Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 83. szám
1914. október 15. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 termázsa búzát 28—30 K-ért, rozsot 22—24 K-ért lehet vásárolni, a mi agrikultur államunkban még inkább remélhetjük, hogy ennél nagyobb összeget nem kell fizetnünk értök. Mindannyian egy hazának a gyermekei vagyunk, tehát a mostani súlyos viszonyokat egy igaz honfi sem használhatja ki semmiféle spekulációval sem többi honfitársa szorult helyzete kizsarolására. Gy. Gy. A mindennapi érintkezésről. Minthogy mindannyian társas lények volnánk, akik egymásra vagyunk utalva, ennélfogva mindnyájan alá vagyunk vetve bizonyos társadalmi törvényeknek. Mindennapi érintkezésünk sem egyéb tehát, mint társadalmi életünk megnyilatkozása. A társadalmi érintkezés azonban minden vonalon csak addig kellemes és tökéletes, míg az udvariassággal és előzékenységgel párosul. A művelt férfiú — tapasztalás szerint — még alárendeltjeivel is művelt modorban bánik ; sőt mennél magasabb polcra emelkedik, annál leereszkedőbb. Aki valaha Budapesten valame lyik miniszterhez járult, az személyesen meggyőződhetett arról, hogy milyen különböző mérlegei vannak ott az előzékenységnek. Mert míg a miniszterhez jutna, előbb bizonyos előszobákon kell áthaladnia, még az audencia napja előtt. Az első helyiségben például épen nem elsőrangú hivatalnok ül, aki tovább másol és tollával a másik ajtóra bök. Ez a díjtalan gyakornok, aki azt hiszi, hogy ő a Minisztérium. A második szobában egy elegáns fiatal úr ciga- rettáz és kegyesen fogadja a köszöntést, melyet egy fönséges gesztussal viszonoz. Tehát kinyílik a harmadik ajtó. Itt már nem a címzetes, hanem a miniszter valóságos titkára trónol, aki azonban rögtön fölemelkedik székéről és bemutatkozás után udvariasan bemutatkozik. Majd följegyzi a nevet, megemlíti a számot és újra udvariasan köszön. Másnap a váróteremből folyószám szerint, mindenkire rákerül a sor. És mindenki meg van győződve arról, hogy maga a miniszter a legudvariasabb az egész minisztériumban. Próbáljuk meg most — az audencia után — villamos kocsira ülni. Ádáz pillantásu alakok tömörülnek a megállóhely oszlopa előtt. A rendesen majdnem megtelt kocsira azonban futólépésben fölugrik a gyakorlott kenguru, különböző lökdösések után. A perronón kínlódók lábain végig gázol. Ha a kocsiban megüresedik valamelyik hely, új erőszakkal beront és nem törődik azzal, hogy egy két hölgy is pályázott az üresedésre. A müveit külföldön, rendőri felügyelet szerint, csakis az előbb érkező léphet előbb a kocsira. Nagyobb kiránduló tömeg számára pedig a gyülekező helyen irodát rögtönöznek és ott folyószámmal lebélyegzett jegyet osztanak ki. A kalauz tehát könnyen kezelheti rendszerető utasait. Hol vagyunk mi még ettől a humánus európai társadalmi érintkezéstől ? Hány esztergomi iparos vagy kereskedő panaszkodik a rendelők vagy vásárlók zsarnokságáról! Próbáljon meg csak az ilyen esztergomi úr valamelyik budapesti iparos vagy kereskedő üzletében arrogáns hangnemben rendelkezni. Nem is veszik tudomásul. Hiszen ma már minden iparos vagy kereskedősegéd olyan tökéletes udvariasággal szolgál ki, hogy méltán megkövetelhet hasonló modort. Néha mit tapasztalunk a propellerünkön ? Mikor véletlenül idegen úrnő utazik Esztergomba, azt majd minden úr agyon fixirozza. Próbálná meg egyszer ezt a léhaságot tengeri hajón, ahol a művelt világ szabályai uralkodnak! Rögtön bojkottálnák az ilyen brutalitásért. Londonban gyakran megtörténik, hogy a streeten előkelő úrnők fej - biccentéssel bátorítják az ismerős urakat köszöntésre. Sőt az idősebbeknek szívesen emelnek kalapot a fiatalabb ismerősök, rangkülönbség nélkül. Vájjon nem fönséges erénye-e az öregebbek tisztelete ? Párizsban a villamoson rögtön átengedi ülőhelyét az a fiatal úr, ha idősebb ember, hölgy vagy gyermek lép a kocsiba. Menjünk valamelyik kávéházunkba. Ha öten ülnek az asztal körül, bizonyosan hárman társalognak egyszerre. Mennél hangosabbak, annál kellemetlenebbek a csöndes vendégeknek. A mai társadalmi érintkezési formák között kétségkívül az első erény a föltétien udvariasság. Hiszen a hasonlók társaságábán mindenki egyenlő. A férfiak azonban mégis kitüntetik előzékenységükkel a nőket és elismerésükkel az érdemeseket. Színházban, hangversenyen, estélyen beléptijegyünk egyforma jogra képesít. De főkép ilyen helyeken föltűnő a legkissebb formátlanság. A zabolátlan társalgás, az Ízléstelen vihogás vagy affektáló gesztus és mozdulat nevetségessé válik. Uton-utfélen föltűnő néha, hogy valaki már előre lesi miként fogunk neki köszönni? Hány szög alatt? Hiszen ha nekünk jólesik valakinek szánt köszöntésünk, a másiknak is jól kell esnie. Budapesten nem igen érynk rá minden szembejövővel törődni. És mégis megtörténik, hogy maga a jó ismerős állít meg néhány szóra. Aki megköveteli a köszöntést, az már nem érdemli meg. Mindenütt lehet zsarnokoskodni, csak az udvariasság birodalmában nem. Hiszen aki valóban tiszteletreméltó, az anélkül is megérdemli tiszteletünket, követelés nélkül. Mindennapi érintkezésünk tehát csak úgy kellemes, ha olyan üde, mint a tiszta levegő. Félszeg társadalmi érintkezés sohasem kellemes, A mindennapi élet harmóniája érdekében jegyezzük meg a mindennapi érintkezés tízparancsolatát: 1) Légy kellemes. 2) Légy szerény. 3) Légy lovagias. 4) Légy tisztességtudó. 5) Légy elnéző. 6) Légy következetes. 7) Légy példaszerű. 8) Légy jóizlésű. 9) Légy szellemes. 10) Légy mindég méltó másokhoz és önmagadhoz! Ha ezt a tízparancsolatot mindenki megtartaná, akkor mindennapi érintkezésünk valóban kellemesebb lenne. K. L. HÍREK. A hercegprímás hazaérkezése. Dr. Csernoch János bíboros-herceg- primás Budapestről egy heti ottar- tózkodás után vasárnap délben érkezett haza Esztergomba titkára, dr. Lépőid Antal kíséretében. Az Oltáregyesület közgyűlése. Vasárnap délután 4 órakor tartotta meg az Esztergomi Oltáregyesület ez évi rendes közgyűlését a vízivárosi zárda nagytermében az egyesület buzgó hölgytagjainak, a főkáptalan és a papsag képviselőinek jelenlétében. A közgyűlést özv. Reviczky Gáborné elnöknő nyitotta meg meleg szavakkal, majd dr. Breyer István, az egyesület titkára olvasta fel az Oltáregyesület lefolyt évi működését. Hogy bőven volt miről beszámolnia, könnyen érthető, még ha csak arról a működésről beszélt volna is a beszámoló, amit ez a tevékeny egyesület a háború óta kifejtett. A tartalmas jelentés után az agilis elnöknő ismertette a sebesültek és a hadbavonultak részére fehérneműt és meleg ruhákat előállító munkaterem működését, mely ezután minden héten kedden és pénteken fog működni a zárdaiskola tornatermében, miután önként elvállalt kötelezettségének a legnagyobb részben már megfelelt. Az őszinte hála és a legnagyobb lelkesülés hangján emlékezett meg a vármegye és a szomszédos garammenti falvak lakosságának tevékeny segítségéről, mely az Oltáregyesület háborús segítő akcióját valóban nagyarányúvá és oly sikeressé tette, hogy ez minden elfogulatlan szemlélő előtt kell, hogy tiszteletet és elismerést váltson ki. Köszönetét mondq^ továbbá a zárda kedves nővéreinek és a buzgó tagoknak is, akik vállvetve és minden dicséretet elkerülve, dolgoztak a derék hadbavonulók és a szegény sebesültek részére. Végül a jelenvolt Bogisich Mihály v. püspök mondott köszönetét szép beszédben mindazoknak, akik ezen egyesületben bármi módon közreműködtek, különösen pedig a fáradhatatlan elnöknőnek, azonkívül az egyesu et nemeslelkű választmányának, valamint az egyesület összes tagjainak és mindnyájokra a szentségi Jézus áldását kérve, a közgyűlést berekesztette. A Kath. Gyermekvédelem ülése. A Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Művének központi bizottsága hétfőn d. u. 5 órakor ülést tartott, melyen Dr. Rajner Lajos félsz, püspök elnökölt. A jelentések megtétele után a gondozottak évi és segélydijait utalta ki a bizottság. Katonáink köszöneté. Az esztergomi 26. gyalogezred hadbavo- nuló legénysége az esztergomi Oltáregyesület hazafias munkálkodása révén már ismételten megajándékoz- tatott melegruhával. A legutóbb 36 ember kapott teljes melegruha felszerelést, míg vasárnap f. hó 11-én 382 hósapka, 485 pár érmelegítő, 600 darab haskötő, 220 pár kapca, 154 pár lábszárvédő, 10 pár keztyű, 58 pár harisnya, 22 pár kamasni, 2 darab lélekmelegítő és 1 darab távcső került kiosztásra. Ezen küldeményeket nyugtázva, egyúttal a legénység nevében is hálás köszöne- tünket fejezzük ki őnagysága özv. revisnyei Reviczky Gáborné elnöknő, valamint az összes résztvevő hölgyeknek buzgó fáradozásáért és hazafias áldozatkészségéért. Katonáinknak végtelen jól esik látni, hogy a haza védelmében ki-ki saját tehetsége szerint és saját hatáskörében részét kivenni iparkodik s gondoskodás történik róluk katonákról, hogy a háború fáradalmait s az időjárás viszontagságait minél könnyebben elviselhessék. 26. gyalogezred pótzászlóalj parancsnoksága. A megyegyűlés mely pénteken d. e. 10 órakor kezdődik a városház nagytermében, újabban 174 pontból álló tárgysorozatát még 26 pontból álló póttárgysorozattal bővítette ki. A póttárgysorozat pontjai között van a vármegyeház nagytermének régóta vajúdó bebútorozási ügye is. Nemzeti zászlók a harctéren. Tudvalevő, hogy a hadbavonuló magyar katonák nemzetiszinű zászlókkal indulnak el a háborúba. E zászlókat részben maguk szerzik be közadakozás útján, de megesik, hogy a közönség köréből áldoz valaki e szép célra. Vasárnap reggel a belvárosi plébánia-templomban a 13. menetszázad 3. szakasza, melyben több körmöcbányai fiú szolgál, szenteltette fel azt a gyönyörű nemzeti zászlót, melyet Körmöcbánya r. t. város közönsége küldött a hadbavonult fiúknak. A zászlóra a bányaváros címere (Sz. Katalin) volt festve, szalagjára pedig ezt a szép mondást hímezték a körmöcbányai honleányok: „Ha Isten velünk, — ki ellenünk 1“ A legközelebbi hadbavonulók részére, mint értesülünk, Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgató készíttetett egy szép nemzeti zászlót azon szándékkal, hogy ha a zászló a csatatérről visszakerül, a főgimnázium ifjúságát lelkesítse a haza szeretetére és a hősök tiszteletére. A vasgyürűk megérkeztek 33. számtól 75 számig, igazolvány mellett Kaán Károly úrnál az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbankban a hivatalos órák alatt átvehetők. Számonkérő-széki ülés. Eszter- gom-vármegye számonkérő széke f. hó 14-én d. e. 9 órakor ülést tartott a városház kistermében. A többek között konstatálta, hogy f. évi május hó 1-től szeptember 30-ig az alispáni hivatalba beérkezett 6394 ügydarab, ebből elintéztetett 6358, hátralékban van 36. Tekintettel a zavaros viszonyokra és arra, hogy a kezelő személyzetből többen hadbavonultak, az eredményt teljes megelégedéssel vehette az ülés tudomásul. Köszönetnyilvánítás. A katonai kórházak lábbadozó betegei részére, alsó és felső ruhaneműeket, illetve vánkosokat a következők voltak szívesek beküldeni : özv. Blau Miksáné, Barmos József kalaposmester és társai, Révész Mórné, Csupor Istvánná, Virág és Szántó, Kemény Lajos, Szabó János, Németh Vencel, Mattyasóvszky Ödön, Popper Bernátné, Mérei Jó- zsefné, özv. Müller Mátyásné, N. N., özv. Honig Lászlóné, Gangéi Edéné,
