ülésen, azonkívül az óbudai templomban megbermálja az óbudai és újpesti téli kikötőben tartózkodó hajósokat és azok családtagjait. A bérmálás szombaton, f. hó 21-én lesz. Érde­kes, hogy a bérmálás szentségének felvételére jelentkezettek között hat­van éves férfiak és asszonyok is vannak. Esküvő. Tegnap délelőtt fél 11 órakor vezette oltárhoz B. Szabó Klárikát, B. Szabó Mihály nyug. főispán kedves leányát Grivisich cs. és kir 76. gyalogezredbeli főhadnagy az esztergom-vizivárosi plébánia-tem­plomban. Névmagyarosítás. Szmolen La­jos esztergomi születésű budapesti lakos családi nevének „Szmolényi“-ra való változtatását a belügyminiszter engedélyezte. Tanitóváltozások. Eisenkolb Mária rk. elemi isk. tanítónő Bajóton és Schönberger Zsigmond izr. elemi isk. tanító Esztergomban megvá­lasztattak. A hercegprímás Komárom me­gyében. Dr Csernoch János herceg­prímás értesítette a komáromi kerü­let esperesét, Palkovich Viktor gutái plébánost, hogy a folyó évben a ko­máromi kerületben is bérmálni fog és pedig külön-külön minden plébánia templomban, mert minden plébániát meg akar látogatni. Egyben kérdést tett, hogy tavasszal vagy ősszel akar­ják e a plébánosok a bérmálás meg­tartását. A kerület valószínűleg az őszi időpont mellett foglal állást. Hymen. Gottschall Mária, dömösi rk. elemi iskolai tanítónő Plank László M. F. T. R. ellenőrrel örök hűséget esküdött. Kereskedő Ifjak táncestélye. Az Esztergomi Kereskedő ifjak Ön­képző Egyesülete a „Fürdő“ nagy­termében f. hó 21-én, szombaton este 9 órakor táncestét rendez a következő műsorral: 1. a) Gaal F. : 1. Magyar Rhapsodia; b) Fr. Chopin: Waise, No. 6. Molto vivatae ; zongorán elő­adja ifj. Buchner Antalné. 2. Magyar költők verseiből; szavalja Kemenes Lajos, a Vígszínház tagja. 3. Műda­lok, ifj. Buchner Antaltól, a) Egy csókra vágytam, szövegét irta Kiss Menyhért; b) Szerelem, szövegét irta Bállá Miklós; énekli Táky Gyuláné, zongorán kiséri a szerző. 4. Éelolva- sás, tartja Szekeres Bónis elnök. 5. Operett áriákat, dalokat énekel Föld- váry József, a Vígszínház tagja. 6. Külföldi költőkből felolvas Kemenes Lajos, a Vígszínház tagja. 7. Modern szalon táncok, bemutatja Földváry József, a Vígszínház tagja. Belépődíj személyenkint 2 korona. Halálozás. Mély részvéttel érte­sülünk, hogy Holly Sándor, városi számtiszt f. hó 14-én délután fel 2 órakor, életének 33-ik, boldog házas­ságának 9-ik évében, hosszas betegség után meghalt. A fiatal, rokonszenves tisztviselő halála mindenfelé őszinte megilletődést okozott. A város csü­törtöki közgyűlése, mint lapunk más helyén olvasható, méltányolván a hosszú betegség súlyos anyagi kö­vetkezményeit, a beteg tisztviselő részére 100 korona segélyt szavazott meg. Sajnos, hogy ő már e segélyt fel nem vehette. Fiatal özvegyén kí­vül két kicsi gyermeke és nagyszá­mú rokonság siratja a korán elhunyt derék csaladatyát, kit, mint értesü­lünk, hétfőn, d. u. 3 órakor temet­nek a szentgyörgymezői temető ká­polnájából. Fizetés előlépések. Az 1913. évi XVI. t. c. alapjan Haselböck Gusztáv kirvai rk. es Mendl József párkányi izr. el. isk. tanítót a II. fi­zetési osztály 3 fokozatába, Had­nagy Gyula farnadi ref. el. isk. ta­nító a III. fizetési osztály 3 fokoza­tába előléptek s részükre a megfe­lelő államsegély utalványoztatok Előadás. Kuszenda János, m. kir. állategészségügyi felügyelő ma, vasárnap délelőtt 1 1 órakor az állat- egészségügyről tart előadást a Bel­városi Olvasókörben. Alapító tagság. Esztergomvár- megye törvényhatósága a „Magyar- országi Tanítók Szanatórium és Üdü­lőhely“ egyesületébe a betegápolási- alap terhére egyszersmindenkorra 100 K tagsági díjjal alapitó tagnak lépett be. Reumás fájdalmak gyorsan és biztosan megszűnnek, ha az eviize- dek óta bevált Kriegner-féle Repera- tor kitűnő háziszerrel a fájós test­részt jól bedörzsöljük. 1 üveg ára 1 korona minden gyógyszertárban. Pos­tán 5 üveget 5 koronáért küld franco az egyedüli készítő Kriegner-gyógy- szertár Budapest, Cálvin-tér. Illetmények utalványozása. Huszár István csévi állami tanítónak 2200 K fizetés, 200 K családi pót­lék, 200 K igazgatói és 360 K lak­pénz, Nagy Lajos lábatlani áll. el. isk. tanítónak 200 K családi pótlék utalványoztatok Szentségimádás. F hó 19 én, azaz „Kövércsütörtökön“ lesz a hely­beli Szent Anna templomban a Szent­ségimádás. Délelőtt 6 órától 11-ig minden órában szentmise, délután 5 órakor pedig szentbeszéd és ünne­pélyes szentségbetéieli ajtatosság tar- tatik. Személyi pótlékok. Az 1913. évi XV. t. c. 17. §. es a XVI. t. c. 16. §-a alapján, dr. Pacséri Károly, kir. tanácsos, tanfelügyelő előterjesz­tésére 600 K személyi pótlekot nyer­tek az 1893. év előtti szolgálataikért: Sziklai Ferenc piszkei áll. isk. igaz­gató, Faskó János leányvári, Kertész József érsekkétyi, Simor István barti, Kucsera Gyula kéméndi, Jaksits Imre kesztölci, Sziklai Vilmos nagyölvedi rk., Hagara Antal esztergomi községi, Geiger Miksa esztergomi izr., Mokos Kálmán kisuj falui ref. elemi iskolai tanítók. A városház veszedelme. Pén­teken reggelre a városháza folyosó­ján veszedelmes lappangó tüzet vet­tek észre, mely nem sok híja, hogy lángba nem borította az ősi Bottyán- palotát. A tűz a padláson volt kelet- . kezőben, hol egy falba épített ge­renda gyűlt meg a túlfűtött kályhá­tól. Szerencsére nem tört ki a tűz nagy lánggal s igy az idejében érke­zett tűzoltóság elejét vette minden nagyobb veszedelemnek. A bajban forgott épületrészt most javítják a kőművesek. Újabb ajándékok a múzeum­nak. Folyó hó 7-től a muzeum szá­mára a következő ajándékok érkez­tek be : Seyler Károly ny. esperes­plébánostól : egy 1846 március 15 én kibocsájtott esztergomi fali hirdet­mény, képek és pénzek; Tónay Ti­vadartól: 12 darab Kossuth-bankó ; Szántó Gézánétól: mezőtúri Badar­féle igen díszes csörgős korsó; özv. Kadletz Edénétől: egy vak leány hor­golása képrámában; özv. Szimhardt Károlynétól: két regi gyűrű és régi pénzek; Tölgyessy Lászlótól: egy régi szőlő vágókés ; Baják Mihály tói: két ágyúgolyó; Navratil Józseftől: egy ősállat koponyája; Blumschein Lipót, Spick Ferenc, Daubner Ferenc, Salzer Miksa (Párkány) és egy isme­retlen egyén régi könyveket, Bakos János, Korentsik József, Láhn Károly, Tölgyessy István és Csente János pedig régi pénzeket adtak. Megyegyűlés. Esztergom vár­megye törvényhatósági bizottsága a beérkezett sürgős természetű ügyek elintézése céljából a városi székház nagytermében folyó hó 24-én délelőtt 10 órakor rendes közgyűlést tart. A tárgysorozat nevezetesebb pontjai a következők: A korcsma, sorház és pálinkamérés üzletek helyerői és a záróra megállapításáról alkotott sza* bályrendeletek módosítása. — A vár­megye alispánja bejelenti, hogy az esztergomi takarékpénztár r. t. a vár­megyei tanácskozó terem bebútoro­zására 500 K-t adományozott. — Uny község határozata az adóalap csök­kenése folytán a pótadó °/o nak 28°/o- ról 35.6%-ra való felemelése tárgyá ban. — Farnad község határozata az állami adó csökkenése folytán a köz­ségi pótadó °/o-nak 60.6% ban való megállapítása tárgyában. — Mogyo­rósbánya község határozata az adó­alap kevesbedése folytán a pótadó %-nak 114%-ról 130%-ra való fel­emelése tárgyában. — Mogyorósbá­nya község határozata az adóalap csökkenése miatt a pótadó %-ának 1914. évre 113%-ról 12b%-való fel­emelése tárgyában. — Jelentés Ma­gyar és Nemetszőgyén község egye­sítése tárgyában. — József főherceg Őfensége által kiadott „Utiemlékeim Afrikából“ c. mű megrendelése. — Benedek Aladár költő ötvenéves irói jubileumára adomány megszavazása. — A magyarországi tanítók Eötvös- alapjának kérelme támogatás iránt. — Az általános közjótékonysági egyesü­let kérelme támogatás iránt. — Kassa város közönségének határozata a be- szállásolasi törvény megváltoztatása iránt. — Szabolcs vármegye közön­ségének átirata az általános és gaz­dasági ismétlő iskoláknak helyesebb és eredményesebb működésének biz­tosítása tárgyában. — Moson vár­megye közönségének átirata az ingat­lan feldarabolás ellenőrzése tárgyá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents