Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 6. szám

1914. január 15. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 A tárgyalás után az engedmé­nyes Takarékpénztár 60 terítékű fé­nyes bankettet adott a vendégek tiszteletére a Fürdő szállóban, hol a fent felsoroltakon kívül jelen voltak személyére Meszleny Pál főispánra ürítette poharát. Lelkes hangulatban a késő dél­utáni órákban oszlott szét a vendég­sereg. dalmában foglalt tiszti állást. Ugyan már több évtized óta elszakadt szülő­városától, de azért nem szakadt meg az ő barátainak és iskolatársainak rokonszenve, akiknek neveben lapunk is szívesen osztozik családi örömében. tékes tárgy küldetett a szegénysorsú iparosok segélyezése javára. A ne­mes célra felajánlandó tárgyakat Pelczmann László ipartestületi alel- nökhöz, a mulatság főrendezőjéhez kéri küldetni az elnökség. dr. Fehér Gyula prael. kanonok, Hajdú István, primási- Erős Rezső főkáptalaní jószágigazgatók, Mátéfly Viktor plébános, Peterdy Kálmán rendőrfőkapitány, Metzker Károly a visegrádi vasút engedményese, dr. Rudolf Béla kir. jarásbiró, Dvihally Géza újságíró és mások. Az ebéd folyamán több, a vasút ügyében jelentős jellegű felköszöntő hangzott el. Elsőnek Bleszl Ferenc takp. igazgató emelkedett szólásra és beszédében üdvözölte vendegeit, kiterjeszkedve azon szomorú tényre, hogy Magyarország második meg­alapítójának Szt. István királyunk szülővárosa az ősrégi és dicső múltú Esztergom mily régóta stagnál, la­kosai száma nem emelkedik, számot tevő forgalmat és gyarapodást ter­melő kereskedelme és ipara nincsen és mig mas a mienknél sokkal sze­rényebb városok minket a haladás­ban megelőztek, addig Esztergom nem tud visszamaradottsagaból kie­melkedni. E stagnálás főokát abban látja, hogy el vagyunk zárva a fő­forgalmi vasút vonaltól és ezzel a világforgalomtól. Nagy érdeke a vá­rosnak, hogy mielőbb vasúti össze köttetést nyerjen a Párkánynánai fő­állomással, de emellett állami érdek is, hogy a vasút létesitessék, mert attól eltekintve, hogy e kis vonal kötné legrövidebb úton felsőmagyar- országot Budapesttel, e vasút hiva­tása lesz a gazdag Garam és Ipoly völgy forgalmát az Esztergomi, bu­dai oldallal, viszont az itteni oldalon levő kőszén, mészkő és egyéb gaz­dag telepeket a Duna baloldalával összekötni. Ezeken kívül erős tran- sitó forgalmat vár az esztergomi és párkányi dunai átrakodók út­ján is. Szavai szerint mindazok, kik az ügyet szolgálják, nemcsak Esztergom városnak és vidékének, de magának az államnak is jelentősen hasznos szolgálatot tesznek. Szóló főleg Esz­tergom szemüvegén szemléli első­sorban az ügyet és ezért Esztergom lakossága nevében mond hálás kö­szönetét a vendégeknek jóindulatú fáradozásukért és élteti különösen Tormay Géza miniszteri titkárt és Köpesdy Elemér főmérnököt, kiknek hivatali működésükben sok szeren­csét és sikert magánéletükben pedig a Mindenható áldását kívánja. A lelkes éljenzéssel fogadott fel­köszöntő után Meszleny Pál főispán szónoki lendülettel köszöntötte fel a vasút eszméjének első harcosát Bleszl Ferenc igazgatót, kinek tudása, vas­szorgalma és ügybuzgalmában látja a vasút létesítésének zálogát. Ezután Tormay Géza, majd Köpesdy Ele­mér üdvözölték a kezdeményező ta­karékpénztárigazgatóját és szavaikból nyíltan kiérzett a jóindulatnak város boldogitásra hivatott színes virága. Vimmer Imre polgármester a vasút létesítő faktorok egyik kimagasló Einczinger Ferenc. I HÍREK. Farsangi naptár. Jan. 18-án. Szentgyörgymezei Kath- Olvasó­körnek műsoros táncestélye sa­ját helyiségében. ,, 22-én. Esztergomi Kaszinó művész es­télye a Korona kávéházban. „ 24-én. Keresztény Szociálisták szinielő­adassal egybekötött táncmulat sága a Magyar Királyban. ,, 25-én. Esztergom belvárosi Kath. Ifjú­sági Egyesület műsoros tánc- mulatsága. „ 25-én. Református bál műsorral egybe­kötve a Magyar Királyban. Febr. 1-én Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör műsoros táncmulat­sága a Magyar Királyban. „ 2-án. Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött tanc- estélye a Magyar Királyban. , 7-én. Magyar Turista Egyesület Esz­tergomi Osztályának kabaré es­télye a Magyar Királyban. „ 14-én. Az Esztergomi Ipartestület mű­soros táncestélye a Fürdőben. ,, 15-én. Szentgyörgymezei Kath. Olvasó­körnek tréfás estélye saját he­lyiségében. „ 24-én. A Polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban. A hercegprimási udvarból. Dr. Csernoch János hercegprímás, mint megírtuk, a múlt hó vegén Bécsbe utazott. Itt többek között megláto­gatta a Pazmaneumot, melynek egy­koron ő is növendéke volt. Csütör­tökön d. e. pedig pár napi tartózkodásra Budapestre utazott dr. Lépőid Antal titkár kíséretében. Ma este a Mária Reparatrix apácák Üllői-úti Örökimá- dás templomában most lefolyt kilenc- napos ájtatosság befejező istenitisz- teleiét fogja tartani s ugyanitt szent­beszédet is mond. Tiszti főügyész-helyettes. Esz­tergom vármegye közönsége Meszéna Kálmán eddigi tiszti főügyész-helyet­test 1914. évi időtartamra egyhangú lelkesedéssel ismét megválasztotta. A hirt a vármegyei hivatalos lap leg­utóbbi száma közli Adomány. Meszleny Pál főispán az elszegényedett iparosok segelye zésére és a szegénysorsu iskolás gyer­mekek felruházására alakult Fürdő- vendéglőbeli Polgári Törzsasztal ne­mes céljaira 20 K-át adományozott. Érdekes nászhír. Ifjú Szabó Béla, alapítványi tisztviselő, Szabó Béla, egri főkáptalani tisztviselőnek és feleségének, Póka Ilonának fia, el­jegyezte Bőhm Martát, Bőhm Alajos egri törvényszéki elnöknek és fele­ségének, Hauser Margitnak leányát Szabó Béla, az örömapa, esztergomi eredetű. Atyja tekintélyes szűcsmes­ter volt, aki Párisban is dolgozott és igy megtanulta a francia nyelvet. Ő épit:ette emeletesre a belvárosi plé­bániához közeli családi házát. Leánya Fanny, ritka szépség, kétszer is férj­hez ment Esztergomban. Első férje Márffy pénzügyigazgató, második férje cs. és kir. őrnagy volt. Mind a két férj korán elhunyt. Béla fia vá­rosunkban végezte középiskolai tanul­mányait és a gazdasági akadémia el­végzése után az egri főkáptalan ura­Uj fogorvos. Stengi Károly ál­lami vizsgázott fogász fogorvosi gya­korlattal e hó 25-én jelenik meg vá­rosunkban azon elhatározással, hogy itt esetleg állandóan le is telepszik. A rokonszenves férfiú fiatal kora dacára kiváló ügyes szakember ki külföldi és amerikai hosszasabb gya­korlatával a fogászat terén világ reccordot ért el a saját találmányu szájpadlásnélküli műfogak elhelye­zésevei továbbá teljesen fájdalom nélküli foghúzásával és fogkezelésé­vel valamint e téren minden rendel­kezésre álló modern eszközeivel bá­mulatba ejti az általa kezeiteket. Birtokában van számos elismerés és kitüntetésnek úgy a magyar mág­násvilág, mint külföldi arisztokraták részéről. Működését f. hó 25-én kezdi meg Kossuth Lajos ucca 20. (Iparudvar) az emeleten. Bővebbet a napokban megjelenő hirdetésekben. Távozó adótárnok. Bánfi Ká­roly esztergomi kir. adótárnok beteg­ségere való tekintettel legközelebb megválik állásától. A népszerű tiszt­viselő távozása a legszélesebb kör­ben kelt őszinte sajnálkozást. Művész-estély az Esztergomi Kaszinóban. Az „Esztergomi Széché­nyi Kaszinó“ f. hó 22-én, csütörtökön este 8 órakor rendezi művészi kabaré­estélyét, mely előreláthatólag nagy siker jegyében fog lefolyni. Az igaz­gatóság a „Magyar színház“ két ki­váló művészét nyerte meg az estélyen való vendégszereplésre. Ezek: Gere Zsigmond és Czobor Gyula. A Med- gyaszai kabaré két főerősségét, Had- rik Annát és a 10 éves Taksonyi Piroskát, a „Kék madar“ bájos „My- tyl“-jét szintén az estély szereplői között üdvözölhetjük. Városunk úri közönsége bizonyára méltányolni fog­ja a kaszinó vezetőségének fáradozá­sait, hogy tagjai szórakoztatására ily kiváló szereplőket sikerült szereznie és tömegesen meg fog jelenni az estélyen. A programm teljesen csalá­dias, uj és nálunk ismeretlen számok­ból lesz összeállítva. Az előadás terí­tett asztalok mellett lesz megtartva és a „Korona" vendéglőse gondos­kodik ételekről és italokról. Személy­jegy 2 korona. Mondani sem kell, hogy az előadás után tánc követke­zik, mely előreráthatólag világos reg­gelig műsoron marad. Kulturélet Párkányban. Dr. Hoffmann Ferenc tanárnak az ame­rikai viszonyokról tartott előadását a párkányi kaszinóban folyó hó 10-én nagy és díszes közönség hallgatta végig, amely feszült érdeklődéssel ki­sérte az előadó magas színvonalú, élvezetes előadását. A szinpatikus és nagytudásu tanár szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség tanul­ságos előadásáért. Radó Béla jónevű vidéki színigazgató f. hó 24-én kezdi meg 14 napos szezonját a párkányi nagyvendéglő disztermében 30 tagú társulatával. A színtársulatot 60 bér­let varja, ami az igazgatónak 1200 K jövedelmet biztosit. A szinielőadá- sokra felhívjuk az esztergomi közön­ség figyelmét is. Névmagyarosítás. Trenka János főgimnaziumi tanuló családi nevének „Tarnócira“-ra való változtatását a belügyminiszter engedélyezte. Az ipartestületi táncestély elő­készítő munkálatai úgyszólván befe­jezést nyertek, a meghívók nyomás alatt vannak s még e hó folyamán küldetnek szét. Az érdeklődés igen kedvező s eddig is több szép és ér­Közgyűlés. Az Esztergomi Kis­dedóvó Társulat 1914. évi január hó 18-án d. e. 11 órakor saját he­lyiségében (Bottyán János u. 7. sz.) közgyűlést tart. Szerkesztő változás. A Komá­romi Lapok eddigi felelős szerkesztője. Katona Imre, akit két évvel ezelőtt a miniszterelnöki sajtóirodából küldtek ki Komáromba a K. L. szerkesztésére, jan. 1-vel megszűnt a K. L. zserkesz- tője lenni, mivel felsőbbsége Miskolcra helyezte át. Ideiglenesen Kiss Gyula dr. szerkeszti most a lapot. A megyei útadó. Az 1914. évi törvényhatósági útadó összeírása, ki­vetése s a kivetési lajstromok felter­jesztése céljából az alispán körren­deletét intézett Esztergom város pol­gármesteréhez, a járási főszolgabirák- hoz és valamennyi községi elöljáró­sághoz, melyben értesíti a hatóságo­kat, hogy a törvényhatósági útadó százaléka 1914. évre 10°/o-ban, az igás minimum 6 koronában, a kézi minimum 3 koronában állapíttatott meg. Igás minimum azokra vetendő ki, kiknek legalább két igavonó állat­juk van, s állami adójuk a 60 K-t meg nem haladja, a kézi minimum azokra, kiknek még két igavonó állat­juk sincs és állami adójuk a 30 K-t meg nem haladja. A 60, illetve 30 K állami adónál többet fizetők min­denkor százalékos útadóval rovandók meg. A körrendelet ezután az útadó lajstromok összeállítására és az útadó kivetésére nézve intézkedik. Ajándékok a múzeumnak. F. év jan. 10 ig a múzeum számára a következő ajándékok érkeztek be: dr. Walter Gyula c. püspöktől 20 drb. kép és Midas király elefánt- csont domborképe, Reviczky Elemér tb. főszolgabírótól József nádorispán kiáltványa a magyar nemzethez 1809- ből és egy eredeti japáni Írásos le­vél, Marosiné Fiby Gizellától 8 drb. kép Esztergom múltjából, berámázva, Schönbeck Imrétől régi patkók, sar­kantyúk és edénytöredékek, Burány Ferenc tanítótól Pap János volt pol­gármester ügyvédi oklevele 1854- ből, Morva Denes adóügyi jegyzőtől Bajna helység költségelőirányzata 1855/56 évről, Csupics Emil gör. kel. lelkésztől egy bronz Szt. György érem, Gabanitz Ferenc ácsmestertől egy régi magyar könyvecske 1774- ből és Esztergom felszabadulásának emlékére 1883 okt. 28-án kiadott érem. Haselmayer Sándor lakatos­mestertől egy régi tajtékpipa, Novo- szád Ignácnétól egy virágos csésze aljjal és egy régi ezüst 10 krajcáros, Özv. Fuhrmann Edénétől egy olasz ezüstpénz 1837-ből, Héregi József- nétól egy rézre festett művészi ké- pecske, Jóba Józseftől néhai Kovács József esperes 48-as kardja. Ifj. Till Istvántól egy négyszegletes üveg művészi faberakással és egy olaj- festesü kép, Csanyi Istvántól hat drb. rézpénz Ferenc császár idejé­ből, Könyv Antaltól 6 drb. régipénz a Habsburgok korából, Trexler Ig- náctól egy régi dohányvágó, Keresk. és Iparbank Igazgatóságától ajtózá­rak és pántok a XVII. század vegé­ről, Özv. Zvornyik Imrénétől egy régi fametszetü kép, Sinka Ferenc Pál múzeumőrtől őskori jeleneteket ábrázoló három nagy szénrajz. Helyszíni bejárás. A kereske­delemügyi miniszter a köbölkút—kő- hidgyarmati vicinális vasút kiépítésére vonatkozólag a helyszíni bejárást f hó 30-ik napjának délelőtti fél 9 órá

Next

/
Thumbnails
Contents