Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 59. szám
1914. julius 23. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 házasság által való törvényesitését eddig a belügyminiszter végezte. A törvénytelen gyermekek anyakönyvébe az utólagos törvényesités följegyzését ugyanis az eddigi utasítások a belügyminiszterre ruházták, ami sok esetben hónapokig tartó késedelmet okozott. Ezt a késedelmeskedést kívánja megszüntetni az a kormányhatósági rendelet, amely a napokban érkezett le az alispáni hivatalhoz. Sándor János belügyminiszter és Balogh Jenő igazságügy miniszter együttesen küldték a rendeletet, amelyben megváltoztatják az utólagos házasság által történt törvényesitésnek anyakönyvi följegyzése körül eddig követett eljárást. Ez év agusztus elsejétől kezdve az utólagos házasság által történt törvényesités anyakönyvi föjegyzése iránt való rendelkezés jogát a törvényhatóságok első tisztviselőjére, tehát a városokban a polgármesterre a megyékben az alispánra ruházzák át s a belügyminiszter részére a közvetlen intézke- kedést csak a külföldön, továbbá Horvát—Szlavonországokban vagy Bosznia-Hercegovina területén lévő anyakönyvekben nyilvántartott gyermekekre vonatkozóan tartják fönn. Ellopott pénztárca. Egy helybeli uriasszony feljelentést tett a rendőrségen, hogy a szigeten sétálva ridiküljéből egy pénztárcát, melyben nagyobb összegű pénz is volt, ismeretlen tettes ellopta. A személyleirás- ból csakhamar sikerült a tettest megállapítani egy kiskorú szabóinas személyében, aki ellen a rendőrség hivatalból megindította az eljárást, dacára annak, hogy a jószivű urinő, megtudván a tettes kilétét, panaszát visz- szavonta. Gyanús tej a piacon. A hét folyamán rendőrség már többször konstatálta, hogy a piacon egyesek hamisított tej vagy tejterméket hoznak forgalomba s ezért a legszigorúbb körültekintéssel igyekezik a hatósági orvossal karöltve ilyenek for- galombahozatala elé gátat vetni. Dr. Berényi Zsigmond orvos szerdán d. e. is négy piaci árustól vett gyanús tejmintát, melyet a rendőrség az orsz. vegyvizsgáló állomáshoz küldött el vegyelemzés céljából. Tolvajok a barakktáborban. Múltkoriban már megírtuk, hogy az esztergomi katonai táborban ismeretlen tettesek sorra leszerelték a villamos csengőket. A katonai parancsnokság vizsgálata, most újabb és újabb veszedelmes lopásokat és csínyeket állapított meg, melyek mind katonai szempontból, mind a közönség érdekében történő óvintézkedések ellen irányultak. A rendőrség a dorogi csendőrőrssel egyetértőleg újólag felvette a nyomozás már-már elejtett fonalát és remény is van arra, hogy a sötétben bujkáló csiny- tevők hamarosan kézre-kerülnek. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. julius 12-tól julius 19-ig. Születtek: Sáska György földm. fia, — Kis Lajos földm. fia, — Heck Anna földm. leánya, — Sebestyén Anna Ilona csizmadia leánya, — Vilsitz (fiú) földm. halvaszül. fia, — Gyurics Anna mozdonyfűtő leánya, — Bálint Anna földm. leánya, — Lakatos Ferenc népzenész fia, — Januska Anna Ilona cipész leánya, — Ottlik Ilona földm. leánya, — Tóth Terézia földm. leánya. Házasságot kötöttek: Varga Lajos napsz. és Imre Anna Esztergom, — Huszár Antal nyug. cs. és kir. főhadnagy és Weisz Mária Esztergom. Meghaltak: Farkas János rk. 50 éves kanász (tüdővész), — Turan Lajos rk. 44 éves napsz. (tüdővész), — Branden- stein Győző rk. 21 éves cipészsegéd (tüdőgümőkór), — Teplánszki Béla rk. 2 hónapos (ránggörcs), — Muzsik Ferencné Eisler Katalin rk. 57 éves (tüdőgümőkór), — Pap András ref. 69 éves földm. (id. veselob), — Osz- mák Márton rk. 11 éves (genymel- lüség, id. vesebaj). Magyar diákok Olaszországban. Művészettörténeti útirajzok. 12 (Folytatás.) VII. Michelangelo és Rafael freszkói. A magyar diákok másnap már a Piazza Venezián találtak jó magánlakást három hétre. A zajos hotelből csöndes családhoz kerültek. Innen kezdve ott étkeztek, ahol épen tartózkodtak s nem siettek haza csöngetésre a vendéglő asztalához. Pista leírását elküldte édesanyjának is, de megírta levelében, hogy Gábor a katakombák ismertetésére készül. Emil pedig Velencével akarja túlszárnyalni mind a két társát. A nemes versengés nem ártott sem a jóbarátságnak, sem az örökváros tanulmányozásának. Másnap kora reggel megint a S. Pietro felirásu villamos kocsin mentek a Tiber másik partjára, hogy a Vatikán gyűjteményeit vegyék sorra. A Vatikán a világ legnagyobb palotavárosa s mint ilyen egymagában is páratlanná teszi Rómát. A Vatikán kezdete összeesik az első Szt. Péter templom történetével. Fejlődésnek azonban akkor indult, mikor a pápák Avignonból megint visszatértek Rómába. — A Szt. Péter bazilikától jobbra minden palota a Vatikáné. — Külön folyosó kapcsolta össze a palotavárost -az Angyalvárral, mely most olasz kaszárnya. IV. Sixtus építette a világhírű sixtini kápolnát. — Brainante vezetése alatt keletkeztek a hatalmas építkezések. Ekkor épült össze a nagyszerű Vatikán kertje a palotákkal. Majd minden hosszabb ideig uralkodó pápa nagyobbitotta a Vatikánt, melynek most húsz udvara s tizenegyezer helyisége van. Ebből a rengeteg palota-városból csak igen csekély rész szolgál a pápák lakásául, mert a Vatikán legnagyobb része dísztermek és hatalmas múzeumok sorozata, ügy a Vatikán, mint a Laterán az 1871-iki törvények szerint exterritoriális jellegű, az az ki van véve az olasz állam minden befolyása alól. A Vatikán főbejárata a jobb co- lonadeok tövében van. —' Nagy kapuja alatt svájczi testőrök állanak fegyveresen. Sárga és gesztenyeszinű egyenruhájuk festői, magatartásuk katonás és modoruk udvarias. A Vatikán bejárata előtt csicse- rónék egész csapata áll és előbb angolul, azután franciául ajánlkozik. A visszautasított csicseróné elég bátor szembe kifejezni sajnálkozását, hogy az idegen nélküle a Vatikán labirintusaiban semmit sem fog látni. Olyan nagy irodalma és annyi katalógusa van már a vatikáni gyűjteményeknek, hogy szinte megsajnálni való annak a közönye és tájékozatlansága, a ki csicserónéra szorul. Pompás, széles lejtésű, kényelmes, régi díszlépcsőn érkezünk föl s első dolgunk is a világhírű sixtini kápolna megtekintése. A kápolna nem sokkal kisebb, mint nálunk valamelyik városi plébánia templom. fiossza valami negyven, szélessége tizennégy méter. Az 1473-ban épült kápolna több mint négyszázados régisége már komor, sötét patinát kapott a tömjénfüsttől. Falfestményei jobbról Krisztus életéből, balról Mózes történetéből előkelő olasz mesterek remekei; de azért nem ezek, hanem a felső boltozat freszkói alapították meg örök időkre a sixtini kápolna világhírét. Michelangelo lángszellemének legcsodálatosabb alkotásai a sixtini kápolna boltozat-festményei. Első áttekintésre a képek színtelenek, kopottok, szürkék, a falak repedezettek ; de amint a custode tükörverő fényt vet a boltozatra, a gyönyörű freszkók is ragyogni kezdenek és a tömjén füst több évszázados koromrétege eltűnik. 1508-tól négy évig dolgozott a nagy szellem, egészen elzárkózva, a sixtini kápolna csodáin és még most sem döntötte el a műtörténet: vájjon az újabb képírás Michelangelo sixtini freskóitól vagy Rafael stanzáitól számitható-e ? Annyi bizonyos, hogy úgy Michelangelo, mint Rafael a Vatikán dicsőségének legdicsőségesebb művészei s mindketten a pápai palota-városban alkották a legtökéletesebbet, amit valaha a képírás teremteni képes volt. Michelangelo a dongaboltozatos és az ablakok felé hegyes ivekben elhajló nagy tért saját ecsetével alkotta át megfelelő arhitekturai területté, amelyen azután művészetét kifejtette. Tagozta pedig márvány- szinű párkányzatokkal, oszlopokkal, fülkékkel és egyéb változatos falmezővel. A csodálatos műalkotás alapeszméje volt az ember történetének ábrázolása, a teremtés napjától egész a megváltás órájáig. Tehát az ember tragédiáját festette meg Michelangelo megkapó drámai és képírói erővel. A világ teremtésének freszkói fönségükkel ragadnak el. Maga Rafael megvallotta, hogy a világteremtő Istent nem tudja s nem fogja tudni soha senki más csodálatosabbnak megfesteni Buonarottinál. Az első emberpár megteremtése, bűnbe esése, bűnhődése, a vízözön, Noé áldozata, Noé és három fia, mind a Szent Írás magasztos szépségével állanak egyforma magaslaton. A próféták és szibillák alakjai is óriások nemcsak testi, de szellemi erejök megnyilatkozásában. A próféták és szibillák annyira önálló alakok olyan csodálatos változatosságban vannak festve és jellemezve, hogy alig vagyunk képesek megválni szemléletűktől. Majdnem 30 évvel később alkotta -Michelangelo Buonarotti a föl- séges kápolna húsz méter magas és tiz méternyi széles oltárképét, az utolsó ítéletet, mely 1541-ben készült el. Dante pokla nyílik meg előttünk, amint a Megváltó angyalai társaságában megjelen, hogy elválassza a jót a gonosztól s megjutalmazza azt a jámbort, aki ezen a világon jutalmat nem talált. Az utolsó ítélet napját a dies irae sem képzelhette megrenditőbben, de nem is alkotta meg úgy eddig senki. Magasztos gyönyörökkel gyarapodva hagyjuk el a sixtini kápolnát, hogy a stanzákhoz zarándokoljunk. Útközben át kell haladnunk azokon a termeken, a hol jórészt a IX. Pius által szentekké avatott vértanuk és hitvallók életéből merített modernebb olasz festmények láthatók. A legnagyobb vászon a Pius-képtár- ban a század nagy lengyel képírójának, Matejkónak hatalmas festménye, mely tündöklő koloritban és elragadó csoportosítással Szobíeszky János lengyel királyt dicsőíti, amint 1683-ban Bécset megszabadítja a törökök ostromától. Rafael stanzái már előre megkövetelik minden érdeklődésünket, épen azért csak futó áttekintést vetünk a modernebb festményekre, freszkókra, IX. Pius és XIII. Leo jubileumi albumaira és ajándékaira, melyek útközben az átmeneti termekben szemünkbe ötlenek. Vasúti menetrend 1914. május 1-től október 1-ig. Esztergomból—Budapestre indul: d. e. 322, 512, 6i7, 740, 1148 d. U. 317, 722 „ „ érkezik: d. e. 5«, 725, 825, 955, 208, 540, 1000 Budapestről—Esztergomba indul: d. e. 60°, 9°5, d.u. 1230, 150, 230, 622, 1112 „ „ érkezik: d. e. 824, 1122, d.u. 247, 4°8, 440, 852, 11 6 Esztergombol-Almásfüzitőre indul: d. e. 322, 825, d.u. 1210, 412 *> SZ A fekete „ „ érkezik: d. e. 522, 1024 d. U. 937 — » 612 ámok a Almasfüzitöről-Esztergomba indul: d. e. 615 d. U. 105, 505, 740 tok mene„ „ érkezik: d. e. 811, d. u. 316, 8°°f 922 Párkánynánárol-Budapestre indul: d. e. 424, 522, 522, 522, 830*, 840 Ünnep„ „ érkezik: d. e. 640, 710, 745, 755, 940*, 1125 kon. Párkánynánárol-Budapestre indul: d. U. 1256*, 331, 357, 512*, 529*, 630, 825*, 921, 9» „ „ érkezik: d. u. 200* 555,612,622 * 640*, 855, 945*, 1122, 1122 Párkány-nánáról Érsekújvár felé indulnak a következő vonatok: Marcheggi szv. indul: d. e. 7 óra 57 » gyvn » 8 „ 26 » SZV. n » 11 „ 34 Galántai „ d. u. 2 „ 05 Marcheggi gyv. » 1 1, 32 Marcheggi gyv. indul: d. u. 2 óra 37 p. Galántai szv. „- 4 „ 47 „ Pozsonyi gyv. „ n 7 58 » — V Marcheggi szv. „ » 10 54 „ V — 7» n n » , 11 42 » ---- V Párkány-Nánáról-Csata, Léva-felé ind. d.e. 512, 522, 8s5, 910; d. u. 108> 408, 418,920. A csavargőzös Esztergomból Kovácspatakra indul: reggel 5 ó 40 p, 7 30 p, d. e. 10 ó 30 p, d. ű. 2 ó 45 p, 4 ó 40 p, 6 ó és 8 ó. Kovácspatakról Esztergomba indul: reggel 6 ó 10 p, 8 ó 20 p, d e. 11 ó 10 p, d.u. 3 ó 50 p, 5 ó, 7 ó, és 8 ó 30 p. Vasár-és ünnepnap jún., júl. és aug hónapokban d.u. Ió30p, vissza ló50p. Gőzhajó Esztergomból Budapestre indul reggel 5 óra. Gőzhajó Budapestről ind. délután 2 ó. 30 p.; Esztergomba érk. este 7 ó. 35 p. Bécsi hajó Esztergomból Bpestre indul délután 5 óra 20 p. Bécsi hajó Budapestről indul este 7 órakor, Esztergomba érk. éjjel 11 ó. 28 p.
