Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 38. szám
1914. május 10. ESZTERGOM és VIDÉKE. 7 Schoener Rajnold az alapos né- met^műtörténetiró, a ki^ húsz évig lakott a Tiberis ^artján^s^a ki a régi, a középkori tés az jjj*Rómát csak úgy ismeri, mint a város^roha- mos fejlődését megakasztó ^sok pénzügyi válságot, ezt Írja szép képes könyvében*) „Lehetetlen, hogy látni és érezni ne legyen képes az, a kit lelkesít a művészet, a tudomány szeretete és a kit érdekel az emberiség sorsa, melyet évezredekre Róma döntött el s melyért az örök várost az emberiség szellemi fővárosának lehet nevezni.“ A művészet és a történet korszakalkotó nagy eseményei vonzzák tehát Olaszországba az eszményekért lelkesedő idegeneket, a kiknek jó része a viszontlátás reményében válik meg a művészetek termőföldjéről. „Mikor az ember másodszor utazik Rómába — Írja egy magyar utazó**) akkor ez olyan, mintha hazamenne. 5 ha igaz az, hogy mindenütt rossz, de legkevésbbé rossz otthon, akkor könnyen érthető, hogy Rómába, a hol mindannyian otthon vagyunk, miért vágyódik az ember másodszor, még sokkal inkább, mint első ízben ? . . . Más várost, ha még oly nagy is fölfog, megért az ember hamarosan, de a világ városának, az „Urbsk‘-nak idő kell és tanulmány. Rómát nem elég kívülről megnézni. Rómának lelke van, a melybe bele kell mélyedni, amelyet meg kell fejteni.“ Az Olaszország műremekeiről irt könyvek fölkelthetik érdeklődésünket, fokozhatják vágyunkat, sürgethetik szándékunkat, de az olaszországi utazás egymaga fölér egy egész kis könyvtárral. Maga az utazás is külön tudomány. Csak sok évi tapasztalat, tanulmány és fáradság megváltásával utazhatunk tehát Itáliába, ha a buzgó és készült magyar deákok olaszországi utazásából is hasznos példát és üdvös tanulságot merítünk. I. Készülődés. A világ legtöbb utazója inkább szórakozni, mint tanulni jár a verőfényes olasz ég alá. A nemzetközi körúti jegyek állomásról állomásra szállítják a divatos kirándulót, a ki jórészt pénztárcájában hordja minden előkészületét, a kit vendéglőről vendéglőre címeznek és továbbítanak és a kit tudatlan csicseronék kalauzolnak végig a művészetek kincses országában. Ideje és pénze elfogytával azután megint visszakerül oda, a honnan kiindult s ritkán tapasztalt és tanult többet, mint az olasz vendéglők rikító címkéivel teleragasztott málhája. Aki azonban nem a vendéglők kitűnő vagy fogyatékos étlapjai szerint emlékezik vissza a szép olasz városokra, a ki a világtörténet nagy hagyományaival, a művészet csodás emlékeivel s a természet pazar szépségeivel akarja érzésvilágát neme*) Magyar fordításban is megjelent az Athenaeum kiadásában 1900-ban, közel háromszáz eredeti rajzzal. **) Milkó : Római mozaik. Bpest. 1895. 15. Az uj „BERSOSf gummisarok Á előnyei; $ Rendkívül tartós, kiválóan ruganyos* formája ideális. Bersomnüvek YU. sebbé, gondolkodását tartalmasabbá és jellemét jfenköltebbé tenni; az nem mehet Olaszországba komoly készülődés nélkül; az nem fogja fenhéjázó pénztárcáját a legjobb uti- társnak tartani. Mert van a világtörténetnek, van a művészetnek és van a természetnek külön nyelve. Mindegyikét meg kell tanulnunk, hogy megérthessük. Nem az utazás ingere, hanem a tanulás édes vágya toborzottá ösz- sze azt a három magyar deákot, a ki három esztendei tervszerű előkészület után Olaszország dúsgazdag látványosságaiból óhajtott örök tanulságot meríteni. A három ifjat nemcsak nemes lelkesedés, hanem jó tanácsadó is vezérelte elhatározásában. Az a tanár, a kihez bizalommal és szeretettel fordultak utbaigazitásért, már sokszor járt Itáliában és szívesen ellátta őket jó tanáccsal. A tanár első szava is az volt, hogy az iskolai kötelességekből nem szabad elmulasztani a legcsekélyebbiket sem, különben az olaszországi ut nem lesz jutalom. Ne bámulni, hanem tanulni és ne nézni, hanem látni menjen oda a komoly szándékú utas. Mert nincs a világon nehezebb, de egyúttal tanulságosabb iskola Olaszországnál. A fiuk lelkesedése egyforma, de készültsége és hajlama különböző volt. Török Pista a főgimnáziumban a klasszikus nyelvekben és a történetben emelkedett ki társai közül Nemes Cábor a főreáliskola egyik legjobb növendéke volt a modern nyelvekben és a természettudományokban. Mérő Emil pedig a kereskedelmi akadémián nemcsak a mennyiségtani ismeretekben jeleskedett, de külön tekintély volt a rajzolásban. Hogyan verődött össze ez a három külön utón haladó deák a közös célra, Olaszország tanulmányozására ? Török Pista a nyarat a megye egyik régi kastélyába töltötte, a hol jooban szerette a gazdag családi könyvtárat, mint a nagy istállót és i szívesebben elbeszélgetett az öreg! plébánossal latinul, mint a szomszédbeli könnyűvérű tanulótársakkal a szünidei kalandokról. Mérő Emil atyja a megye egyik legtisztesebb nagykereskedője jó barátságot tartott a kastéllyal és igy ismerkedett össze a földbirtokosnak született Török Pista a kereskedelmi pályára készülő Mérő Emillel. Pistának szép kis éremtára volt a magyarországi római pénzekből, Emilnek pedig több albumra való rajza, vázlata sőt már fényképe is mindarról, a mi szépet látott. A fiuk elhatároztak, hogy a nagy vakációban sorra meglátogatják a megyebeli római castrumromokat, az avar földsáncokat, a középkori magyar várak omladékáit Pista majd leírja, Emil meg illusztrálja azokat. A közös könyvvel pedig közös örömet szereznek szüleiknek. Sem Pista sem Emil nem hajtott sokat a szünidei pajtások gúnyolódására, hanem elmentek, szépen gyalogosan az első hétre utazást tanulni. Útközben találkoztak egy egészen magányosan bolyongó, de hasonló járatú deákkal. Csakhamar összebarátkoztak. Pista volt a filológus, a hisztorikus és archeológus, Gábor az idegen ajkú községekben a néphagyományok összegyűjtője, a megyei flóra és fauna kiválóbb jelenségei magyarázója, a jegyzetek ügyes sztenografálója és Emil a számadó pénztáros, a takarékos költségvető és mindenekfölött a jó rajzoló és szerencsés gyors fhotografus. Az első hét végén, midőn hazamentek megpihenni, már belekóstoltak egy kis cserkészkedő önállóságba, egy kis utiviszontagságba. Meg tudtak már alkudni a helyi viszonyokkal, lemondtak a kényelemről, sőt napokon keresztül eszükbe se jutott az egyszerű életmód, a szabad ég alatt való hálás és a zivatar kelletlenségei közben az otthon terített jó asztal, a hálószoba úri kényelme és a családi kör pihentető és gondatlan nyugalma. Sokkal jobban ismerte azonban a valódi nélkülözés nehéz gondjait Nemes Gábor, aki már évek óta saját erejéből tartotta főn magát. Atyja valamikor jómódú iparos volt, de szerencsétlen üzleti viszonyok minden vagyonától megfosztották. A tönkrejutott család nem tudta tovább iskoláztatni a szegény fiút, a ki Budapestre került és házitani- tósággal mentette meg jövőjét. (Folyt, köv.) R éz- és vasbútorok, hálló-, ebédlő-, szálloda-, kórházi- és kerti berendezések, gyermekágyak, gyermekkocsik, acélsodrony, kocsiülések, lószőr afrik madracok, díványok, rézkarnisok, ablak-roletták, redőnyök, mosdó asztal és mosdókészletek, szoba- klosett, ruhafogasok, patkány és egérfogok. Legjutányosabban szállít: Garai Károly réz- és vasbútor gyára Aradon. MIKÉNT A NAPTÓL a gyepen, úgy lesz a fehérnemű katlanban fehérítve félórai főzés után 3 persi I önműködő mosószerrel Ragyogó fehér ruha! Dörzsölés nélkül! Kefélés nélkül! prpQIT ic dacára meglepe Elitül!! hatásának, nem tartalmaz semmi klórt és egyéb a fehérneműnek ártó alkotó részt, amelvért felelőség vállaltatik. Gyár: VOITH GOTTLIEB, WIEN, Ilit Mindenütt kapható! «ft# «ft# «ft# «ft# «ft# «ft# «ft# «^# «ft# «ft# «ft# vVC^v^v^vVvVvVvVvVVVv^vVvV Megbízható kocsis kell azonnal a visegrádi Gizella-telepre. Vizvezetékes szabadlakást és havi nyolcvannégy koronát kap. A megfelelő pályázó jelentkezzék irományaival kiadóhivatalunkban. A legolcsóbb sí szőlőpermetezőszer a „PR0VIN0“ Hatása tartós ! ^ Tapadása kitűnő! Sok uradalmi szőlőben évek óta bevezetve. Ára 50 kilogramos zsákokban kg-ként 54 fillér Egyedüli beszerzési forrás Magyar MezőgazdákSzűvetkezete Budapest, V., Alkotmány-utca 29. r BUDAPEST, VIII. József-körut 16. Modern szálloda újonnan berendezve, légfűtés, hideg és meleg viz minden szobában, lift éjjel-nappal. RENDES SZIDQR tulajdonos személyes vezetése alatt. Egyágyas szobák 3 koronától, kétágyás szobák 5 koronától tc"SSi Hosszabb tartózkodásnál engedmény. Ujonan bevezetett PENSIO-rendszer, napi ellátás 4 koronáért. Napi háromszori étkezés. —■ Havi szobák 80 koronáért. - — . ■.. ,
