Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 15. szám

1913. február 20. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 lete a lapnak a „Magyar Absztinen- Nő“, amelyben a legjobb magyar írónők neveivel találkozunk. A lap előfizetési ára évi 2 korona, a mel­léklettel 3 korona. Czim : „Alkoho­lizmus Ellen“ Szerk. Gyergyószent- miklós. Mutatvány szám ingyen. Nagy szőlőtermés. A gazdaság biztos fokozása legcélszerűbben állati trágyákkal érhető el és nevezetesen kőbányai szárított hizósertés-trágya bizonyult igen előnyösnek. A szárí­tott seriéstrágya a legdusabb állati táplálék alommentes trágyája és igy egész mennyiségében trágyaanyago­kat tartalmaz ; szórható száraz álla­potba van hozva, miáltal zsákokban úgy vasúton mint kocsival a hely­színre olcsón szállítható és kényel­mesen elszórható. A szárított kőbá­nyai hizó sertéstrágya csodás ered­ményeket szolgáltat nemcsak kalá­szos és kapás növényeknél, de ne­vezetesen a szőlő, dinnye, gyümöl­csök és konyhakertek termését több mint kétszeresre növeli. A kőbányai szárított hizó sertéstrágya hatása mindig teljesen biztos, kimaradhatlan és gazdaságossága abba rejlik, hogy mindaz, amit a növény rögtön az első évben belőle fel nem használ készletként megmarad a földben, mintegy elraktározva, hogy azután a következő évben jusson érvényre; ebből magyarázható a szárított ser- téstFágyának sokszorosan bebizonyo­sodott előnyös utóhatása. Figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy a kőbányai szárított sertéstrágya a nö­vényt megerősíti és igy ellentállóvá teszi mindenféle növény-betegségek­kel szemben, a beérést elősegíti és igy épen a normális érés idejében állani szokott elemi csapások ellen nyújt indirecte védelmet. A kőbányai szárított hizó sertéstrágya foszfor­sav, káli és nitrogén tartalmánál fog­va teljes trágyázásra alkalmas, de a típusos szervetlen trágya-alkatré­szeken kívül tetemes menyiségű szerves trágyaanyagokat is tartalmaz A trágyát előállító gyár, a Budapest Kőbányai TrágyaszaLitógyár, Bosanyi Schietrumpf és Társa, Budapest, IX. Üllő-ut 21., 15 éves tapasztalat és a gazdák elismerő levelei alapján a legelőnyösebb terméseredményekről számolhat be és e levelek másodla­tát közjegyzőileg hitelesítve kívánatra szívesen meg is küldi. Müncheni világhírű Salvafor-sör palackokban csak a Központi Kávéházban kapható. $2 istenért, mit jelent ez? ^ Most már a Pali is kezd köhögni gfc és négy gyerek köhög a házban. I A cukortól elrontották a gyomru- kát, teával, meg begöngyöléssel W pedig nem lehet őket folyton ki- O nozni. — De kedves asszonyom, ^ vegyen néhány doboz Fay-féle A valódi ásványpasztillát! Ez so- hasem fogy ki nálunk és hurut, köhögés stb. sohasem hatalma- W sodik el nálunk, mert azonnal ^ szedünk sodeni pasztillát. Vasár- ^ lásnál vigyázzon a Fay névre, A ha olyan pasztillát akar kapni, a • mely a gyógy használatra való sodeni foiras ' vizéből készült. W Egy doboz ara csak 1.25 kor. 4. Egy keveset használt, látható irású „Ideál“ Írógép jutányos áron eladó. Cím a Kiadóhivatalban. A pilismaróti Dobozy emlék. Irta : Hegedűs Gyula, a Dobozy emlek bizottság elnöke. Folytatás. • Ez a Maróth helység a jelenlegi Pilismaróth lehetett csak. Ezt Jászay Pál magy. tud. társasági tag kiváló histerikásunk „A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után“ tudo­mányos történelmi kutatások alapján irt munkájában emigyen hagyta ránk: „1526. Hogy Szulejmán való­ban nem országot foglalni, hanem csupán bosszút, de rettenetest jött állani, tetteiben mutatá meg. Budára érkeztével rabló hadait két részre osztotta s két főtörök vezérlete alatt egyikét Ausztriának indította Eszter­gom és a Vértes hegyek, másikát Steyernek a Balaton felé (L. Gévay Urk. Jur. Verhält. 1., 21. 1. — Ist- vánffy Vili. 83—88 1.) s mig Ö maga királyaink székhelyén zenével, lovaglással, olykor kegyes adako­zással is töltötte idejét, mig a Duna hidján éjjel nappal szakadatlanul dolgoztatott, azalatt e rabló csapatok Pilis, Esztergom, Komárom, Győr, Tolna, Fehér, Vas és Sopron vár­megyét (L. Verancsics kronik. Podhr. 16. 1.) különösen pedig a Duma, Balaton és Győr között elterülő föl­det nyomorúan fölégették, elpusztí­tották. Hol várat, vagy erősséget ta­láltak, annak vívásával nem sokat bajlódtak, mert céljuk csak a köny- nyü dúlás és ragadozás volt. így az Orbáncz Endre által gyá­vául odahagyott esztergomi várat, a káptalan hajdúinak hadnagya Nagy Máté, néhányad magával képes volt megoltalmazni, noha a város eléget- tetett; Visegrádot pedig, a korona őrhelyét remete szent Pál szerzete­sei, kik bátorság okáért oda mene­kültek s magokat élelemmel előre elláttak, néhány paraszt segedelmé­vel mentették meg. Épen maradt Tata, Komárom és a magát vitézül védő Székesfejérvár is. De a hol vár és fal nem pótolta bőszültségük dühét, rakonczátlan kegyetlenséggel ontották vérét a föld védtelen népé­nek. Sehol sem vezetett azonban oly vitézi elszántsággal vissza jog­talan marcangolásuk, mint azon gyö­nyörű hegy torkolatban, mely Viseg- rád és Esztergom között a bércek láncaitól összeszoritott Duna men­tében elnyúlik. Marót helység fek­szik itt a Vértes hegy tövében, azon korban az esztergomi érsekek kies vadász és mulatóhelye, mindenfelől erdő és berektől körítve. Több ezer (Záray szerint 6000, de a történet­írók szerint négy annyinál is több) felfelé hajtott, a Dunán át nem kel­hető lakos, az ütközetből megszaba­dult sok nemes és vitézlő rend, gyűlt e helységhez, feleségestől, gyerme­kestől, bízva egyoldali a Duna, mást az erdős hegyek oltalmában. Na­gyobb bátorságért árokkal és szekér fallal is körülvette magát (Szulej- mán naplójában e tábor a török nyelvből már kihalt bedzsene néven fordult elő, mialatt Grévy vélemé­nyeként nem lehet mást, mint sán­cot vagy kőrülárkolt megerősített tá­bort érteni.) és fészkében ingerelt darázsrajként zúdult ki több Ízben, szept. 13-án és 14-én a megtámadó ellenségre, tömérdek emberöléssel vervén azt mindenkor vissza. De végre az utóbbi nap mintegy 6000 janicsár és 10000 török lovas érke­zett néhány sugárágyuval a lángba- borult Budáról, egy pasának, kit né­melyek Ibrahimnak hivtak vezérlete alatt. Az érez hadszerek torkai győz­tek a leonidászi elszántságon. Szep­tember 15-én a szekerfal szétlövetett és a vezér pasa az Ibrahim nagy­vezér elesett unokaöccse engesztelő áldozatául, kevés kivétellel még a bölcsőben ringó gyermekeket is, mind felkoncoltatta s gazdag zsák­mánnyal és számos fogollyal tért vissza Budara. Huszonötezer ember hunyt el e küzdelemben, tehát több mint a mohácsi harctéren. Tesihal- maík soká fenntartottak emléküket. Es e rendkívüli veszély idején egy rendkívüli jellemű házaspárt mutat fel a magyar történelmi évlap. Do­bozy Mihály, Fejérvármegye egyház- tabajdi egytelkes nemesét és nejéi a Külső Szolnok vármegyebeli farnosi birtokos Ilonát. A maróti táborban voltak ők mindketten s midőn látta, a neki busult férj, hogy emberi kar nem képes többé visszatartani az erőt vett ellenséget, utolsó eszköz­höz a szaladáshoz nyúlt. Háta mögé lovára kapta szép Ilonáját, erősen átkaroltatta magát és vágtatott mig s merre lehetett. Azonban a kettős teher alatt megfáradt ló lankadni kezdett, a rivalgó török csoport mind közelebb nyomult. A halált, vagy mi egy hű nőnek sokkal borzasztóbb volt, az ellenség gyalázatos rabsziját elkerülni lehetetlenné Ion. A kétség- beesés pillanatáhan könyörögve kérte férjét a lelkes nő : ölje meg őt, ne­hogy török kézre jusson. Elhangzott a férj komoly keble előtt a borzasztó könyörgés. — „Ne félj — mondá — Istenben bízzál, megszabadulunk.“ De a török már-már sarkukban volt. Az asszony, hogy férje legalább magát megmenthesse, a lóról hirte­len leugrott, még egyszer könyör- gött, Dobozy a kérelmet többé meg nem tagadhatta, s kardesapasa alatt a szeretett asszony halva rogyott le. És a már mindentől megfosztott férj tovább szabadulásról nem gon­dolkozott, elbusultan rohant a sűrű ellenség közé s vitézül áldozta fel életét. (Szülejmán naplója. Záraz Jer. Gévaynal K. I. Brodarics 567 1. Szer- meg 6—8 1. Istvánffy VIII. 83—88 1) Marót (Pilis) helység a fennálló hagyomány szerint régebben nem a mostani község helyén feküdt, ha­nem attól délkeletre azon erdő borí­totta hegy aljában, mely „alsóma- róti“ földek nevét viseli ma is s az uradalom birtoka. Ezt a hagyományt igazolja azon körülmény, hogy ott szántás közben mindenféle épület alapozásokra buk­kannak a munkások. Valószínűleg a török dulások idején ott a falu el­pusztult s újból mostani helyén épült fel. (Bef. köv.) Szőlő­birtokosok különös figyelmébe! Hä Forhinnal permetez, Rézkénporral poroz és BagOllal öli a szólőmolyt:-szór Kevesebb a gond, -szór -> Kevesebb a mynha, szór : Kevesebb, a munkabér! rnPUIV a sokszorta megjavított bordói keverék és számtalan kö­mért a L UilllUl szönő- és elismerő-levél tanúsága szerint mindenütt a legnagyobb megelégedéssel használjak, a-nak nincs üledéke, vizbe dobva azonnal oldódik és biztosan pusztítja a perenoszbórát; egy kész anyag, főalkatrésze rézgálic, tapadóképessége oly nagy, hogy bármely harmatnál permetezhet vele; használata óriási munka- és pénzmegtakarítást jelent, mert az anyag teljesen kész ! használják saját érdekükben Califomiai lét, a gyümölcsrovarok elleni védekezésre rovarenyvet minden kártékony rovar lekötésére, rovart gó ŐVet az összes kár­tékony rovarok elfogásara, Laurinát a rovarok ellen nyári védekezésre. LaUril Kar- bolineumot a rovarok elleni teli védekezésre. Lauril OltÓviaSZt az oltványok nemesi- tesere, lnchneumint a zsenge virág'k permetezésére, NiCOtin QuaSSÍakÍVOnatot faisko­lák permetezésére, Topomort mezei egerek pisztitasára. Pampilt rovarok es darazsak elfogására. Tessek mindezen cikkekről kimeritŐ leirást es használati Utasitást kérni, melyet ingyen és bémentve küld az összes erdek.ődőknek a Gyümölcskertészek FORHIN szőlőpermetezési anyaggyár Budapest, VI., VáCi-Ut 93. SZ., valamint Brenner József, Esztergom.

Next

/
Thumbnails
Contents