Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 15. szám

1913. február 20. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 zetésének terjesztésére, az csak természetes. Sőt nem egyszer valósággal elriasztó. Hogy meny­nyire tervszerűtlen az ilyen el­bánás és hogy mekkora kárt okoznak ezáltal a telepek ön­maguknak, az kitűnik Loacker megjegyzéséből, melyet a né­met szövetség legutóbbi ülésén tett: Sokan már akkor is beve­zetik az áramot, mikor látják, hogy a telep a bevezetés körül előzékenyen jár el velük szem­ben. A gázművek sok fogyasztót avval az eljárással szereznek, hogy a gáz árát nem egyszerre kérik. Valahányszor a fogyasztó egy-egy húszfillérest dob az órába, egy-egy köbméter gázt kap. Az elektromos telepek szö­vetsége ezt a módszert is fel akarja használni éppen a sze­gényebb népréteg érdekében. Olyan órákat akarnak felsze­relni, melyek ugyancsak egy pénzdarab bedobása után meg­határozott mennyiségű áram­energiát bocsátanak a fogyasztó rendelkezésére. Az áram díjszabása is állan­dóan napirenden van. Különös áru is az a hektovatt. Minden más áru értékét az előállítás költsége, nehézsége, a kereslet és kínálat viszonya szabja meg. Evvel szemben a hcktowatt kü­lönálló természetű. Arát főleg az szabja meg, milyen célra használják. Világításra a fogyasz­tó 6 fillérért kapja, mert már ezen ár mellett is felveheti a telep a versenyt a masfajta vi­lágításra. Ha el enben ugyanezt az árt kellene az ipari gépek áramfogyasztásáért is fizetni, akkor az elektromotorok nem vehetnék fel a versenyt a gőz-, nyersolaj-, benzin- és egyébfajta gepekkel. Ugyanazt a hektowat- tot tehat ipari célokra 2V2, sőt 2 fillérért is adjak. Újabban még harmadik díjszabás is kezd ki­alakulni. Fűtés és főzés céljaira az elektromos áram a 6 filléres egységár mellett a szénnel szem­ben többszörösen drága volna. Ezért több városban az igy fel­használt áramnak ismét más ára van. A célszerű díjszabás fontos­ságát mutatja az a körülmény, hogy Strassburgban ilyen mó­don kétszer akkora fogyasztást értek el, mint Münchenben, ahol ezt a kérdést elhanyagolják, bár Münchenben a fogyasztók köre kétszer akkora. Újabban Német­országban angol és amerikai mintára a „potsdami díjszabás“ kezd terjedni. Az áramot a la­kás nagyságától függő alap­árért szolgáltatják, amelyen fe­lül még kis félárt kívánnak minden kilowattra, tekintet nél­kül arra, mire használják az áramot. De elsőrendű fontossá­got ennek a kérdésnek mégsem kell tulajdonítanunk, főleg a kis fogyasztókkal szemben nem. Egyrészt azért, mert a 6 filléres alapár elég kicsi arra, hogy az áramot mindenki használhassa, másrészt pedig azért, mert ol­csóbb áramszolgáltatás mellett a bevezetés feltételeit nem le­hetne az előbb említett irány­ban egyszerűsíteni. A telepek teljes elzárkózása e kérdés elől talán mégsem volna egészen in­dokolt. Mert ne feledjük el, hogy Southamptonban 5 fillér az ára egy kilowattnak, (nálunk 60 fillér), Lutonban (Anglia) ugyancsak 5 fillér. A díjszabás sülyesztése eddig mindenütt a fogyasztás lényeges növekedé­sével járt, főleg ipari téren. A német szövetség munká­ját az a körülmény is szüségessé tette, hogy egyre szaporodik a háztartás számára készített elek­tromos eszközök száma. Kály­hákat, főzőedényeket, vasalókat, mosógépeket készítenek elektro­mos üzemre. Ezeket pedig mi­nél szélesebb körben ismertetni kell. Legutóbb varrógépek haj­tására havi 2 koronáért adják az áramot. A ki- és bekapcsolás automatikus, a gép szünetelése­kor az aram önként kikapcso­lódik. A német szövetség eredmé­nyei az osztrák és magyar elek­tromos művek egyesületét arra indították, hogy e kérdéseket szintén napirendre tűzze. Sőt a linzi telep a havi részleteket is bevezette már és igy a fo­gyasztok számának lényeges növekedését érte el. Mettde Jenő. HÍREK. A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János hercegprímás az e hét végen tartandó főrendiházi ülésre Budapestre utazik. Uj alapító tag. Kecskeméthy János, a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának tiszteletbeli tagja, 100 koronával az esztergomi osztály alapító tagjai sorába léped. A vízivárosi segédlelkész tá­vozása. Pomothy Gabor vízivárosi segédlelkész Alsóvámosra neveztetett ki helyettes plébánosnak, Gregoro- vits Mihály Albárra kinevezett he­lyettes plébános utódjául. Helyettesítés. A vall. és közok­tatásügyi m. kir. miniszter Nieder­mann Anna kir. tanfelügyelőségi dij- nokot a lemondott Ferich Irén he­lyébe a nyergesújfalui áll. el. iskolá­hoz kinevezte. Kitüntetés. Fischer Róbert, a nyergesujfalusi Eternit Művek vezér- igazgatója érdemeinek elismeréséül kereskedelmi tanácsossá nevezte­tett ki. Nyugdíjügyek. Az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe Dankó János kicsindi r. k. kántortanító 1000 kor. igény­nyel felvétetett. Jegyzőválasztás Búcson. A bú­csi jegyzővalasziás kedden folyt le a búcsi községházán a legnagyobb rendben. Az állásra egyhangúlag Azsaltovics Gyula szőgyéni segéd- jegyző választatott meg. A vasárnapi tisztelgések. Va­sárnap, f. hó 10-án ismét több tes­tület tisztelgett dr. Csernoch János hercegprímásnál. Legelsőben a hely­beli tanítóképző tanári karat fogadta a hercegprímás. A tisztelgő tanári kart Guzsvenitz Vilmos c. kanonok tanitóképző-intézeti igazgató vezette s ugyanő tolmácsolta a testület hó­dolatát is. Ezután a „Szent Erzsé­bet jótékony egvesület“ hölgytagjai jelentek meg a főpásztor előtt Bogi- sich Mihály c. püspök, p.-prael. ka­nonok elnök és Mátéffy Viktor vá­rosi plébános vezetésével. A herceg­prímás a legnagyobb jóindulatáról biztosította a fenkölt célú egyesüle­tet. Majd dr. Fehér Gyula p.-prael. kanonok, mint az esztergom városi elemi iskolák igazgatójának vezetésé- sével a városi tanítótestületet fogadta a hercegprímás. Kijelentése szerint a városi iskolák jellegének ügyét me­leg figyelemmel fogja kisérni és azon lesz, hogy az a város közön­ségének óhaja szerint a legmegfe­lelőbben oldassék meg. Végül a fő­székesegyház énekkara jelent meg a tisztelgésen Bogisich Mihály c. püs­pök és lfj. Buchner Antal karnagy vezetésével. Az énekkar tagjaival a hercegprímás igen kedélyesen el- társalgott és felemlítette, hogy úgv Temesvárod, mint Kalocsán alkalma nyílt összehasonlítania az ottani ének­karokat az esztergomival és az itteni énekkar működésével teljesen meg­van elégedve, bár megerősödését for­rón óhajtja. A nevezett testületeken kívül még több magános tisztelgőt is fogadott a hercegprimás­Ülés a megyén. Esztergom vár­megye közig, bizottságának erdészeti albizottsága f. hó 19-én d. e. 9 óra­kor, a másod főjegyző hivatalos he­lyiségében Mattyasóvszky Lajos lo­vag, bizottsági elnök elnökletével ülést tartott. Tárgya a budapesti kir. erdőfelü-iyelő jelentése volt a vár­megye teiületén fekvő erdők 1912. évi állapotáról. Népakadémia. Az Esztergom Szenttamás és Vízivárosi Kath. Pol gári Kör mai népakadémiájának mű­sora a következő: 1. Költemény, szavalja: Benes Gizuska. 2. Mono­lóg, előadja : Bencze Endre. 3. Is­meretterjesztő előadás Schvveicről, vetített képek kíséretében tartja: Bárdos József tanító. Az érdekesnek ígérkező előadásra felhívjuk az ér­deklődők figyelmét. Kezdete este 6 órakor. Vendégeket szívesen lát a kör. Belépő dij nincs. Államsegélyek utalványozása. Rotyik Julianna kurali r. k. tanító­nőnek 900 korona fizetéskiegészítés és Erőssné Metzker Berta magyar- szőgyéni r. k. tanítónőnek 200 ko­rona II. korpótlék államsegély utal- ványoztatott. Köszönetnyiivánítás. Egy ma­gát megnevezni nem akaró eszter­gomi nyugdíjazott hivatalnok 10 ko­ronát, Zibrinyi Lajos szabómester pedig egy szépen kibélelt, üvegfedél­lel ellátott értékes tokot ajándékozott a szentgyörgymezei kath. körnek. Fo­gadják a ke ;yes jótevők ezúton is a kör minden tagjának hálás köszö­netét. A Vörös Kereszt Egylet tisz­telgése. A „.Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egyesületének esztergomi fiókja szerdán d. e. 11 órakor tisztelgett a hercgprimásnal Meszleny Pál főispán vezetese mellett. A gyorsíró egyesület ma este fél 7 órakor tartja február havi gyű­lését a főreáliskola rajztermében. A főreáliskola államosítása. A vajúdó esztergomi főreáliskola álla­mosítása ügyében e héten leirat ér­kezett a városhoz a vall.- és közok­tatásügyi minisztertől. E leiratban a miniszter mindenekelőtt dönt az épí­tendő főrealiskola telkének kérdésé­ben és a város által felajánlott tel­kek közül legmegfelelőbbnek a Né­met utcai Rudolf- Ivanovits féle tel­ket véleményezi, illetve jelöli ki. Mielőtt azonban az építkezés itt kez­detét venné, a leirat értelmében maga a város köteles az iskola előtti utcarészt 21 méterre kiszélesíteni, továbbá a telket egyenes vonalban kiszabandó 124'5 méter hosszú hom­lokzattal, 4119 négyszögöl területtel az építési célra rendelkezésre bocsá­tani. A kikötések közül felemlítendő, hogy a telek csatornázásának to­vábbvezetése, a létesítendő vízveze­ték és utcaburkolás költségei is a vá­rost terhelik. A közelben lévő bor­délyház pedig az építés befejezte előtt kitelepítendő lesz, melyet a vá­rosnak határozatilag kell biztosítania. Az üggyel a miniszteri irat értelmé­ben a városnak a legközelebbi köz­gyűlésén kell foglalkoznia és a ha­tározatról a minisztert a törvényha­tóság utján mielőbb értesítenie. A jegyzők gyűlése. Az Esz- tergomvármegyei községi és körjegy­zők egyesülete szombaton, f. hó 22- én d. e. 10 órakor tartja a „Magyar Király“nagytermében évi rendes köz- gyűlését­Ablakbeverés nagyban. Szer­dán, hajnali fél egy óra tájban He­gedűs Ferencné, szül. Torma Mária Árpád-u. 11. sz. házán egy ismeret- főldmiveslegény kilenc ablaktiókot bevert. Mire a házbeliek az utcára szaladtak, a legényt mar nem lehe­lhetett elfogni A tett színhelyén egy dorongot találtak, mely talán nyom­ra tudja vezetni a hatóságot. A ház­beliek bosszú művének tart­ják a nagybani aklakbeverést. Az ipartestület közgyűlése. Az Esztergom sz. kir. városi Ipar- testü et 1913. évi március hó 2-án, d. u. 3 órakor, a város székházának tanácstermében tartandó évi közgyű­lésének tárgysorozata a következő : 1 Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. 2. Titkári jelentés az elöl­járóság 1912. évi működéséről. 3. Számvizsgáló bizottság jelentése s az 1912. évi zárszámadás bemuta­tása. 4. Az 1913. évi költségvetés megállapítása 5. Jelentés az „Iparos Otthon“ működéséről. 6. Elnök, 4 számvevő és az elöljáróságba 2 tag választása. 7. Egyéb indítványok. Ha esetleg március 2-án a tagok összességének legalább fele meg nem jelennék, úgy a közgyűlést az alap­szabályok 11. §-a alapján minden ujabbi meghivás s a tagok számára való tekintet nélkül 1913. évi már­cius 9-én d. u. 3 órakor lesz meg­tartva a városház tanácstermében teljesen azonos tárgysorozattal. A „Kolos“ híd leszállítása. Múlt számunk közgyűlési beszámo­lójában említettük, hogy a képviselő- testület a „Kolos“ hid leszállításá­nak megfolyamodását egyhangúlag elhatározta s ma már megírhatjuk, hogy a hid leszállításának kényes, nehéz munkája kezdetét is vette. Az árvédelmi kirendeltség ugyanis már régebben — tudomást véve a hercegprímásnak és a közönségnek egyhangú óhajáról, — felterjesztést tett a miniszterhez a hid haladékta­lan visszahelyezése érdekében, főleg avval indokolta a felterjesztést, hogy a hid eddigi állapota miatt a part rendezése azon a környéken teljesen meddővé vált. A leszállításra vonat­kozó miniszteri engedély megérkezése után mindjárt hétfőn hozzá is fogtak a hid leszállításához.

Next

/
Thumbnails
Contents