Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 93. szám
1914. november 19. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Tekintetes Igazgató úr ! A tisztség, melyet az intézet nyújt, szerény és külső fénnyel nem kedves- kedhetik. Díszét egyedül abból az osztatlan bizalomból merítheti, ámelynek zálogát képezi. A működési kör, amelyet az igazgató elfoglal és betölt, tág, felelősség- teljes és nem csekély gondokkal van összekapcsolva. Feledtetheti azonban terheit az a készséges támogatás, amely az igaz- gatótanacs, az igazgatóság és felügyelő bizottság részéről sohasem fog hiányozni. Könnyítheti az a lelkiismeretes ügybuzgalom és serény munkásság, amellyel a tisztviselői kar az intézet érdekeit szolgálni kell,- hogy múlhat- lan kötelességének ismerje. Ezek biztosítása mellett, szivem egész melegével üdvözlöm még egyszer a m. t. Igazgató urat és forrón kívánom, hogy az intézet javára irányuló tevékenységét halmozza el a jó Isten az eredmények és sikerek bőséges áldásaival. Percekig tartott, míg az új igazgató, Grósz Ferenc szóhoz juthatott. Észrevehető meghatottsággal fejezte ki köszönetét az intézeti részvényesek megtisztelő bizalmáért, amelyet azzal fog komolyan igyekezni kiérdemelni, hogy erejétől telhetőleg előmozdítsa a pénztár és a t. részvényesek érdekeit. Szívből jövő éljenzés követte szavait, amelyek után Bleszl Ferenc fejezte ki az új igazgatónak „kedves kollegájának“ üdvkivánatait. Gratulált a pénztárnak is, amely ily szerencsés választással töltötte be az elhunyt igazgató árván maradt munkakörét. Sajnálja is azonban a választást, mivel az Esztergomi Takarékpénztár fáradhatatlan, különösen rátermett igazgató-tanácsosát veszítette el. Majd dr. Majer Imre kért szót és két indítványt tett. Indítványozta egyrészről, hogy az elnöki beszéd Rogrün Ede emléke gyanánt egész terjedelmében vétessék fel a jegyzőkönyvbe. Kérte továbbá, határozza el a közgyűlés, hogy érdemes volt igazgatójának arcképe a hivatalos helyiség számára lefestessék. Mindkét indítvány egyhangú lelkesedéssel elfogadtatván, Klément István a tisztviselői kar nevében üdvözölte az új igazgatót, aki válaszában megköszönte a ragaszkodás megnyilatkozását és hangsúlyozta, hogy vállvetve óhajt a tisztviselői karral az intézet javára dolgozni. Indítványra senkisem jelentkezvén, Grósz Ferenc a közgyűlés köszönetét tolmácsolta az elnök előtt a gyűlés vezetésének fáradságáért. Végül az elnök ismételten megköszönte a tagok megjelenését, érdeklődését és azzal a hő kívánattal zárta be a szép lefolyású emlékezetes gyűlést, „nyissa meg a mai nap az intézet legmagasabb fokú virágzásának korszakát.“ Használjunk hadisegély póstabélyeget. Tudom, hogy bántanak.,. Tudom, sokan bántanak miattam . . . Szótalan, némán szenvedd csak el, Mert a sziveknek legdrágább kincse, Hogyha másokért szenvedni kell. Felszított tűzben edzik az ércet; Nemes lelket meg hatalmasul Az edzi meg, ha viharok habja S vészek haragja körötte dúl ■' Szebb a virág is tövistől védve, Drágább, — ha érte vérzik a kéz, Szebb a léleknek bánatos tükre, Melybe az öröm remegve nézSzebb úgy az élet minden emléke, Ha bennük örömhöz bánat is vegyül- Sziveknek gyöngye, sírok göröngye Szebb, ha egymáshoz közel kerülÜres az élet. kifosztott szív az, Amelynek néha fájdalma nincs ; A szerelem, ha szenvedünk érte> Sírok mélyén is ragyogó kincs! Meg fogod látni ezüstös fővel, — Hogyha megőrződ emlékeid, — Korai bánatod kései könnye Múltadba édes gyönyört vegyít . . . Imre. A Szent-Hubertus vadásztársaság adománya. Az esztergomi erdők vadászati jogát bérlő Szent- Hubertus vadásztársaság elnöke, dr. Hollósy Ede budapesti fogorvos úr utján 50 koronát küldött szerkesztőnk címére, azon kérelemmel, hogy az adományt valamely tőle meghatározandó jótékony célra juttassa. Szerkesztőnk, úgy véli teljesen eleget tesz a vadásztársaság nemes intenciójának, ha a küldött összeget fele részben az esztergomi Vörös-Keresztnek s másik felében a Kolos-kórház- nak juttassa a Röntgen-felszerelés alapjára. Iparkamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara f. hó 23-án d. u. fél 3 órakor saját székházának üléstermében rendes közgyűlést tart. A napirend tárgyai között van Muzsla község vásárszaporítás iránti kérelme is. Tűzoltóink és a hadikölcsön. Az Esztergommegyei Tűzoltó Szövetség Renner Géza szöv. alelnök és László István titkár, tűzfelügyelő aláírásával lelkes hangú felhívással fordult a vármegye összes tűzoltóparancsnokságaihoz, melyben arra buzdítja a testvéregyesületeket, hogy a hadikölcsönből minél többet jegyezzenek. A vármegyei tűzoltószövetség a maga pénztárából 1000 koronát, a párkányi önkéntes tűzoltótestület pedig 2000 koronát jegyzett a hadikölcsönből. A szép, hazafias felhívást egész terjedelmében legközelebbi számunkban közöljük. Jegyzői értekezlet. Az esztergomi járás jegyzői kedden délelőtt értekezletet tartottak a hadikölcsön ügyében Pissuth Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt. Az értekezleten elhatározták, hogy a községek képviselőtestületeit sürgősen ülésre egybehívják s ott oly értelmű határozatot provokálnak, mely szerint a községi pénzeknek nélkülözhető hányadát hadikölcsön kötvényekbe fektetik. Az elnöklő főszolgabíró felhívta a jegyzői kar figyelmét arra Is, hogy a magánosok köreben is lelkes akciót indítsanak a kölcsön jegyzése érdekében és magyarázzák meg a népnek, hogy hadikölcsön jegyzése nemcsak elsőrendű hazafias cselekedet, hanem egyúttal jól gyümölcsöző pénzbefektetés is. Giziké levele. Egy kedves kis levelet kaptunk a múlt vasárnap. A levélke nemcsak azért volt kedves, mert 50 koronával volt bélelve, hanem azért is, mert egy aranyos leánykának hazaszerető lelkületét igazán megható módon fejezte ki. Nem hisszük, hogy indiszkréciót követnénk el a minden dicséreten felül álló levélíró kis honleány iránt, ha levelét példaadásul egészében köz- zétesszük: „Igen tisztelt Szerkesztő úr! A Párkányi Takarékpénztár kötelékéből való távozásom alkalmából 50 korona honoráriumot kaptam, mely összeget azon kéréssel küldöm el Szerkesztő úr kezeihez, hogy méltóztassék azt megfelelő közjótékonysági intézetek között felosztani. Talán fele részben a a Kolos-kórházi Röntgen-fölszerelés alapját lehetne vele gyarapítani. Egyébiránt ezt egészen Szerkesztő úrra bízom. Midőn szíves elnézését kérem a fárasztásért, másrészről a jó Istenhez intézett azon fohásszal zárom soraimat: vajha ezen kis összeg is egy pár könnyet tudna felszárítani. Maradok igaz tisztelettel: Hollósy Giziké.11 Mi Gizikének válaszul megírhatjuk, hogy nekünk nem kis gyönyörűséget szerzett leveléért hálásak vagyunk s a küldött első honoráriumot szívesen osztjuk el a Kolos-kórház Röntgen-alapja és a helybeli Vörös-Kereszt között. Egyszersmind felhasználjuk az alkalmat arra, hogy Giziké levelét minden olvasónőnk figyelmébe ajánljuk : Honleányok, olvassátok és buzduljatok 1 A katonai parancsnokság panasza. Az esztergom-kenyérmezői hadifogolytábor parancsnoksága panaszt tett a rendőrségen több esztergomi fuvaros és kocsitartó ellen, akik a fogolytábor és Esztergom közötti útvonalon a közlekedési rendszabályokat semmibe sem veszik, úgy hogy a katonai célokra sürgős kocsi és automobiljáratok alig bonyolíthatók le. Múlt vasárnap pl. a katonai mérnök egy felette fontos és sürgős ügyben jött be autón a városba. Szemben egy üres szekér jött. A soffőr már ß500 méternyi távol ságból tülkölt, szirénezett, de az üres szekér nem reagált, úgy hogy a nehéz autónak kellett kitérni a sáros úton, miközben az autó csaknem az árokba fordult s csak a soffőr ügyességének volt köszönhető, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. A felbosszantott katonatisztek erre az üres szekeret hajtó földművesnek kutyakorbáccsal magyarázták meg, hogy mikép viselkedjék máskor az autó előtt s egyben feljelentést is tettek ellene, felkérve a rendőrséget, hogy földmiveseink ezen indolens viselkedésének alkalmas módon iparkodjék véget vetni. Vasúti szerencsétlenség. Vasárnap délután Nyergesujfalu mellett halálos vasutiszerencsétlenség történt. Az Esztergomból 4 óra 12. p. kor Almásfüzitő felé induló vonat ugyanis az Eternit gyár mellett vasúti átjárónál egy kocsit ütött el, melyen többen ültek. A sorompó nem volt lebocsájtva s igy a kocsis nyugodtan hajtatott keresztül a síneken. A vonat a már csaknem átjutott kocsi hátulját ütötte el és pedig oly szerencsétlenül, hogy egy kocsin ülő 80 éves asszony a helyszínén meghalt egy másik asszony pedig életveszélyes zúzódásokat szenvedett. A többiek csekély horzsolások árán megmenekültek s a lovak is épségben maradtak. A vizsgálat megindult. Bosszúálló legény. Vasárnap este 7 óra tájban Vigh Ferencné, szül. Hübler Anna szentgyörgymezői lakos, egy kanna vizet vitt a kútról A leányiskola előtt megpihenve a kannát a földre tette. Épen akkor ment arra ittas állapotban Gere András földmives legény és a kannát felrúgta. Vighné válogatott szidalmakkal illette az udvariatlan legényt, aki viszont az asszonyt lelövéssel fenyegette, éjjel 11 óra tájban pedig Vighék lakásán öt ablakfiókot bevert. A rendőrség eljárást indított a garázda legény ellen. A megbüntetett lúdfertályos. Szenczi Istvánné, szül. Wagenknecht Katalin esztergomi lakost az alispán, mint másodfokú büntető bíróság, libák tömeges megbetegedésének be nem jelentése, valamint eldöglött libák húsának árubavitele miatt 25 koronával megváltható 2 napi elzárásra, azonkívül 200 korona pénz- büntetésre ítélte. A példás büntetést, mint értesültünk, Szencziné megfellebbezi a földmivelésügyi miniszterhez. Öngyilkossági kísérlet. Szkichra István esztergomi lakos, állítólag amiatti bánatában, hogy felesége elhagyta, f. hó 16-án reggel lakásán kétszer magára lőtt. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Szünőben az állatjárvány. Esztergom várost az itt fellépett ragadós száj- és körömfájás miatt meg f. évi szeptember 28-án zárlat alá helyezték. Miután az előírt fertőtlenítés a végéhez közeledik, a hatóság intézkedett, hogy a zárlat már a legközelebbi napokban feloldassék. Örosz szökevény-foglyok tévedtek múltkor Dömösre. A csöndes községben persze feltűnő esemény volt, mikor a körtvélyesi vadőr a két orosz foglyot a falun végig a községházára terelte. Napok óta lappangtak a főkáptalani erdőben. A községházán tört németséggel meg- vallották a szökevény-foglyok, hogy eltévedtek, mert az esztergomi erdőben kellett volna valamit dolgozniok. A Boguszláv és Konstantin keresztnevű muszkák, a nagy bojt után jó étvággyal fogadták a kenyeret, a szalonnát és a cigarettát. A kiváncsiak láttára inkább megörültek, mert azt mondták, hogy náluk meg a magyar foglyok látására sietnek a kiváncsiak. Sőt orosz aprópénzt és levelező-lapot osztogattak látogatóiknak. A csendőrök kíséretében azonban már sanyarú ábrázattal hagyták el a jóemlékű magyar falut. A népfölkelők családjainak segítése. A hadbavonultak családjainak segítéséről szóló törvény hatálya nem terjed ki azokra a katonákra, akik rendes katonai szolgálatra vonultak be. Mivel azonban a most behívott fiatal népfölkelők között igen sok volt a családfentartó és fegyveres szolgálatuk még sem teljesen azonos a rendes katonaságéval, a pénzügyi és hadügyi minisztérium illetékes körei a közeli napokban an- kétot tartanak, amelyen a most bevonult népfölkelők .családjainak segélyezését határozzák el, Ugyanezen az ankéten a bemutatásra kerülő öregebb népfölkelők segítéséről is határoznak. Figyelmeztetés. Alulírott szülők arra kérünk és figyelmeztetünk mindenkit, hogy Gyula és László fiainknak sem árúban, sem pénzben ne hitelezzenek, mert mi ezért felelősséget nem vállalunk és azokat megfizetni nem fogjuk. Esztergom, 1914. nov. 18. Tölgyess; István és neje.
