Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 97. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. december 11 Külön kedvezményül mindazon előfizetőnk, akik legalább félévre fizetnek elő a „Háztartás“ ra, min­den ráfizetés nélkül, ingyen és bérmentve megkapják a „Háztar­tás Könyvtára“ most megjelent pompás húsz kötetét. A „Háztartás“ mindent felölel, ami az asszonyt érdekli. Divat, Ké­zimunka, Hasznos tudnivalók, Gyer­mekszoba, Kertészet, Egészség, Szép­ség, Falusi Major stb. rovatai meg­figyelésre méltó ezernyi tanácsokkal szolgálnak, Konyha rovata pedig rend­kívül sok kipróbált ételreceptet tar­talmaz. A Kürthy Emilné szerkesz­tésében kiváló gonddal szerkesztett dústartalmú illusztrált folyóirat ha­vonta háromszor jelenik meg. Ingye­nes mutatványszámot kívánatra kész­séggel küld az „Esztergom és Vi­déke“ kiadóhivatala ahova az előfizetések is küldendők. Primási mise a főszékesegy­házban. Hétfőn, azaz Szeplőtelen Fogantatás ünnepén a főszékesegy­házban ünnepi mise volt, melyet Dr. Csernoch János hercegprímás vég­zett fényes segédlettel. A misén igen nagyszámú ájtatos közönség vett reszt. Ez alkalommal vették először használatba azt a remek mozaik már­ványlappal és díszes, aranyozott lá­bakkal ellátott asztalt, melyet Molnár János prael. kanonok adományozott a főszékesegyháznak a primási mi­sék céljaira. Mise után a hercegprí­más a szószékre ment és az ünnep jelentőségéről tartott szentbeszédet a szószék köré gyűlt hivőseregnek. Halálozások. Zlattnyánszky Ernő Párkány-kerületi esperes, barti plé­bános, Esztergom vm. törvh. bizott­ságának agilis tagja f. hó 9-én vá­ratlanul elhunyt. Halála nagy gyászba borította a kerület papságát, mely külön gyászjelentést is adott ki a haláleset alkalmából. Az elhunyt 1849. január 13-án született és 1871- ben szentelték pappá. Holttestét nagy részvét mellett tegnap d. u. szentel­ték be Barton, honnét Kistapolcsány- ba szállították, a családi sírboltba. Halálának hírére a vármegyeházán tegnap d. u. gyászlobogót tűztek ki. — Várallyai Sándorné sz. rádóczi Boda Anna, Várallyai Sándor ny. reáltanár felesége, f. hó 6-án d. u. 66 éves korában Budapesten meg­halt. Temetése f. hó 8-án volt az I. kér. farkasréti temető halottaskápol­nájából. Halálát 'férjén kívül fia Várallyai Boda Sándor és neje Dau- bek Gabriella, valamint unokái : András, Imre, Sári és kiterjedt ro­konsága gyászolják. A női Mária-kongregáció ün­nepélye december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén folyt le nagy­számú érdeklődő közönség jelenlété­ben a vízivárosi érseki felsőbb nő­nevelő intézet uj és hatalmas nagy előadótermében. A változatos műsor első száma: C. M. v. Weber: Peter Schmoll Quarture négykezes zongo­radarab volt, melyet Miller Irma, a nemzeti zeneiskola növendéke és Mayer Aranka adtak elő nagy preci­zitással. Majd Mack Paula szavalta el Sík Sándor : Tenger csillaga című költeményét igazi bensőséggel és hév­vel. Az ünnepély fénypontja azonban Harsányi —Demény : Diadalmas ha­lál c. kis operája volt, melynek meg­ható két felvonása közben G. Braga: La serenala c. darabját adták elő Éleszt Margit zongorán, Mattyasóvszky Marianna harmóniumon és Bleszl Erzsébet hegedűn. Mindhárman szé­pen ki tudták fejezni hangszerük sze­repét a darab művészi előadásában és kiváló, lélekkel teli játékukat őszinte tapsok honorálták. A nagy fáradsággal és szép eredménnyel be­tanított opera előadása mindenkit könnyekig meghatott. Az ember latta a régi keresztények katakombáit s ott társaikért imádkozó keresztények seregét. Elbájoló hatással játszották szerepüket: Brilli Lujza, Ciparek Etel, Fritz Mária, Gáspár Ilona, Herr Margit, Homor Margit, Horváth Sári, Jedlicska Margit, Kreiniker Teréz, Nagy Margit, Se halkház Berta, Stark­bauer Anna es Julia, Sturm Maria, Sziklai Józsa, Toldy Gizella, Vezér Mária, Weisz Anna es Zsiga Anna. A főszereplőktől azonban külön is meg kell emlékeznünk. Lívia (Szabó Margit) aki atyja megmentése végett a pogány császár elé térdel, de ez nem ad neki kegyelmet, sőt keresz­tény volta miatt őt is halállal sújtja. De e diadalmas halál örömet kelt a keresztények seregében és Lívia ko­porsóját nem gyászénekekkel, hanem hozsanna éneklésével kísérik a kata­kombákba. Szabó Margiton látszott, lélekből teszi, amit cselekszik és hogy nemcsak a színpadon, de a valódi életben is kész lenne eleiét feláldozni Krisztusért. Van-e ennél nagyobb dicseret egy előadóra nézve, ha min­denki látja, hogy szívből, lélekből játsza szerepét?! Megérdemelte azt az apotheozist a vértanuság pálmá­jával kezében, melyet a befejező je­lenetben mutattak be, A tapsok egész özöne fogadta. De ugyancsak nagy elismeréssel kell lennünk Osváth Julia (Vesta), Nisky Anna (Crescencia), Ambrus Hona (Sylvia) és Rotsching Ilona (Júlia) előadók iránt is, akik szép énekükkel — mert az egész operát véges-végig ők, illetőleg a kar énekelte — és kedves játékukkal az egész hallgatóság méltó tapsait érde­melték ki. Az ünnepély a „Fehér sereg indulója“-nak, azaz a kongre­gáció himnuszának eléneklésével ért véget. Az egészet végig hallgatta dr. Csernoch János hercegprímás is, aki a végén őszinte szavakban fejezte ki elismerését az ünnepélyt illetőleg. A női Mária-kongregáció igazán nagy lelkesedéssel és sok fáradsággal ké­szült ez ünnepélyre és produkált oly fényes ünnepélyt, milyent Eszter­gomban rég nem láttunk. Sok ily szép sikert kívánunk a női Mária-kongre- gációnak. Választmányi ülés. Az „Esz- tergomvidéki Régészeti és Történel­mi Társulat“ holnap, f. hó 12-én d. u. 5 órakor választmányi ülést tart, melynek főtárgya a társulat uj tör­ténelmi múzeumának elrendezéséről szóló jelentéstétel és a múzeum meg­nyitásának megbeszélése lesz. Visszahelyezés. A héten érke­zett le a város polgármesteréhez a győri kir. tábla azon Ítélete, mely a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt állásától felfüggesztett Vérén János esztergomi rendőrbiztost, re­habilitálja. Verent ugyanis, mint már megírtuk, a komáromi kir. törvény­szék 3 hónapi fogházra és állásának elvesztésére ítélte. Az ítéletet Vérén megfellebbezte, mire a győri kir. tábla a fogházbüntetést 8 nap: a szállította le, a hivatalvesztést pedig mellőzte, mivel a vádlott hivatali feljebbvalóinak nyilatkozata szerint értelmes, megbízható és tisztességes rendőri közeg, ki hivatalában a köz­ügynek csak hasznára lehet. Vimmer Imre polgármester a leirat vétele után a Vérén János ellen indított fe­gyelmi vizsgálatot beszüntette és őt állásába visszahelyezte, mely tény­nyel az ügy aktái, remélhetőleg, egyszersmindenkorra lezárultak. Megyebizottsági tagválasztás. Lapunk múlt számában hírt adtunk róla, hogy a megyebizottsági tagvá­lasztás f. hó 15.-éré van kitűzve. Nemcsak kint a perifériákon, ha­nem a városban is megindultak már kombinációk és korteskedések. A régiek melle uj jelöltek kerültek. Az egyes városi kerületekben legújabban egyre jobban tért hódit az a véle­mény, hogy ne máshonnét, hanem saját körükből állítsanak jelölteket, így a II. kerületben, melyet eddig Draxler Alajos es dr. Zwillinger Ferenc képviseltek a vármegyén, a polgárságnak egy tekintélyes része dr. Molnár Szulpic főgimn. igazga­tónak, mint a kerület egyik érdemes polgárának jeleléseben állapodott meg dr. Zwillinger helyébe, ki nem a kerület lakója. Természetesen Zvvillingernek is van pártja, s ma még Lnem tudni ki fog a választás­ból győztesen kikerülni. Izgalmas vadászkaland. Köny- nyen végzetessé válható vadászkatasz trófában volt része most vasárnap a Fekete-hegyi erdőségben a Sz. Hu­bertus vadásztársaság egyik tagjának. Nevezett vadásztársaság megyénkben nagyobb erdős területet bérel; terüle­ten az utóbbi időben a vaddisznók nagyon elszaporodtak s valósággal olyan túrásokat visznek véghez a földeken, mintha földmunkások len­nének. Hatalmas kondákban csatan­golnak az erdőben és már két Ízben egy-egy ilyen konda az őrjáraton lévő vadőrt is megkergette, aki szo­rult helyzetében csak úgy tudott a veszedelemtől megszabadulni, hogy egy közelben levő fára kapaszkodott. Hétfőn Boer Győző és Remetei Kő- váry János a Feketehegy mély, kat- lanos utjain a társaság vérebjével nyomoztak egy megsebzett szarvas­tehén után. A véreb a nyomon dol­gozva olyan izgatott lett, hogy a vadőr abban a hiszemben, hogy már a keresett vad közelében van, az ebet szabadjára bocsátotta. A vadá­szok úgy akartak elhelyezkedni, hogy a megsebzett és felvert vadat két- oldalról is lövésre kaphassák, mert nem tudták, hogy a vadőr a vérebet szabadjára bocsájtotta. Egyszerre csak egy velőtrázó kutyavonitás hal­latszott a katlanból, a vérebet egy falka disznó vette körül és a kan agyaraval valósággal kettéhasitotta az ebet. A vadőr lövésére szétszaladt a konda és a katlan felett álló va­dászok felé jobbról is, balról is, vagy öt-hat disznó csörtetett fölfelé. Az egyik disznó, egy hatalmas koca, zsinór-egyenest Boérra rontott, aki egy jól irányzott lövéssel leteritette. Az elesett disznón keresztül fergeteg- szerüen törtetett át egy nagy kan, tajtékzó, habos szájjal, egyenesen Boérnak, aki archoz emelt fegyverrel várta a támadást, megnyomta a fegyver ravaszát, de fegyvere cser­ben hagyta, vadászosan mondva „csütörtököt“ mondott . . . Egy kí­nos pillanat következett, amit leírni nem lehet, csak elgondolni . . . Eb­ben a pillanatban dördült el Kőváry fegyvere, melynek golyója a kan hátgerincét törte össze és mégis az utolsó pillanatban felreugró Bőért a disznó estében fel tudta dönteni. A főreáliskola államosítása. Kedden este érkezett a városhoz az a miniszteri leirat, melyben a főreál­iskolának állami kezelésbe vételét 1914. év szeptember hó 1-re tűzi ki a vall. es közoktatási miniszter. Közigazgatási bizottsági ülés. Esztergom varmegye közigazgatási bizottsága tegnap d. e. 10 órakor tartotta rendes havi ülését a város­ház nagytermében. Az ülésen a szo­kásos havi ügyeket intézték el, Dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő pe­dig ismertette a komáromi kir. tör­vényszék területén működő patronage egyesületet, melynek működése Esz­tergom vármegye területére is kiter­jed. A közigazgatási bizottság a kir. tanfelügyelőt bízta meg, hogy a vármegye tanítóságának bevonásával patronage tevékenységet indítsa meg s a tett intézkedésekről annak ide­jén tegyen a bizottságnak részletes jelentést. Az ülés fél 12 órakor ért véget. Népakadémia. Az Esztergom- Szenttamás és Vízivárosi polgári kör ma este 6 órakor népakadémiai es-. télyt tart a következő műsorral: 1. Ének. Előadják : Tuschinger József, Nemeth Lajos es Turgonyi József. 2. Monológ. Előadja : Németh Lajos. 3. Ismeretterjesztő előadás, tartja: Homor Imre. 4. Dialóg. Előadják: Mihók Vilma és Tuschinger József. 5. A papírból készült spárgát bemu­tatja és magyarázza : Tóth Lajos. 6. Monológ. Előadja : Preczlik Lajos. A katonazenekarok reformja. A hadvezetőség terve szerint meg­szüntetik az eddigi ezredzenekart és a nagyobb helyőrségekben helyőr­ségi zenet szerveznek, egyúttal pe­dig a jelenlegi polifon zenekar he­lyett úgynevezett „Marsch-musik“-ot szerveznek, mely elhagyja a sok hangszert és csak a réztrombitákat tartja meg. Az ezredzenekarok meg­szüntetésének egyik főoka az, hogy mig a nagyvárosi helyőrségekben a katonazenekarok jövedelmet is hoz­tak, addig az ezred túlnyomó részé­nél, a kisebb varosokban, a zenekar fentartása a tisztikarnak nagy anya­gi áldozatába kerül. A többtermelő részvénytársa­ság iránt az egész városban nagy az érdeklődés. Haladni vágyó kis és középgazdák két kézzel kapnak utánna, hogy a földjük többet te­remjen, s különösen a műtrágya széles körű elterjedése remélhető, miután a többtermelő részvénytársa­ság a műtrágya árát csak akkor követeli, hogy ha tényleg többter­més mutatkozik. A többtermelő rész­vénytársaság az eddigi megállapodá­sok szerint most alakul meg, és a kik érdeklődnek iránta, írjanak dr. Molnár István gazdasági tanácsos Budapest, IV. Kossuth Lajos u. 1. vagy Náray Géza nyug. főheraegi uradalmi intéző Budapest, IX. Köz­raktár utca 10. Elgázolta a vonat. Lapunk múlt számát már lezártuk, midőn értesí­tettek azon rémes szerencsétlenség­ről, mely szombaton reggel történt Köbölkuton. Az ottani vasúti átjáró­nál ugyanis Nevezán Mária és Té- gen Julianna nevű kis leányok ját­szadoztak, kik nem vették észre, midőn a 8 órai keleti express köze­ledett feléjük. A vonat mindkét le­ánykát elgázolta úgy, hogy azok szörnyethaltak. A csendőrség szi­gorú nyomozást indított annak meg­állapítására, hogy a leánykák hogyan kerültek azon időben az átjáró ve­szedelmes helyére és így terhel-e valakit felelősség a halálos szeren­csétlenségért. Bélyegmentesség a ’^véderő- ügyekben. A honvédelmi miniszter arról értesítette a vármegyét, hogy az uj véderőtörvények értelmében a benyújtandó összes beadványok, jegy­zőkönyvek és segédiratok bélyegmen­tességet élveznek a kedvezmények elnyerése, a tartózkodási hetyen való sorozás megengedése, a fegyvergya­korlatok elhalasztása stb. tárgyában kelt beadványok, valamint a hatósá- ságok által katonai ügyben hozott határozat elleni fölebbezések is. Egyet­len egy esetben van bélyegkötelezett­ség, ha tudniillik az, aki törvénytelen

Next

/
Thumbnails
Contents