Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 29. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. április 9. mely összeg az összes költségeknek 131149 K 41 fillérnek 80’2 °/o-a. Az orvosoknak kifizetett a pénztár 28974 K 90 fillért; táppénzsegély címén : 37406 K 59 fillért; gyógyszerekért 19756 K 25 fillért; szülésznői dij címén 1030 K 50 fillért; fürdő és szanatórium költség címén 1255 K 51 fillért; gyermekágyas nőket 250 K 25 fillérrel segélyezett; temetke­zési költség cimén 1738 K 88 fillért fizetett ki. Kórházi költség cimén pe­dig 14968 K 03 fillért. Az évi jöve­delem 146479 K 38 fillér s az évi felesleg 14979 K 97 fillér volt. A közgyűlés az igazgatóság ha­tározati javaslatait a felügyelőbizott­ság elnökének jelentése után egy­hangúlag elfogadta és az 1913. évre a felmentvényt megadta. Egyúttal ki­mondotta, hogy a 14979 K 97 fillér feleslegnek a pénztárt illető 73 ré­széből 4493 K 96 fillért a „Külön segélyalap“ gyarapítására fordít. Az 1913. év eredményes műkö­dését a közgyűlés tagjai megelége­déssel vették tudomásul, csak Náb- rádi János kiküldött fejezte ki elé­gedetlenségét a vezetőséggel szem­ben. Hibául rótta fel, hogy a pénz­tár zárószámadása felesleggel zárult. A pénztár vezetőségének a bűne s nem érdeme — úgymond — hogy az ellenőrzés életbeléptetésével meg­takarításokat sikerült elérni. Nagy általánosságban megvádolta az or­vosi kart, hogy nem úgy gyógyke­zelnek, amint azt a pénztári tag megkívánhatja. Amikor azonban kon­krét esetek felsorolására hivatott fel, azok felett elsiklott, de végül mégis a következő esetet mondotta el. Egy alkalommal N. pénztári orvostól gőz­fürdőre kért utalványt, mert lábai rheumásak, az orvos azonban azt tanácsolta, hogy gőzfürdő helyett szénapolyvát főzzön meg, s annak a gőzében fürössze meg a lábát, mert ez eredményesebb hatású. A közgyűlés persze jóizűt mula­tott ez eseten s az orvosnak adott igazat, mert a munkásbiztositásnak nem az a hivatása, hogy minél drá­gább gyógymódokat nyújtson, hanem hogy minél gyorsabban és eredmé­nyesebben állítsa vissza a beteg tag egészségét, munkaképességét. Végül-Nábrádi János — akinek felszólalásából erősen kiérzett, hogy nem érzi magát jól a békés, harmo­nikus együttműködésben, hanem sze­retné elhinteni a pártoskodás, a vi­szály magvait Esztergomban is, ahol dacára Budapesthez való közelségé­nek, a nemzetköziek lábukat meg­vetni nem képesek — korábban be­nyújtott indítványát indokolta meg. Indítványában azt kívánta, hogy a közgyűlés a szabadorvos választás rendszerét hozza be. Indítványát azonban Zeke József alelnök felszó­lalása után, mint ezidő szerint kivi- hetetlent, a közgyűlés elvetette. Lát­ván az indítványozó, hogy a közgyű­lés tagjainak józan gondolkodását megmásítani nem sikerült, elhallga­tott. Dr. Walter Gyula elnök záróbe­szédében örömének adott kifejezést, hogy á pénztár működése kritikában részesült, mert az igazságos kritika nyomán egészséges felfogás alakul ki. Hangsúlyozza azonban, hogy a kritika nem abban áll, ha valaki a a saját sérelmesnek vélt ügyéből ki­folyólag mindenkit és minden intéz­kedést vád alá helyez. Az igazságos kritikának helye van mindenkor, 9 azt állania kell a vezetőségnek. Az egyes panaszok elbírálása azonban nem a közgyűlés elé tartozik, hanem az igazgatóság elé. Felhívja a közgyűlés tagjait, hogy panaszaikkal forduljanak azonnal az igazgatósághoz, amely pártosko­dás nélkül fogja betölteni bírói sze­repét. Végül Laiszky Kázmér a közgyű­lés nevében megköszönte az elnök­nek szives fáradozását és kérte, hogy nagy tudásával az intézményt még sokáig támogassa. ..............y­Vigasztalódás. Gyakran látlak, édes anyám, Borús álmaimban, És látom, hogy fejed fölött Túlvilági fény van. És nem sírok álmaimban, Hisz boldog vagy anyám ! Halhatatlan szereteted • Fénylik most is reám '■ Kőrösy Juliska A hercegprímás f. hó 19-én a budapesti gyüjtőfogházban bérmál, 23-án pedig a budapesti Oltáregye­sület kiállítását nyitja meg s e célból az említett napokat a fővárosban tölti. Kihallgatás a pápánál. Meg­írtuk, hogy dr. Kiinda Teofil és dr. Fehér Gyula prael. kanonokok egy hónapig a délvidéken tartózkodtak, mialatt nagy utazásokat tettek. Út­juk Rómába is elvezetett, hol Őszent­sége a két praelátust külön kihall­gatáson is fogadta. Di\ Kiinda Teofil Rámában több fontos egyházi ügy­ben tárgyalt az egyes kongregációk­kal. A praelátusok a múlt hét végén érkeztek vissza városunkba. A vármegye alapító tagsága. Az alispán a Magyarországi Tanítok Szanatórium és Üdülőhely Egyesü­letének Esztergom vármegye alapitó tagsági dija cimén 100 koronát utal­ványozott. Esküvő. Schatz Ödön, a párká­nyi keményítőgyár szimpatikus, fia­tal pénztárnoka f. hó 26-án tartja esküvőjét Kohn Irénnél, a győri izr. templomban. Névmagyarosítás. Ekstein Vil­mos, valamint kiskorú gyermekei, Erzsébet és Magdolna esztergomi la­kosok családi nevének „Székely“-re való változtatását a belügyminiszter engedélyezte. Nyugdijmegállapitás. A várme­gyei tiszti nyugdijigazoló választmány f. hó 20.-án d. e. 10 órakor ülést tart az alispán hivatalos helyiségében, melyen Bohon Lajos és Czíglényi Lajos lakbérnyugdijának, özv. Kakass Lászlóné nyugdíj- és kiskorú gyer­mekei után járó nevelési pótlékának, továbbá özv. Mihályi Imréné kisk. gyermeke után járó neveltetési pót­lékának az uj nyugdijszabályrendelet értelmében való megállapítását fogják elintézni. Schedl Arnulf levele. Kedves levelet hozott a posta e héten szer­kesztőségünkbe. Schedl Arnulf sz. Benedek-rendi lelkész, az egykori nép­szerű esztergomi főgimnáziumi tanár, volt városi képviselő irta abból az alkalomból, hogy lapunkban olvasta a múzeumi tolvajlás hírét. Az ello­pott kép ugyanis Schedl azon rajzá­nak reprodukciója volt, melyet ő az esztergomi szentkirályi földeken 1895. és 1896-ban kiásott templomról vett fel teljes pontossággal. A levelet, melyben Schedl Arnulfnak városunk és a feléledt történelmi társulat iránt való meleg érdeklődése nyilvánul meg, egész terjedelmében közöljük a követ­kezőkben : Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának (1914. április 2-án) hírei szerint a történelmi mú­zeumból egy bekeretezett képet loptak el. Nem kell üldözni az il­letőt. Ide mellékelve küldök egy másik képet a szentkirályi ásatá­sok felvételéről. Ez is híven áb­rázolja a feltárt templomot. Csak úgy rajzolhattam meg, hogy vé­letlenül megtaláltam az 1895. és 1896-ban eszközölt felvételekről szóló jegyzeteimet. Lehetséges, hogy ez a rajz talán nagyságban eltér az ellopott rajztól, de azért a tényeket ép úgy tünteti fel. Különben örülök, hogy ilyen hírre vergődött első felvételem. Keretet szíveskedjenek csinál­tatni ott Esztergámban, a számlát szívesen kiegyenlítem, csak tessék a szerkesztői üzenetben értesíteni engem. Kiváló tisztelettel Csácsbozsok (u. p. Zalaeger­szeg), 1914. ápril 5-én. Schedl Arnulf, sz. B. r. lelkész. A levélhez rajz is volt mellékelve. A rajzot (a kedves hangú levéllel egyetemben) a mai napon átadtuk a történelmi muzeum őrének, ki a be­cses ajándék bekeretezése iránt azon­nal intézkedett s igy az husvét hétfőn már közszemlére lesz téve a törté­nelmi múzeumban. A Kath. Kör lelkigyakorlatai. Vasárnap, hétfőn és kedden este foly­tak le a Kath. Körben az évenként tartani szokott lelkigyakorlatok, me­lyeket ez idén is dr. Rótt Nándor, prelatus kanonok, a budapesti közp. szeminárium kormányzója tartott. A magas színvonalon álló elmélkedése­ket állandóan szép számú férfiközön­ség hallgatta, kiknek nevében a keddi befejező konferencia végeztével lovag Mattyasóvszky Lajos elnök mondott köszönetét dr. Rótt prelátusnak. A prelátus meghatva mondott köszöne­tét a szívélyes szavakért és a jelen­levőket az igaz krisztusi erények kö­vetésére és törhetetlen, hitvallói életre buzdította. Az árvédelmi munkálatok fe­lülvizsgálata. A földm. miniszter az árvédelmi munkálatok központi felülvizsgálatát elrendelte és annak vezetésével Teleszniczky János kér. vízépítési felügyelőt bízta meg. A felülvizsgálaton a város is képvisel­teti magát. Közigazgatási bizottsági ülés volt tegnap d. u. a városháza nagy­termében, melyen kizárólag a szo­kásos havi jelentések tétettek meg. A tanítóság körében különösebb ér­deklődésre tarthat számot a várme­gye kir. tanfelügyelőjének jelentése a VI. oszt. fiútanulók idei záróvizs­gálatairól, melyet lapunk más helyén közlünk. A sorozás Esztergom megyé­ben. Az újabb ujoncozási tervezet értelmében az idei sorozások a pár­kányi járásban f. hó 25, 27, 28, 29, 30 és május 1-én, az esztergomi já­rásban május 4, 5, 6, 8 és 9-én, Esztergom városban pedig május 30 án, június 2-án és 3-án lesznek. Rendkívüli megyegyűlés. Esz­tergom vármegye törvényhatósági bi­zottsága 1914 évi április hó 18- án délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyű­lést és ezt megelőzőleg fél 10 óra­kor állandó választmányi ülést tart, melynek tárgysorozata az uj központi választmány megalakítása és a kép­viselőválasztási szavazó körök meg­alakítása lesz. Az Esztergommegyei Gazda­sági Egyesület f. évi április 6-án választmányi ülést tartott Erős Re­zső elnöklete alatt a választmányi tagok élénk részvétele mellett. Az 1913. évi pénztári számadás és az 1914. évi költségvetés elfogadtatott s jóváhagyás végett a közgyűlés elé lesz terjesztve. A választmány öröm­mel vette tudomásul, hogy a gazda­sági egyesület pénzügyi helyzete tel­jesen rendbe jön s igy jövő műkö­dését az anyagi viszonyok nem fog­jak megbénítani. A közgyűlés határ­napját a megyei közgyűlés napjának délutáni 3 órájára tűzték ki. Olvas­tatott a földmivelési miniszter leirata, melyben a f. évben tartandó tenyész- szarvasmarhadijazásra 1000 K-t, a lódí­jazásra pedig 800 K-t utalt ki. A vá­lasztmány ezen leiratot köszönettel vette tudomásul s a díjazások ide­jének és helyének meghatározását az ügyvezető elnök és három tagú bi­zottságra bízza. Elfogadta és jóvá­hagyta a választmány a külső, úgyne­vezett „Wimmer Ferenc“ szőlő- és gyümölcsfa-telepnek a katonai gya­korló-tábor parancsnoksága részére történt átadását, amely telepnek szer­ződése 1916. évi május hó 1-én jár le. Ezen átadás, illetve átvétel a gazdasági egyesületre csak előnnyel járt s ennek létrejöttéhez úgy a vá­ros tanácsa, mint a katonai gyakorló tér parancsnoksága részéről a legna­gyobb előzékenység és jóakarat já­rult, amiért a választmány köszöne­tét mondott. Több kisebb ügy elin­tézése után az elnökileg elintézett folyó ügyek tudomásul vétettek. Értekezlet a tisztujitás ügyé­ben. A városi képviselőtestület szá­mos tagja hétfőn este értekezletet tar­tott a „Magyar Király“ nagytermé­ben, melyen a tisztujitás ügyét be­szélték meg, de ezenkívül még több üdvös határozatot is hoztak. A tiszt- ujitásra vonatkozólag Brutsy Jánost kérték fel, hogy a választási aktus befejeztével fejtse ki a jelenlevő kép­viselők nézetét. Kimondották, hogy ezután minden közgyűlés előtt fognak tartani hasonló értekezletet azon cél­ból, hogy már jóelőre ismerjék azon ügyeket, amelyek másnap napirendre kerülnek. Elhatározták, hogy indít­vány alakjában szóváteszik és elfo­gadtatják a közgyűléssel, hogy ez­után a közgyűlésre szóló meghívók 3 nappal a közgyűlés előtt kézbesit- tessenek s azokban a tárgyalandó pontok érthetően, világosan legyenek feltüntetve. Megállapodtak abban is, hogy a város jobb sorsát a takaré­kosságnak minden vonalon való ke­resztülvitelével fogják szolgálni s mi­vel egyedül e szerencsétlen város helyzetének könnyítését kívánják, már eleve tiltakoznak olyan felmerül­hető vád ellen, mintha egyes nekik nem tetsző személyek lehetetlenné tételére szervezkedtek voina. Őszin­tén kívánjuk, hogy ezen ideális cél­zattal megindult tömörülés sok hasz­nára legyen közéletünknek.

Next

/
Thumbnails
Contents