Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 1. szám
1914. január 1. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 nyoknál keresik a boldogságot s ha megnősültek ? az ilyen zsúrnősülés után csak zsúr élet, majd zsúrneve- lés következhetik s ez — ez dege- nerál minket; de nemcsak a férfiakat, a nőket is ! Nő ! Micsoda fogalom volt ez a múltban ? A régiek leborultak előtte, a görögök és a rómaiak imádták őket, magas piedesztálra állították, feltekintettek hozzájuk s az anya még szentebb fogalom volt. — Ma ? Ma hová lett a nő ? Mi lett a nőből ? Hová állítjuk őket ? s ma a férfiak többsége előtt csak annyival bir értékkel a nő, hogy mennyi hozományt hoz a házhoz! A nő ma szabad préda, akit az utcán megszólítani virtus ; utána hangos megjegyzést tenni, szellemesség. Tisztelet azon kivételeknek, akik nem számíthatók ide, bizony nagy többségben gyarló emberek vagyunk, akik fölött a tisztultabb gondolkozásuak csak sajnálkozhatnak. Becsüljük meg a nőt, emeljük vissza őt régi helyére, a magas piedesztálra, hogy kézzel ne is érhessük el s hiszem, hogy akkor lesz egy édes „hazá“nk, egy meghitt „otthon“ unk s egy meleg, boldog „családi tűzhely “-ünk. Violetta. (Kedves olvasóinkhoz! Mielőtt lapunk harminchatom dik évfolyamának küszöbét átlépnék, előbb bizalmasan és nyájasan beszólunk minden jóbarátunk küszöbén, hogy maradjon meg hűségesen előfizetőnknek, sőt legyen illetékes és lelkes terjesztőnk. Mert kedves olvasónk jóval több van, mint kedves előfizetőnk, bz nem árt ugyan népszerűségünknek, de nem sokat használ megerősödésünknek. fia csak minden tizedik buzgó olvasónk arra iparkodnék, hogy odahaza is élvezhesse családi köre lapunkat, akkor valóban új korszak virradna reánk. Minden előfizetőnk illetékes véleményt mondani lapunk szellemi értékéről. És minden rendes olvasónk meggyőződhetett arról, hogy lapunk a kor szellemében halad és fejlődik. Irodalmi és esztétikai Ízlés a mi lapunk kormánya. Az élet tengerén nem ingadozunk bizonytalanságban, mert erős kezekben van vezetése és így a közöny zátonyán sohasem fogunk fönnakadni. Eddigi következetes pro grammunkhoz híven, irányítani óhajtjuk ezentúl is az eseményeket és igaz= ságosan kifejezni a közérdek közvéleményét, sőt hűségesen vezetni ott, ahol tétovázó a tájékozódás. Arról is meggyőződhettek kedves olvasóink, hogy önzetlen lelkesedéssel teljesítjük kötelességeinket. Ugyanilyen lelkesedéssel állítja ki lapunkat buzgó kiadónk, aki több évtizedes szakértelmével, mintaszerű formában nyújtja át lapunkat a nagyközönségnek. fia pedig ilyen eszményi lelkesedéssel és egyetértéssel dolgozik la- Diink szerkesztősége és kiadóhivatala, akkor valóban méltán lelkesedést várhatunk városunk és megyénk művelt közönségétől is, mert csakis az ő érdekeiket szolgáljuk. Nem hiú kérkedéssel, de férfias önérzettel merjük hirdetni, hogy lapunk harminchatodik évfolyamának is teljes függetlenség és választékosság marad kipróbált alapköve. Aki rokonszenvéie méltatta lapunkat, az lelkesítse ismerőseit, hogy előfizetőink táborába lépjen. Hiszen nyilvánvaló igazság, hogy mennél több előfizetőnk van, annál jobb és szebb lapot teremthetünk. Aki tehát a haladás hive és azt óhajtja, hogy a fejlődés törvényei szerint a jónál még jobbat kaphasson, az gyarapítsa jóindulatával és lelkesedésével lapunk törzsfönntartóinak számát. Minden ajánlat olyan jótékony hatású, mint a teremtő erejű enerzsia. A jövőben is legnemesebb célunk az egész művelt közönség rokonszen- vének megérdemlése és megtartása. Minden előfizetőnk a mi szellemi családunk benső tagja és így föl van jogosítva arra, hogy a közérdekű kérdésekhez, jólelkiismerete szerint, hozzászólhat. Valóban eszményi helyzetbe jutnánk, ha minden községünkben legalább is csak egy lelkes és agilis barátunk volna, mert akkor meggyökeresednék lapunk nemcsak a városi kultúra humuszában, hanem elhagyatott vidékünk termőföldjén is, ahol nemsokára virágozhatnék, sőt gyümölcsöznék a közjóiét. Szintén emeli lapunk önérzetét, hogy saját erőnkből élünk. Ezt az erőt ideális szolgálatkészség fokozza. Minden közleményünk irodalmi színvonalon áll. Minden bírálatunk az igazság vértezetében jelenik meg. Nem alacsonyodunk le sohasem a személyeskedés ingoványába. Ellenfeleinket nem tartjuk ádáz ellenségeinknek. Féktelen indulat, korlátlan szenvedély, sötét elfogultság ki van rekesztve hasábjainkról. Önállóságunkat bizonyítja, hogy a közjó érdekében kritika szolgálatába kell szegődnünk. Nélkülözhetlen faktor ma a higgadt felfogású, az önzetlen forrású, a nemes szándékú és elfogulatlan birálcit. Ez pótolhatatlan regulatora minden modern fejlődésnek. Tegyünk azonban éles megkülönböztetést a jogosult kritikus és az élősdi kritikaszter között. Ma már minden művelt család visszatérülő adójának tekinti, ha kedvelt lapjára előfizet, amely állandó gyönyörködtetője, hűséges szórakoztatója és szellemes felvilágosítója. Midőn mindezen kötelező nyilatkozatot közöljük, ismételten hangoztatjuk, hogy lapunk Esztergom és vidéke anyagi és szellemi érdekeinek szószólója első sorban. Minden eredeti cikkünk, sőt minden saját sorunk városunk és vidékünk szerete- tétés javát szolgálja. Még a kellemetlen, az elkerülhetetlen kritika is a jóindulat tiszta forrásából fakad nálunk, épen azért még ellenségeink sem vádolhatnak jogtalansággal és igazságtalansággal sohasem. Támogassanak tehát azok is minket, akik Esztergom és Vidéke jobb sorsával kapcsolják össze a mi lapunk iobb sorsát. „Esztergom és Vidéke“ szerkesztősége. Ajándék előfizetőinknek! Mindazon t. előfizetőinknek, kik előfizetésüket 1914. évié meg, hosszabbítják, továbbá azoknak, kik új előfizetőkul jelentkeznek, ingyen és bérmentve adjuk aján dékul az 1914. évi Esztergomi Sz. István Naptár-t, ha előfizetésük eszközlésekor ezen igéretilnkre hivatkoznak■ A kiadóhivatal. *♦- -*+- -♦ Olvasóinkhoz! Kérjük t. olvasóinkat, kiknek előfizetésük lejárt, vagy kik hátralékban vannak, hogy az esedékes összeget sürgősen beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Kiváló tisztelettel „Esztergom és Vidéke“ kiadóhivatala. HÍREK. Boldog újévei. Ne kívánjunk, de teremtsünk Igaz boldog újévet ! A teremtő napsugártól Föltámad a kikelet Az ujesztendőben. A haladás századában Elavul a kivánat, Mert, őszinte akaratból Áldást hajtó tett fakad Az ujesztendőben. Hogyha a jót, az igazat És a szépet akarjuk, Akkor tettel teremtsük meg És ne szóval kívánjuk óz ujesztendőben. Legyen kezünk baráti kéz, Legyen minden szónk igaz S akkor jutalomkép több lesz Zord telünknél szép tavasz Az ujesztendőben. Szeretetünk bokrétája Tövist soha ne rejtsen, A hol a szó szívből fakad, Ottan álnokság nincsen Az ujesztendőben. Becsüljük a becsületest, Szeressük az igazat, Segítsünk a szegényeken S reánk üdvösség fakad Az ujesztendőben. Ne kívánjunk de teremtsünk Igaz boldog újévet 1 A teremtő napsugártól Föltámad a kikelet Az ujesztendőben. Dr. Kőrösy László Boldog újévet kívánunk kedves előfizetőinknek, munkatársainknak és minden olvasónknak! A szerkesztőség és kiadóhivatal. A hercegprímás, mint már jeleztük, vasárnap Budapestre utazott és hétfőn résztvett a főrendiház ülésén, hol nagyhatású beszédet is mondott. A fővárosból szerdán érkezett haza Esztergomba, hogy a Szilveszter-esti hálaadó ájtatosságon szeretett székvárosának hithű népével egyetemben ő is résztvehessen a bazilikában. Az önkormányzat nagyrabecsülése. E lap hasábjain talán túlon túl engedünk teret, az önkormányzati élet kivaló fontossága hangoztatásának. Különösen szívesen tesszük ezt most, amidőn az állami közigazgatás úgy a törvényhatósági, mint a városi önkormányzati életet elhomályosítja s a midőn bizonyos aggódással félünk az eddig is megnyirbált önkormányzati élet megszüntetésétől. Álláspontunk még saját önkormányzatunkban is kevés visszhangra talál. Épen ez okból különös súlyt kell helyeznünk K. Kovács Gyula egyetemi rektornak azon szavaira, a melyeket az őt üdvözlő dr. Perényi Kálmán alispánhoz intézett. Nagy örömére szolgál úgymond, a vármegye es a város vezető személyeinek, doktorainak üdvözlése, mert ebben a történelmi jelentőségű vármegyei és városi autonómia tiszteletének megnyilatkozását látja a szintén autonom egyetemmel szemben. Az önkormányzat hódolatát, mely annál értékesebb, mert a magyar ön- kormányzatot kell, hogy bizonyos nemesség, büszkeség rá- tartóság jellemezze. Kiragadjuk e mondatot e jeles történész és egyházjogász beszédéből. Őrizzük meg híven a történelmi tradíciókat, azt a büszkeséget és nemességet, a melyet saját ügyeink önálló független intézése magával hoz, mert ez az autonómia s annak egészséges fentartása a közszabadságunk s az alkotmányosságunk legnagyobb biztosítéka. Önkormányzati életünk fokozott nagyrabecsülését merítjük a tudomány egyetem méltóságos Rektorának K. Kovács Gyulának szavaiból. A polgármester üdvözlése. Adorján János, Áldori Mór dr., Bleszl Ferenc, Etter Ödön, Fehér Gyula dr., Grósz Ferenc, Horvát Mihály, Kiffer Mihály, Mátéffy Viktor, Ma- gyary László, Mitter János, Perényi Kálmán dr., Rudolf István, Tóth János, és Török József városi képviselők aláírásával a következő felhívás küldetett szét a város képviselőihez ; „Rendszerint az évforduló szokott kedves alkalmat szolgáltatni ahoz, hogy az emberek egymás iránt érzett érzelmeiket kicseréljék és kölcsönös tiszteletüknek és szere-
