Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 86. szám
1914. október 25. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 főleg a női nemnek szereplése vonja magára figyelmemet. Tanulmányozom és azt látom, hogy nagyon rosszul van beállítva a modern társadalomba. Három féle typust veszek észre : az egyik álszenteskedő, a másik meghasonlott, a harmadik a rossz értelemben emancipált nő. Mind a három typuson töb- bé-kevésbbé a külső és belső embernek egymással való meg- hasonlása verődik vissza. Keresem azt a női ideált, aki lépést tud tartani a társadalmi alakulásokkal és ezzel szemben is diadalra tudja juttatni a női géniuszt. A társadalmi alakulásokkal lépést kell tartani a női lélek fejlődésének is. Ez a fejlődési folyamat végbe is megy az emberben szinte öntudatlanul. Elet- fakadás ez, és ki akar virágozni csak úgy, mit a tavaszi rügy. Értsük meg ezt a törtető rügy ezést és legyünk üntudatos munkásai. Tudom, hogy mindnyájan modernek és emancipáltak akartok lenni XX. század asszonyai, leányai; dolgozzunk tehát rajta, hogy sikerüljön kivívnunk a minket megillető helyet. Ahol építenek, ott nagy a zűrzavar és rendetlenség; ezt látom az épülő modern társalomban is. Fejvesztetten, vagyis inkább lélek-vesztetten járunk- kelünk; keressük, de nem találjuk igazi helyünket a társadalomban. Sokan közülünk azt hiszik, hogy tökéletesen kialakult modern nők; pedig nem azok. Kenyérkereső, küzdő, szenvedő nők, de nem emancipáltak a szó igaz és jó értelmében, következőleg nem is boldogok. Leolvasom rólatok, hogy többé-kevésbbé mindnyájan képmutató, meghasonlott, beteg lelkek vagytok. Betegei a rosszul értelmezett emancipációnak veszedelmes betegei a társadalomnak. Beteg lelketekkel nem tudtok egészséges nemzedéket nevelni és túlfeszített idegeitekkel inkább megrontoi, mint boldogítói vagytok a férfi nemnek. Pedig: „A nő befolyása alap és hatalom a világ fejlődésének hatalmas munkájában. Évszázadokon keresztül ne- velőleg hatott az emberiségre, de egyéniségében van még erő, van még sokkal több energia, melyet kiemelve fel lehetne használni az egész emberiség haladásának boldogító szolgálatában. Az önátadásban nagy erő van és ez az erő teszi a nőt hatalommá. Nagyhatalom a nő, nagyhatalom a női világ és méginkább az lesz, ha a szeretet szellemétől eltelve, a nemes önbecsülés polcára állva, saját energiájának elismerését kiküzdve, érvényesülni fog a lélek, a több boldogság, a több élet miatt.“ Ezen munkának napszámába kell beszegődnünk. Dolgoznunk kell első sorban saját lelkűnkön, hogy öntudatos, szép egyéniséggé fejlődjünk. Legyen minden női lélek boldogító tudatában azon missiónak, melynek betöltésére a Gondviselés őt kiválasztotta. Lelkűnkben vannak erőforrások, melyek főleg a vallásos érzések mélységeiben fakadnak. Szeressük őszintén, szivünk mélyéből az Istent, aki csupa „szellem, élet és erő.“ Ez a szeretet képesít majd arra, hogy emberszeretetünk is a lelkiség jegyét viselje magán. Mindent, még a szerelmet is, irányítsa a lelkiség. Főleg a nemi sympatiát lehetne lelkijfinomodás szolgálatába fogni. „Wo sich das Strenge mit dem Zarten, wo starkes sich und mildes paarten, da gibt es ein guten Klang“ — mondja Schiller. Milyen fölséges perspektívát nyújtna számunkra az emberi lélek, ha fegyelmezettséggel rá- nevelnők magunkat arra az előkelőségre, hogy embertársunkban valóban a barátót, az embertársat lássuk, mint lelkűnknek kiegészítő felét. Az erkölcsiség és az esztétikai finomodás olyan fokára kell törekednünk folytonos önművelődés és fegyelmezettség révén, hogy a psyché alsóbbrendű megnyilatkozásai mindig a suverén lelkiségnek abszolút hatalmában legyenek. A nő ma már nemcsak nő, hanem kenyérkereső ember; kiveszi a részét a küzdelemből, jogosan követelheti társadalmi szabadságát is. Mozog is elég szabadon; mindenütt ott van, ahol ragyogni, kacérkodni lehet könnyelműen, felelősség nélkül, meg nem gondolva, mennyi kárt tesznek fegyelmezetlen viselkedésükkel önmaguknak, nemüknek és a társadalomnak. Ez a typus a félreértett nö- emancipáció képviselője. Ebből a fajtából szakad ki az álszen- teskedők csoportja is. A harmadik typus elszigetelten él; lemondóan járja az élet magányos utait, kísérője csak a meg- hasonlás melancholiája. Gyújtsuk lángra lelkünket a női géniusz öröktüzénél. Vegyük fel a küzdelmet és legyünk buzgó apostolai a legnemesebb értelmű nőemancipációnak. Törekedjünk a nőiességnek azon magaslatára, hová nem érhet fel a bizalmatlanságnak hullámverése ! Elváltozott körülöttünk a világ, kényszer alatt áll a psyché is. Alkossunk új ideált és mentsük meg a tiszteidet, mely a nőt a társadalomban szükségszerűen mindenkor megilleti. Ezt kivívni egyedül a mi szent feladatunk. Aglaia. Háziezredünk hősei. „Hős vértől pirosult gyásztér“ nem sóhajtva, hanem büszkeséggel köszöntünk. Mert a dicsőség és győzelem pompázó virágaitól tarka vagy északon és délen egyaránt. És e virágokat a mi fiaink, a mi testvéreink fakasztják és a nemzet tépi le, hogy keblére ölelje és magába szívja má- morositó illatát. A hivatalos lap legutóbbi száma ismét a kitüntetett hősöknek hosszú sorozatát közli. A bizodalmas nyugalom érzetével tölti meg lelkünket, ha végig olvassuk a névsort. Az a hadsereg, amelynek ennyi nagyszerű hőse van, csak győzhet! És büszkék vagyunk arra, hogy ebben a díszes sorban háziezredünk- nek, a 26-ik gyalogezrednek vitézei is szerepelnek, mint hősök, kitüntetett dicsőséges katonái hadseregünknek, rettegett rémei ellenségeinknek. O császári és apostoli királyi felsége legkegyelmesebb elhatározásából háziezredünk tisztjei és katonái közül a következők lettek kitüntetve : a Lipót-rend lovagkeresztjét hadiékítménnyel az ellenség előtt való bátor és vitéz magatartásáért díjmentesen : trsztenikai Borotka Li- vius ezredesnek. Az ellenség előtt való vitéz magatartásukért : a vaskorona-rend III. osztályát a hadiékítménnyel: Kozián Frigyes alezredesnek; a katonai érdemkeresztet hadiékítménnyel : .Briebrecker Gyula őrnagynak, Becsey Károly, Kopcsay Elemér és Incze Zoltán századosoknak ; a katonai érdemkereszthez a hadiékítményt: Klempa Károly őrnagynak ; Ő Felsége legmagasabb elismerését nyilvánította: Kopita József, Bloss Viktor századosoknak, Kasa Gyula, Rencz László főhadnagyoknak, Matlieisz Mihály tart. főhadnagynak, Matavovszky Gábor és Martin Károly tart. hadnagyoknak, valamint dr. Klein Sándor ezredorvosnak is, az ellenség előtt való vitéz és önfeláldoz 5 magatartásáért. A legfőbb hadvezetőség az ellenség előtt tanúsított kiváló vitéz magatartásért az ezüst vitézségi érem I. osztályát : Bojnik István, Dogosi Zsig- mond, Geiger János, Hugyecz András, Moha Róbert, Petrás Albert és Vidra Sándor szakaszvezetőknek ; Libényi Gyula, Nagy István és Pa- lay Ábel káplároknak ; Riebert Mihály és Rózsa József őrvezetőknek. Az ezüst vitézségi érem II. osztályát : Denk Lajos, Dianovszky István, Hegedűs András, Liska János, Szabó Sándor, Szteklács István, Sztru- hár Pál, Takács Mihály, Varga József, Weszely János, Zsihár Pál és Zwornik János szakaszvezetőknek ; Kovács József, Patkóczi János és Varga István káplároknak; Bogyó Imre, Borovicska Pál, Fendzonza Ignác, Lengyel Gyula, Madzger Józsei és Wolf Antal őrvezetőknek; Nagy Ernő egyéves önkéntesnek ; Bába Aladár, Baranyovícs József, Boros Ernőd, Chren Pál, Borovszky Ferenc, Csenger Gyula, Cseri Vince, Cseres- nye János. Dinnyés Ferenc, Pinka István, Gajdosik Mihály, Hanksút János, Hencze Ferenc, Hegedűs Fü- löp, Josefka József, Kokles József, Lichner Ferenc, Morvái'Antal, Papes János, Pitrovics Rajmund, Ruszkó János, Salk Károly, Simon Pál, Stutika Imre, Tóth Lajos, Udvardi Ferenc, Winkler Andor közlegényeknek és Kovács Mátyás dobosnak. A polgárőrség érdekében. „Polgárőrségünk alakulása napjaiban felkérést intéztem polgártársaimhoz, hogy a polgárőrségbe minél számosabban belépni szíveskedjenek, mert az addig belépettek csekélyebb száma lehangolólag hatott az első belépőkre, hogy úgy a szolgálat terhének arányos megoszthatása, mind a közrend és közbiztonság érdekében megkivántató közszellem hatályos erkölcsi ösztöne, erősítése és megnyilvánulása végett számosabban lépjenek be a polgári őrség kötelékébe. Felhívásom és felkérésemnek volt is annyi hatása, hogy a belépők száma szépen és legalább annyira emelkedett, hogy az alakulás megtörténhetett és a polgárőrség tevékenységét tényleg megkezdette. A megkezdett működés alatt azonban észrevehetőbbé vált, hogy még a mostani létszám mellett is gyakrabban, tehát terhesebben fordul visz- szaa szolgálat minden egyesre, mintha abban városunk polgárai oly tömeges belépéssel részt vennének, amint azt a helyzet parancsolta hazafias és polgárias együttérzésük nemes ösztönétől bizalommal el lehet és el kell várni. Különösen kedvetlenitőleg hat a testvériesen ápolandó polgári közérzületre az, hogy az iparosság, de még feltűnőbben a kereskedelmi pályán működő polgártársak nem veszik ki részüket elég számosán a közős érdekű fáradozásból, holott annak céljából éppen ők vannak a megóvandó rend és közbiztonság által kiválóan érdekelve. Mindezek alapján az összekötő kapocs azon nemes rendeltetésével, melyet egy polgármesternek városa közönségének egésze felett öntudatosan ápolni kell, városunk lapjai utján ismételve is melegen felkérem minden rendű és foglalkozású polgártársaimnak a polgárőrségltisztség viselésére alkalmas tagjait, ezúttal különösen az ügyszeretetük részéről mindenkor előnyösen ismert iparos, főképen pedig kereskedelmi foglalkozású urakat, hogy a polgári őrségbe való mielőbbi belépésükkel és ott kikifejtendő ügybuzgó kötelességtelje- sitéssel, egyrészt ezen intézmény rátermettségét a főváros és más hazai városaink példája szerint igazolni,
