Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 22. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. március 15. tál, Sipeki Antal, Stricz Lajos, Szatz- lauer Gyula, Székely Imre, Sztahovits Jenő, Tindler Ignác-, Toldy János, Vodicska István, Zibrinyi Márton. Az egyéb indítványok során Kra- lóvszky Géza bádogos mester kért szót s hosszú beszédének magva tulajdonképen az volt, hogy helyteleníti az ipartestületnek a szegénysor- su iparosok segélyezése iránti törekvését s az e célra rendezett tombolajátékot. Felszólaló álláspontja — mint azt nyíltan jelezte, a „Nem kérek senkitől, de nem is adok senkinek“ alapelven nyugszik. Szerinte e segélyezés koldulás, mi az iparosra nézve szégyenletes. A közgyűlés e beszédet megütközése dacára türelmesen hallgatta végig s amennyiben az nézetével nem egyezik, az inkorrekt indítvány fölött egyszerűen napirendre tért, sőt fölkérte újból az elnökséget, hogy a felebaráti szeretet alapelvén eddig nagylelkűen gyakorolt segélyezéseket az arra érdemes iparos özvegyek és munkaképtelen iparosok iránt a testület anyagi erejéhez mérten továbbra is fenntartani szíveskedjék. Ezzel a közgyűlés véget ért. Az újonnan választott elöljáróság másnap havi gyűlést tartott, melyen alelnökül újból Bartalos Vince és Pelczmann László; pénztárossá Kit- zinger József s a haznagyi állasra Kleppek Alajos választattak meg. E gyűlésen a segélyért folyamodók részére az elöljáróság 70 K-át utalt ki. Tudósitó. ♦-♦♦♦♦ ++ »» ♦♦ ♦» ♦» -♦» -♦ A legszebb nők hazájából. Ritka műélvezetet igér Vikár Béla akadémiai tagnak márc. 21-én a főgimnáziumban tartandó ily című előadása. Mintegy 70 vetített kép kíséretében ismerteti Rusztaveli georgiai költőnek „A párducbőrös lovag“ c. époszát, mely a XII. századból való s a regi irodalomnak csodaszép terméke. A képek között vannak Zichy Mihálynak remek alkotásai, melyek legutóbb a Nemzeti Szalonban voltak kiállítva, de minden magyarázat nélkül, s csak most, a jeles fordítónak előadásában fognak megelevenedni előttünk. Érdekes e képek története. Zichy Mihály a 80-as évek végén az akkori cárral, mint annak udvari festője, nagy utazást tett a Kaukázusban. Tifliszben, a georgiaiak egyik főfészkében, csupa főrangú urakból és hölgyekből álló nagy küldöttség járult a cár elé s igy szólt hozzá: „Felség, neked van egy világhírű művészed, Zichy Mihály, nekünk pedig van egy ősrégi remek nemzeti hőskölteményünk: A párducbőrös lovag. Add ide nekünk néhány hónapra a te nagy művészedet, hogy a mi legnagyobb költőnknek gyönyörű munkáját illusztrálja.“ Zichy megkérdezte a cárt, vállal- kozhatik-e erre a feladatra? A cár azt felelte, hogy nincs ellene kifogása. így maradt Zichy hónapokon át Georgiában, s ott az ország legszebb férfiai és női szolgáltak modellekül ezekhez az illusztrációkhoz. A képekből készült díszkiadás sohasem jutott forgalomba és semmi pénzért meg nem szerezhető. Vikár Béla gróf Zichy Jenőtől kapott egy példányt, melyet a grófnak egy georgiai herceg ajándékozott. E díszkiadás után készültek a vetítendő lemezek. Megjegyezzük, hogy „A párducbőrös lovag“ tudós fordítója ezen előadást tisztán jótékonycélból tartja, amennyiben a bevételnek megfelelő számú „Gyorsíró Otthon“ sorsjegyet ad a főgimnáziumi Gyorsíró Körnek és a Gyorsíró Egyesületnek. Fönntartott helyek ára: L60 K, ülőhely 1 K, állóhely 60 fill. Az előadás kezdete 6 órakor. Parcsami Henrik. Városi közgyűlés. A napirend előtt. A péntek délután lefolyt rendki vüli városi közgyűlés megint nagy érdeklődést keltett a városi képviselők körében. Úgynevezett „népes“ ülés volt, mely nem szűkölködött eseményekben sem. Mielőtt a napirendre sor került volna, Brutsy János kért szót az ügyrendhez való hozzászólás cimén. A polgármester először nem adta meg a szót Brutsynak, nehogy ismét izgalmak uralják a közgyűlés lefolyását, amire Brutsy a jelenlevőkhöz fordult és a közgyűlést kérdezte meg, hogy beszelhet-e. A közgyűlés zajos helyesléssel adta beleegyezését, itt-ott hallatszottak csak tiltakozó szavak. Ekkor a polgármester rendelte el a szavazást, igy tevén fel a kérdést: „Megadja-e a közgyűlés Brutsy képviselő urnák a napirend előtti felszólalás jogát a polgármester enunciá- ciója ellenére? Akik „igen“-nel szavaznak, alljanak fel.“ A közgyűlés ismét többséggel adta meg a szót Brutsy Jánosnak, ki a legutóbbi közgyűlésén történteket tette szóvá. Ha izgalmakat keresünk, úgymond, ez az alkalom épen jó arra. A múlt közgyűlésen a képviselőtestület tekintélyét nagyban sértette az, hogy a polgármester egy neki nem tetsző határozatot egyszerűen felfüggesztett. Ha tudatosan tette, szembehelyezkedett a szabályzattal, mely világosan kimondja, hogy izgalmas hangulat esetén a közgyűlés 5 percre felfüggeszthető. Ha pedig a polgár- mester elvesztette a fonalat és nem volt a helyzet ura, abból az következik, hogy már nem rendelkezik azzal a képességekkel, amelyek a polgármesteri szék betöltéséhez szükségesek. Amik pedig a közgyűlés felfüggesztése után a tanácsban történtek, azok városszerte megbotránkozást keltettek. A mai napirendben nem látja a múlt közgyűlés el nem intézett legfőbb tárgyát, a tanácsosi állás betöltését. Ez a kapkodás jellemző. Egyszer szükség van tanácsosra, máskor nem ? Az uj szervezeti szabályrendelet elkészítésének késedelmeztetésében is súlyos mulasztást konstatál. Szüntelen közbeszólásoktól kisért ezen felszólalása után Brutsy indítványt nyújt be, melyre névszerinti szavazást kér. Brutsy szavaira a polgármester válaszol. 15 évi polgármestersége után azt az ítéletet, melyben ma Brutsy az ő személyét részesítette, el nem fogadja és kíméletlenségnek bélyegzi. A múlt közgyűlésen a határozatot azért nem hirdethette ki, mert óriási zaj es lárma volt, már pedig a kihirdetéshez nyugalom lett volna szükséges. Az idő különben is későre járt mar ahhoz, hogy pár percnyi felfüggesztés után a gyűlés újból megkezdhető legyen. A tanácsosi állás betöltése ma azért nem került napirendre, mert Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsos neki írásban bejelentette, hogy tekintettel a jelenlegi hangulatra, nyugdíjaztatása iránt tett szóbeli bejelentését visszavonja. A polgármester a közgyűlés színe előtt kijelenti, hogy a pénzügyi tanácsos e lépése az ő hozzájárulása nélkül történt. így tehát a tanácsosi állás nem ürült meg, ennélfogva betöltésének ügyét napirendre sem lehetett tűzni. Ami az uj városi szabályrendelet ügyét illeti, a küszöbön levő országos változtatásokkal szemben nem volna aktuális annak mostani elkészítése, mert radikális szabályrendelet nem dolgozható ki addig, mig az uj városi törvény teljes egeszeben életbe léptetve nem lesz. A polgármester válasza általánosságban megnyugvást keltett, kivéve a pénzügyi tanácsos visszalépéséről szóló bejelentést, melyet a képviselő- testület nyilvánvaló többsége nem helyeselt. Brutsy indítványának szavazás alá bocsájtását sürgeti. Prokopp Gyula v. főügyész elismeri, hogy Brutsynak a napirend előtti felszólalása jogos volt, de a mai közgyűlés rendkívüli lévén, ezen önálló indítvány nem tehető. Brutsy bárkijelenti, hogy indítványa igy nagyrészt „eső után köpönyeg“ lesz, beleegyezik abba, hogy azt a legközelebbi rendes közgyűlés tárgyalja. (Az indítványt híreink közt ismertetjük.) Ember József szóváteszi, hogyha a pénzügyi tanácsosi állás megürül, be lesz-e töltve vagy sem ? Indítványozza, hogy mondja ki azt a közgyűlés, hogy azt az állást nem tölti be többé. Brutsyt és Zwillingert itt rendre- utasitja a polgármester, amiért indulatosan kiáltozták, hogy e tanácsosi állással valóságosan játékot űz a város tanácsa — a közönség rovására. Ember felszólalása minden nyom nélkül hangzott el és igy hamarosan sor került a tárgysorozatra. A tárgysorozat első pontja az ellenőrző bizottság ötödik tagjának megvalasztása volt. A tanács javaslatára Bleszl Ferencet választotta meg a közgyűlés e tisztségre. Utána sorra került : Schwarz Adolfnak a februári közgyűlésen felvetett azon indítványa, hogy a város tegyen lépéseket az állami Dunahidon gyakorolt hidvám- szedés eltörlésére. A tanács az ügyet a képviselőtestülethez vezérelte és indítványozta, hogy intézzen feliratot ez ügyben a kereskedelemügyi miniszterhez, továbbá küldöttségileg keresse fel őt, valamint a hercegprímást az ügy mielőbbi kedvező elintézése érdekében. A felirat tervezet felolvasása után, melyhez Schwarz Adolf és Födi Félix szófiák, a közgyűlés úgy határozott, hogy a vármegyével es a kereskedelmi társulattal együttesen terjeszti fel a feliratot az illetékes szakminiszterhez. A Szépitészeti Egyesület javára tett Frey Vilmos-féle alapnak a városi szépitészeti célokra való korlátlan fel- használására is egyhangúlag megadta az engedélyt a képviselőtestület. A főreáliskola javára tett 2000 K-ás Bogisich-féle alapítvány (melyről annak idején megemlékeztünk,) miniszteri jóváhagyását örömmel vette tudomásul a közgyűlés. A városi erdő állami kezelésbe való adásának és igy az erdőmesteri állás eltörlésének terve ellen senkinek sem volt kifogása és igy ez a fontos tárgy is egyhangúlag elfogadtatott. Egy számtiszti állás eltörlése. A közgyűlés ezután az áprilisi tisztujitást megelőző intézkedések tárgyalására tért át. A legutóbbi tiszt- ujitás 1908. április hó 6-án történt s igy az idén lelépes folytán az elöljáróság és a kezelő személyzet több tagja uj választás alá esik. Brutsy ismét felszólal és számadatokkal kívánja bizonyítani, hogy fest a mi varosunk adminisztrációja 20 más hasonló hazai városéhoz képest. Kimutatja, hogy az adminisztrálás költségeiben Esztergom vezet. Most már eljutottunk oda, ahonnan tovább nem mehetünk, Az erők okos és célszerű kihasználásával kell most már pótolni azon kiadásokat, melyeket eddig a tisztviselői kar létszám- emelésére és gavalléros díjazására fordítottunk. Kívánja, hogy az elhalálozás folytán megüresedett állás el- törültessék. A polgármester Brutsy felhozott adatait porhintésnek minősiti, mivel más városokról előterjesztett adatai még az 1912. évről valók. A városok adminisztrácionális költségeinél nemcsak a személyzet számát és a kiadások összegét kell figyelembe venni, hanem számos más helyi körülményt is, melyek a helyzet képét lényegesen megváltoztatják. Brutsy visszautasítja a porhintés vádját. Adatai hitelesek. Arról nem tehet, hogy a statisztikai hivatal még nem adta ki a városok múlt évi állapotáról szóló adatokat. Ha kívánja a közgyűlés, ő beszerez ennél is újabb adatokat, magátol a belügyminisztertől. Az ismét kitörni készülő vitának Marosi József higgadt felszólalása vetett véget, mely Brutsynak is, a polgármesternek is megadta az elismerést, de mindkettőnek hibáira is rámutatott. A polgármesterről elismeri, hogy 15 évi polgármesteri működése alatt többet alkotott, mint elődei három évtizeden keresztül, amiért neki Esztergom szüntelen hálával tartozik. A város gazdálkodási ferdeségeinek okolásánál necsak a tanácsra és a polgármesterre, de magunkra is vessünk. Ö is a takarékosság hive és beismeri, hogy a szó- banforgó számtiszti állásra szükség nincsen és annak eltörléséhez szívesen hozzájárul. Arra kell törekedni, hogy 6—8000 koronát okvetlen megtakarítson a város e megindult megtakarítási akció eredmé- nyekép. Bleszl Ferenc azt indítványozza, hogy a számtiszti állást a legközelebbi választásnál hagyjuk függőben s csak ha szükség mutatkoznék rá, későbben töltsük be azt. Zwillinger Ferenc a választásig terjedő három hetet oly rövid időnek tartja, hogy addig minden ná- pot ki kell használnunk a választások törvényszerű, helyes előkészítésére. A képviselőtestület kérje meg az alispánt, hogy a számtiszti állásra ne hirdessen pályázatot. Indítványozza, hogy a kijelölő bizottságba Marosi Józsefet és Bleszl Ferencet válassza meg a közgyűlés.
