Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 44. szám

1914. május 31. ESZTERGOM és VIDÉKE. 7 olvasása váltotta fel, mely „A nem­zeti érzelem fejlesztése a népisko­lákban“ címmel igaz gyönyörűségére szolgált minden jelenlevőnek. Csak a gyűlésen felhangzott közkívánat­nak teszünk eleget, midőn az érté­kes felolvasás közlését lapunk közelebbi számában megkezdjük. Mindenki csak gratulálhat azon egyesületnek, melynek gyűlésein ilyen színvonalú előadások hangza­nak el. A percekig tartó tapsvihar le­csillapulta után megválasztották a számvizsgáló bizottságot, majd Or­mai Henrik a pénztár, Szabó Rácz János a könyvtár állapotáról tettek jelentést. Annak megállapítása után, hogy a legközelebbi gyűlés helye Piszke legyen, az elnök indítványára ki­mondotta a közgyűlés, hogy hivata­los lapul az „Esztergom és Vidéke“ cimü lap tekintessék, mely ezentúl tanügyi rovatot nyit az egyesület tagjait érdeklő közlemények részére. A közgyűlést a „Himnusz“ el- éneklése fejezte be, mely után a közgyűlés tagjai társasebédhez ültek a „Kaszinó“ helyiségében. Itt dr. Pacséri Károly, Heinczelmann Antal, Kálnai Károly és Sándor Károly mondottak sikerült felköszöntőket. Spitzer. A Lukács-fürdő parkjában be­széli egy szaporaszavú fiatalember két hölgyismerősenek : — Nincs érdekesebb dolog a vi­lágon, mint egy miniszteri audiencia. Vegyesen lát az ember ilyenkor nagyurat, meg szegény ördögöt, örömtől sugárzó, meg kétségbeesett ábrázatot a miniszter előszobájá­ban. Volt alkalmam a minap élvez­ni egy ilyen audienciát. Egy kis dolgom volt a miniszterelnökkel, aki nekem régi jó ismerősöm, mondha­tom, barátom. Hogy többet ne mond­jak, nálam veszi már évek óta a kocsikenőcsöt az uradalmai számára, s valahányszor összekerülünk, min­dig bizalmasan elbeszélgetünk a régi jó időkről, meg a politikáról. Most egy közérdekű dologról akartam vele beszélni. Gondoltam, elmegyek a minisztériumba s ott intézem el vele az ügyet. Éppen audiencia nap­ja volt. Az előszoba zsúfolva volt grófokkal, bárókkal, hercegekkel, s ha nem csalódom, egy spanyol grandot is láttam a sokaságban. Én leültem egy piros bársony székbe s úgy tettem, mintha nem is egy jó barátom, hanem egy idegen ur elő­szobájában volnék. Vagy egy óráig vártunk, s még mindig nem kezdő­dött az audiencia. Ha a miniszterel­nök ur tudná, gondoltam magam­ban, hogy én itt vagyok, bizonyára már behivatott volna. De én nem szeretek dicsekedni s még a szolgá­nak sem mondtam meg, hogy én ki vagyok. Egyszer csak nyílik az ajtó s megjelenik a nagyur, aki így szólt: — Uraim, nagyon sajnálom, de ma nem fogadhatok senkit, mert fontos minisztertanácsi ülésbe kell mennem 1 Mindnyájan fölkeltek, s indultak kifelé. Én is velük mentem. De mit tesz Isten ? A miniszterelnök meg­pillant engem, a grófok, hercegek és spanyol grandok közt, s odaszól nekem: — Szervusz Spitzer 1 Maga ma­radjon itt 1 Ezzel odajött hozzám, karonfo- gott s bevezetett a szalonjába. A nagyurak majd megpukkadtak az irigységtől, mikor látták, mennyire kitüntet engem a miniszterelnök. Hát ha még látták volna, hogy mi­lyen bizalmasan beszélgetett velem ? — Mivel szolgálhatok Mózsi ? — kérdezte tőlem, miután leültetett maga mellé egy miniszteri bársony­székbe. Tetszik tudni, mikor igy magunk között voltunk, mindig Mó- zsinak szólitott. Elmondtam neki, hogy mi járat­ban vagyok. Egy közérdekű talál­mányomat ajánlottam föl neki, egy olyan találmányt, mellyel 24 óra alatt az össes mezei egereket ki le­het pusztítani.-— A mezei egerek, mondotta ő erre, a földművelésügyi kollégám alá tartoznak. De ha tud valami okos formulát a horvát kérdésre, azzal nekem tenne nagy szívességet. — Majd gondolkozom a dolog­ról .. . — Elég 1 — kiáltott magából ki­kelve egy fiatalember, aki a szom­széd asztalnál ült, s akarva nem akarva, fültanuja volt a Spitzer di- csekedésének. Spitzer meglepetve nézett az ide­genre. — Mi köze magának az én pri­vát ügyemhez ? — kérdezte kemény hangon. — Micsoda ? A mezei egér s a horvát kérdés magának privát ügy ? — Mégis csak szemtelenség, — vágott vissza Spitzer, hogy egy vad idegen ember bele meri ütni az or­rát az én ügyembe 1 A következő pillanatban valakit pofonütöttek. * * * — Hogy történt az a vereke­dés? — kérdezte Baumann járásbiró Kovács Adolf biztosítási ügynöktől. — Micsoda verekedés ? — Az a verekedés, a Lukács­fürdő terraszán. — Nem volt ott, kérem, semmi verekedés, hanem én Spitzer urat egyszerűen pofonütöttem. Kijelentem azonban, hogy én ezzel Spitzer ur egyéni tisztességét nem akartam érinteni. — Miért inzultálta tehát ? — Mért ? Mert úgy füllentett, mint egy Háry János, s azzal en­gem, aki ideges ember vagyok, egé­szen kihozott a sodromból. A po­fonnal tehát részint a közérdeknek, részint az egészségemnek tartoztam. — Miféle közérdekről beszél ön ? — Én abban, kérem alássan, a közérdek súlyos megsértését látom, hogy valaki olyan ábrázattal, mint amilyent Spitzer urnák van szeren­cséje viselni, azzal dicsekszik, hogy ő a miniszterelnök urnák bizalmas barátja. Nem engedhetem, hogy a miniszter urat nyilvánosan kompro­mittálják. Ha Spitzer ur meg akarta mutatni annak a két hölgynek, hogy neki milyen előkelő összeköttetései vannak, mondhatta volna például azt, hogy pertu barátja a Tiller Mór főkonzul urnák. Ez is nagy tisztes­ség, s senki sem fogja érte irigyelni. De ő nem adta alább egy minisz­terelnöknél s ezt az én idegeim el nem viselték. Tetszik most már lát­ni, hol van itt a közérdek ? A biró csupán egy magánjellegű pofont látott fönnforogni, s Kovács Adolfot ötven korona pénzbüntetésre ítélte. Kovács föllebezett, mert, úgy­mond, azzal tartozik a közérdeknek s a becses egészségének. Baláss I. Mérkőzés helyben. Pünkösdhétfőn délután félötkor a szigeten levő gróf Forgách-uti sport­telepén fog az Esztergomi Testgya­korlók Körének első football csa­pata a fővárosi „Kolping Sport Kör“ csapatával mérkőzni. Ezt megelőző­leg ugynezen a pályán tart barátsá­gos mérkőzést félháromkor az An- navölgyi Sport Egylet az Esztergomi Ifjak labdarúgó csapatával. Mindkét mérkőzés egy jeggyel tekinthető meg. Mérkőzés Lábatlanon. F. hó 24.-én, vasárnap délután volt a „Lábatlani Sport Club“ első csapatának és az „Esztergomi Labda­rugó Köré“-nek mérkőzésé. Az esz­tergomi csapat fürge játéka méltán érdemelt elismerést. De a lábatlaniak- kal mégsem boldogultak, mert a ki- védhetlen Tonhauser-féle lövéseket nem volt képes az esztergomi kapus ellensúlyozni. Szép játékot produkált még Angyal és Markovics. Az ered­mény az első félidőben 1:2 s a vég­eredményben pedig 11:2 volt a lá- batlaniak javára. Vasarnap d. u. fél háromkor a Tatabanyai Sport Club, hétfőn d. u. pedig a Tokodi Sport Egylet tart revans mérkőzést a Lábatlani Sport Clubbal. Álmomban. Álmomban csókoltál Forrón szerelmesen ; Felébredve sírtam Sokáig csendesen. Minek is az álom ? E csalfa képzelet, Hogyha nem ad vissza Igazán tégedet. Elmúlt egy hosszú nap Ismét a sok közül; A földre újólag Éjszaka nehezül. És én felsóhajtok ; Hála Isten vége ! Jöjj el tünde álom Szárnyaidra véve. Vigy el engem ismét Karjaidba, kérlek; És en nem átkozlak, Csak áldalak téged. Fáy Vilma. A hercegprímás Bécsben. Dr. Csernoch János bíboros-hercegprímás Cav. Francesco Alessandroni Cerma- tori pápai követ társaságában junius hó 3. án Wienbe utazik, hol junius 6.-án d. e. 10 órakor veszi át Piffl hercegérsekkel együtt Ferenc Ferdi- nánd főherceg, trónörökös kezéből a biborosi biretumot, melyet a trónörö­kös Őfelsége a király képviseletében ad át a két uj bíborosnak. A herceg­prímás ezután 7. és 8.-án Pozsony­ban bérmál, majd látogatást tesz Lónyay Elemér grófnál és Bajcson is több napot fog tölteni. Esküvő. Dr. Popper Dezső hely­beli ügyvéd junius hó 7-én d. u. 1 órakor tartja esküvőjét a helybeli izr. templomban bájos arájával Ba­logh Nellykével, Balogh László te­kintélyes kereskedőnk leányával. Első esztergomi okleveles gyorsirónő. Mint örömmel értesü­lünk róla, Weisz Mariska, városunk intelligens leánynemzedékének e tehet­séges tagja f. hó 23.-án az Országos Gyorsiróképesitő Bizottság előtt szép sikerrel tette le a képesítő vizsgálatot, mellyel gyorsíró tanítónői oklevelet nyert. Gratulálunk városunk első oki. gyorsirónőjének. Uj jogi doktor, Zoltán (Zwillin- ger) József földink, ki a helybeli fő­gimnáziumban négy évvel ezelőtt érettségizett, a napokban fényes ered­ménnyel tette le a budapesti tudo­mányos egyetemen a harmadik jog- tudományi szigorlatot s ezzel elnyerte a jogi doktori grádust. Szívesen üd­vözöljük földinket, ki talán első az újabb jogász generációnkból, aki ily szokatlanul gyorsan szerezte meg a doktori diplomát. Hivatalvizsgálat. Vaszkó Endre dr. komáromi kir. törvényszéki elnök az esztergomi és párkányi kir. járás­bíróságok ügykezelésének megvizs­gálására csütörtökön városunkba ér­kezett. Halálozás. Özv. Kömley Ká- rolyné szül. Miskolczy Eszter 71 éves korában e hó 26-án elhalt. Te­metése csütörtökön volt általános részvét mellett. Az elhunyt uriasz- szonyban kiterjedt rokonságon kívül Kömley Károly kir. jarásbirósági tisztviselő az édesanyját gyászolja. Adomány. Erőss Rezső főkápta­lani jószágkormányzó 10 K-t adomá­nyozott az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör által ujonan alakult dalárda kiadási cél­jára és ígéretet tett, hogy a törekvő egyesületet mindenkor támogatni fogja. A holnapi mulatság. Az Eszter­gom-Szenttamás és Vízivárosi Katho- likus Polgári Kör által junius 1-én a Fürdő kerthelyiségében tartandó nyári mulatság iránt az érdeklődés úgy helyben, mint a vidéken igen nagy, evégből értesittetnek a résztvenni szándékozók, hogy a kellő alkalmas hely elfoglalása céljából idejekorán megjelenni szíveskedjenek. A turista kilátóért! A nemes együttérzésnek szép példáját nyúj­totta legutóbb a Polgári Egyesület, valamint a Fürdő-vendéglői Asztal- társaság. Mindkét egyesület ugyanis 100—100 koronával járult az Eszter­gomi Turista Egyesület által épített Vaskapui kilatós-menház költségeinek fedezéséhez Ügyeletes szolgálat a rendőr­ségen. Egyik legutóbbi közgyűlésen kevés számú képviselő jelenlétében úgy határozott a város, hogy az ál­lamsegély terhére a rendőrségen éj jeli ügyletes szolgálatot létesít. A ha­tározatot Dvihally Géza városi kép­viselő és lapszerkesztő megfelebbezte és kimutatta, hogy a költséges és terhes éjjeli ügyletes szolgálatra Esz­tergomban nincs szükség s hogy az államsegélyt sokkal praktikusabb célokra lehetne felhasználni. A me­gyegyűlés szerdán tárgyalta az ügyet és helyt adott a fellebezésnek. Ki­mondotta, hogy mivel az éjjeli ügye- letesi szolgálatra Esztergomban nincs szükség, ehelyett a város a rendőr­legénység fizetésének emelésével iparkodjék állandó és megbízható közbiztonsági szervezetet létesíteni. Adakozások. A helybeli ferenc- rendi zárdatemplom restaurálási költ­ségeihez hozzájárultak: Graeffel Já­nos egy festett ablak költségein fe­lül 100 kor., Brühl József 150 kor., Lollok Lénárd 100 kor., dr. Hor­váth Ferenc újból 50 kor., Marosi Ferenc 25 kor., dr. Fehér Gyula, dr. Kiinda Teofil, Siposs Antal Fe-

Next

/
Thumbnails
Contents