Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 13. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. február 12. ren meghalt a tanító mester, Estéli András. Kevesen ismerik e 33-34 éves fiatal ember nevét, aki csak „tanító“ lett, de aki ebben a minőségében egyike volt azoknak, akik Eszter­gomból kimenvén, őszinte nagyrabe­csülését szerezték meg embertársaik­nak. Estéli Andás szegény, ma is élő esztergomi földműves szülők gyer­meke. A szegénység nem engedte, hogy több legyen, mint tanító, de ezen állásában jobb, becsületesebb, értékesebb tanítómestert nem is lehet elképzelni. Egy ember, ki jól s pon­tosan, lelkének egész odaadásával tel­jesítette kötelességét — s aki befelé közel volt a bölcs emberhez. Most, hogy elhunyt, nem tudjuk megállani, hogy ne elevenítsünk föl egyet-mást abból a 15 év előtti időből, mikor ő és kartársai diákok voltak s hangos lapdajátékukkal lármássá tették a Hosszú sort. Estéli András, Majorszky István, most valahol jegyző, Jaross János, ungvári járásbiró, néh. Marton István, az ügyvéd fia, Zavodszkv Levente, most gymn. tanár, néhai Helcz Ernő, Szikey Béla, most kir. mérnök, Kis Béla postatiszt alkották azt a diáktársaságot, akik hangossá tették az akkor még kizárólag föld műves Hosszu-sort. És e társaságból két ember: Estéli András és Marton István — mindketten tanítók lettek — fiatalon elhaltak. Estéii András csen­des kedélyű, nyugodt, verselő diák volt. Műveltebb formában icarnaciója a mi földműves népünk nyugodt ter­mészetének. Marton István csapongó, vad, szilaj lélek ; fiatalságában igazi forradalmár. De mindkettő költői lélek volt. Estéli András és Marton István is. Az egyik most halt meg buzgó tanítói munkája mellett, a másik mar több év előtt — egész fiatalon. Estéli András a nagykéri, Marton István a zebegenyi temetőben alussza örök álmát. Estéli András és Marton István is kiadott egy-egy verses és elbeszélő kötetet. Mindkettő élénk feltűnést kel­tett annak idején. Hódolunk emlékük­nek s egyiknek egy költeményét, a másiknak egy elbeszélését tesszük közzé mai tárcánkban. Névmagyarosítás. A m. kir. bel­ügyminiszter Droba Dezső főgimná­ziumi tanuló családi nevének „Do­boziéra való változtatását engedé­lyezte. A turisták farsangi estélye. A „Magyar Turista Egyesület Eszter­gomi Osztálya“ fényes sikerű mű­soros ünnepélyt rendezett szomba­ton este a Vaskapun felállítandó ki­látás menház javára. A mulatság meghívóját egyik múltkori számunk­ban, mint a sablonos meghívók kö­zül érdekesen kiemelkedő speciali­tást ismertettük, illik, hogy a mu­latság sikeréről is beszámoljunk an­nál is inkább, mert az egyesület és a mulatság céljával a legmelegebben rokonszenvezünk és mi is szivünk­ből óhajtjuk, hogy a vaskapui men­ház városunk díszére és idegenfor­galmunk emelésére mielőbb felállít­ható legyen. A mulatság alkalmá­ból a „Magyar Király“ L alakú nagyterme zsúfolásig megtelt közön­séggel. Jegyeket az estén lehetetlen volt kapni a már egy héttel ezelőtt megkezdődött előjegyzések miatt. A műsort a „Turista Dalarda“ szép énekei nyitották meg s ugyancsak e művészileg előadott énekek tarkítot­ták a műsort még több Ízben is a közönség zajos tetszése és tapsai mellett. Az énekszámok közül kü­lönös érdeklődésre tarthatott számot a dalárda uj jeligéje ifj. Buchner Antaltól, melyet itt mutattak be elő­ször. Igen meleg fogadtatásban volt része a dalkör baritonistájának Marschall Pálnak, ki az egyes szá­mok szólórészleteit énekelte gyö­nyörűen. Táky Gyula karmester, ki nemcsak az énekek betanításában és vezetésében, hanem az estély többi műsorszámainak egybeállításá­ban is az oroszlánrészt végezte, minden egyes fellépés után lelkes ünnepeltetésben részesült. A többi műsorszámok is sok kacagást kel­tettek : Jedlicska István kupiéi, Tá­ky Gyula, Oltósy Rezső és Székely Imre énekes jelenete, Prikkel Mihály monológja, Magyarász Béláné bájos magánjelenete, Táky Gyulané remek Buchner-dala és főképen Székely Henrik és Kottler László aktuális kupiéi véget érni nem akaró tetszés­nyilvánításoknak voltak okozói. A műsor után tánc következett, mely egész reggelig tartott derült hangu­latban. Felülfizetés. A barti önkéntes tűzoltóság f. hó 8-án a szövetkezet helyiségében táncmulatságot tartott saját pénztára javára, mely alkalom­mal Kobek Kornél orsz. gyűlési kép­viselő ur 20 koronát, Vimmer Kál­mán érsekurad. tiszttartó úr 5 koro­nát fizettek felül. A Kath. Kör farsangi esté­lyei. Az „Esztergomi Katholikus Kör“ az 1914. évi farsang folyamán tagjai számára február 21-én hu­moros előadással kapcsolatos estélyt rendez. Az estélyek kezdete este 8 órakor van. Utána tánc. Közigazgatási bizottsági ülés. Esztergom varmegye közig, bizott­sága szerdán d. e. 10 órakor tartot­ta rendes havi ülését Meszleny Pál főispán elnöklete alatt, melyen a szokásos havi jelentések tétettek meg. Kabaré-estély. A párkánynánai vasúti hivatalnokok kartársaik közre­működésével 1914 évi február hó 14. napján, szombaton, a vasúti vendéglő- I.- II. oszt. éttermében tánccal egybe kötött kabaré-estelyt rendeznek. Be- leptidij : szemelyjegy 2 K, családjegy 5 K. Kezdete este 8 és fel órakor. A sorozási határidő felfüg­gesztése. Múlt számunkban közöltük az idei sorozás határidejét és a jóvá­hagyott ujoncozási tervezet főbb ada­tait. Most arról értesülünk, hogy a sorozásnak a közölt tervezet szerint való foganatosításai a kormány fel­függesztette. A felfüggesztést elren­delő miniszteri irat a héten érkezett a varmegyéhez, mely szerint a folyó évi március és április hónapokban csakis a szokott havi utóallitások fog­nak megtartatni, a sorozás pedig fel- függesztetik mindaddig, mig az idei ujonclétszám parlamentileg megsza­vazva nincsen. Nincs kizárva azon­ban, hogy a sorozás a már közölt na­pokon tartatik meg, ha addig az ujon- cozás ügye az országgyűlésen elin­tézést nyer. A gyorsírók mulatsága. Ha egy mulatságról azt Írják a lapok, hogy az a várakozáson felül sikerült és hogy azon a jelenlevők kitünően mulattak, az olvasóközönség azon része, mely a mulatságon nem vett részt, hajlandó e sorokat közhelynek minősíteni, mint amelyet olyankor is odaírnak a tudósítók, amilkor ta­lán nem is teljesen helyénvaló a ki­fejezés. A gyorsírók keddi farsangi estélyéről azonban mindennek daca<a le kell írnunk a fentebbi dicsérő soro­kat, mert valóban megtörtént az a szinte hihetetlen esemény városunk­ban, hogy egy Jjmulatság, melyhez se meghívó, se műsor nem volt ki- bocsájtva, fényesen sikerült, sőt mind látogatottság és kedélyesség mind anyagi eredmény tekintetében felülmúlt nem egy olyan estélyt, melynek kétségbeesett reklámot csap­tak. A tulajdonképeni mulatságot kedves programm előzte meg. En­nek első és utolsó száma a tanító­képző válogatott dalos csapatának fellépése volt Borús Pál tanitónöven- dék mesteri vezetése mellett. Az éne­kek előadásáról elmondhatjuk, hogy helyi énekkaroktól ennél jobbat még nem hallottunk. Látszott az énekek előadásáról, hogy a buzgó vezető levonta a Móczik-féle énekkar tanul­ságait s azt szakértelemmel használta fel a teljes siker elérése céljából. A második szám egy bájos monológ volt, melyet Schvarz Margitka adott elő ügyes rátermettséggel sok taps mellett. Utána Bleszl Erzsiké hege- gedűn, Nagy Mancika zongorán ad­tak elő egy műveszi zeneszámot. Bleszl Erzsiké fellépését annál is in­kább lelkes elismerés illette, mivel az utolsó percben kéretett fel e számban való részvételre. A zeneszá­mot most egy igen talpraesett kis műkedvelő előadás követte. Brilli Lujzlka, Weisz Annuska és Nagy Mancika ügyes játéka e számot az est fénypontjává avatta. Bájos szó­váltásaik igen sok derültséget kel­tettek. Utánuk Gerenday Juliska adott elő több szép dalt Zsiga János zongorakiséretével, melyeket több ráadással is kellett fűszerezniük. Takács Elza és Szobi Tivadar dia­lógját is sok derültség és taps hono­rálta, kiknek egy báli incidensből ki­folyólag kedvező alkalmuk nyílt el­mondani véleményüket a férfi és a női nemről, sót Szobinak még a „ Hun gária“ reklámjára is jutott gondja. Palkovics Mariska egy gyönyörű köl­teményt (A szláv apostol) szavalt el még nagy tetszés mellett, majd az énekkar fellépte után táncra perdült a fiatalság. Hogy a tánc hogyan folyt, tessek megkérdezni bármelyik jelen­volttól ! Mosolygó arccal, csillogó szemmel, lelkes szavakkal fogja meg­mondani. . . Farsang a Szegényházban. Megható házi ünnepély folyt le va­sárnap este a városi szegényházban. A szegényházi agg ápoltak a rájuk gondot viselő kedves nőverek felü­gyelete és segítsége mellett a farsang alkalmából „bált“ rendeztek. Mege­lőzőleg finom [vacsora készült szá­mukra, melyen pompás, puha „pam- puska“ lett feltálalva s egy harmonika otthonias hangja mellett táncra ke­rekedtek. Hogy a bál igazan hamisí­tatlan, régimódi jó bál legyen, még „maszka“ is volt a mulatságon, amennyiben az egyik 79 éves nénike férfi-, egy 84 éves bácsika pedig asszonyruhát vett magára s úgy tán­coltak együtt nagy vidámsággal. A környékből sokan voltak jelen a ritka mulatságon, mely igazán az „öregek“ bálja volt s bizony igen soknak ki­csordult a könnye, látva a szegény öregek eme rövid jókedvét . . . illa­tos ibolyacsokrot a hóval borított határban. Vadorzók a párkányi járásban. A párkányi járásban az utóbbi idő­ben a vadorzók igen elszaporodtak. Nemcsak a „hivatásos“ vadorzók garázdálkodnak szerte széjjel, hanem egyszerű béresek és egyéb gazdasági alkalmazottak is sűrűn használják a fegyvert hatósági engedely nélkül. A csendőrség erélyes nyomozást folytat ellenök s már eddig is többeket je­lentett fel vadorzas címén. Leesett a hídról. Jaczkó 1st ván 44.éves kovácssegéd Ipolyda- rnásdon a kőbányához tartozó va­súti hídnál vasrudakat fúrt. Munka­közben a hídról leesett és több he­lyen súlyosan megsérült. A „Kolos“ kórházba szállították. Lövés az erdőből. F. hó 4-én a piszkei Gyűrűs pusztán dolgoztak Stark Nándor földbirtokos béresei, mi­dőn egyszerre úgy d. e. 10 óra tájban a közeli erdőből lövés hallatszott. A golyó, mely Manlicher-fegyverből való, Nagy János bérest jobb lábaszárán találta és súlyos sebet ejtett azon. A csendőrség erélyes nyomozást indított az ismeretlen tettes kiderítésére, és az esetről jelentést tett a komáromi kir. ügyészségnek is. Nagy sérülése mintegy 30 napig terjedő gyógykeze­lést igényel. Betörés a Kölcsey-utcában. Ozv. Schwarz Dávidné Kölcsey-utcai lakosnál hétfőn este ismeretlen tettes betörést követett el. A lakás ajtajá­nak kulcsát megtalálva behatolt oda és 80 kor. készpénzt, nemkülönben több ezüstkanalat elemeit. Egyéb ér­tékeket, melyek még ott voltak, érin­tetlenül hagyott. A rendőrség meg­indította a nyomozást a tettes kézre- keritésére. Szerencsétlenség korcsolyázás közben. Király József, 16 eves fő­gimnáziumi tanuló f. hó 10 en dél­után a Nagy-Duna szélén levő jég­pályán korcsolyázott. Korcsolyázás közben oly szerencsétlenül esett el, hogy jobb keze eltörött. A „Kolos“- kórházban vették gyógykezelés alá. Ebmarás. Majer István 17 éves esztergomi borbélysegéd hétfőn egy kóbor kutyával kezdett játszani, mire az a jobb kezét megmarta. A kutya elfutott s igy megismerni nem sike­rült. Májért a Pasteur-intézetben gyógykezelik. Cimbalom oktatást kottából és cigányosan elfogad Lakatos Zsiga cimbalmos Rózsa-ucca 13. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. febr. 1-től jan. 8-ig. Születtek: Parti Anna rk. napsz. leánya, — Kovács Simon Anna rk. csizma­dia leánya. — Mogyoróssi Gyula rk. napsz. fia, — Forró Béla Kál­mán rk. férfiszabó fia, — Gubó Mihály rk. földm. fia, — Gerendás Gyula rk. földm. fia, — Gál Julianna rk. 26 gy. e. tizedes leánya, — Szmrtka Katalin rk. cipész leánya. Házasságot kötöttek: Béták János földm. és Novák Erzsébet Esztergom, —- Wagenk­necht Ferenc földm. és Gerendás Teréz Esztergom, — Mátéfi Ferenc cipészsegéd és Jákies Gizella Esz­tergom, — Hartman Kalman vasúti munkás Léva és Navratil Anna Esz­tergom, — Vajand Mihály földm. és Nagy Rozália (özv.) Esztergom, — Majer Lajos vonatkiséró Bpest és Erős Erzsébet Esztergom, — Henczi Béla asztalossegéd és Juhász Maria Esztergom. Meghaltak: Siruch Mihály rk. 72 éves ta­kács (id. veselob,) — Mach Márton rk. 44 éves napsz. (tüdővész) — Kovács János rk. 78 éves földm. (orbanc), — Kovács Peter rk. 84 éves majorosgazda (ütőérelmeszese­dés), — özv. Schmied Istvanné Kulm Anna rk. 77 éves (agyguta), Maszlák István rk. 66 éves földm. (id. vese­lob), — Tölgyesi Ferenc, rk. 17 éves cipésztanonc (ált. gümőkor,) — Fuchs Erzsébet izr. 7 éves (heveny- feregnyulvány-hashártyagyulladással) — Kiffer József rk. 82 éves földm. (agyguta). Rendelet a katonai sorozás ügyében. Nem kell már a nyomorék katona. Erről tanúskodik a honvé­delmi miniszternek a sorozás ügyé­ben kiadott rendeleté. A miniszter ugyanis meghagyta, hogy szaporítsák a sorozó napokat, mert az állításra kötelezett újoncokat az idén alapo­sabban kell megvizsgálni. Szigorúbb rendszer lesz a sorozásnál. Nem eleg,

Next

/
Thumbnails
Contents