Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 86. szám
Esztergom, 1914. XXXVI. évfolyam. 86. szám. Vasárnap, október 25. és POLlTimiés TRRSFíDFlLMILFíR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK, TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. Trombitaszó. Harsog az ország trombitája. Fegyverre magyarok! A nemzet erőforrásának új rétegei mozdulnak, új lobogók alá. Erőtől duzzadó karok ragadják föl a szuronyokat. Betűvető kezek sutba dobják az írótokat és kardot ragadnak. Törvény tudó koponyák homlokát, katonacsákó árnyékoz- za. Munkások leteszik a szerszámot es a halál kaszáját suhogtatják acélos ökleikbe. A magyar nép új tömege türelmetlenséggel öltözik a vitézek zörgő fegyvereiben. Boldogok, dicsőségesek, a kiknek az a megtiszteltetés juFŐMUNKATÁRSAK: DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN és Dr KŐRÖSY LÁSZLÓ LAPTULAJDONOS ÉS A SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA. tott, hogy tűzhelyünkért, asz- szonyainkért, gyermekeinkért, vagyonúnkért, trónunkért, hazánkért — mindenünkért széles mellükkel álhatnak védelemre. Harsog az ország trombitája. Fegyverre magyarok ! Szerencsések vagytok, akiket a haza hív ! Szomorúak mi vagyunk, a kiket még nem szólít s boldogtalanok, akiket igy sohase szólít meg a király, mint ahog^ titeket mgszólított. Ha férfi szeme könnybe láb- bad, — nagy érzések szánto- gatják a szivét. Ha apát, anyát, nőt, gyermeket hagytok idehaza: — nem sírhattok, mert a jövő Magyarországot hagyjátok hátatok mögött, amelyért küzdeni, meghalni a dicsőségnek legnagyobb dicsősége. De, ha mi azért könnyezünk most, mert véletek nem mehetünk, ezt a férfikönnyet bocsássa meg és szentelje meg a magyarok Istene, — tiértetek. Eddig az ország jólétének békés munkáját bizta rátok. Mi most az egész országot a kezetekbe adjuk, fia megvédelmezitek, — élni és virágozni fog; ha nem vigyáztok rá — el fogjuk veszíteni talán örökre! Mi, akiket az öregség, a gyengeség ítthonmaradásra kárhoztat, dolgozunk érettetek és családjaitokért. Harsog az ország trombitája. Ti, akiknek válát még sohase nyomta a fegyver szíjjá, vegyétek most erős vállaitokra ! Borjúitokban viszitek a Kárpátok érceit, Adria gyöngyét, Nagymagyaralföld acélos búzáját, a bársonyos legelők gyapjúját és mindezek fölött a magyar haza szívős szeretetét és bőséges áldását. Magyar nők ! Varrjatok új zászlókat ezeknek az új seregeknek, amelyek harci vággyal sorakoznak fegyver alá, hogy megdöbbentsenek mindén ellenséget, amelyik a magyart bántani meri. Harsog az ország trombitája. Fegyverre magyarok! U. G. Ne legyünk kisbitüek. Körülbelül egy hónapja, hogy az újságok azon híradásának, hogy a Kárpátok két szorosánál az oroszok betörést „Esztergom és Yidéke“ tárcája, Mármarosi hegyek alján .. . Irta: Sárkány Sándor. Mármarosi hegyek alján golyószárnyon száll a Halál, de amerre eliramlik mindenütt virágot talál. Mármarosi hegyek alján, amerre a Halál vágtat, meleg még a nap sugára, s bearanyozza a fákat. Ágyúk bőgnek ; kardok csörgnek ; poklok tüze fel-fel villan ; meleg vér foly a mezőkön ; madár repdes ; szellő illan : mármarosi hegyek alján. S amíg dörg, búg, csörg a Halál s lába mindent vérbe tiport: látja, hogy a langyos szellő az erdőkből illatot hord mármarosi hegyek alján. Megkérdezi: — Mondd csak szellő hol késik az Ősz e tájról ? ! . . . S mért maradtál e mezőkön, ahol vér foly, ágyú lángol ? ! . . . Hogy van, hogy a hegyek ormát tél borítja hólepelbe, s itt, lenn, csalogány dalolgat, virág nyílik a berekbe' 1 ... . — Szól a Szellő : — Tudjad meg hát : ide lopódzott a Gazság, s mielőtt még betört volna észrevette az Igazság . . . Itt harcolgat a mezőkön Dávid, a Góliát ellen . . . Menny és Pokol vívnak tusát ebben a nagy küzdelemben . . . Fény és Homály viaskodnak . . . Hit, a Hitetlenség ellen . . . Paradicsom kapujában. Istenség és a Rossz-szellem . . . Vitéz múltak ébredeznek, évszázadok visszatérnek, hogy a Jogot megmutassák Jogtalanság seregének . . . Kultúra és ős-butaság fogtak kardot egymás ellen . . . Tolvaj irtó e hadjárat : így hát Halál itt kell lennem. Ezért késik ide az Ősz ! . . . Ezért dalos itt a berek ! . . . Ezért meleg a napsugár októberben e táj felett 1 . . . Nincsen itt neked hatalmad ! . . . A munkád hasztalan, dőre 1 . . . Nézd 1 hogy hull az ellen-golyó, s mégis mint törnek előre ! . . . Aki itt hal : örökké él ; mert a magyar olyan fajta, hogy a harcban elhalt fiát a szentek közé iktatja. Fogja kaszáját a Halál, tovaviszi golyó-szárnya és a havas hegyek alján a gaz ellent lekaszálja. És mire a hegyek alján hó borul majd a virágra : a magyar nép diadalát viszi a szél a világba. ' A háború majd ennek, majd annak a városnak nevét veti forgalomba. Tegnap még Antwerpenről, ma már Przemyslről, holnap másról írnak az újságok és beszélnek az emberek. Nem kell prófétai előrelátás annak megmondásához, hogy a közérdeklődéslegközelebbi tárgya Orosz- Lengyelország fővárosa, Varsó lesz, amely köré mind erősebben záródik a támadó német seregnek gyűrűje. Varsót nem ok nélkül szokták „lengyel Páris“-nak nevezni, mert több tekintetben emlékeztet a szaj- naparti metropolisra. Ragyogó kávéházakkal és pompás kirakatokkal ékes, tágas és egyenes főuccái, melyeken éjjel-nappal a legutóbbi párisi divat szerint öltözött, mosolygó arcú urak és hölgyek zsongó-bongó, csevegő áradata hullámzik, a folyton szemünkbe ötlő szebbnél-szebb fogatok és gépkocsik; a lépten-nyo- mon hallható francia beszéd önkéntelen eszünkbe juttatja a franciák fővárosát. Színházaiban teljesen otthonos a francia múzsa. Képzőművészeti emlékei nagyrészt francia hatásra vallanak. A régi lengyel királyi lakok és kertek ugyancsak a párisi és ver- saillesi minták másai. Nem hiába van Varsó a nyugateurópai és a keleti, orosz kultúra határvonalán: egész külsejével feltűnő ellentéteket mutat. Történeti, vallási, közgazdasági és művelődésbeli vonakozásai határozottan a nyugathoz kapcsolják, mig közigazgatási, katonai és rendőri intézményei, messze kicsillogó aranyos kupolás új görögkeleti templomai az orosz hatalomra figyelmeztetnek. Büszke tekintetű és lépésű elegáns lengyel urak, nyúlánk, könnyedjárású és szép arcú lengyel nők mellett nyomorúságos külsejű
