Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 56. szám

1914. Julius 12. ESZTERGOM és VIDÉKE. 7 A tudomány mai álláspontja szerint bebizonyithatóanazOdol a legjobb szer a száj — és a fogak ápolására. Ara: nagy üveg 2.— k, kis üveg 1.20 k. találkoztam magyar társaságokkal. Münchenben egy budapesti család­dal ismerkedtem meg. Különben már beutaztam a szép Magyarorszá­got és igy, habár nem is tudok ma­gyarul, megbirom különböztetni a magyar szót minden egyéb idegen- ajkú társalgásban. És kielégitő-e a római magánlakás? — Nagyon sok család hetibérbe adja valamelyik szobáját. Majd min­den utcában lehet válogatni az ilyen lakásokban. Hiszen Rómában jórészt mindenki az idegenektől várja bol­dogulását. — Ugy-e adnak a Russieben jó kalauzt, aki egy hét alatt minden kiválóbb látványosságot megmutat­hat ? — A római guida (kalauz) külön társadalmi osztály. Nagy egyesüle­tük van és nyelvek szerint állanak a különböző vendéglők szolgálatára. A Russieben olyan vezetőket fog ta­lálni, a kik esetleg oroszul is tud­nak, franciául és angolul azonban bizonyosan. Az orosz ur érdeklődése csakha­mar kivette a magyar fiukból uta­zásuk célját és rendszerét. De cse­rében szintén elmondta, hogy súlyos betegsége után utaztatják az orvo­sok, akik erősen a lelkére kötötték, hogy idegeit gondosan kímélnie kell. — Hatvan napra szóló viaggi circularit (olasz körúti jegyet) vál­tottam Genovában — folytatta az orosz — és most végig megyek egész Itálián, sőt Sicilián is. De ha visszatérek hazámba, megmondom a fiaimnak, hogy tanuljanak meg ők is úgy utazni, mint derék ma­gyar kollégáik. A conduttore (vonatvezető) már az utolsó állomáson kiáltotta majd­nem énekelve: — Partenza ! Pronti! (Utazunk. Kész. Az örökvárosba vezető aquaduk- tok (vízvezeték) már elárulták Róma közelségét, pedig még jó néhány mérföld volt hátra. A magyar fiuk megfeledkeztek a társalgásról, feszült figyelemmel néztek a távolba, ahol már minden romnak nagy története van. Senki- sem törődött többé a vasúti kocsi tilalmával, az utoljára fölszállt ola­szok rágyújtottak hatalmas virdsini- áikra, hiszen már odahaza vannak nemsokára. A központi pályaház lármája s a vonat lassú haladása már jelen­tette, hogy még csak egy-két perc van hátra az útból. A sok facchino (hordár) ostrom­sorokba helyezkedett. A római gu- ardiák (rendőrök) ünnepélyes ko­molysággal rendezgettek. Az arany- zsinóros sapkáju vendégfogdosók végtelen serege csatára készen leste a vonatot. Elsőrendű angol vendég­lők mozgó portásai, Cook élelmes ügynökei, francia, mrosz és német hotelek kiküldöttei türelmetlenül várták azokat, akik már napok előtt lefoglalták elsőrendű lakásaikat. Ki­sebb albergok és pensiok képviselői aranybetűs sapkáikat mutogatták. Guidek és csicserónék, képek, albu­mok, térképek kínálói és régiség­gyártók mohó várakozással lesték az uj jövevényeket, a kiket még senkise koppasztott meg Rómában. Trattoria és osteria (étkezők és kocsmák) követi egész csomó röpke étlappal fegyverkeztek föl. Kereske­dők, fényképezők, mulatóhelyek és kirándulások vállalkozói szintén ki­küldötték tarka-barka hirdetéseiket, szóval ott volt az első ostromra mindenki, aki az újonnan érkezőktől várja jó szerencséjét. A éonduttore sorra nyitogatja a a bezárt kocsiajtókat. Nagy társaság hömpölyög ki és keveredik össze az éktelenül kiáltozó vendégfogadók­kal. Mindenki a maga vendéglőjé­nek képviselőjét keresi és jórészt meg is találja. A magyar fiuk elváltak orosz utitársuktól és a pályaház előtt so­rakozó száz omnibusz között meg­találják a magukat. Elég szerény, de azért már jóformán teli van. Az albergo del Senato vendégfogója föl­dobálja a kézimálhát a vékony don- gáju omnibusz tetejére, elhelyezke­dik a kocsi hátsó lépcsőjén fullaj­tárnak és majd olyan ünnepélyes­séggel, mintha vasúti kalauz volna, elkiáltja: — Partenza ! Pront! A nagy zsibvásár, az omnibuszok zörgése, kocsik robogása és a ven- déghajhászók éktelen kiabálása végre elmarad. Társalgunk Diocletián császár óriási thermái előtt döczög. A ma­gyar fiuk egész romvárost látnak az imperator hatalmas népfürdőjéből. (Folyt köv.) 3124/914. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. A budapestvidéki kir. pénzügy­igazgatóság által képviselt kir. állam- kincstár végrehajtatónak, Nemet Jó- zsefné szül. Szitás Anna esztergomi lakos végrehajtást szenvedő ellen in­dított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kerelme kö­vetkeztében az 1881 : LX. t. c. 144, 146 és 147. § értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 32 K 68 f köz­tartozás ennek esedékes 5°/o kamata, 2 K 04 f eddig megállapított végre­hajtási és az árverési kérvénnyel fel­merült ezúttal megállapított 2 K 40 f eszmei bélyegköltség behajtása végett, az esztergomi kir. jbiróság terü­letén levő, Esztergom sz. kir. város­ban fekvő, s az Esztergom sz. kir. varos III. kér., szenttamási 173. sz. tkvi betétben Szitás Anna f. Német Józsefné nevén álló I. 1—2. sorsz. 148 —149. hrsz. beltelki szőlőre és 219. népsorsz. házra s udvarra 886 K. kikiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek hi­vatalos helyiségében (Széchenyi-tér 22. földszint, 14. ajtó) megtartására 1914. évi julius hó 31. napjának délután 2 óráját tűzi ki és az ár­verési feltételeket az 1881 : LX. t.-c. 150. §-a alapjan a következőkben állapítja meg: 1) Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908: XLI. t.-c. 26. §.) 2) Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 %-at készpénzben vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott, árfo­lyammal számított óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen bírói le­tétbehelyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX. t.-c. 147, 150, 170. §. 1908: XLI. t.-c. 21. §.) Esztergom, 1914. május 8-án. Körmendy s. k. kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: Ticserics, tkvvezető. 2508/1914. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. Michló András végrehajtatónak, Varga János által képv. kisk. Varga Róza és Gizella végrehajtást szenve­dők elleg 812 K 24 f tőke és jár. erejéig indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság Suchter István kurali lakos utóajánlata következté­ben az 1908 : XLI. t.-c. 27. §-a értel­mében újabb árverést rendel el 812 K 24 f tőkekövetelés, ennek 1913. évi október hó 27. napjától járó 5% kamatai és 92 K 60 f megállapított per- és végrehajtási költség, valamint a csatlakozottnak kimondott eszter­gomi takarékpénztár 1367 K 84 f tőkekövetelése és járulékainak behaj­tása végett; a komáromi kir. törvényszék terü­letén levő, Kúrál községben fekvő s a kurali 275. sz. betétben A I. 1—3. sorsz. 929/2, 156/1 és 1658/2. hrsz. kisk. Varga Rozi és Gizella tulajdo­nául felvett úrbéri birtokra 3091 X kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árve­résnek Kúrál község házánál leendő megtartására 1914. évi julius hó 21. napjának délelőtti 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket a következőkép állapítja meg: az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási árnál alacsonyabb árban el­adni nem lehet; Elektrotechnikai szak­iskola ! Műszaki képzőintézet az elektrotechnika és gépépités minden ágazata részére laboratoriummal ésmühelylyel egybekötve, sí Azon tanulók részére, akik elektrotechnikusokká (üzemhivatalnokokká stb.) kívánják magukat (2 évfolyamon belül) theoretikusan s praktikusan kiképezniEJS] i Felvételi életkor 14—20 évesig. Előképzettség: 4 közép- vagy polgári-, kereskedelmi vagy ipariskola. Az igazgatóság kívánatra programmot, prospektust, valamint bővebb tájékoztatást azonnal nyújt. — Pozsony, Széchenyi-utca. Sirolin** Roche” biztos. hatású tartós köhögésnél, a légutak hurutainál, hörghurut és asthmánál. Influenza és tiidögyuladások után a jóizü Sirolin "Roche“- al való hosszabb kúra megvéd az összes ártalmas következményektől. SIROLIN „Roche" oldólag és fertőtlenítői eg hat; elősegíti az étvágyat és emésztést. Sziveskejék a gyógytárakban határozottan Sirolin ’Roche“" t kérni.

Next

/
Thumbnails
Contents