Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 18. szám
1914. március 1. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 valami a jótékony kasszában. Mert a befolyt pénzt a teremért, azonkívül a szolgáknak, ruhatárosoknak és a művésznőnek kellett adni. Summa summarum: a művésznőt ruházták fel. A rongyos gunyáju gyermekeknek várni kell, mig megérkeznek a felülfizetések. Abból a pénzből aztán legfeljebb meguzsonnáz- tatják őket, mert ruhára nem telnék. Nevetséges állapotok ezek. Ideje lenne, hogy aki tényleg jótékonyságot akar cselekedni, az ne utolso divat szerint készült ruhájára fordítsa a legtöbb gondot, mikor egy tömeglakás megszemlélésére indul. Reméljük azonban, hogy ez az áljótékonyság nemsokára csődöt jelent. Embertársaink szomorú helyzete egyébként sem arravaló, hogy ezzel kapcsolatban valakik forgalomba hozzák nevüket. A jótékonyságnál nem a szereplők képezik a lényeget, hanem az emberek egymás iránti szeretete, amely alapja a jótékony mozgalmaknak. S igy a kultúra terjedése íolytán a jótékony társaságok és intézmények állandóan szaporodnak. Egy szazaddal ezelőtt gondolt-e valaki arra, hogy a szomszéd állam sebesült katonáinak segélyt nyújtson? Most pedig egyik világrészből a másikba is mennek a sebesült ápolók és orvosok. A kétezer év előtti „Szeressétek egymást“ még csak ezután kezd igazán fejlődni: a jövő kultúr társadalmában. H. L. ^ ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** * Városi szervezési reform. Régóta húzódik a városi szervezési reform ügye [de úgy látszik az utolsó napok — de különösen Brutsy János személyes ügybuzgólkodása — az egész reformot végleges és fölötte kívánatos irányba terelte. A legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen abban egyhangú volt a megállapodás, hogy a város az erdők kezelését az államra bízza, — az értékesítés, fakivágás stb. munkáját pedig a gazdasági tanácsos ügykörébe adja. Abban is mindenki megegyezett, hogy új számtiszti állást nem szervez. Nagy vita volt a körül vajon be- töltessék-e a pénzügyi tanácsosi állás ? Hosszú vita indult meg e kérdésben míg végre csekély szótöbbséggel azon álláspont jutott érvényre, hogy a pénzügyi tanácsosi állás betöltessék. Most időközben megváltozott a helyzet Brutsy János — aki egyébként a pénzügyi bizottsági ülésen heves támadásokat intézett a városi administratio ellen — újabb eszmét vetett fel, a melynek egyben személyes utánjárásával a város összes vezető férfiait — s különösen a város polgármesterét és tanácsát is megnyerte. Ezen terv szerint. a két pénztár egyesitetni fog; úgy a két pénztár mint a számvevőség a főszámvevő hivatali főnöksége mellett a reáliskola régi épületében fog elhelyezést nyerni a város udvaráról külön lépcső feljáratul. A két pénztár és számvevőség igy egyesitetvén a kezelésben messzemenő egyszerűsítések vihetők keresztül, amelyek jelentékeny munka megtakarítással járnak, úgy hogy a hivatalvezetőknek lesz elég idejük azon nem kevésbbé fontos teendőkkel foglalkozni, amelyek a pénzügyi tanácsos hatáskörébe tartoznak. Erre való tekintettel lehetséges a pénzügyi tanácsosi állás megszüntetése és igy jelentékeny megtakarítás elérése. Úgy értesülünk, hogy Brutsy'János, aki e terv megvalósítása végett előbb az illetékes hivatali közegeknél alapos tanulmányokat végzett, megnyerte ez eszméknek mindazokat, akiknek e kérdésben irányitó befolyásuk lehet. Mi a magunk részéről, bár erősnek találjuk azt a kritikát, amelyben Brutsy János a városi adminisztrációt részesíteni szokta, amidőn viszont ily értékes munkásságainak eredményeit látjuk, nem mulaszthatjuk el kijelenteni, hogy ideái s különösen a mostani s hozzáfűzött személyes munkája, önzetlen fáradozása meg- becsüihete lenek a városra nézve. Brutsy János újabb terveire való tekintettel a hétfőre tervezett közgyűlés elmarad ; helyette a pénzügyi és szervezési bizottság fog együtt ülést tartani s Brutsy János indítványát részletes tárgyalás alá venni. á villanyfejlesztőtelep birtokbavételének előkészítése. A város főmérnökétől múlt csütörtöki vezércikkünkkel kapcsolatban a következő nyilatkozatot kaptuk : „Az Esztergom és Vidéke tekintetes szerkesztőségének Helyben. B. lapjának csütörtöki számában a vezércikkben a város vezetősége meg van igen élesen vádolva azzal, hogy a városi üzemek szervezeti szabályzatának tárgyalását csak igen elkésve kezdte meg és ezen tárgyat nem készítette elő kellően. Mivel, sajnos, az összes üzemi ügyeknek én vagyok előadója, ezen vád engem érint legközelebb és igy szives engedélyét kell ,kérnem arra, hogy ez ellen ugyancsak a nagy nyilvánosság előtt a hivatalos adatok felsorolásával védekezhessem. Ugyanis én még 1912. évi január hó 22-én, tehat több, mint két év előtt, tettem meg első jelentésemet arra nézve, hogy két és fél év múlva, 1914. évi október hó 24-én, a jelenlegi bérleti szerződés lejár és a villamos telep további kezeléséről határozni kell. Ezen jelentésem 781/1912. tan. sz. a. fekszik az iratok között és ennek következtében 36 (harminchat) magyar varoshoz intézett a tanács megkeresést az ottani üzemek viszonyairól kérve adatokat. Az igaz, hogy senki sem ment ez ügyben tanulmányútra, mert erre a tapasztalat szerint szükség nem volt, a legtöbb várostól oly adatokat kaptunk, melyek az illető viszonyokat elegendően megvilágították. Beérkezvén a városok adatai, azok tanulmányozása után 1912. évi március hó 10-én jelentést tettem erről és kértem határozatot arra nézve, vájjon a továbbiakban a házi kezelésbe vétel készittessék-e elő vagy a bérbeadás? Ezen, 2424/1912. tan. sz. alatt fekvő javaslatom a pénzügyi bizottság 1912. évi március hó 12-ikén tartott ülésében tárgyaltatván, a város tanácsa utasított, hogy a házi kezelésbe vételre vonatkozó szabályzat tervezetét készítsem el. Bár ezen tervezet elkészítése igazán nem nevezhető műszaki munkának és igy nem is ennekem kellett volna azt elkészítenem, azt a többi városoktól nyert ily szabályzatok nyomán összeállítottam és 1912. évi szeptember hó 12-én 7864/1912. tan. sz. a. be is nyújtottam, tehát több, mint ötnegyed évvel ezelőtt és több, mint két évvel a villamostelep f. é. október hó 24-én bekövetkező átvételi határidejét megelőzőleg. Ezen, hivatalos tényekkel óhajtottam csak igazolni, hogy az ügy igenis nagy részletességgel és kellő adathalmazzal támogatva idejekorán elő volt készítve és igy a vezércikkben késedelemről és mulasztásról hangoztatott súlyos vádak csakis ezen tények figyelmen kívül hagyásával voltak a nagy nyilvánosság elé hozhatók ; és meg vagyok győződve, hogyha a t. cikkíró fáradtságot vett volna magának és előzőleg érdeklődött volna az előzmények iránt, akkor a vád ily alakban nem láthatott volna napvilágot. Az elmondottakon kívül még csak azt kívánom megállapitani, hogy az általam két év előtt készített tervezet, a pénzügyi bizottság öt ülésén, a szervező bizottságban, tanácsban tárgyaltatott, azonkívül jogi és számviteli szempontokból való véleményezes végett az illető szaktisztviselő uraknak volt kiadva és időközben a város képviselőtestülete 1913. évi május hó 28-án hozott határozatával is kimondotta a házi kezelést. Ezen, több mint egy évig tartó tárgyalások során a javasolt szöveg igen lényegesen módosult és ezen módosított szövegezés jutott most a t. képviselőtestület elé. Ezen tervezet mostani sorsa és az üzemnek további bérletbe való adásának előtérbe nyomulása oly hangulatkeltések következménye, melyekre kiterjeszkednem hivatalos állásomnál fogva nem lehet. Legyen szabad csak még annak kifejezést adnom, hogy mint köztisztviselő mindig csak arra törekedtem, hogy kötelességemnek a lehető legpontosabban tegyek eleget és a hírlapok hasábjain minél kevesebbet szerepeljek, miután azonban most rövid egy heti időközben már másodszor ér nb. lapjában súlyos vád és mindkét esetben igazságtalanul, igazán kérnem kell, hogy a bárki által ellenőrizhető fenti tényeket, illetve jelen nyilatkozatomat nb. lapjában közzétenni szíveskedjék. Esztergom 1914. február 26-án. Teljes tisztelettel Tiefenthal városi főmérnök. Megbocsásson a főmérnök ur, de kissé különösnek találjuk nyilatkozatát. Súlyos, igazságtalan vádakat emleget részünkről maga iránt s indulatosan, kézzel-lábbal védekezik ellenük. De vájjon miért ? Támadtuk, vagy csak emlitettük-e mi egyetlen szóval is a főmérnök urat cikkünkben ? Hiszen jogos kritikánkat a város egész vezetőségére vonatkoztattuk ! Miként érezheti tehát magát sértve tőle a főmérnök ur ? Vagy ő képviseli személyében a város vezetőségét ? Engedjen meg, de sem mi, sem más nem fogja elismerni, hogy ő volna hivatott a város vezetőségéért felelni, vagy azt támadás esetén megvédeni. Azért, mert előadója volt az ügynek ? Ez vajmi keveset nyom a latban a jelen esetben. Egyébként dicsérettel vesszük tudomásul nyilatkozatából, hogy ő idejében megtette előterjesztését az átvétel ügyének előkészítésére. Más kérdés azonban, hogy helyes és alapos volt-e ez az előkészület ? Erre nézve, bocsánat a kifejezésért, igen Bodóné-szerű a védekezése: sok mindent bizonyít, csak azt nem, hogy az előkészület alapos volt. Pedig a mi cikkünknek fő tendenciája éppen ennek kétségbevonása volt. Ha az a főmérnök úr szemében alapos előkészület számba megy, hogy 36 város bekért üzemtervéből egy 37.-et szerkesztenek össze, akkor mi igazán nem tudjuk mi az alapos előkészület. Azt pedig, hogy „ez ügyben a tapasztalat szerint tanulmányútra szükség nem volt“, csak naiv lelkekkel hitetheti el a főmérnök ur. S az a legnagyobb baj éppen, hogy a város vezetősége is ugyanily elvet követett az „előkészítés“-ben. A főmérnök urnák nyilatkozata csak megerősít bennünket abbeli meggyőződésünkben, hogy a villanyfejlesztő telep átvételének előkészítése ig^iis felületes volt. Sajnáljuk, ha ezen objektiv szókimondásunktól a város vezetőségéből bárki is érintve vagy sértve érzi magát; de erről mi igazán nem tehetünk, mert a tárgyi igazság megállapításában személyi tekintetek soha sem fognak bennünket meggátolni. Elvégre is közpályán működő férfiaknak tűrniük kell a jogos bírálatot. Biz ez nem nagyon kellemes dolog, de mindig jobb, mint céltalan indulatoskodással izgatni magukat! e. é. v.
