Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 14. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. február 15. föltétet a főzelékhez — hogy miveit fogja garnirozni a napi sajtó a föltálal közpecsenyét. — Tessék csak végignézni a közelmúlt ügyeit! Igen, igen, azt mondják az emberek, hogy manapság a Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen. Ami úgy tűnik fel, hogy önzetlenül történik, csak látszatra történik az önzetlenség dicséretes és — sajnos — megtévesztő jelszava alatt. Legtöbb esetben rövidebb-hosszabb idő múlva kibújik a szög a zsákból. Mert a sajtó éber szemmel s már bizonyos — talán megokolt — gyanúval nézi a jelentkező ügyek lassú, avagy gyors fejlődését, hogy aztán méltó módon feltárja a sajnos, nem elég könyörtelen közvélemény elé. íme, azért kell hát a sajtó kezét megkötni, hogy ha egy diszkrét ügy akad, az érdekeltek biztosítsák a nyilvánosság kizárását. Quod dixi, dixi: Kell a szájkosár! végtelen szomorúságára minden kultúr-ember- nek . . . Purus. A városi közgyűlés. A csütörtök délután tartott városi közgyűlés elsőben is szotetlen volt a női holttestet a sötét szobában megvizsgálni, bevitték tehát a holttestet a szomszédos terembe és a biliiárdasztalra fektették. Csak ekkor ismerte fel dr. Wiederhofer a fehértestű halott nőben Vetsera Máriát, akit kis gyermek kora óta ismert. A baroneszt nem rutitotta el annyira a halál. A revolvergolyó szétroncsolta arcának egyik felét, a jobb arcfele azonban megőrizte egész szépségét. Az orvos feldarabolta az inget és a vászoncsikokkal bekötözte a sebeket, megmosta arcát. Loschek pedig egy úti takarót hozott és abba csavarta a holttestet. Azután visszavitték a sötét szobába. * Königrätz óta nem érte ily nagy csapás a Burgot. Két asszonyi szív vérzett elsőben miatta hősi mártirom- sággal. A királynénak a rettenetes hirt fia haláláról Ferenczy Ida mon dotta el, viszont a királynak a királyné vitte a lesújtó híradást Larisch grófnő szerint: — A császárné dermedten nézett maga elé ; könny nem jött szemébe. Első szava volt: „Hogyan mondjuk el a császárnak ?“ Aztán bement a felséghez. A császár az asztalra borulva, arcát kezeibe temetve zokogott. Mikor a felséges asszony visszatért lakosztályába. Ferenczy Ida jelentette, hogy Vetsera bárónő kér kihallgatást. A bárónő azt állítja, hogy a trónörökös megszöktette a leányát és a császárnét akarja megkérni, hogy segitkatlan látogatottságával tűnt ki: majd százra lehet a jelenvolt képviselők számát tenni. (Vajha máskor is ily dicséretre- méltó érdeklődést tanúsítanának a városügyek iránt!) A nagy érdeklődést alkalmasint a tárgysorozat 20. pontja: a házi kezelésbe átveendő városi villamos üzem szervezeti szabályainak megalkotása okozta, mert a képviselő urak majdnem mind a szervezeti szabályzat- tervezettel fölfegyverezve jelentek meg a gyűlésteremben. A nagy várakozás ugyan nem nyert kielégítést, mert a villamos ügy elhalasztódott, de azért a közgyűlés elejétől-végig nyújtott táplálékot az érdeklődésnek, sőt csemege: pikantéria nélkül sem szűkölködött. A közfigyelmet több izgató tárgy kötötte le, igy különösen a dunai hidvám-eltörlés, az ár- mentesités egyes máris tapasztalható káros eredményei, az építésre váró új vagohid elhelyezése, a képviselői kettős szavazat, a hivatali ügykörök új átszervezése, meg a villamos telep ügye. Mindezek a tárgyak erős felszólalásokat, vitákat és méltatlankodásokat váltottak ki a képviselőkből, kik egyáltalán puskaporos hangulatban voltak ezúttal (noha ugyanettől a közgyűlés vezetősége sem volt mentes !). Megállapíthatjuk azt is, hogy a legtöbb — mondhatni közméltatlankodás az árvízvédelmi munkálatok vezetősége ellen hangzott el, amely sokszor hangoztatott s erősített jóakarata ellenére több — alsen rajta. A császárné néhány pillanatig gondolkodott, azután kijelentette, hogy hajlandó fogadni a bárónőt. A felséges asszony az előszoba közepén állt és hideg tekintettel nézett a belépő bárónőre. A két anya szódanul állt egymással szemben néhány pillanatig, majd a bárónő térdreesve, zokogó hangon kiálltotta: „Felség, Mary ... a leányom . . .“ A császárné néhány lépest hátrált az előtte térdepelő asszony ölelesre tárt karjai elől. Azután hideg hangon mondta: „C’est trop tárd. II sont morts tous les deux“. (Már késő! Meghaltak mind a ketten ) Hideg, ködös nap volt és délben már Bécs és Budapest is tudta a tragédiát. A királyfi szetroncsolt fejjel fekszik Mayerlingben 1 Baleset, szerencsétlenség, gyilkosság 1 — zúgott végig az országokon. A temetés fejedelmi gyászban történt. Az anya szivet örökre megtörte a tragédia, az uralkodó emberfeletti erővel nyomta el fájdalmát. A boldogtalan királyfit a kapucinusok kriptájába tették, Vetsera Máriát a heuli- genkreutzi cisztercita-rolostor temetőjében hántolták el titokban. A halott királyfiról pedig legendák szálltak. Ma is el a nép szivében és szeretetében. Nemo. kalmasint nem csekély költségű ! — kellemetlenséget okozott érthetetlen önfejűségével a város lakosságának. A képviselők egyértelmű fájdalommal konstatáltak, hogy a város tehetetlen az elfogult vezetőséggel szemben, mert a földmi- velésügyi minisztériumban nem tud orvoslást kapni jogos panaszaira. Nem csekély izgalmat ébresztett a hivatali ügykörök átszervezésének az előadótól érthetetlen gyorsasággal ledarált s a tanácstól kellően elő nem készített ügye is. A ta- nacsjavaslat felolvasása közben folytonos nemtetsző közbeszo- lások voltak hallhatók, amelyek végül egyhangú ellenzéssé váltak. A villamos-telep ügyénél, melynél, úgylatszik, sokan készültek támadó beszédre (miként az ittis-ottis latható lapszéli jegyzetek sejttették !), nagy inegKonnyeboúlebt oxozott a közgyűlés vezetőségétől magától indítványozott elhalasztás, melyet a beroeadas lehetosege- nek remenyeben szívesen tett magaeva a képviselő testület. A közgyűlés részletes lefolyásáról egyébként a következőkben számolunk be olvasóinknak : A közgyűlés megnyitása s a jegyzőkönyvhitelesitŐK. kijelelese után Schwarz A. Írásbeli indítványt tesz a dunai hidvám eltörlését sürgető memorandum ügyeben, melyhez a közgyűlés egyhangúan hozzájárul. Bártfay G. az árvizvédelmi munkálatom következteben a város egyes helyein beállott tűrhetetlen sár- és szennyvizösszegyülemles miatt interpellálja meg a főmérnököt, ki megmagyarázván a hiba igazi okát (a vízbefogadó nyílások szűk és kévés voltat), a felelősseget magáról és a tanácsról teljesen az árvízvédelem vezetőségére haritja. Dr. Gróh J. az új vágóhídnak célszerűtlen (a Szent- györgymező alá való) elhelyezése miatt intéz interpellációt a tanácshoz, kifejtve, hogy a vágóhíd sokkal alkalmasabban volna megépíthető a pályaudvar közelében. A polgármester válasza szerint a város már kötve van Szentgyörgymező- höz, mivel egyrészt a miniszter egyenesen ezt a helyet kivanta, másrészt az építésre vonatkozó szerződések a vállalkozóval már meg vannak kötve. A főmérnök magyarázatképpen ehhez még azt is hozzáadja, hogy a vágóhíd már csak azért sem építhető fel a pályaudvar közelében, mivel szennyvizét egy költséges tisztitó telep szükségé miatt se lehet a körcsatornába vezettetni. Az előadó ezután felolvassa a belügyminiszternek rendeletét, mely tudatja, hogy a várost megillető 34 ezer K. állami támogatást kiutalta. A tanács az Unger volt rendőr- kapitány visszahalyezése és nyugdíjazása ügyében azt a jelentést terjeszti a közgyűlés elé, hogy megbízta a főügyészt: tárgyaljon személyesen ez ügyben a közigazgatási bírósággal végleges döntés végett. A közgyűlés tudomásul veszi a belügyminiszternek azon leiratát, mely szerint a közös hadügyminiszter a katonai robbanószergyárhoz szükséges városi telekre vonatkozó tárgyalást a „kedvezőtlen építési viszony s a föld drágasága miatt“ (?) beszüntette. Tudomásul veszi, hogy a kereskedelmi miniszter elutasította a város azon kérelmét, hogy a Buda- pest-környéki díjtalan távbeszélő körzetbe bevonassék. Nagyobb vitát kelt a földmive- lésügyi miniszternek egy leirata, mely a Kaan és Bárány úti szennyvizeknek eddigi irányuktól eltérő elvezetését követeli, még pedig természetesen a város költségere. Bády A. és Aldori M. képviselők a beállott bajért az árvizvédelmi munkálatok vezetőségét okolják és támadják. Ugyanerre hárítják a felelősséget a polgár- mester és a főmérnök is. Bleszl F. bár ebben az ügyben nem menti a vezetőséget, mégis altalaban védelmére kell a támadásokkal szemben. Adorján J. küldötteget inditványo- a földm. üg^i miniszterhez. Az előadó szerint a tanács már memorandumot úgyis küldött fel a maga védelmére, melynek sikeréhez azonban nem sok reményünk lehet. A közgyűlés mégis küldöttség mellett dönt, melynek tagjait majd a polgármester fogja felkérni. Több kisebb jelentőségű ügy tudomásulvétele után tárgyalás alá veszi a képviselőtestület Erőss R. képviselőnek Szeben várm. egyik (apokrif) határozatára hivatkozó azon bejelentését, mely szerint ő mint vi- rilis képviselő és mint az esztergomi káptalan megbízottja kettős szavazati jogot kíván a kepviselőtestü leti tárgyalásokon. A közgyűlés a tanácsnak e bejelentéssel szemben való elutasító álláspontját egyhangúan magáévá teszi. Névszerinti szavazással (79 szavazattal 2 ellen) ugyancsak elfogadja a Budapest-Esztergom-füzitői vasút r. társaságnak azon ajánlatát, hogy a kenyérmezői állomás kibővítéséhez szükséges városi terület négyszögöléért 3 K egységárt hajlandó fizetni. A tanácsnak egyes tisztviselői ügykörök átszervezésére vonatkozó javaslata a képviselőtestület részéről ellenzéssel találkozik. Dombay N. a tervezetnek a képviselők számára való sokszorosítását s kellő áttanulmányozás végett elhalasztását indítványozza. Brutsy J. azt kívánja, hogy újra tárgyalja a szervezési bizottság a pénzügyi bizottsággal egyetemben. Dr. Zwillingcr F. szintén az elhalasztás mellett nyilatkozik s egyszersmind ajanlja a pénzügyi tanácsosi állás megszüntetését. A közgyűlés az elhalasztás mellett dönt és kimondja, hogy a megnevezett két bizottság két héten belül tárgyalja le együttesen a javaslatot. A városi üzemek szervezeti szabályzatának megalkotására vonatkozó tervezet nem kerül megvitatás és döntés alá, mivel a polgármester be-
