Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 18. szám

1914. március 1. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 valami a jótékony kasszában. Mert a befolyt pénzt a teremért, azonkívül a szolgáknak, ruha­tárosoknak és a művésznőnek kellett adni. Summa summarum: a művésznőt ruházták fel. A rongyos gunyáju gyermekeknek várni kell, mig megérkeznek a felülfizetések. Abból a pénzből aztán legfeljebb meguzsonnáz- tatják őket, mert ruhára nem telnék. Nevetséges állapotok ezek. Ideje lenne, hogy aki tényleg jótékonyságot akar cselekedni, az ne utolso divat szerint ké­szült ruhájára fordítsa a legtöbb gondot, mikor egy tömeglakás megszemlélésére indul. Reméljük azonban, hogy ez az áljótékonyság nemsokára cső­döt jelent. Embertársaink szo­morú helyzete egyébként sem arravaló, hogy ezzel kapcsolat­ban valakik forgalomba hozzák nevüket. A jótékonyságnál nem a szereplők képezik a lényeget, hanem az emberek egymás iránti szeretete, amely alapja a jóté­kony mozgalmaknak. S igy a kultúra terjedése íolytán a jóté­kony társaságok és intézmények állandóan szaporodnak. Egy szazaddal ezelőtt gondolt-e va­laki arra, hogy a szomszéd ál­lam sebesült katonáinak segélyt nyújtson? Most pedig egyik vi­lágrészből a másikba is mennek a sebesült ápolók és orvosok. A kétezer év előtti „Szeres­sétek egymást“ még csak ez­után kezd igazán fejlődni: a jövő kultúr társadalmában. H. L. ^ ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** * Városi szervezési reform. Régóta húzódik a városi szerve­zési reform ügye [de úgy látszik az utolsó napok — de különösen Brutsy János személyes ügybuzgólkodása — az egész reformot végleges és fö­lötte kívánatos irányba terelte. A legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen abban egyhangú volt a meg­állapodás, hogy a város az erdők kezelését az államra bízza, — az értékesítés, fakivágás stb. munkáját pedig a gazdasági tanácsos ügykö­rébe adja. Abban is mindenki meg­egyezett, hogy új számtiszti állást nem szervez. Nagy vita volt a körül vajon be- töltessék-e a pénzügyi tanácsosi ál­lás ? Hosszú vita indult meg e kér­désben míg végre csekély szótöbb­séggel azon álláspont jutott érvényre, hogy a pénzügyi tanácsosi állás be­töltessék. Most időközben megváltozott a helyzet Brutsy János — aki egyéb­ként a pénzügyi bizottsági ülésen heves támadásokat intézett a városi administratio ellen — újabb eszmét vetett fel, a melynek egyben szemé­lyes utánjárásával a város összes vezető férfiait — s különösen a vá­ros polgármesterét és tanácsát is megnyerte. Ezen terv szerint. a két pénztár egyesitetni fog; úgy a két pénztár mint a számvevőség a főszámvevő hivatali főnöksége mellett a reáliskola régi épületében fog elhelyezést nyerni a város udvaráról külön lépcső fel­járatul. A két pénztár és számvevő­ség igy egyesitetvén a kezelésben messzemenő egyszerűsítések vihetők keresztül, amelyek jelentékeny mun­ka megtakarítással járnak, úgy hogy a hivatalvezetőknek lesz elég idejük azon nem kevésbbé fontos teendők­kel foglalkozni, amelyek a pénzügyi tanácsos hatáskörébe tartoznak. Erre való tekintettel lehetséges a pénzügyi tanácsosi állás megszüntetése és igy jelentékeny megtakarítás elérése. Úgy értesülünk, hogy Brutsy'Já­nos, aki e terv megvalósítása végett előbb az illetékes hivatali közegeknél alapos tanulmányokat végzett, meg­nyerte ez eszméknek mindazokat, akiknek e kérdésben irányitó befo­lyásuk lehet. Mi a magunk részéről, bár erős­nek találjuk azt a kritikát, amelyben Brutsy János a városi adminisztrációt részesíteni szokta, amidőn viszont ily értékes munkásságainak eredményeit látjuk, nem mulaszthatjuk el kije­lenteni, hogy ideái s különösen a mostani s hozzáfűzött személyes munkája, önzetlen fáradozása meg- becsüihete lenek a városra nézve. Brutsy János újabb terveire való tekintettel a hétfőre tervezett közgyű­lés elmarad ; helyette a pénzügyi és szervezési bizottság fog együtt ülést tartani s Brutsy János indítványát részletes tárgyalás alá venni. á villanyfejlesztőtelep birtokbavételének elő­készítése. A város főmérnökétől múlt csütör­töki vezércikkünkkel kapcsolatban a következő nyilatkozatot kaptuk : „Az Esztergom és Vidéke tekintetes szerkesztőségének Helyben. B. lapjának csütörtöki számában a vezércikkben a város vezetősége meg van igen élesen vádolva azzal, hogy a városi üzemek szervezeti sza­bályzatának tárgyalását csak igen el­késve kezdte meg és ezen tárgyat nem készítette elő kellően. Mivel, sajnos, az összes üzemi ügyeknek én vagyok előadója, ezen vád engem érint legközelebb és igy szives engedélyét kell ,kérnem arra, hogy ez ellen ugyancsak a nagy nyil­vánosság előtt a hivatalos adatok fel­sorolásával védekezhessem. Ugyanis én még 1912. évi január hó 22-én, tehat több, mint két év előtt, tettem meg első jelentésemet arra nézve, hogy két és fél év múlva, 1914. évi október hó 24-én, a jelen­legi bérleti szerződés lejár és a villa­mos telep további kezeléséről hatá­rozni kell. Ezen jelentésem 781/1912. tan. sz. a. fekszik az iratok között és ennek következtében 36 (harminc­hat) magyar varoshoz intézett a tanács megkeresést az ottani üzemek viszo­nyairól kérve adatokat. Az igaz, hogy senki sem ment ez ügyben tanulmány­útra, mert erre a tapasztalat szerint szükség nem volt, a legtöbb város­tól oly adatokat kaptunk, melyek az illető viszonyokat elegendően meg­világították. Beérkezvén a városok adatai, azok tanulmányozása után 1912. évi már­cius hó 10-én jelentést tettem erről és kértem határozatot arra nézve, vájjon a továbbiakban a házi keze­lésbe vétel készittessék-e elő vagy a bérbeadás? Ezen, 2424/1912. tan. sz. alatt fekvő javaslatom a pénzügyi bi­zottság 1912. évi március hó 12-ikén tartott ülésében tárgyaltatván, a város tanácsa utasított, hogy a házi keze­lésbe vételre vonatkozó szabályzat tervezetét készítsem el. Bár ezen ter­vezet elkészítése igazán nem nevez­hető műszaki munkának és igy nem is ennekem kellett volna azt elkészí­tenem, azt a többi városoktól nyert ily szabályzatok nyomán összeállítot­tam és 1912. évi szeptember hó 12-én 7864/1912. tan. sz. a. be is nyújtot­tam, tehát több, mint ötnegyed évvel ezelőtt és több, mint két évvel a vil­lamostelep f. é. október hó 24-én be­következő átvételi határidejét megelő­zőleg. Ezen, hivatalos tényekkel óhajtot­tam csak igazolni, hogy az ügy igenis nagy részletességgel és kellő adathal­mazzal támogatva idejekorán elő volt készítve és igy a vezércikkben kése­delemről és mulasztásról hangoztatott súlyos vádak csakis ezen tények fi­gyelmen kívül hagyásával voltak a nagy nyilvánosság elé hozhatók ; és meg vagyok győződve, hogyha a t. cikkíró fáradtságot vett volna magá­nak és előzőleg érdeklődött volna az előzmények iránt, akkor a vád ily alakban nem láthatott volna nap­világot. Az elmondottakon kívül még csak azt kívánom megállapitani, hogy az általam két év előtt készített tervezet, a pénzügyi bizottság öt ülésén, a szervező bizottságban, tanácsban tár­gyaltatott, azonkívül jogi és számvi­teli szempontokból való véleményezes végett az illető szaktisztviselő urak­nak volt kiadva és időközben a város képviselőtestülete 1913. évi május hó 28-án hozott határozatával is kimon­dotta a házi kezelést. Ezen, több mint egy évig tartó tárgyalások során a javasolt szöveg igen lényegesen mó­dosult és ezen módosított szövege­zés jutott most a t. képviselőtestület elé. Ezen tervezet mostani sorsa és az üzemnek további bérletbe való adásának előtérbe nyomulása oly hangulatkeltések következménye, me­lyekre kiterjeszkednem hivatalos állá­somnál fogva nem lehet. Legyen szabad csak még annak kifejezést adnom, hogy mint köztiszt­viselő mindig csak arra törekedtem, hogy kötelességemnek a lehető leg­pontosabban tegyek eleget és a hír­lapok hasábjain minél kevesebbet sze­repeljek, miután azonban most rövid egy heti időközben már másodszor ér nb. lapjában súlyos vád és mind­két esetben igazságtalanul, igazán kér­nem kell, hogy a bárki által ellen­őrizhető fenti tényeket, illetve jelen nyilatkozatomat nb. lapjában közzé­tenni szíveskedjék. Esztergom 1914. február 26-án. Teljes tisztelettel Tiefenthal városi főmérnök. Megbocsásson a főmérnök ur, de kissé különösnek találjuk nyilatkoza­tát. Súlyos, igazságtalan vádakat em­leget részünkről maga iránt s indu­latosan, kézzel-lábbal védekezik elle­nük. De vájjon miért ? Támadtuk, vagy csak emlitettük-e mi egyetlen szóval is a főmérnök urat cikkünkben ? Hiszen jogos kriti­kánkat a város egész vezetőségére vonatkoztattuk ! Miként érezheti tehát magát sértve tőle a főmérnök ur ? Vagy ő képviseli személyében a vá­ros vezetőségét ? Engedjen meg, de sem mi, sem más nem fogja elis­merni, hogy ő volna hivatott a város vezetőségéért felelni, vagy azt táma­dás esetén megvédeni. Azért, mert előadója volt az ügynek ? Ez vajmi keveset nyom a latban a jelen eset­ben. Egyébként dicsérettel vesszük tu­domásul nyilatkozatából, hogy ő ide­jében megtette előterjesztését az át­vétel ügyének előkészítésére. Más kérdés azonban, hogy helyes és ala­pos volt-e ez az előkészület ? Erre nézve, bocsánat a kifejezésért, igen Bodóné-szerű a védekezése: sok mindent bizonyít, csak azt nem, hogy az előkészület alapos volt. Pedig a mi cikkünknek fő tendenciája éppen ennek kétségbevonása volt. Ha az a főmérnök úr szemében alapos előkészület számba megy, hogy 36 város bekért üzemtervéből egy 37.-et szerkesztenek össze, akkor mi igazán nem tudjuk mi az alapos előkészület. Azt pedig, hogy „ez ügyben a tapasztalat szerint tanulmányútra szükség nem volt“, csak naiv lelkek­kel hitetheti el a főmérnök ur. S az a legnagyobb baj éppen, hogy a vá­ros vezetősége is ugyanily elvet kö­vetett az „előkészítés“-ben. A főmérnök urnák nyilatkozata csak megerősít bennünket abbeli meggyőződésünkben, hogy a villany­fejlesztő telep átvételének előkészí­tése ig^iis felületes volt. Sajnáljuk, ha ezen objektiv szó­kimondásunktól a város vezetőségé­ből bárki is érintve vagy sértve érzi magát; de erről mi igazán nem te­hetünk, mert a tárgyi igazság meg­állapításában személyi tekintetek soha sem fognak bennünket meggátolni. Elvégre is közpályán működő férfiaknak tűrniük kell a jogos bírá­latot. Biz ez nem nagyon kellemes dolog, de mindig jobb, mint céltalan indulatoskodással izgatni magukat! e. é. v.

Next

/
Thumbnails
Contents