Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 28. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1914 április 5.

delemnek volt kitéve, a házi takarékperselyben szintén biztos helyen van.

Jótékony intézeteknél vagy bármely társaságban különös jelentősége van a házi takarékperselynek, mint gyüjtőpersely, mert tökéletes zár készülékénél fogva nem kerülhet a pénz beavatatlan kezekbe, és minthogy takarékpénztárral van összeköttetésben, megkönnyittetik az egyleti titkár vagy pénztáros működése.

A takarékpénztár hivatása az is, hogy a szerénysorsú népnek módot nyújtson, kis megtakarított pénze biztos megőrzésére, kamatozására és fokozatos szaporítására és ezáltal az országban a munkásság és takarékosság szellemét felébressze.

E rendszert már évek előtt nagy sikerrel bevezette az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság és sok száz ilyen elzárt perselye van forgalomban s már is igen sok esetben adott módot a megtakarítónak a takarékossági ösztön ellen törő hajlamoknak leküzdésére és e szerint ellenőrizte a megtakarított összeg köny- nyelmű elpazarolását. Közel 70,000 K-ra tehető azon összeg, mely e réven gyümölcsözőleg nyert elhelyezést. A házi takarékpersely különösen gyermekeknek ajánlható. A gyermek hozzászokik általa a takarékossághoz és a pénzintézettel való érintkezéshez.

Különösen alkalmas erkölcsi súlyánál fogva ajándéktárgy gyanánt. Csakis a házi takarékpersely létezésénél adhatunk egy gyermeknek nagyobb pénzösszeget, mert nem kockáztatjuk meg, hogy a pénz olyan célra adatnék ki, mely a gyermeknek testi vagy erkölcsi kárt okozhat.

Mindenirányú felvilágosítással készséggel szolgál az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság.

Közvéleményünk bögréi.

V.

Nagymamáink társadalmi viszonyainkról.

A múlt szombat délutánján, nagymamáink viruló kongresszusán már teljesen esztergomi téma került napirendre. Az elnök ugyanis közmeglepetésre kitűzte a következő tételeket: I. Bögre nyilatkozik a nagyzásról. A II. B. a fényűzésről elmélkedik. A III. B. a takarékosságról prédikál. A IV. B. a szórakozásról mond véleményt. Az V. B. kemény diója, a megszólások ellen, nekem jut ki.

Az első nagymama tehát hozzáfog hivatalos föladatához:

— Fenn az ernyő, nincsen kas. Ma mindenki annyit ér, amennyit mutat. A ruha, a divat és a jó életmód biztosítja a családok érvényesülését. Akinek ősei vagy nevezetes rokonai vannak, azokat jól ki kell aknáznia társaságában. Aki monog- grammos ebédlő készlettel imponál hüledező vendégeinek, az már diadalmasnak érzi magát. Túl kell licitálni még az alispánt vagy a polgármestert is. (Általános derültség.)

A következő előadó igy nyilatkozik :

— A fényűzés társadalmunk legvészesebb járványa. Nagyzás az alapja, de hazugság az épülete. A mágnásnak és a vagyonos osztálynak módjában áll lukszust kifejteni. Miért versenyeznének azonban az esztergomiak ezekkel ? Hiszen veszedelmükre ütne ki a versengés! Holott a tehetős osztály meg sem érzi a fényűzés kiadásait. Miért követeli ma a szerény sorú úrnő, hogy olyan ruhája vagy ékszere legyen, mint a kiváltságosoknak ? Miért nem megy férjhez egy kastélyhoz ?

Érdekes kóreset nálunk, hogyha a család királynője fényűző, akkor alattvaló leányai is öröklik ezt a veszedelmes szenvedélyt. És ha sokáig is űzik a fényűzés sportját és a leg- irigylésre méltóbb kosztümökben járnak, végre is hogy járnak ? Annyira eladósodnak, hogy végre meghason- lott, sőt kétségbeesett lények és a mi legnagyobb ellenségeink lesznek. — (Tetszés.)

A harmadik tétel előadója ezt mondta:

— A takarékosság épen olyan nélkülözhetetlen erény, mint a benső vallásosság. Ezt igen korán bele kell nevelnünk gyermekeink vérébe. Csakis takarékos szülőknek lehetnek takarékos utódai.

A mi hagyományos családi elvünk valóban fényesen bevált. A mi szüléink sohasem költöttek fölöslegesre. Tehát jövedelmük jórészét bölcsen megtakarítottak. A kamatok kamatjait élvezik ma is unokáim, akik egytül-egyig szerény igényűek és szintén takarékos hajlamúak. Aranyigazság tehát, hogy a gondtalan és boldog családi élet verőfénye mégis csak a takarékosság jó szelleméből sugárzik ki. (Éljenzés.)

A negyedik téma tulajdonosa igy érvelt:

— A kisvárosi család ne kívánjon fővárosi szórakozást. Nekünk nincs színházunk. Alig akad koncer tünk. Nélkülözzük a nyilvános irodalmi és művészeti előadásokat. Tehát akkor hogyan szórakozzunk ?

Először is odahaza. „Jó könyv a legjobb táisaság“ — olvastam egy érdekes ex libris-en. Mert a jó könyv az egész család javára válik. Zenei műveltségünk is elriasztja az unatkozást. Meghitt, velünk érző társaságot teremtsünk. Az én vöm eljár a körbe. De nem kártyázni, hanem társalogni és jó olvasmányt halászni.

Budapesten majd többet szórakoznak a vidékiek, mint a helybeliek. Hiszen aki székesvárosunkat nemcsak többszöri látogatás, vagy ideiglenes tartózkodás révén ismeri, hanem több esztendeig rendes lakosa volt, annak más véleménye van Budapestről.

A fővárosi intim családi élet meg- ölője a tömérdek sok fényesebbnél- fényesebb kávéház. Sem Párisban, sem Londonban, sem Berlinben, sem Rómában, sem Bécsben nem láttam annyi kávéházat, mint a mi ezer kávéházas Budapestünkben. Itt zsúroz a legtöbb család, ahol nincs márvány- asztal és bronzcsillár. Otthon szégyen a látogatás. A kávéházban egeszen kellemes. Tehát a pazar fényű kávé ház menedéke az otthon unatkozó pesti asszonyoknak, akik azután egész napszakokat ott töltenek tétlenségben vagy flörtölésben. Ne irigyeljük tehát és ne kívánjunk mi esztergomiak ilyenféle fővárosi szórakozásokat! (Vidám helyeslés.)

Az értekezlet utolsó pontját igy fejtegette az elnök :

— Tisztelt Hölgyeim ! A mi családi életünk a mi várunk. Ezt a várat meg kell ótalmaznunk az ostromlók ellen. Ugyan kik ostromolják? Nem hitelezőink, hanem épen azért ellenségeink, a mi irigyeink. Kik irigyelnek ? Akik nem értenek a gondtalan jólétű családi kör megalapításához. És kik ezek a meghasonlott kedélyek ? A közélet azon szájas katonái, akik inkább lábukra bízzák sorsukat, ha baj van, mint lovagias fegyverükre. Ezek ócsárolnak minket, minden felelősség nélkül. Sőt megszólnák még intim egyesületünket is, ha nem tudnánk a diszkréció kulisszái mögé rejtőzni.

Egyébként legyünk igazságosak. Nem az egész esztergomi társadalom hibás, hanem csak annak egy része. A becsület lovagjai mégis többségben vannak. A jók és a rosszak között az a különbség, ami a tömjén és a szurok közt van. A jellemes ember hozzátartozóinak állandóan kellemes tömjénillattal szolgál. Néha önmagát fogyasztja. A léha ember pedig hasonló a szurokfáklyához. Épen azért mindenkinek kellemetlen.

Az élet filozófiájának esszenciája mégis csak annyi, hogy legyünk először nélkülözhetetlenül kedvesek családi körünkben, másodszor pedig társadalmunkban.

Sohase tanulmányozzuk a napfoltokat. Sohase vegyük feltűnően észre mások hibáit. Hanem lássuk meg és méltassuk előbb jó tulajdonságaikat. Akkor azután nem tenyésztünk olyan maliciózus mérges gombákat, melyek a közönséges pletyka kellemetlen szemétdombjain virulnak mindnyájunk undorara. Elég lesz ?

Azt hiszem mára kimerítettük programmunkat, melyet ismét nyilvánosságra ád a

Titkár.

A pogányságról.

A megsemmisülés bús Nirvánájában Hisz az istentelen és hisz a hitetlen,

Nincs semmi reménye az örök világban, Élete csalóáás, jövője kietlen.

Lelke értéktelen, élete orzott kincs,

Leéli napjait pogány tékozlással,

Ördögi mosollyal hirdeti: Isten nincs ■'

Mint az éji lepke, csak sötétben szárnyal.

És mégis szánalom fakad a szivemben Ha azt olvasom le a pogány homlokán : Hogy nem találkozunk vele fönt az égben, Mert nem halt meg érette Jézus a Golgothán.

Dr. Kőrösy László.

u

HÍREK.

Ebéd a hercegprímásnál. Dr.

Csernoch János hercegprímás nagycsütörtökön déli fél 1 órakor udvari ebédet ad, melyre a nagycsütörtöki lábmosási szertartás alkalmával szereplő öregek és a helybeli összes papság, továbbá meghívott előkelőségek hivatalosak.

A nagyheti bazilikái szertartások sorrendje. Virágvasárnap: D. e. 9 órakor barkaszentelés és körmenet, tartja : dr. Csernoch János hercegprímás. Utána ünnepi szentmise.

Nagyszerdán : Délután 3 órakor : Zsoltárok éneklése lamentációkkal. A lamentációkat a papnevelő-intézet növendékei éneklik.

Nagy csütörtökön : Reggel 8 órakor ünnepélyes szentmise olajszenteléssel. Utána körmenet, majd lábmosás, tartja: dr. Csernoch János hercegprímás. Délután 3 órakor: Zsoltárok éneklése lamentációkkal. A lamentációkat a főszékesegyházi suc- centor és a karkáplánok éneklik.

Nagypénteken: D. e. 9 órakor csonkamise, kereszt-leleplezés, körmenet, tartja : dr. Rajner Lajos püspök, érseki helytartó. Utána szentbeszéd, mondja : Brühl József prael. kanonok, főszékesegyházi plébános.

D. u. 3 órakor: Zsoltárok éneklése lamentációkkal. A lamentációkat a főkáptalan három tagja énekli.

Nagyszombaton: Reggel 7 órakor tüz-viz és húsvéti gyertyaszentelés a Bakácskápolnában, tartja: Brühl József prael. kanonok, főszékesegyházi plébános. D. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise. Mondja: dr. Rajner Lajos püspök, érs. helytartó. Este 7 órakor ünnepélyes feltámadás. Tartja: dr. Csernoch János

hercegprímás.

Ilusvétvasárnapjan és hétfőjén : Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmisék. Utánuk szentbeszéd. A vasárnapi szentmisét és a szentbeszédet dr. Csernoch János hercegprímás tartja.

Szabadságon. Pósfay Sándor m. kir. gazdasági tanár két heti szabadságra Felső-Olaszországba utazott.

Áthelyezés. A m. kir. pénzügy- miniszter Fertő János m. kir. adóhivatali főtisztet Zalaegerszegről saját kérelmére Esztergomba helyezte át.

Nagyheti szertartások a kir. városi plébánia templomban. Viragvasárnap reggel 9 órakor pálmaszentelés, utána nagymise passióval. Nagyszerdán este 6 órakor Lamen- tació. Nagycsütörtökön reggel 8 órakor nagymise, mely után az Oltári- szentseg körmenetben áttétetik a főoltárról a Maria-kapolnába. Az oltárok leszerelése. Este 6 órakor Lamen- táció. Nagypénteken reggel 8 órakor kezdődik a szertartás, mely alatt az Oltáriszentség körmenetben átvitetik először a főoltárra, onnét pedig a szent sírba helyeztetik. A szertartás végén szentbeszéd. Este 6 órakor Lamentáció. Nagyszombaton reggel 6 órakor az Oltáriszentség a szent- sirba kitétetik, utána tűz, kereszt- kut szentelés és nagymise. Este 7 órakor feltámadási körmenet. Husvét vasárnap reggel 9 órakor nagymise. Délután fél 4 órakor szentbeszéd és ünnepi vecsernye.

Szabadságolás. Dogossy Lajos Árpád, sárisápi áll. tanító betegség címén szabadságot nyert.

A Gazd. Egyesület vál. ülése.

Az Esztergom varm. Gazd. Egyesület f. hó 6-án, héifőn d. e. 10 órakor választmányi ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az 1913. évi pénztári számadás és az 1914. évi költségelőirányzat bemutatása. 2.

Az évi rendes közgyűlés napjának meghatározása. 3. Tény észszarvasmarha díjazás és lódijazásra vonatkozó miniszteri leirat, a díjazások idejének és helyének kijelölése. 4. A külső szőlő és gyümölcsfa telepnek a katonaság részére történt átadása illetve az 1913. év május hó 1-én lejáró szerződés átruházása, s erre vonatkozó feltételek. 5. Jelentés az elnökileg elintézett folyó ügyekről.

A választmányi ülés ez alkalommal a főkáptalani jószagigazgatósag hivatalos helyiségében lesz megtartva.

Családi pótlék. Kertész Ödön, gyivai áll. tanítónak 200 K családi pótlék utalványoztatok ki.

Államsegélyek. Az 1913. évi XVI. t.-c. alapján államsegélyt nyertek: Bagoly Béla kisuj falui ref. Ba- ráth Béla párkányi, Virosztek Vilma csolnoki, Dicskó Jolán epöli, Zigmun- dik Anna muzslai, Krizmanits János bajnai, Kanszky Matild muzslai, Schaf- j fér Mária csolnoki, Jászainé Kovács ■: Erzsébet barti r. k. elemi iskolai tanítónők, illetve tanítók.