Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 3. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. január 8. zás és a csodálatosnál csodálatosabb ékszereknél, csak a sok-sok igéző női szem ragyog szebben, valóság­gal versenyre kelve a pazar kivilá­gítással. Vége van az Operának, szegény vak Sámson (Carnier) magára rántja a cachirozott oszlopokat és, hála Is­ten, senki sem hal meg, azaz par­don mindenkinek muszáj meghalni. Kezdődik a balett, az Opera igaz­gatójának Messager-nak „Les deux Pigeon“-ja. Az Opera csillagai Melc Zambelli, Aida Boni adják a fő női sze­repeket. Mindjárt az előadás kezde­tén egyre súgtam barátomnak, ejnye de ismerős ez a tánc, huncút legyek, ha nem láttam Esztergomban táncolni. Erre kinevetett és azzal gyanúsított, hogy valószínű Aida Boni Eszter­gomban volt vendégszereplésen és ott tanulta. Hát uramfia, nem elkezdi az Opera 150 tagból álló zenekara, melyet Paul Viadl genialisan és bá­mulatosan egyszerű nyugodtsággal vezényelt: Valamit súgok magának Vállaljon el babájának és láttam olyan igazi, hamisítatlan magyar csárdást először sólóban az­tán a suit-tól táncolva, hogy, de hi­szen nálunk a tűzoltó bálokban sem táncolják ropogósabban. 12 órakor vége lett az előadás­nak és elkezdtünk sietni, hogy az éjféli misét el ne késsük. A Mäd­lein templomban maga Amette, a párisi érsek pontifikáit és az Opera solo énekesei és énekesnői látják el a zenei részt. Mivel a színházak későn végződnek, természetes az Istentisztelet is kissé eltolódott, hisz ez nem nagy rubrika Párisban, hol — Isten bocsássa meg ha rossz májú vagyok, — de nem azért men­nek a templomba, hogy imádkozza­nak a kis jászol mellett, hanem biz ez a bon ton-hoz tartozik, mert aki nem volt a Madelein vagy Notre Dame istentiszteletén, az veszített kissé prestigeből. Jegyeket bocsáta­nak ki, melyek ára 20 franc, de Uram Isten, minő protekcióval kapsz egy jegyet. No de nem is kaptunk ám. Mire odaértünk, a templom, mely a pesti Nemzeti Múzeumra ha­sonlít és ép úgy is van vasráccsal elzárva, mint amaz, már elvolt zárva. A rendőr értésünkre adta, hogy a temlom 9 órakor már megtelt és csak ki engednek, de be nem. Az uccán legalább 5000 ember állott autón, kocsin, gyalog. Hölgyek ez­reket érő bundában, vékony báli toiletteben, de hiába, bár a rendőr maga az udvariasság megtestesülése Párisban, nem használt sem kérés, sem könyörgés, bemenni nem lehe­tett. Na ha nem lehet a templomba menni, akkor nézzük meg legalább a Reveillon-t, mely most kezdődik. Menjünk a Boulevardra. A Caffe Restaurant-ok előkelőén el vannak függönyözve, látszik a dús teríték, lampionokkal feldíszített mennyezetek, itt-ott egy-egy karácsonyfa tele dísz­szel és a fényes hölgysereg, mert hiába, Páris az asszony jegyében all. A Caffe de Parisban ma este 100 korona az asztal ára, másik 100 korona a vacsora bor nélkül, ami jelenti, hogy a vacsora 300 korona. Van egy vendéglő-. La tour d’argent (ezüst torony) itt terittetlen asztalok vannak, egyszerű csont evőeszköz­zel, ez Páris egyik legdrágább ven­déglője ma, egy pincehelyiség, a ke­resett egyszerűség mintaképe és a vacsora 500 franc, mert állítólag Pá­ris legjobb konyhája és bora itt van. Az igazi mulatozás természetesen a Montmartre ! Itt mindenki megtalálja, amit keres. Itt bemehetsz a Place Pigalle-on Abbady-hez vagy Monico- hoz, hol az árak még magasabbak, mint az „ezüst torony “-ban, mig 3 házzal odébb már 5—6 francért le­het ma enni kivételesen ä la Carte. Természetesen tele van azonkívül a Bal Tabarin, Grellott, Rat Mort és Le Rat pas Morte, mely nem éppen étvágygerjesztő neve dacára egyike a legkeresettebb helyeknek. De ki tudná ezt mind felsorolni, hova jár­tak karácsony estéjén az emberek Párisban mulatni! Reggel 5 óra tájban kezd a pá­risi utca csendes lenni. Szokatlanul csendes délig, hisz „tout Páris“ nem csak rendes értelmezésében, de tény­legesen is alszik. Alszik, kipiheni magát, délután kis szórakozást ke­res ; és amikor nálunk arra messze a Duna partján kezdődik a karácsony másnapi mulatozás, a francia ismét dolgozik, mert hihetetlen, hogy mily szorgalmas a nép, és mily játszóan, könnyedén, mi a nép oly sajátja, végzi el a legnehezebb dolgot is. Ma mulat, mert csak egyszer van Re- veillon egy évben, ha mindjárt öt nap múlva Sylvestert is ünnepli, és közben még néhány ünnep esik, de hiába, ma Reveillon van. Most pedig elgondolom, hogy messze arra mifelénk mily szépen ülnek a karácsonyfa alatt családi körben, meghitten, körülvéve csak azoktól akiket igazán szeretünk, itt pedig gálában a kirakatban, idegen szomszédok mellet, kikhez a jókedv hatása alatt egy-egy kötekedő szót szólunk, esetleg barátságot kötünk és nem tudom, melyiket találjam szebbnek, ezt a hangos, hivalkodó, magát karácsonykor is mutogatni szerető Párisi, vagy azt a csendes dunaparti, hegyek közé bujt kis vá­rost, ahol oly csendes, szép és néha még fehér is a karácsony. A fran­cia nagyon toleráns és azt mondja : Chacun a son gout. Paris, 29 decémbre 1913. Gerley Gábor „Esztergom és Vidéke“ különös kedvezménye!! Nem kiméivé a rendkívüli nagy anyagi áldozatot, sikerült szerződé­ses viszonyt létesítenünk a 20 év óta fennálló, népszerű és az egész országban elterjedt „Háztartás“ Magyar Asszonyok Lapja kiadóhiva­talával, melynek értelmében „Esz­tergom és Vidéke“ minden elő­fizetője a „ Háztartás“-t 1 évi 12 kor. helyett 10 kor.-ért l/o fi ^ 74 „ 3 „ „ 2-50 „ előfizetési árért kapja. Külön kedvezményül mindazon előfizetőnk, akik legalább félévre fizetnek elő a „Háztartás“-ra, min­den ráfizetés nélkül, ingyen és bérmentve megkapják a „Háztar­tás Könyvtára“ most megjelent pompás húsz kötetét. A „Háztartás“ mindent felölel, ami az asszonyt érdekli. Divat, Ké­zimunka, Hasznos tudnivalók, Gyer­mekszoba, Kertészet, Egészség, Szép­ség, Falusi Major stb. rovatai meg­figyelésre méltó ezernyi tanácsokkal szolgálnak, Konyha rovata pedig rend­kívül sok kipróbált ételreceptet tar­talmaz. A Kürtliy Emilné szerkesz­tésében kiváló gonddal szerkesztett dústartalmú illusztrált folyóirat ha­vonta háromszor jelenik meg. Ingye­nes mutatványszámot kívánatra kész­séggel küld az „Esztergom és Vi­déke“ kiadóhivatala ahova az előfizetések is küldendők. ÜTOLLHEGGYEL - * ___________________9 A tangó. Vilmos császárnak egy fejedelmi ötlete támadt. A német hadsereg tisztjeit eltiltotta a tangó táncok kul­tiválásától, indokul hozván fel, hogy ezek nem férnek össze az uniformis komolyságával. Arról sokat lehetne írni, hogy az uniformisnak menyire van komoly­sága. Hisz oly fantasztikusan van megkonstruálva, hogy láttára az em­ber nevető idegeit kénytelen üzembe állítani. Ha én volnék Vilmos „der cváj- te“, elrendelném, hogy — akik tan­gózni óhajtanak, — tekintet nélkül foglalkozásukra, — a táncolás ideje alatt egyenruhát viseljenek, mert fan­tasztikus tánchoz — fantasztikus ru­ha való. Az emberhús. Dr. Hugonecz, a lyoni orvosi fa­kultás doyenje legújabban emberhúst ajánl a gyenge gyomrocskák tulaj­donosainak. Mondja pedig, hogy mi­vel a gyomor a befogadott állati hús sejtjeit az emberi test sejtjeihez ha­sonlóvá gyúrja, s ez igen kemény feladat, mert e nagy aktus igen meg­terheli a gyomor munkaképességét, — felhívja a gyenge gyomruak. fi­gyelmét az emberhús élvezetére. Óvakodjál tehát, jámbor halandó s ne mutatkozzál ott, ahol gyenge gyomrú ember cirkál, mert nem tud­hatod, hogy az alkalmas falatok mely osztályába jegyzi elő — jól, vagy rosszul táplált porhüvelyedet 1 . . . Lucifer. HÍREK. n Farsangi naptár. Jan. 11-én „ 24-én. „ 25-én. Febr. 1-én ,, 2-án. 7-én. „ 14-én. „ 24-én. Esztergomi Testgyakorlók Kö­rének kabaré estélye a Fürdőben. Keresztény Szociálisták szinielő- adással egybekötött táncmulat sága a Magyar Királyban. Református bál műsorral egybe­kötve a Magyar Királyban. Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör műsoros táncmulat­sága a Magyar Királyban. Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött tánc­estélye a Magyar Királyban. Magyar Turista Egyesület Esz­tergomi Osztályának kabaré es­télye a Magyar Királyban. Az Esztergomi Ipartestület mű­soros táncestélye. A Polgári Egyesület fursangzáró estélye a Magyar Királyban. Tisztelgések a hercegprímás­nál. Báró Szalay Imre, a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatója vasár­nap, miután a „Régészen és törté­nelmi társulat“ múzeumának meg­nyitásán résztvett, tisztelgett dr. Cser- noch János hercegprímásnál. Szom­baton Hirschler József prelatus, ko­lozsvári plébános, hétfőn pedig Szana Tamás iró, az orsz. gyermekvédelem előadója tisztelgett a hercegprímásnál. Adomány. Báró YVodianer Al- bertné a „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve“ c. egyesület ja­vara korábbi adományainak folytatá- sakép 2000 koronát küldött e napok­ban dr. Rajner Lajos félsz, püspök­nek, mint az egyesület megalapítójá­nak és elnökének kezeihez. A hercegprímás — bíboros lesz. A fővárosi lapok írják : Rómá­ból jelentik, hogy a Vatikánból szár­mazó hir szerint már e hónap első felében megtartják a feszült érdek­lődéssel várt konzisztoriumot, ame­lyen egyszerre tizenkét főpapnak ad­ják meg a bibornoki kalapot. Bizo­nyos, hogy Dr Csernoch János her­cegprímás, Piffl bécsi hercegérsek, valamint Frühwirt pápai nuncius a tizenkét uj bíboros között lesznek. Vizkereszt ünnepe. Január 6-án, az uj ev első egyházi ünnepén fé­nyes egyházi szertartások közepette ment végbe a főszékesegyházban az ünnepi szentmise, melyet dr. Cser­noch János hercegprímás celebrált. A szentbeszédet Brühl József prela- tus-kanonok mondotta nagyszámú ájtatos közönség jelenlétében. Ugyan­csak e napon volt a Szentségimádás napja a vízivárosi plébánia templom­ban, melyet egész napon keresztül látogatott Esztergom hivő népe. A hercegprímás üdvözlése újév alkalmából. Esztergom szab. kir. város hódoló feliratban üdvözölte dr. Csernoch János hercegrimást az újév alkalmával s mivel újév napja a fő­pásztor székfoglalásának évfordulója is, a város közönsége ragaszkodó szeretetének meleg szavakban adott kifejezést. A meleghangú feliratra a hercegprímás ezen levéllel válaszolt: „Nagyságos Vimmer Imre polgármes­ter Ur Esztergom. Esztergom sz. kir. város közönsége székfoglalásom év­fordulóján a ragaszkodó szeretetnek kedves tanúságát adta Örömmel ta­pasztaltam, hogy Esztergom sz. kir. város megérezte azt a meleg rokon- szenvet, amely szivemet székváro­somhoz kapcsolja s amely állandóan a város közjavának emelésére sarkal. Biztosítom a város közönségét, hogy ha a jó Isten életemnek kedvez, a város felvirágoztatása lesz ezentúl is egyik legnagyobb gondom. Midőn a szives üdvözlésért hálás köszönetét mondok, az évforduló alkalmából Esztergom város közönségére sok áldást kerek. Esztergom, 1914. jan. 2. Kiváló tisztelettel Csernoch János hercegprímás.“ Szentségimádás a ferenciek templomában. A helybeli ferenc- rendiek templomában e hó 9-en lesz a szentségimádás, mely a reg­geli 6 órai sz. misével veszi kezde­tét. A nagymise d. e. 9 órakor lesz. Délután 5 órakor a szokásos sz. beszédet P. Buttykay Antal sz. fér. r. tartományőr, a kiváló szónok fog­ja mondani. A városi képviselők a polgár- mesternél. Újévi számunkban meg­írtuk, hogy a városi képviselőtestület több tagja felhívást küldött szét a városi képviselőkhöz. A felhívás arra kéri a képviselőket, hogy jelenjenek meg újév napján a város tanácster­mében s testületileg üdvözöljék Vim­mer Imre polgármestert az újév al­kalmából s egyúttal kérjék őt arra, hogy a folyó évben megtartandó vá­rosi tisztujitáskor maradjon meg is­mét a polgármesteri székben. A pol­gármestert dr. Fehér Gyula prelatus- kanonok üdvözölte szép szavakban, melyért a polgármester meghatva mondott köszönetét és kijelentette, hogy bár előrehaladott korára való tekintettel ez évben le akart mondani a polgármesteri tisztségről, de tekintve a képviselőtestületnek a város érde­kében való forró óhaját, megmarad továbbra is állásában és munkásságát továbbra is a város javára fogja for­dítani. Jobbparti villamos vasútunk visegrádi-dömösi részletéről tárgyal január tizedikén Metzker Karoly, a szentendrei-visegrádi villamos vasút

Next

/
Thumbnails
Contents