Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 90. szám
1914. november 8. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 hanyatlás észlelhető. Pedig tudjuk, hogy nemzetünk csak úgy fejlődhetik gazdaságban és iparban, ha testvéri egyetértésben él. Igaz, hogy a rendkívüli idők rendkívüli viszonyokat, állapotokat szülnek, azért kell a kormánynak, a hatóságnak, a társadalomnak karöltve azon munkálkodni, hogy a gazda nélkül maradt kisbirtoknak családja, avagy a kisiparnál vezető és munkás nélkül maradt családtagok ne legyenek kénytelenek beszüntetni iparukat és nyakukba akasztani a koldus tarisznyát. Ha gazdasági viszonyainkat tekintjük, szomorúan tapasztaljuk, hogy már nálunk sem fenékig tejfel minden, hogy a tejfel minimumra apadt, mig a savó maximumra emelkedett. Oh már rég nem mondhatjuk országunkat tejben, mézben úszó Kánaánnak. Bizony, bizony nálunk is sok a baj és kevés a vaj. A gazdaközönségre rossz, terméketlen esztendők járnak. A kisipar pang, érezzük ezt a nehéz napokban, midőn a gazdát ekéje mellől, az iparost a műhelyéből a csatatérre szólítja hazafias kötelessége. Az államnak is kell gondoskodni, hogy gazdaságunk, iparunk pangásnak ne induljon. A háború úgyis éveket ránt magával, míg ismét ott leszünk, hol most vagyunk. Az állam, a hatóság és társadalomnak kell, hogy karöltve munkálkodjék, hogy magyar nemzetünk e válságos időkben is nem az elnyomatás, hanem a felemelkedés fokára jusson. Pataky Béla. Dolgozzatok, míg a mécsetek ki nem alszik. Tépést csináljon minden honleány! A galamb-posta. A most is szolgáló galam-pósta már az ókorban ismeretes volt Kele ten. Tökéletesítették azonban Európában. A táviró korszaka előtt, a forgalmasabb városokban galamb-postákat szerveztek. Mert a galamb repülése jóval gyorsabb, sőt biztosabb volt, mint a léggömbbé. Párizs és London között tehát — a villámszikra meghódítása előtt — a galamb-posták biztosították a gyors forgalmat. 1870 ben, mikor a poroszok ostromolni kedték Párizst és a táviró hálózatait megsemmisítették, a francia főváros rákényszeredett apóstagalamb szolgálatára. A galambok betanítása rendkívül egyszerű. Mezei galamb a legalkalmasabb erre a hivatásra. A hímet elszakítják fiókjai fészkéből és mesz- szebb viszik. Ekkor a családi érzés hűséges vonzalma a hímgalamb ösztönét csodálatosan haza irányítja, tehát biztosan haza is talál. Később folytonosan távolabbra viszik. Onnan is, a magasságból tájékozódik. Végre a legnagyobb távolságokat is legyőzi. A levelet — viaszos vászonban — gyöngéd kötéssel, biztosan hazaszállítja. Érdekes az ilyen tanulékony pós- tagalambok megfigyelése. Mikor a fészkéből eltávolított galambot, idegen helyen szabadon bocsátják, a szárnyas levélhordó rendkívül magasra száll. Onnan szimatolja kitűnő látásával az elhagyott otthon irányát. A honvágy vonzza. Elhagyott családjához vágyódik. Ezt a valóban megható hűségét használja föl azután az emberiség, ha póstagalambokra szorul. A póstagalamb rendkívül serény. Óránkint 20 — 25 mérföldet repül. Leginkább rászorult erre a közvetítésre a világtól teljesen elszigetelt Párizs az ostrom alatt. Galamb szárnyon érintkezett ekkor a Tours-ba és később Bordeauxba menekült kormányával. Érdekes, hogy miként szervezték az elzárt párizsiak a galamb- postát. Tours-ba léggömbökön utaztak a párizsi galambok. A kormány székhelyén összegyülemlett híreket (a híres altatásokkal) kinyomatták. A nyomtatványt azután háromszázszoros kicsinyítéssel lefényképezték és a fölvételt zselatin-lemezre közvetítették. A zselatin-tekercseket végül üres tolszárba illesztették és azt a galamb szárnya alá kötözték. A párizsiak azután gondosan lefejtették a küldeményt és a zselatintekercseket vetítőkészülékkel nagyítva, nagy érdeklődéssel olvasták. A magánfeleknek szóló értesítéseket már a párizsi levélhordók kézbesítették. Ilyen módon természetesen a levelezést is lebonyolították, mert egy- egy buzgó póstagalamb egyszerre tizennyolc lemezt, tehát egyenkint három-négyezer tudósítást tudott kicsinyített formájában hazavinni. Ennélfogva egy-egy ügyes póstagalamb körülbelül hatvanezer táviratot, vagyis kerekszámban egy millió szót volt képes továbbítani. Ezért olyan rendkívül értékesek ezek a kedves szárnyas hírhordók háború idején. Ezért is lövöldözik azután a kis csempészeket olyan szorgalmasan ez ország határain les- kelődő Teli Vilmosok. Ha a mostani világháborúban Párizs ismét ostrom alá kerülne, a 42-ősök már néhány nap alatt végeznének a francia főváros bevételével és akkor a szegény póstagalam- boknak sem kell majd a hazáért olyan sokat szenvedniük. Dr. KőrÖsy László. Szivart, cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesülteknek ! Hadvezetés télen. Közeledik a tél. Ezelőtt megtörtént, hogy a hideg évszak beálltával az ellenfelek téli szállásaikba húzódtak és abbahagyták a hadműveleteket. Az 1812. évben Schwarzenberg még megóvhatta seregeit ilyen módon a hideg okozta szenvedésektől; hónapokig állt az ellenséggel szemben és egyetlen egyszer sem intéztek ellene támadást. Hogy a tél most is pihenőre kényszerítené a harcoló feleket, az épenséggel nem valószínű. Sok háborút küzdöttek végig tél idején, hasonló klimatikus viszonyok között, mint amilyenekkel Lengyel- országban kellett számolnunk, pedig akkor a katonák felszerelése és ruházata sokkal rosszabb volt, mint ma. A legismertebb téli hadjárat Napoleon 1812-iki orosz háborúja. Ez a háború tulajdonképen nem is érdemli meg a téli hadjárat nevet, mert már december 12-én véget ért. Ezen a napon lépték át Murat menekülő seregei a Nyement. Igazi téli hadjárat volt az 1813. évi franciaországi háború, amely december végén indult meg ; 1830—31- ben a lengyelországi hadjárat; 1848 —49-ben a magyar szabadságharc ; 1864-ben a dániai háború ; az 1870 —71-iki francia-német háború; az 1904—905-ben az orosz-japán háború és végül a két év előtti Balkánháború. A lengyelországi ősz enyhe és napos; szeptember hónap és október első fele rendesen meleg és száraz. Azután hat rósz hét következik esővel, faggyal, hóeséssel. December elején rendesen beáll a bórához hasonló keleti szél. A lakosság alig tud védekezni ez ellen. Falon, lezárt ajtón, ablakon át mindenhová besüvít és eltart két hétig is, éjjel nappal. December 15-ke körül szélcsend áll be, a vizek befagynak, a föld megkeményedik. Négy teljes hónapig tart a nyugodt, nem túlságosan kellemetlen hideg. A lengyelországi tél nem hidegebb mint a kelet-poroszországi vagy galíciai; a hőmérő ritkán mutat — 4 foknál alacsonyabb hőmérsékletet. A hadvezérek számításaiban mindig számolni kell mind a kedvező, mind a kedvezőtlen időjárás eshetőségeivel. Orosz-Lengyelország érődéi mind a természetes akadályok figyelembe vételével épültek és tulajdonképen a természetes akadályok erősítik meg legjobban ezeket a várakat. Ivangoród, Varsó és Novogeor- gievsk a Visztula vonalát védik; Breszt-Litovsk, Serock és Bergre a Búgon való átkelést nehezítik meg ; Ossoviec, Rosan és Pultunks a keleti Bug vonalán épültek ; a Nyemen vonalát Kelet-Poroszország határával szemben Grodnó, Miezec, Olita és Kovnó védik. Világos, hogy mindezen várak sztratégiai értéke csökken, vagy teljesen elvész, ha a védő folyóvizek befagynak. A befagyott Visztulán például már többizben átkeltek ellenséges seregek. A hadviselésre természetesen nagyon fontos az is, milyen utak állnak a seregek rendelkezésére. Tavasszal és ősszel Lengyelország utain szinte lehetetlen a közlekedés, a szél és árvíz minden utat tönkretesz. Hideg télen nincs többé köves, sáros nehéz országút, csak gyönyörű, sima, fehér hómező, amelyen torony irányában, villámgyorsan repülnek a szánok. Az orosz hadsereg zöldes-barna ruhája valamivel jobban elüt a fehér hómező színétől mint a mi katonáink csukaszürke uniformisa. így tehát csupán egyetlen hátrányos oldala lehet ránk nézve egy téli háborúnak ; az igénytelen nélkülözéshez szokott muzsik jobban eltudja viselni a hideget, mint a mi fiaink. De ezen is segítenek az egész monarchiában szorgalmasan dolgozó hölgyek, akik minden katonát ellátnak majd meleg kézvédővel, alsó ruhával, sapkával, mig a hadsereg vezetősége kitűnő bundákat varratott. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van nélkülözhető küldje e címre Hadsegélyző Hivatal Bpest Váci ucca 38. sz. A posta díjtalan szállítja. Az untauglichok ujrasorozása. A népfölkelők összeírása és a nép- fölkelői szemle elrendelése érthető nagy érdeklődést kelt. Az összeírásra vonatkozólag tájékoztatásul szolgálhat a következő : A népfölkelők bemutató szemléje még nem jelenti fegyveres szolgálatuk föltétien elrendelését. De még ha arra kerül is sor, úgy a kiképzés, mint az esetleges fegyveres szolgálat idején az értelmiségnek a népfölkelés kereteiben is meg van a maga külön pozíciója. Az egyévi önkéntesi szolgálatra jogosító kvalifikáció a népfölkelésnél is tekintetbe vétetik, ezt különben kérvényezni sem kell, elegendő a bemutató szemlén felmutatni az iskolai bizonyítványt, mire a sorozó bizottság a helyszínen megállapítja, hogy az illető népfölkelő „karpaszomány viselésre jogosult.“ Annak a szállongó híresztelésnek, hogy a népfölkelői szemléken túlzottan szigorú mértékkel fognak mérni, semmi alapja sincsen. Minden testi fogyatkozásról és szervi betegségről részletesen megemlékező törvényes utasítás állapítja meg, ki alkalmas és ki nem alkalmas népfölkelői fegyveres szolgálatra és ettől nem tér el semmiféle sorozó bizottság. Nem tér el különösen azért, mert testileg nem alkalmas népfölkelőkre a hadvezetőségnek nincs szüksége s még egyáltalában nem állunk úgy, hogy a gyöngébb, satnyább emberanyagra is szükségünk volna.
