Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 42. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. május 24. lag igen zajos helyesléssel találko­zott előterjesztést, valamint határo­zati javaslatot nyújtott be. A felszó­lalást az egyes fővárosi lapok szak- tudósitói is igen rokonszenves, me­leg hangon ismertetik, mit jóleső örömmel konstatálunk. Adakozások. A helybeli ferenc- rendi zárdatemplom restaurálási költ­ségeihez hozzájárultak : Dr. Csernoch János 200 K, Pannonhalmi sz. Be- nedekrend egy festett ablak (600 K), Graeffel János, lovag Mattyasóvszky Lajos családja, Schmidt testvérek egy-egy festett ablak ; S. G. és T. T. 380 K, dr. Rajner Lajos 200 K, N. N. 150 K, Fusrény Janka 110 K, dr. Walter Gyula, dr. Blümelhuber Ferenc, dr. Roszival István, Molnár János, dr. Rótt Nándor, Esztergomi Takarékpénztár és N. N. 100—100 K, özv. Sándorné 5 drb. körmöci arany, dr. Kohl Medard, Vencel An­tal, dr. Horváth Ferenc, dr. Koper- niczky Ferenc, Sz. A., N. N., dr. Machovich Gyula, Kereskedelmi és Iparbank és N. N. 5Ö—50 K, Bleszl Ferenc családja, Pauer Károly és N. N. 30—30 K, Bogisich Mihály és L. H 25—25 K. (Folytatjuk.) Midőn e kegyes adományokért halás köszö- netünket nyilvánítjuk, nemes törek­vésünket továbbra is a hívek jóin­dulatába ajánljuk. Szentferencrendi Zárdafőnökség. Köteles figyelem. A figyelmet kétségtelenül a kultúra fejlesztette ki az emberekben, még pedig, mint tudva van, külömböző fokokban sár- nyalatokban : van gyengéd, szives, hivatalos, köteles stb. figyelem. Bizo­nyos, hogy ma már a sajtó iránt a kulturvilág minden tájékán nemcsak afféle gyengéd vagy szives, hanem köteles figyelemmel szoktak lenni az emberek. Úgy látszik, csak Eszter­gom kivétel ebben, mint^több más kor­szerű konvencionális iilendőségi orma megtartásában is ! Itt a magas lóhá­ton járó előkelősködés a leghidegebb nyugalommal tulteszi magát ilyes il­lembeli alakiságokon 1 Hogy magya- rábban kifejezzük sérelmünket, föl­említjük, hogy két hét óta gyűlésez- nek a hercegprímás úr ő főméltó­sága leendő ünneplese tárgyában kis és nagy bizottságok a megyeházán, de ezen gyűlésekre se mi, se más helyi lap szerkesztősége — tudtunk- kal — nem kapott meghívót. Ám ezen bántó megligálás mellett Írás­beli és szóbeli izeneteket kaptunk a bizottságok vezetőségétől arra néz­ve, hogy igy hallgassunk, úgy hall­gassunk, ekkor Írjunk, akkor Írjunk, ezt írjuk, azt Írjuk stb ! Szóval: csak úgy mellékesen láttak el bennünket útbaigazítással, holott ezt egyszerűb­ben s illőbben is megtehették volna! Ne mondja nekünk senki, hogy hi­szen egyik lap szerkesztője benne van a rendező bizottságban, mert az megbízás nélkül nem képviselheti az esztergomi sajtót. Megbízást pedig a képviseletre senkitől sem kapott. Egyébként is — úgy tudjuk — ő nem mint lapszerkesztő, hanem mint rendező foglalt helyet a bizottságban. Vagyis nyilvánvaló dolog, hogy a helyi sajtót semmibe se vették, amit a vidéki magyar kultúra nagyobb di­csőségére minden különösebb szé­gyenérzet nélkül ezennel leszögezünk. Madarak és fák napja. Az Esztergom szab. kir. város által fenn­tartott elemi iskolák 1914. év május hó 26-án délelőtt 9 órakor a pri- máskertben — kioszknál — madarak és fák napja ünnepélyt tartanak a következő sorrenddel: 1. Nyári reg­gel. Énekli a Bottyán János uccai iskola. 2. Üdvözlő beszéd. Mondja: Tóth Erzsébet. Dal az erdőről. Sza­valja : Machacsek Tivadar. Pintyőke mese. Szavalja: Szoleczky Anna. Az állatot szeressétek. Szavalja : Ka­tona Gábor. 3. Sok országot bejár­tam. Énekli a Bottyán János uccai iskola. 4. Fülemüle dal. Szavalja: Szél János. Madárdal. Szavalja: Kó- sik Ilona. Gerlice történet. Szavalja: Vörös Lajos. 5. Ne bántsd fészkét a madárnak. Énekli a Kossuth La­jos uccai iskola. 6. Falusi reggel. Szavalja: Gerő Viktor. A kanári sírja. Szavalja: Nagy Erzsébet. 7. Ünnepi beszéd. Mondja: Szent­györgyi József tanító ur. 8. Románc. Énekli a Deák Ferenc uccai iskola. 9. Májusban. Szavalja: Vitái Irma. Dalos madár. Szavalja: Hajabács Sándor. 10. Májusi dal. Énekli a Deák Ferenc uccai iskola. 11. Ne bántsd a madarat. Szavalja: Hein- czinger Elek. Koldus gólyák. Sza­valja: Czeizler Erzsébet. 12. Him­nusz. Kérelem a város tanácsához. A hét folyamán az Árok-ucca 86 ház- tulajdonosa közös kérvényt adott be a város tanácsához A kérvényben azon tarthatatlan állapo.tok megjaví­tását kérelmezik, melyeket az árvé­delmi munkálatok idéztek elő azáltál, hogy a nagy árkot részben betöm­ték ugyan, de a szennyvizek leveze­téséről nem gondoskodtak. A meg­rekedt szennyvizek most egészseg- telen bűzt terjesztenek uccahosszat úgy, hogy az ottlakás kész betegsé­get jelent. A város tanácsának való­ban sürgősen kell intézkedni e tűrhe­tetlen állapotok megjavítása céljából. A szentendrei vonal bekapcso­lódik a fővárosi villamosvasutak for­galmába. Amint értesülünk, a buda­pesti Közúti Vaspálya Társaság és a Helyiérdekű Vasút között már megállapodás történt, hogy a szent­endrei helyiérdekű villamos vasút és a Közúti Vasút vonalak közötti át­szállás lehetségessé jjválják. A szent­endrei villamos vasút budai állomá­sáról tehát bárhová lehet közlekedni Budapesten a villamosokon. Megnyílik a megyeház nagy­terme. Több évi pihenés után a megyeházának eddig használatlanul állott nagyterme -végre megnyílik a megyebizottság előtt, mely a várme­gyeház restaurálása óta folyton a városháza nagytermében gyűlésezett. A f. hó 27-én tartandó tavaszi ren­des megyegyűlés már a megyeházán fog tartatni, a hófehér, világos, nagy­ablakos tanácsteremben. Vendég a padláson. Pénteken ugyancsak nem várt vendég láto­gatta meg Debnárik János eszter­gomi lakos padlását, honnét nagyobb mennyiségű árpa, különféle fúrók és vasárúk tűntek el a látogatás eredményeként. A tettest hamarosan lefülelte a rendőrség Sovány János többször büntetett előéletű csavargó napszámos személyeben, kire, taga­dása dacára, rábizonyult emez újabb csinytevés is. A rendőrhatóság a já­rásbíróságnak adta át az ismert nevű delinquenst. A történelmi muzeum ma ren­dezés miatt zárva ván. A kis globetrotter. Érdekes ven­dég érkezett Esztergomba tegnapelőtt d. u. a bécsi hajóval. Bognach An­tal 11 éves wieni születésű, marc- heggi illetőségű fiúcska ez, ki korá­hoz képest rendkívül fejlett megfi­gyelőképességű és 8 koronával a zsebében indult el Marcheggből a nagy útra, mostohaatyja felkeresé­sére. Marcheggből Pozsonyig vasú­ton, innen Esztergomba hajón uta­zott. Már a hajón feltűnt az utasok­nak a szemfüles fiúcska, kit kiszál­lásakor az épen jelenlevő Csernák Béla rendőralkapitány vett pártfogá­sába. A fiú szépen megkérte őt, hogy segítse atyját megkeresni, aki itt rezervista és elutazásakor 30 ko­ronát hozott magával. így Marchegg- ben lakó édesanyjának most nincs miből kettőjüket eltartania, azért jött hát, hogy kérjen egy kis pénzt az apától. E nem épen valószínű me­sét a kapitány, — kinek érdeklődé­sét szintén felkeltette a kis utazó, — nem hitte el és ezért levélben értesítette a marcheggi rendőrható­ságot a fiú ittléte felől. A barakktá­borban, hová kimentek az apát ke­resni, a fiúcskát megkedvelték a tisz­tek is s mivel az 5 koronának már csak romjai maradtak, hamarosan gyűjtést is rendeztek részére, mely 10 koronát eredményezett. Az apa természetesen nem volt található. A kis fiút most addig, mig Marchegg­ből válasz érkezik, a városi közgyám intézkedésére az aggok házában he­lyezték el. Vásár Esztergomban. A szoká­sos „Orbán-napi vásár“ az idén pün­kösd hétfőre esvén, a tanács telter­jesztésére a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a vásár f. hó 26. és 27-én legyen megtartható. Eltűnt kereskedőtanuló. Radics István 15 éves esztergomi illetőségű kereskedőtanonc, aki Szántó Gyula helybeli kereskedő üzletében volt al­kalmazva, f. hó 19-én eltűnt a város­ból és azóta nyoma veszett. A rend­őrség körözi. Tüzifaszedés közben. Porubszki Istvánné sz. Haluska Magdolna 57 éves zselizi földmivesasszony a na­pokban akácfa ágakat tördelt a tűzre és a tüskék megszűrték az ujját. A szúrástól a keze igen megdagadt, olyannyira, hogy a „Kolos“ kórházba kellet őt szállítani. Fiumei kirándulás. [Az eszter­gomi iparostanonc iskola fiumei ta­nulmányi kirándulására f. évi junius hó 10-ig lehet ^jelentkezni az iparis­kolai igazgatónál, vagy az ipartestü­let helyiségében, mely után a jelent­kezés már bezárul. Itt említjük meg, hogy a kirándulók julius 12.-én in­dulnak Esztergomból, mivel az erei deti programm szerinti indulásnál nem lehetne a „Tengerészeti Akadé­mia“ kedvezményes elszállásolását és jutányos élelmezését igénybe venni. Kirándulóhajók Budapest és Esztergom között. A Dunagőzha- józási Társaság május 24-től kezdve minden vasár- és ünnepnapon reg­geli 8 órakor Budapest Pálfíy-térről rendkívül olcsó és kényelmes kirán­dulóhajókat indít Esztergomba és vissza. A hajó utbaejti Budapest-Li- pótváros, Budapest-Batthyány-tér, Bu- dapest-Óbuda, Göd, Szigetmonostor, Felsőgöd, Vác, Nógrádverőce, Viseg- rad, Nagymaros, Pilismaróth, Szob és Párkány állomásokat. E kiránduló hajó déli 1 óra 15 perckor érkezik Esztergomba, ahonnan esti 5 órakor indul vissza Budapestre, hová este 9 órakor érkezik. A fenti járatokat egy nagy és minden kényelemmel villanyvilágítással berendezett és ven- déglővel ellátott termes gőzös tartja fenn, amelyen a közönség eső ellen is teljesen védve van. Táncmulatság Visegrádon. Az alakuló visegrádi róm. kath. ifjúsági egyesület 1914. évi május hó 23-án, azaz szombaton, Visegrádon, Papp József „Mátyás király“ vendéglő nagytermében, saját pénztára javára táncmulatsággal egybekötött szinielő- adást tartott. Urnapi hajókirándulás Ko­vácspatakra. A rendezőség arról értesíti lapunkat, hogy június tizen­egyedikén az egyik legterjedelmesebb dunai gőzhajón, katona- és cigány­zenekar kíséretében meghívott és zártkörű úri társaság rándul ki egész napra Kovácspatakra. Másfélszáz tagú rendezőség buzgólkodik a fé­nyes siker érdekében. Az impozáns kirándulás családias jellegűnek Ígér­kezik. És ezt a kiváló rendezőség­nek köszönheti, melynek élén ifj. Kauser József, Sátory József és Wal­ter Józseffel a hajókirándulás min­den csínját, binját intézi. A meghí­vókat már szétküldötték. Indulás lesz kilenc órakor. Déli tizenkettőkor pe­dig társas ebéd a hajón. Ez alka­lomra külön Kovácspataki-csárdást szerzett az egyik rendező, melynek kottáját minden résztvevő hölgy em­lékül megkapja. Öngyilkosság. Szedimayer Pál, ny. erdesz f. hó 17-én Muzslán agyon­lőtte magát. Tettének oka az anya­giakkal való folytonos küzdés követ­keztében beállott életuntság volt. A próbára alkalmazott bizto­sítási kötelezettsége. A kereske­delemügyi miniszter 1914. 2225/VI. D. számú elvi jelentőségű határoza­tával kimondotta, hogy biztosításra kötelezett üzemben próbaképpen al­kalmazott egyén is biztosítási köte­lezettség alá esik. A kereskedelmi miniszter az iparosok nyugdijbiztositásáról. A nagyszentmiklósi ipartestület küldött­sége az iparosok nyugdíjbiztosítása ügyében felkereste báró Harkányi János kereskedelemügyi minisztert, aki előtt dr. Dóczi Sámuel, az Ipar­testületek Orsz. Szövetségének tit­kára, világította meg a kérdést. A miniszter válaszában kiemelte, hogy a kérdés tanulmányozás stádiumában van. Behatóan kíván az iparosok járadékbiztosításának ügyével is fog­lalkozni, előbb azonban egy másik, igen fontos és sürgős problémát, az ipari munkásbiztositást akarja meg­oldani. A kérdés tárgyalását meg­könnyítő minden hozzászólást szíve­sen fogad és módot fog kerésni an­nak idején arra is, hogy az összes érdekelt körök véleményét meghall­gassa. A vallás kérdéséhez. Épen e napokban folyt le az a harc, ame­lyet népgyűlés alakjában galileisták és szabadkőművesek rendeztek azok ellen, akik nem fogadták el a Ta­nítóegyesület határozatát, hogy a vallástanitást kiküszöböljek az isko­lából. Hogy mily felháborodással vettük tudomásul a fővárosi tanítók ezen eltévelyedését, arról már egy­szer irtunk. A vallásellenes küzde­lem, amely Németországban létre­hozta a kilépési mozgalmat, dr. Pfennigsdorf bonni egyetemi tanárt a többek közt következő nyilatko­zatra bírta: „Ha százezren kilépnek is, az evangélikus egyház nem megy tönkre. Csak egy tisztulási folyamat megy végbe az eddig visszahúzó, holt teher kiválása által. Sokkal jobb, hogyha küzdelem folyik az egyház ellen, mintha lenézően nem törődnek vele. A küzdelem olyan erőket fog mozgásba hozni az egyház belsejé­ben, melyek eddig gyakran haszon nélkül forgácsolódtak el.“ Észleltük ezt a magunk részéről is : olyanok, kik vallásukkal eddig keveset, sőt mitsem törődtek, a hitetlenek vak­merő támadásától végre föleszméltek és hitük megvédéséért döntő harcra készek. És konstatálhatjuk ma már, hogy Szt. István országának nemes öntudatra ébredt szine-java, a katho- likusság nagy tábora már szervezke­dik, hogy minden jövőbeni, újabb támadás ellen minden destruktiv iránnyal szemben a Kereszt szolgá­latában, az örök igazság zászlaja alatt, ügyét már e földön is diadalra vihesse.

Next

/
Thumbnails
Contents