Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 64. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. augusztus 9. A nem kövezett utak igen elhanyagolt állapotban vannak, hidak és más ily építmények teljesen hiányoznak, esőben feneketlen a sártenger, az utak csaknem járhatatlanok. Szállítási eszköz a primitiv, könnyű, négykerekű szekér 2—6 mázsa és a kétkerekű talyiga 2—3 mázsa teherbírással. A szekereket északon többnyire lovak, a hegyekben ökrök és bivalyok húzzák. Szokásos a málhás állatokkal való szállítás is, különösen a hegyvidéken. Elszállásolási viszonyok. A városokat és nagyobb falvakat nem tekintve, melyekben jó elhelyezés kapható, igen gyengének mondható az elszállásolás. A termékeny dombvidéken és völgyekben a tömeges elhelyezés még lehetséges, a hegyvidéken azonban csak az egyes elhelyezés lehetséges. A házak fából vannak összetákolva és igen piszkosak. Vendéglő és korcsma igen kevés van, sok vidéken egyáltalán nincs. A kutak gyéren adják a vizet. Az istállók kicsinyek, primitívek. Még legjobb elszállásolás van a majorokban és a szilárd építésű kolostorokban. Élelmiszerek. Szerbiának igen nagy szarvasmarhaállománya van, különösen a nyugati részben, keleten inkább csak juhot találni. Búza és tengeri északon és nyugaton, valamint a völgyekben van nagyobb mennyiségben. Széna és szalma elég bőven akad mindenütt. Zabot csak északon találni. Bor nagyon kevés van, annál több a szilva- pálinka. Geográfus. TOLLHEGGYEL Háborúból a háborúba. A történet hőse egy környékbeli férj, aki hozomány helyett egy harcias anyóst kapott ráadásul a kedves feleségével. Egy igazi kvinteszen- ciáját az anyósoknak. Mikor be kellett vonulni a férjuramnak, igy búcsúzott a könnyező családtól: — Ne sírjatok, az én helyzetem a táborban sem változik, a házas életem úgyis örökös harc volt a kedves (?) mamával; én csak csatateret változtatok s erős a reményem, hogy az uj harctér sokkal kellemesebb lesz. Aki látta az anyós felcsillanó szemeit, az meg mer esküdni rá, hogy ez a férj lesz a Monarchia legvitézebb katonája, mert mindenáron a harctéren akar elpusztulni, hogy élve ne kerüljön az anyósa elé. Az utolsó csókok. Este tudta meg a házaspár, hogy a férj uramnak reggel be kell rukkolni, tehát nem sok idő volt az elválásig. Másnap az utolsó reggelinél ezzel hamiskodik a menyecske a férj uramnak. — Hallja mucus, olyan tüzesek a maga bucsucsókjai, hogy azt hiszem, 10 évvel megfiatalodott. Bizony többször is mozgósíthatták volna a hadsereget. A jó falusiak. Köztudomású, hogy a beraktározott fémtárgyakat, fegyvereket, szuronyokat, kardokat stb. vazellinnel, faggyúval kenik meg, hogy meg ne rozsdásodjanak. Érdekes volt a napokban, amikor a jó falusiak ilyen be- faggyuzott szuronyt megláttak, nyomban kisütötték: — E’ már beszíd ! Méreggel vannak bekenve a szuronyok, hogy ha csak hozzáér a kutya szerbhez, mindjárt a fűbe harapjon. Aggódó hitves. Városunk egyik kedves asszonykája, aki meglátott egy teljesen felszerelt katonát, haza szaladt, s azt kérdi a bevonulásra készülő férjtől: — Rendben van-e minden ? — Azt hiszem 1 — Van-e elég fehérneműd? — Körülbelül. — Hát fogadtál e már embereket? — Micsoda embereket ? — Hát akik utánad viszik azt a sok cókmókot, amit vinned kell, mert te drágám azt el nem bírod 1 Verekedés a hazáért. Tagbaszakadt falusi legény száll fel a vonatra. Azt mondják felőle, cudar, verekedő természete van. Minduntalan börtönbe kerül a vértontó virtuskodása miatt. Most katonasorba viszik. Fellélekzik a község, hogy a vad legény eltávozik. Szólok a vasgyuróhoz : — Magát az Úristen is katonának teremtette. Jaj lesz annak, aki acélmarkába kerül 1 — Örülök uram, hogy háborúba mehetek, aztán kiverekedhetem magamat kedvemre. — Most legalább nem csuknak be érte. Imára. — „Zum Gebet!“ — Mély áhítattal Szólal a kürt . . . Ajak az éghez Sóhajtva küld Forró imát-! Kéz a sisnknál És szem az égen . . . Szivem megdobban, Amint így nézem A katonát. A kard felcsillan, A kürt elhallgat, Lecsap a lépte Egész csapatnak . . . A föld remeg ! Vészbe, viharba Mehet már bátran : Istennel indult S minden csatában Győz e sereg ! Esztergom, 1914. VIII. 7. //. /. §J| HÍREK. I A hercegprímás a harcba vonult katonák családtagjaiért. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás a harcba vonult esztergomi katonák hátrahagyott családtagjainak segélyesére egy 2000 K-ról szóló utalványt küldött Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatóhoz, mint a szerdai értekezletnek a pénzkezeléssel ideiglenesen megbízott tagjához ezen bőkezű adományával újabb fényes tanujelét adva annak, hogy amidőn legutóbbi fejedelmi adományával, a hasonló célból megindult országos segély-ak-. ciót az ország első főpapjához méltó támogatásban részesítette, nem feledkezett meg székvárosa polgárságáról sem, hanem annak emberbaráti mozgalmát szintén megsegíti. A bíboros főpap fejedelmi adományáért a segitő- bizottság ezúton is is hálás köszönetét mond. Az esztergomi Oltáregyesület és a háború. Az esztergomi Oltáregyesület pénteken d. u. 6 órakor özv. Reviczky Gáborné elnöklete alatt rendkívül népes értekezletet tartott, amelyen az egyesület választmányi tagjain kívül számos vendeg is részt vett. Az értekezlet kizárólag a háborúval foglalkozott s a városban megindult segélyakcióhoz a következőkben járult hozzá: 1. Elhatározta, hogy a háború sikeréért s a harcolók lelki testi üdvéért kilencedet tart, mely alatt mindennap délután 6 órakor a zárdatemplomban szentségkitétel mellett ájtatosságra gyűl össze s annak végén a „Boldogasszony Anyánk“-at énekeli. A kilenceden való minél számosabb részvételre a város közönségét ez utón hívja fel.— 2. A városi hatóság és a társadalom által megindított gyűjtésben a katonák családjai szamára jelentékeny adománnyal járul hozzá, melyhez csatolja a kilenceden persely utján begyült összeget. 3. Az egyesület tagjai elvállalják az egyedül hagyott családoknak lakásukban való fölkeresését, hogy azok élelmiszer segélyezésében személyesen részt vegyenek. Ugyancsak ezen családok gyermekei számára létesítendő napközi otthonban segítségüket készségesen fölajánlják. 4. Gondoskodnak arról, hogy a nemesszivű adakozóktól az elavult fehérneműeket a katonák vagy a Vörös Kereszt céljaira összegyűjt- sék, úgyszintén az elszakadt fehér ruhák javításában és hasonló munkákban a zárda nővéreinek segédkeznek. E munkálatok már folyamatban is vannak. 5. Végül minden csütörtökön délelőtt gyűlést tartanak az esetleges fölmerülő újabb teendők megbeszélése végett. Népkonyha. A segélyző-bizott- ság a harcba szállt katonák családait az esetleg beköszöntő nyomortól óhajtván megmenteni, a háború idejére népkonyhát nyitott a városi szegényházban. Ingyenes ebédet kaphatnak mindazok a családok, amelyeknek fenntartójuk, kenyérkeresőjük a katonasághoz bevonult. Hogy azonban a szegényházat vezető irgalmas nővérek tájékozhassák magukat, hány család részére főzzenek naponként, az ingyenes ebédet óhajtó anyák előzetesen jelentsék be kérelmüket a szegényházban. A napközi otthonok. A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve és a belvárosi kisdedóvó Hölgybizottságának patronátusa alatt a helybeli Sz. Anna-zárdában, a Bottyán János-uccai társulati kisdedóvóban s a szentgyörgymezői Simor-árvaház- ban a hadsereghez bevonult apák gyermekei részére a jövő hét folyamán napközi otthonok nyílnak meg. A Sz. Anna-zárdában a Horánszky- uccától kifelé, a belvárosi kisdedóvóba a Horánszky-uccától a Leitgeb- féle üzletig terjedő s a szentgyörgymezői árvaházba a Vár, Víziváros es Szentgyörgy mező városrészekben lakó 2—7 éves fiú- és 2—10 éves leány- gyermekeik vétetnek fel teljesen díjtalanul. A kisdedek délben főtt ételt kapnak, ha azt a szülők külön kérik a gyermek beadásakor, egyéb élelmezésükről (ozsonna) a szülők gondoskodnak olyképen, hogy a gyermek átadásakor az intézetben átadják az ozsonnájukat. A napközi otthonok reggel 5 órától esti 7—8 óráig tartatnak nyitva, éjjelre nem vállal gondozást egyik otthon sem. A Sz. Anna-zardában és a Simor-árvaház- ban az irgalmas nővérek, a belvárosi kisdedóvóban pedig az intézeti óvónő vezetése mellett a kisdedek ápolására önként jelentkező végzett óvónők, kongreganista hölgyek, jószivű urilányok fognak felügyelni. A belvárosi kisdedóvóban teljesítendő felügyeletre önként és díjtalanul vállalkozó hölgyek kegyeskedjenek e célból vagy Mattyasóvszky Marianna urhölgynél, vagy az intézeti kisdedóvónőnél jelentkezni, hol a részletes felvilágosítást megkapják. A jelentkezők számához képest 3—4 órás időbeosztás van tervbe véve, összesen heti 6—8 órával személyenkint. Ugyanezen kisdedóvóban szíveskedjenek jelentkezni a jószivű családanyák, kik a kisdedek ételét a déli órákban (11 — 1.) megfőzni szívesek volnának. A háború és pénzintézetek. Az ilyen háborús időkben az a szokása a közönségnek, hogy — még a legszilárdabb pénzintézeteknél sem gondolván elég biztonságban pénzét — megrohanja a takarékpénztárakat, bankokat, s betétei kiadását követeli. Hogy ez az eljárás nemcsak indokolatlan, hanem észszerűden is, sőt az ilyen betevőkre nézve esetleg nagy anyagi károsodással járhat, arra egy igen érdekes és tanulságos esetet hozunk fel példának. Amikor a szabadságharc idején a magyarság hazaszeretetének olyan fényes tanujelét adta, egyes kishitűek akkor is siettek pénzüket a kevés számú takarékpénztárból, igy az esztergomiból is kivenni, amely őket az akkor elterjedt Kossuth bankókkal elégítette ki. Később ezek a bankók értéküket vesztvén, sokan az aggodalmaskodók közül vagyonuk nagy részét is elvesztették. Azok ellenben, akik kis takarékpénztárunkban az izgalmas napok idején is megbíztak, a békésebb idők bekövetkeztével betéteiket a használt pénznemben, kamatokkal együtt visszakapták. Értesítés. Alulírott szives tudomására adom ezennel az összes m. t. érdekelteknek, hogy az „Orsz. Kath. Tanítói Segélyalap“ középponti bizottságának f. hó 27-ére tervezett közgyűlését a fennálló háborús állapotok miatt bizonytalan időre el kellett halasztani. Esztergom, 1914. aúgusztus 8. Dr. Walter Gyula, a Segélyalap elnöke. Értekezlet a városházán. Ma délelőtt 11 órakor lesz a városház nagytermében azon értekezlet, melyen a behivott katonák visszamaradt családtagjainak segélyezése ügyét és az adományok sikeresebb gyűjtésének módozatait állapítja meg a közönség a hatósággal egyetértőleg. A főispán és a polgármester aláírásával "falragaszok is tudatják ezen értekezlet idejét a nagyközönségéi. Különösen a helybeli jótékony egyesületek vezetőségei, kívánatos, hogy minél nagyobb számban legyenek jelen ez alkalommal. Választmányi ülés. A magyar szent korona országai Vörös Kereszt egyesületének esztergomi fiókja szombaton este 6 órakor választmányi gyűlést tartott a városház nagytermében, melynek fefolyásáról jövő számunkban hozunk részletes jelentést. Példás mozgalom indult meg Dömösön, ahonnan majdnem har- madfélszáz katonaköteles vonult lelkesen a harctérre. A visszamaradt családtagok istápolására most jótékony rendezőség alakult a jegyző elnöklete alatt. A gyűjtőívet a következő szöveggel adták ki: „Hazafias
