Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 21. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914 március 12. lyeknek nem volna szabad történniük. így teszem titokban mindenfélét sütnek-főznek-ke- vernek, hogy a közgyűlésnek a pénzügyi tanácsosi állás megszüntetésére vonatkozó egyhangú követelését kikorrigálják (v. magyarosabban : kijátszák !). Tudnivaló, hogy a közgyűlésen legilletékesebb helyről: a polgármester úr szájából hallottuk, hogy a pénzügyi tanácsos a tanácsban már bejelentette nyugdijaztatási kívánságát. Csakis ezen előzmény után történhetett, hogy a szervezési és pénzügyi bizottság, a tanács meg a közgyűlés a pénzügyi tanácsosi állas jövőbeli megszüntetéséről tárgyalhattak. S legújabban még is mi történik ? Azt halljuk harangozni, hogy a pénzügyi tanácsos urat bizonyos érdekeltek rá akarják venni nyugdijaztatási kívánságának visszavonására; sőt hogy már a visszavonás meg is történt volna: a tanácsos úr megmarad továbbra is hivatalában ! Nos hát ebből a megmaradásból pedig semmi sem lesz, azaz nem szabad lennie ! A város képviselőtestülete nevetség tárgyává válnék, ha egyszéjjelbontott fürtjeivel hófehér vál- lain. A pillantásuk már ölelkezik s a férfi magához öleli a remegő nőt, aki szép fejét a mellére hajta. — Édes szerelmem . . . végre megtaláltam ... a feleségem . . . — Alfonz, vártam magát . . . Amitől féltem, rettenetes tévedés . . . Feleségül mentem Richardhoz és most jött el az, akit szeretek ... A férjem, az igazi férjem! Félre a múlttal, szembeszállók a törvénnyel, az egész világgal . . . — Charliette, jöjj . . . Elmegyünk . . . elviszlek oda, ahol szabadság virul, ahol a levegő balzsamosabb, a virágok színesebbek . . . Jöjj . . . Az ajkuk egymásba forr, kezeik egybekulcsolódnak . . . S Charliette egy irtózatos sikoly- lyal kitépi magát öleléséből. — A gyermek ! Alfonz egy mozdulatot tesz. De Charliette egyetlen kemény, lesújtó tekintete végét veti a megkezdett őrültségnek. A gyermekre gondol. Arra a tévedésre, amelyet a szive alatt hordoz, amelyet nem semmisíthet meg és örökké ellenség gyanánt állna közöttünk. Nem! Nem mehet el! Késő . . . Maradnia kell! A lelke jajdul fel igy. Richard a férje. Richard gyermekét hordozza. A tévedés áldozata ő marad. S gyenge hangon leheli: — Alfonz, váljunk el Isten vele! Lassan visszasiklik elhagyott fekhelyére. Sokáig mereven nézi Richar- dot, aki nyugodtan, békésen alszik s álma nem sejti az élet e drámáját. . . . Reggel Alfonz már tovatűnt. hangú akaratából játékot engedne űzni. A tanácsos úr teljesen megérett a nyugalomra : mennie illik ! Saját reputációja érdekében nem ajánlatos neki a képviselőtestülettel szembehelyezkedve eszközül vetnie magát a számítók ravaszkodásának. S ha megteszi, se sokra megy vele, mert a képviselő- testületnek módjában lesz akaratának — ha kell — a tanácsos úrral szemben is érvényt szerezni. Fontolja meg tehát jól: mit kockáztat esetleges beugrásával ! Láthatni mindebből, hogy a tanácsbeliek voltaképpen a képviselőtestületnek s egész lakosságnak nyakába szeretnék varrni annak a szégyenletes fejetlenségnek és megakadásnak árát, melynek önnönmaguk az előidézői. Ám az igazság azt kívánja, hogy amit főztek, nyeljék le önmaguk ! Nem kétséges előttünk, hogy városháza alapos tisztogatásra szorul. Mindenki kíváncsian várja : mi lesz most! Fullánk Megyénk nj nevezetessége. Városunk közelében, Péli- fö Ids zentker észt vagy Nagy szentkereszt ősrégi bucsujáróhelyen megtelepedett az első Szalézi Intézet Magyarországon. Ez az esemény Dr. Csernoch János hercegprímás korszakához tartozik. Kegyes leiratával értesítette ugyanis Dr. Robitsek Ferenc c. kanonokot és a budapesti központi szeminárium alkormányzóját, hogy a szalé- ziánusoknak betelepítésére hajlandó átengedni az illető bu- csújáró helyet, melyhez Mogyorós fiókegyház gondozása is fűződik. Dr. Robitsek értesítette a szalézirend olaszországi elöljáróit, a kik nem riadva vissza az áldozatoktól, készségesen elvállalták a nemes ajánlatot. Ez időszerint még szerény számú a magyar szalézi személyzet és a caviglai magyar intézetnek is nagyobb arányú fejlődése Magyarországon nyilvánvaló, épen azért arra kérték a hercegprímást, hogy a kegytemplommal átadandó régi pálos kolostorban legalább ideiglenes otthont rendezzenek be a caviglai-intézet növéndékei számára. Dr. Csernoch János hercegprímás szívesen megadta az engedélyt a szükséges átalakításokra, sőt kegyes volt a szükséges összeget is rendelkezésre bocsátani. A ^legszükségesebb átalakítások után, a múlt év novembereben már visszatelepedtek hazájukba az olaszországi cavig- lia-intézet magyar növendékei. Végtelen boldogsággal foglalták el uj otthonukat, a hol tanulmányaidat kizárólagosán csak magyar nyelven folytatják. Megyénk uj nevezetességének ugyanaz a hivatása van, amelyet eddig a volt cavigliai, Szent Istvánról nevezett magyar szalézi intézet teljesített, vagyis a növendékekből a későbbi működéshez szükséges szalézi személyzetet nevelni és kiképezni. Az egyelőre alkalmazott három szalézi aldozok pap a kegyhely zarándokainak es Mogyoros község lelkiszük- segleteit is ellátja. Az ujintézet még szűkös helyiségű epen azért az idei tavasszal építkezniük keil es erre a célra a kellő tőkét megszerezni, Hiányos a berendezés is. Tehát a szokatlan nélkülözés hátráltatja a nyugodt munkát és nem biztosít a növendékeknek gondtalan intézeti életet. Azért kérik a szalézi műved jóakaróit, hogy segítsenek adományaikkal a magyar- országi otthont kiépítem. Az intézet igazgatósaga hálásán fogad bármely szerény összeget vagy alkalmas tárgyat. Azért ne mulasszad el jolelkű olvasóink sem ez Istennek minden bizonnyal tetsző vállalkozást, erőihez képest támogatni. Köztudomású, hogy a sza- lézi-rend megalapítója, Don Bosco, a gyakorlati jótékonyság szellemét főkép a szegény ifjúság javára tűzte ki. A kik tehetik ránduljanak ki vagy zarándokoljanak el a remek fekvésű, régi, népszerű kegyhelyre, a hol alkalmuk lesz nemcsak lelkiszükségletüket elvégezni hanem közelebbről is meggyőződni a megyei uj intézet jó szelleméről belső életéről és nagy szükségleteiről. Azonkívül, ha ismernek jolel- kületű, a szalézi pályára hivatásos ifjakat, figyelmeztessék őket az intézetre és támogassák őket vágyaik teljesülésében Sokan voltak eddig,-akik csak azért mondtak le egy-egy szép reményekre jogosító ifjúnak a Szaléziánumba való fölvételéről, mert nem győzték, vagy sajnálták a külföldre való nagy útiköltséget. Másrészt pedig azért nem merték messze idegenországba küldeni, mert attól tartottak, ha esetleg az ifjú nem válik be, itthon nem veheti hasznát az idegen nyelven végzett tanulmányoknak. Ezek az akadályok és aggodalmak most megszűntek. Az uj intézet itt van Magyarország szivében, az oktatás kizárólagosan magyar nyelvű, vagy hogyha valamelyik ifjú nem válnék be szaléziánusnak, az intézet nevelése és oktatása nem veszett kárba, mert máshol érvényesítheti azt. Tartsuk szemünk előtt azt a szép mondást, hogy aki egy áldozópapnak kiképezteté- sét elősegíti, az az altala megmentendő számos lelkeknek a javára is érdemlegesen közreműködik. Az első magyarországi szalézi intézet megnyíltával a szalézi művek és a szalézi munkatársak közti kapocs még szorosabbá válik és igy biztosan remélhető, hogy a lelkes közimunka már egy két év múlva meghozza azt a nagy napot, a mikor a szaléziánusok valóban megkezdhetik üdvös működésüket hazánkban is, a szegény nép gyermekeinek és fő kép az iparos ifjúság neveléséned terén. A fejlődő magyar szalézi ügynek első nehéz fejezetét iparkodjunk jószivű adakozással megkönnyíteni. Esztergorn- megyei intézményt csak nem hagynak cserben az esztergomiak ! Bármilyen az intézetre vonatkozó adomány vagy levelezés ezentúl már nem Olaszországba, Cavigliába, hanem a következő címen intézhető el: Főt. Dr. WalLand Ferencz szalézi igazgató urnák, Szentkereszt, u. p. Nyergesujfalu. Esztergom m. A kegyesadományok a következő címre küldhetők: Nagys. Dr .Robitsek Ferenc c. kanonok, alkormányzó urnák. Budapest, IV. Központi papnövelde és Főtiszt. Viszo- iajszky Károly esp. pléb. urnák, Alsószemeréd. (Hont m.) Egy szalézi munkatárs. Az Esztergomi Takarék- pénztár Részvénytársaság közgyűlése. F. hó 8-án tartotta a részvényes közönség nagy érdeklődése mellett vezető pénzintézetünk, az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság 69-ik üzletévi rendes közgyűlését, lovag Mattyasóvszky Lajos közgyűlési elnök vezetése mellett, melyen beszámolt az intézet a múlt 1913. év gazdasági szempontból viharteljes, üzleti szempontból mindamellett eredményes lefolyásáról. Az igazgatósági jelentés széles alapokra fektetve számol be az általános súlyos pénzügyi helyzet okozta, megpróbáltatásokkal teljes év eseményeiről, melyek dacára sikerrel úszta át az intézet a hitelélet veszélyes s felelősségteljes sziklaszorosait és pénz-
