Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 13. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. február 13. ilőadja Mihók Vilma. 8. Dalok., énekli Strubel Istvánné. 9. Cimba­lomjáték., tartja : Hegedűs János. Kezdete 6 órakor. Vendégek szívesen láttatnak. Belépő dij nincs. A helybeli izraelita hitközség tisztelgése a hercegprímás előtt. F. hó lü-éna többi küldöttség és tisz­telgők között az esztergomi izr. hit­község Spiegel Ármin rabbi és dr. Áldori Mór hitközségi elnök vezeté­sével a hercegprímás előtt megjelen­tek, mely alkalommal őt dr. Áldori Mór következő beszéddel üdvözölte : Főméltóságú és Főtisztelendő Hercegprímás Érsek Ur! Kegyelmes Urunk! Ősi szokás hazánkban, hogy ural­kodó katholikus Egyház főpapjá­nak beiktatatása alkalmából a tisz­telgők és hódolók között megjele- lenik az izr. hitközség küldöttsége is. Mig azelőtt a jogoktól megfosztott zsidó pártfogásért esedezett, úgy most, a jogegyenlőség korszakában felséges apostoli királyunk és a magyar nemzet dicsőségére, önér­zettől és hazafiságtól eltelve jele­nünk meg főméltóságod előtt, hogy az Égbe küldött imáink között a legmélyebb tisztelet és hódolat zász­laját meghajtsuk az uralkodó vallas első zászlósa előtt. Boldognak érzem magam, hogy a vallások szellemi átalakulása ide­jében nekem jutott a kitűnő sze­rencse, Főméltóságod előtt az esz­tergomi hitközség érzelmeit tolmá­csolhatni ; aminek legjobban meg­felelek, ha kijelentem, hogy főmél­tóságodnak felséges apostoli kirá­lyunk által történt kinevezése nem­csak e város és ország katholikus híveit, de az esztergomi, merem állítani az ország összes zsidóságát nagy örömmel töltötte el, mert épen a zsidók közt elismert tény, hogy Főméltóságod az embereket nem vallásuk, hanem vallásosságuk sze­rint értékeli és hogy azok felelnek meg legjobban a vallás föltételeinek, kik magukról megszokva elmond­hatják: amit tettem jól tettem, mert Istenért és hazáért cselekedtem. Csak a jól végzett munka tárja fel előt­tünk legjobban a vallásos élet és tiszta erkölcs útjait. Spiegel Ármin rabbi benedicatios imája után a hercegprímás, ki a küldöttséget kiváló kegyességgel fogadta, válaszában kijelentette, hogy a küldötség hódolatát szíve­sen veszi, mert a destructios idők­ben nagy szükség van a vallások kölcsönös támogatására. A vallás a királyi trónus és haza legbizto­sabb támasza. Vallás és a vallásos élet ápolása nélkül mindkettő veszé­lyeztetve van. Bízik benne, hogy e harcban a hitközség támogatni fogja őt a haza és városunk felvi­rágoztatása érdekében. A „Kolos“-hid leszállítása. A vízivárosi utforgalom nagy hátrányá­ra felemelt „Kolos“ hid végre tehát mégis megmozdul. A holnapi városi köz­gyűlésen ugyanis a polgármester oly értelmű előterjesztést tesz a képvi­selőtestületnek, mely szerint kéres­sék fel a keresk. miniszter a hídnak előbbi állapotba való visszahelyezte- tésére. A felhozott indokok olyannyira meggyőzőek, hogy hitünk szerint sem a város közönsége, — melynek a felemeléshez való beleegyezését is csak erőltetett módon lehetett meg­szerezni, — sem pedig a miniszter el nem fog zárkózni a hid vissza­helyezésének eszközlésétől. Műkedvelő előadás Köbölkú- ton. Igen kedves és látogatottság te­kintetében páratlan táncmulatság zaj­lott le folyó hó 1-én Köbölkúton, a Tóth-féle nagy vendéglőben. A mulat­ságot a „Gyimesi vadvirág“ népszín­mű vezette be, mely a közönség szűnni nem akaró tapsvihara közepette tel­jes sikert aratott. Különösen kiemel­kedett kedves játékával és dalaival Zsemberi Ilonka, Magdolna szerepé­ben, Babindely Gyula és Vas Imre partnereivel együtt, Hortai Mária, Béres Zsiga, Valent Mihály és Béres Kálmán ügyes mókáikkal állandóan kacagtatták a közönséget. A rendezés és siker Balázsy Ferenc tanító ér­deme. Az előadást reggelig tartó, vi­dám hangulatú tánc követte, mely három nagy teremben folyt egy­szerre. A mulatság tiszta jövedelme a köbölkúti tűzoltóság felszerelési alapja javára fordittatott. Felül- fizetések, melyekért ezúton fe­jezi ki hálás köszönetét a rendező­ség, a következő uraktól eszközöl­tettek: Nagys. Kobek Kornél orszgy, képviselő 20 K Nagys. Székesváry Imre sztsz. tanácsos 4 K Stampay János 3 K Szauder István 2 K György József 1 K Vilhelm János 1 K Klopfner Mihály 1 K Hortai Ágoston 1 K Tari József 1 K Neu­mann Béla 1 K Kucsera Károly 1 Szauder Adolf 2 K Nobel János 1 K Varga N. 2 K Valent Lajos 1 K Kurcz Lajos 1 K Könözsi Mihály 50 fill. N. N. Kisujfalu 6 K A községi alkalmazottak biz­tosítása. A kerületi munkásbiztositó pénztár értesítette a párkány-járási főszolgabiróságot, hogy a járásban a községi alkalmazottak egyáltalán nin­csenek bejelentve a munkásbiztositó pénztárnál, holott az 1907. évi XIX. t. c. értelmében az elöljáróságoknak minden községi alkalmazottat be kell jelenteniük. Palkovits László főszol­gabíró tehát valamennyi községi elöl­járóságot rendeletileg hivott fel a be­jelentéseknek haladéktalanul való megtételére. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 14-én délelőtt 10 órakor, eset­leg aznap délután 4 órakor folyta­tandó rendes közgyűlést tart, mely­nek nevezetesebb pontjait "a követ­kezőkben jelezzük. Vaszary Kolos volt hercegprímás és esztergomi ér­sek búcsúzó levele. — Dr. Prohász- ka Ottokár székesfehérvári megyés püspök köszönő levele a 30 éves irói jubileuma alkalmából hozzá in­tézett üdvözlésre vonatkozólag. — A m. kir. belügyminiszternek leirata melyben, tudatja, hogy a külhatárban való lakás korlátozása érdekében al­kotott szabályrendeletet jóváhagyha- tónak találta. — Am. kir. belügy­miniszternek leirata Unger Hugó volt rendőrkapitány fegyelmi ügyében, a jogügyi bizottságnak idevonatkozó véleménye és a tanács javaslata. — A m. kir. belügyminiszternek le­irata az árvédelmi munkálatok költ­ségeihez való hozzájárulás címén az esztergomi takarékpénztártól felvett 200.000 korona függőkölcsönnek tör- lesztéses kölcsönné való átalakítása ügyében adott határidő meghossza- bitására vonatkozólag. — A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek leira­ta a kövezetvámszedési jog meg- hosszabitása érdekében hozzá inté­zett felitra vonatkozólag. — Tanácsi javaslat az iránt, hogy Esztergom szab. kir. város közönsége határoz­za el, hogy egy uj kir. törvényszék­nek itt való felállításáért fo yamodik. — A szab. kir. város polgármeste­rének jelentése arról, hogy a vízivá­rosi kis Dunaiadnak felemelt állapot­ban való megtartását magasabb 'te­kintet kívánatosnak nem tartja s az idevonatkozó tanácsi javaslat. — Jog­ügyi bizottsági vélemény, pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat a két rendőrbiztosnak, a tűzoltó szertár­noknak, a fogyasztási ellenőrnek és a temetőkertésznek arra irányuló kérelme ügyében, hogy nyugdíjjogo­sultságuk állásaiknak a segéd és -ke­zelő személyzet tagjai közé való so­rozása által biztositassék.—Tanácsi jelentés a vízivárosi sz. János utcán átvezető csatorna átépítése ügyében. Végül egyéb kérelmek és illetőségi ügyek. Elfogott tolvaj cipészsegéd. Lőrinc Antal helybeli cipészmester a múlt év végén feljelentést tett a rendőrségen, mivel a Mezei Márton segédjére bízott csomagból a hűtlen segéd egy öltözet ruhát és egy ezüst órát kilopván megszökött. A rend­őrség nyomozást indított ellene, mely sikerrel járt. Kedden éppen akkor csípték nyakon, midőn a „Kolos“ kórházból, hol mint beteget ápolták, gyógyultan el keleti távoznia. Letar­tóztatták. Őskori barlanglakások Eszter- gommegyében. „Esztergom varme­gye területén barlanglakok nyomaira nem akadtunk, mert oly barlango­kat nem találtunk, melyek jeleket mutatnának fel arról, hogy egykor benne ősemberek laktak.“ Ezt olvas­suk Esztergommegye monográfiájá­ban. Csév fölött a Pillishegy nyugati oldalán lévő Chlapecz és Névtelen barlangokban múlt évben végzett ásatások az állítás ellenkezőjét bizo­nyítják. Az esztergomi turisták múlt év május 5-én a mexikói erdészlak­nál éppen pihenőt tartottak, amidőn a Földtani Társulat által kiküldött barlangkutató bizottság: Dr. Kadic Ottokár geológus, Bella Lajos archa- eologus és Békey Imre Tirtsch Re­zső íoerdőménök társaságában Pilis- maróthról megérkeztek. Másnap hoz­záfogtak a barlangok megvizsgálá­sához, meglepő eredménnyel. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett költségen három héten át végzett ásatás nagyszámú neolith- kori (nukleus, obsidián pengék, át­fúrt állatfog, csontárak, kőgyöngy, stb.) bronz- és hallstatt-kori régisége­ket, főkép cseréptöredékeket hozott felszínre, jeléül annak, hogy e bar­langokat már évezredek előtt is lak­tak emberek. De találtak maradvá­nyokat a középkorból is, a többi között bronzlemez-nyiradékokat és lapocskákat, hasonló nagyságúakat az akkoriban készített pénzekhez sőt állítólag két darab hamispénzt is II. Lajos (1515—1526) és 1. Ferdinánd (1540—1564) idejéből A barlangban tehát hamispénzverők tanyáztak vol­na. A Chlapecz barlanghoz hasanló nagyobb barlang a megye területén még több is van, melyek felkutatása szintén fontos adatokat nyújtana Esztergom vármegye történelemelőtti őskorához. Hevenyfertőző kórok. A vár­megye alispánja a következő kimu­tatásban számol be az Esztergom vármegye területén f. év január hó II. felében előfordult hevenyiertőző megbetegedésekről : Vörheny Eszter­gom város, Dorog, Lábatlan, Sári­sáp. Hökhurut: Tokod. Hasihagy- máz: Esztergom város, Bajna, Ké­méiül Kanyaró : Nagyölved, Muzsla, Köbölkút, Bátorkeszi. Roncsoló torok­lob : Esztergom város, Dorog, Nagy­sáp, Kőhidgyarmat, Kicsind, Érsek- kéty, Kúrál, Karva. Bárányhimlő: Esztergom város. Orvvadász história. Hol nin­csenek orvvadászok? — ahol nincs vad. Az ősember vadász szenvedé­lye a vad látára kitör a parasztem­berben is, akinek ritkán kerül módja a törvényes vadászatra s készen van az orvvadász. Az ilyen paraszt- orvadászok veszedelmesek aztán s nem egy erdőőr esett áldozatukul. Csernák János farnadi erdőőr is or- vadászokat szimatolt, de majdnem megjárta. Múlt év decemberében tör­tént, hogy rábukkant az orvvadá­szokra, akik elől azonban menekülni igyekezett mert többen voltak: az orvadászok utánna lőttek s űzőbe vették az őrt, aki menekülése köz­ben visszafordulva a már közelébe ért üldözőire lőtt; lövése talalt s az el­vette kedvüket a további üldözéstől. Tolvaj beteg. A „Kolos“ kór­ház szomorú csendjét érdekes tol- vajlás hire zavarta meg hétfőn dél­előtt. Koren Jusztin ápolónő pár pillanatra eltávozott azon helyiség­ből, melyben szolgálatot teljesített és ez az idő elég volt Slíz Istvánnénak, hogy az ápolónőnek a szobában le­vő szekrényéből, melyben a kulcs bennemaradt, az ott lévő 13 kprona és néhány fillért emelje. A tolvaj asszonynak már többször volt dolga a rendőrséggel s ez alkalommal a kórház női osztályán volt gyógyke­zelés alatt. Az ápolónő visszatérve azonnal észrevette, hogy szekrényé­ben idegen kezek turkáltak és azon­nal jelentést tett erről a kórház gond­nokságának, mely azután nyomban a rendőrséget értesítette. A rendőr­ségtől Csányi József rfogalmazó Modróczky János rendőrőrmester és Schveitzer Lajos tizedes azonnal megjelentek a helyszínén és megej­tették a nyomozást, mely sikerrel járt. A rovott múltú asszonynak vál- lain át a derekerara kötött kendőjé­ben teljes egészében megtalálták a lopott összeget.. Amint tolvajlása nyilvánvalóvá lett, szökni próbált az asszony, de természetesen ez nem sikerült neki, mire letartóztatták. Bezárt iskola. Nagysáp község­ben a torokpenész oly hirtelen lépett fel, hogy rövid egy hét alatt 15 meg­betegedés és két haláleset történt a gyermekekek körében. Az alispán tehát az ottani ovodát és népiskolá­kat bizonytalan időre bezáratta. Utlevélügy. Az elmúlt hóról szóló alispáni jelentés szerint január havában kiadatott 4 drb. útlevél, eb­ből Európápa 3, Amerikába 1 drb. Levél a szerkesztőhöz. „Ismét hordják a Húth partot.“ B. lapjuk­nak jan. 30-án megjelent számában a fenti c. a. jelzett közleményre le­gyen szabad azon illetékes helyen szerzett értesülést közzétenni, mely­nek értelmében, ha sajnálattal is, de valóban a Húth-part fogy, mint a hold, azzal a különbséggel, hogy megnőni nem fog soha. Ha ezen fogyatkozó csapásnak meg is kellett történni, hogy a nevezett part nem­csak nagyságából, hanem érdekes­ségéből is veszítsen, mégis vigasztal talán azon körülmény és remény, hogy illetékes információ alapján a part némileg helyre lesz állítva, oly formán, hogy az alsó része termés­kővel lesz vállszerüen megerősítve, hogy a vízmosásnak és hullámnak ellentálljón. Az oldal, amennyire le­hetséges, fűmaggal bevetve. Másik fontos körülmény, hogy az eddig természetes lejáró a műszaki taná­csos ur jóindulatából kőlépcsővel lesz pótolva. Miután ezen part a vízmosástól és elpusztulástól csakis kirakott terméskővel menthető meg, azért lett kilátásba helyezve, hogy a part alsó részéhez szükséges követ és munkát a kirendeltség műszaki vezetője engedélyezi s nem kíván mást a várostól, minthogy a szabályo­zásnál megmaradt követ a hely­színre szállítsa. A város részéről ennyit talán csak megérdemel a Húth part és a Nagyduna-sor háztulajdo­nosainak érdeke. Egyébként annak idején a Nagyduna-sor érdekeltsé­gének képviselete megkeresi a város

Next

/
Thumbnails
Contents