Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 60. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. julius 26. képzettség megvan, következik legalább egy évi közigazgatási gyakorlat évi 800 korona segélydíjért, esetleg ingyen, önköltségen. Követelnek a jegyzőtől egy évi tanulást a köz- igazgatási tanfolyamon. Ha ezt elvégezte —jegyző-segéd, vagy segédjegyző lesz, aszerint hogy abban a községben, amelybe kerül, van-e szervezett segédjegyzői állás, vagy csak a jegyző által fenntartott (saját költségén létesített) jegyzősegédi állás. Általában segédjegyzői minőségben sinylődhet valaki egy évtől akár harminc évig, aszerint, hogy a szerencse csillaga kit juttat egy-egy megüresedett jobb-rosszabb jegyzői állásra. Ez az előmenetelük. Munkakörük oly természetű, hogy a legtöbb hatóság utasításokat ad nekik, ide-oda hajszolják őket — igazán emberfeletti tevékenységükben. Erre vonatkozolag csak azt jegyzem meg, hogy a jegyzőt általában a vármegye „kópéjának“ nevezik, akit mindenki megbírságolhat. Ha birsága a tiz koronát meg nem haladja, még fellebbezésnek, mondjuk igazolásnak sincs helye. Pedig hány eset van amikor az a szegény jegyző, aki amúgy is meg van terhelve munkával, nem is tehet róla és egyenesen kívüle állt a mulasztás. Ilyen körülmények között igazán nem csoda, ha erre vatalos köszönő levél indult Blahánéhoz : Nagyságos Művésznő! Ha megtalálnám szükséges kifejezéseimet a hála szótárában, akkor valóban meg bírnám köszönni Nagyságodnak, hogy az Esztergomi Kör fölkérésére és javára kitüntette városunkat. így csak a legegyszerűbb szavakba foglalom gondolataimat és őszintén azt kívánom, hogy Nagyságod tartson meg minket örökre leg- hálásabb tisztelői között. Esztergom sohasem fog megfeledkezni szept. 28.-áról. Művészetének varázsa, dalainak bája és jótékonyságának nemes példája mindvégig az esztergomiak legdrágább emléke marad. Akit szeretnek, azt áldják és csakis az lehet boldog. Művészete géniusza nálunk valóban kezet fogott a jótékonyság angyalával és ezért Nagyságod emlékét örökre szeretni és áldani fogjuk. Tartsa meg tehát Esztergom városa őszinte szeretetét legértékesebb emlékei között és az Esztergomi Kört is foglalja meleg rokon- szenvébe. Nagyságos Művésznő hálás tisztelője Kőrösy László, az Esztergomi Kör elnöke, az Esztergom és Vidéke szerkesztője. Esztergom, 1880 okt. 1.“ Tündérálomnak tűnik most föl előttünk ez a páratlan művészi esemény. Jól esik azonban ezt a tündérálmot ma is fölidézni. a „rózsás“ pályára nem igen kívánkoznak érettségizett fiaink, akiknek sokkal több méltánylás sokkal kevesebb strappa, sokkal előnyösebb társadalmi helyzet jut — sokkal kevesebb fáradtság és bosszankodás mellett! Az a sokat hangoztatott anyagi helyzetük pedig, amióta azt „megrendszabályozták“, — nem olyan fényes, hogy érdemes lenne ennek kedvéért mind azt a sok ke. erves pilulát lenyelni, amelyek megemésztésre kerülnek — a hivatali, és a fólöttesekkel való társadalmi érintkezés folyamán. Még -— sajnos — nagyon sokan vannak a javíthatatlan „urak“ között, akik a hivatali funkció és a társadalmi érintkezés fogalmait előszeretettel zavarják ösz- sze. Nem is csoda. A mai demokrata világban talán azért dúl-fúl a kultúra, hogy annak gyümölcseit élvezzük ? ! Sok viz folyik le a Dunán, amig ránk is ragad valami a kultúrából ! Ugy-e, akinek inge, vegye magára, Urak ?! G. E. Beszámoló az értesítőkről. (Folytatás.) 3 Országos Szinészegyesület. Az Országos Szinészegyesület Szinésziskolajának 1913—14. iskolai évi értesítője az intézet fennállásának tizenegyedik évéről számol be részletesen, amelyben az I. évfolyamra 66 és a II. évfolyamra 33 növendék iratkozott be. A tanfolyam hallgatóinak a részletes elméleti kiképzés mellett módjuk volt arra is, hogy magukat gyakorlatilag is kiképezhessék, amennyiben a Vígszínháznak csaknem valamennyi előadásán játszottak statiszta, sőt többször kisebb-nagyobb kisegítő szerepeket is ; azonkívül az év folyamán maguk a növendékek is rendeztek 10 válogatott műsorú vizsga-előadást ugyancsak a Vigszin- házban. A szinésziskola növendékei közé a jövő isk. évre olyan leányok, illetve fiuk vétetnek fel, akik 16., illetve 17. életévüket már betöltötték, négy középiskolai osztály végzettségük, vagy ennek megfelelő általános műveltségük van és a felvételi vizsgálatot sikerrel kiállják. Érsekujvári Flenger-féle r. k. polgári leányiskola. Fennállásának legutóbbi, huszadik évében volt eddig a leglátogatottabb az érsekujvári Flenger Mihály- fele nyilvános róm. kath. polgári leányiskola és Nagyasszonyunk nevelőintézet. Hogy az intézet növendékeinek száma évről-évre fokozatosan növekszik, bizonysága annak, hogy Érsekújvár és környékének szülői méltányolni tudják azt a lelkes buzgalmat és odaadó farado'/ást, amelyet a kedves nővérek leányaik vallásos és hazafias szellemben való és a női erények kifejtésére irányuló nevelésében mutatnak. Ez a megértő méltánylás tűnik ki abból a szeretettel teljes ünneplésből is, amelyben Érsekújvár város társadalma az intézet távozó megalapítóját és főnöknőjét, Fülöp M. Alexiát részesítette. Az értesítő minden egyes lapja bizonyítja, hogy intézet és tanítótestülete erre a hálára és elismerésre valóban reá is szolgál. Különösen az u. n. kézimunka-tanfolyamra kívánjuk olvasóink figyelmét felhívni, amelynek célja: „a fiatal tanulókat a női munkák készítésével foglalkozó üzleteknek hasznos segédmunkásaivá képezni és a családi körben foglalkozóknak a különböző női munkák készítésében alapos képzést nyújtani.“ Tantárgyai: magyar nyelv, számtan, német nyelv, könyvvitel, kereskedelmi levelezés, rajz, szabászat, varrás, gépírás és gyorsírás; tanulói közé polgári iskolát végzett leányok vétetnek fel. Ipolysági áll. főgimnázium. Az elmúlt évben felállított, s még csak I. és II. osztállyal rendelkező ipolysági m kir. állami főgimnázium értesítője az intézet megalapításának és megnyitásának történetét közli, majd beszámol azon nehézségekről, amelyekkel a kezdet legelején álló ifjú főgimnáziumnak meg kellett küzdenie, s amelyek között a legnagyobb az, hogy a tanulók nagy része nem alkalmas a főgimnázium elvégzésére, amit a növendékek osztályzata is bizonyít. Jövő isk. évben megnyílik a főgimn. III. osztálya is. Kaposvári siketnéma-intézet. Nehéz és fáradságos, de annál érdemesebb munkáról számol be a kaposvári áll. segélyz. siketnéma-intézet értesítője. Mert valóban sok gonddal járó, fárasztó az a nemes munka, amelyet a szerencsétlen siketnéma fiuk és leányok oktatói végeznek, hogy őket életük fenntartására képessé és egyúttal a hazának hasznos polgáraivá is neveljék. Az 1913 — 14. isk. évben 73 tanulója volt az intézetnek, nagyobbrészt a szegény néposztályok (földműves, cseléd, mesterember, napszámos) gyermekei közül. Legtöbb közülük (31) születésüktől fogva siket, a többi egyéb betegségek (agyburok-lob, vörheny, hagymáz) folytán lett azzá. Dicséretes az a támogatás, amelyben községek és magánosok ezt a valóban humánus intézetet részesítik s amely bői az értesítő részletes kimutatásban számol be. Az értesítő közli még az intézetbe való felvetel módját is, s végül pedig megszivlelésre méltó tanácsokat ad a siketnémák szüleinek a gyermekeikkel való bánásmódra vonatkozólag.- go TOLLHEGGYEL tégy — legyek. JMyári történet. A férj hangosan, idegesen és éhesen tér haza. Duzzogva leül az asztalhoz, nyakába köti a szalvétát és hozzá fog a leveshez. Az asszony (csípősen): Talán üdvözölnél, mikor hazajösz ?! A férj (mogorván): Szervusz. (Tovább eszik, de egy légy megzavarja. Ausgetippelt, az orrán dör- zsölgetí a lábait. A férj dühösen elhajtja, de a kis buta megint vissza száll.) Szamár légy ! — kiált a férj és megrázza az üstököt. Az asszony (rákvörösen): Mit hogy én legyek szamár ?! Ezt érdemiem a jó ebédért. Ez a hála ? A férj: (Nagyon dühösen): Nem neked mondtam, hanem egy légynek. Érted, egy bogárnak, egy rovarnak, egy szárnyas állatnak, egy. .'. aki az orromra jött ebédelni! . . . . Az asszony: Ne mondd, hogy aki, az ami. És ha az állatvilág eme szemtelen tagjának szólt az a szamár mért nem mondod többes számban. Remélem nemcsak az a szamár, amely a te orrodat nézte étteremnek ? A férj (morogva): Jó, ezután többes számban mondom. (A légy ismét az orrán korcsolyázik, amire dühösen ordit). Hülye, szemtelen piszok legyek ! Az asszony (nevet): Ezt már szeretem. Te lehetsz hülye is, vagy ami akarsz, de engem ne bánts! A férj (észreveszi magát): Te: Tetete! Az állatnak mondtam, hogy . . . Az asszony (közbevág): Tudom magad-nak mondtad. A férj: (kékülve) Neem ! Annak a piszok, szemtelen kis féregnek, amit légynek, többes számban legyeknek mond zengzetes magyar nyelvünk. Az uszony: Jó. jó. Ne magyarázd a dolgot. Előbb megsértettél és most úgy akarod jóvá tenni, hogy magadat becsmérled. A férj (ordit): Nem igaz !! Nem igaz!! (Közben a légy visszatér.) Pfuj, te ! pimasz légy ! Az asszony: Már megint! I A férj; Szemtelen légy ... legyek . . . légyek . . . legyék . . . légyecskék . . . légyék . . . lgyk. .. vagy hogy mondjam, hogy megértsd ? (Elrohan.) A kávéházban leül az irodafőnöke asztalához. A légy ismét ott terem. Ismét a férj orrán ül, aki nem mer szólni. Fél, hogy a hivatalfőnöke is félreérti. Gyorsan felkapja a gyufatartót és ráüt az orrára. De a légy már a főnöke orrán ül, aki nyugodtan rákiált: — Mars I Piszok légy ! A férj orrából ömlik a vér, mentők jönnek és elszóllitják. —hi—hi — * * ^ SZÍNHÁZ. Rohamosan közeledik a sziniévad a vége felé. Még három hét és újra egy évig zárva lesznek a színkör kapui. Tegnap este mutatták be a „Mozikirály“ c. operettet, mely iránt oly nagy érdeklődés mutatkozott, hogy az ma és holnap este ismét szinre- kerül, mind a három esetben P. Bihari Böske felléptével. Ma délután félhely arakkal a „ Sárga csikó “ kerül előadásra, mely iránt szintén nagy az érdeklődés. A jövő heti műsoron legközelebb előadandó darabok között szerepel Biró Lajos „1913.“ c. drámaújdonsága és a „Katonadologíl c. operettújdonság. * Szerdán este került színre a „Cigányprímás•“ c. operette Raskó Ella első felléptével. Raskó Ella játékával meg vagyunk elégedve, bár hangja kissé gyönge, de ezt helyrehozza játékának elevensége. Tihanyi Béla a vén cigányprímást kitünően kreálta. Dicsérnünk felesleges, mert játékával mindig nagy hatást ér el, mit még fokoz kellemesen csengő hangja és érzésteljes előadása. Jól játszottak még Fábián Linka, B. Almássy Julia, Faludy Károly, Szigethy Andor, Nagy Imre és Földessy Imre. Csütörtökön a „Telefon“ c. bohózat került színre. Erre a darabra csak az a megjegyzésünk, hogy kár volt a műsorba felvenni, mer ez a darab egy cseppet sem volt erkölcsnemesítő és nemcsak lányoknak, de
