Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 88. szám
1913. november 6. ESZTERGOM és VIDÉKÉ3 amely „a munkakedvnek, a türelemnek, a békének és az örök életben horgonyzó reménységnek kime- rithetlen forrása." Beismeri, hogy vannak helyek és esetek, mikor és hol az egyház az iskolafentartás nehézségeivel nem tudván megküzdeni az állami iskola felállításának kénytelen alkalmat adni, de óvást emel sok kath. tanító által is hangoztatott azon érv ellen, hogy a nemzeti szempont követelhetné az iskola elfojtását mert úgymond : „az egyház a nemzet aspirációit mindenkor magáévá tette és azokkal szívből egyetértett.“ íme a főpap, aki közvetlenül is gyakorlati élet tapasztalatainak forgatagából veszi elő képeit és tárja ki előttünk szókimondón igazságait és bölcselő következtetéseit, hogy lelkész, tanító és hivő egyaránt kivegye a maga tanulságos erkölcsi részét arra nézve : mihez kell magukat a jövőben tartaniok, hogy az egyház által vallott világnézet, az erkölcstan, a keresztény közművelődés az ő munkásságuk révén minél továbbra érvényesüljön. És mikor az igazmondás láng- palosával sújt, mikor nagy okosságával tanít, erősít, és mikor a nevelés keresztény alapjainak az állami oktatásban való térveszteségének eshetőségén borong lelke, joggal mondhatná mesterének szavait: „Midőn tehát látjátok a pusztulás utálatosságát, melyet megjövendölt Dániel próféta, állani a szent helyen, aki olvassa, értse (Szt. Máté evang. 24. r. 15. v.) 0 főméltóságát a herceg prímást nem csak úgy ismerjük, mint a hitvallásos iskolák mélységes feladatainak alapos ismerőjét, hanem mint a tanítók őszinte szivü barátját is és mindezekben olyan nemes szivü férfiút is, aki mások életre való, a közjavat szolgálni hivatott eszméit nemcsak hogy magáévá teszi, hanem megvalósításuk érdekében soha sem szűnik meg farádozni. Bátran reá vonatkoztathatjuk a szentirás szavait- „Élteti őt az élet és értelem kenyerével és az üdvös bölcsesség vizével itatja őt és megerősödik benne és el nem hajol. (Jézus Sirák fia könyve 15. r. 13. r.) Amilyen szokatlan főpapi ajkakról a tanítóval durván és kíméletlenül bánó kath. pappal szembe való nyilvános és szigorú elitélő fellépése, azonképen a viszonyokat részletesen taglalva iparkodik a katholikus tanítóban a katholikus öntudatot felger- jeszteni, vagy ha már az megvan abban állandósítani reá mutatván, „hogy mégis csak a katholikus iskolának van a legtöbb lelki eszköze a lelkeknek kiképzésére.“ Egyúttal figyelmeztetvén a kisértés által faggatott tanítót, hogy: „Az egyházon sem szabad megbotránkozni, ha az emberek sebet ütnek rajta, vagy rongyokat aggatnak rá.“ Mert folytatja tovább: „Az Úr minden meg- csufoltatása mellett is Isten maradt s az egyház a feslett ruhában is az Üdvözítőnek tiszta és szent jegyese marad.“ Tanító uraim és hölgyeim az ország első áldornagyának katholikus tanítói öntudatunkról szóló levelének tagolásával léptem önök elé hitem szerint meglévén arról győződve, hogy katholikus tanítói mivoltunk ha kisértésnek van is alávetve, nem fog megtántorodni és olyanokká iparkodunk lenni, mint a kikről oly meleg hálával és emlékezettel emlékezik meg az a férfiú, aki ma a jó Isten kegyelméből Magyarország hercegprímása és a kit a jó Isten egyházunk és édes hazánk javára, dicsőségére soká éltessen ! (Vége.) A Gyorsíró Egyesület ünnepélye. Az Esztergomi Gyorsíró Egyesület első nyilvános bemutatkozása, mely csütörtökön este történt a Kaszinó nagy termében, mint várni is lehetett, fényesen sikerült. Az intelligens közönség meleg szeretetébe vette ezen egyesületet, melynek tagjai, mialatt lelkes buzgalommal művelik a gyorsírás tudományát, az egyesülésben lévő alkotó erőt felhasználva, a társas életnek is kedves, szeretetreméltó tényezőivé válnak. Ezen első fellépésük sikeres volta reményleni engedi, hogy az egyesület nemcsak a tudományt, de társadalmi életünket is előre fogja vinni. Az estélyen jelen volt a város szellemi előkelőségének majdnem minden férfi és női tagja, kik a műsor számait megértéssel és élvezettel hallgatták. Az első szám H. Wie- niawski Mazurkája, majd Kubelik Szerenádjának zongorán és hegedűn való előadása volt. A hegedűt Bleszl Erzsiké kezelte ritka művésziességgel és meleg átérzéssel. Fellépése mind a szakértőket, mind a laikus közönséget lebilincselte Az előadó szeretetteljes mosolya, bátor fellépése, biztos játéka mindenkit meghódított. A zongoránál Bleszl Margitka ült, ügyesen kisérve nővére kedves hegedűjátékát. Az első számra felhangzott tapsvihar elcsendesülte után Homor Imre tanító jelent meg a színpadon s egy földgömb mellett Gabányinak „Föld és népei“ c. monológját adta elő kellő komolysággal. A közönség a darabban egymást követő szellemes megjegyzéseken és tudákos állításokon sokat kacagott. A monológot dr. Prikkel Marián bencéstanár felolvasása követte. Dr. Prikkel élvezetes írásai sokkal ismeretesebbek olvasóközönségünk előtt, hogysem azoknak jellemző nyelvi zamatosságát, mélyértelmű humorát, találó gondolatait és meggyőző okfejtését külön kiemelnünk kellene. „A jókedv“ volt a cime felolvasásának, ami a jelenlévő hölgyközönségnek különösen nagyon tetszett, mit onnan tudunk, hogy az egész este folyamán, de sőt a jelenvolt hölgyek még másnap is, Prikkel egyes mondatait citálták jókedvük megmegújuló megnyilvánulásakor. Majd Kemenes Lajos, a Vígszínház művésze lépett a pódiumra, kit Par- csami Henrik bencéstanár, a Gyorsíró Egyesület elnöke nyert meg ezen estélyen való szereplésre. Kemenes komoly és \íg verseket szavalt otthonos művésziességgel, majd nagy hatást keltőén előadta Molnár Ferencnek „A gubó“ c. kis életképét is. A közönség minden egyes szám után lelkes tapssal adózott a művésznek, ki az estély színvonalát és sikerét igen emelte. Igen teszettek a közönségnek Jed- licska István kupiéi is. melyeket a zongorán Zsiga János kisért. Egy komoly, majd egy víg darab volt Jedli-cska műsorában s mindkettő közvetlen megértésre talált. Az estély központja azonban mindenesetre az a kis egyfelvonásos színdarab volt, melyet az egyesületi tagok „Jön a kérő“ címen adtak elő eleven humorral, nagy ambícióval és még több sikerrel. A főszereplők Weisz Mariska és Prikkel Mihály voltak. Pajkos eladó lányaik : Jalköczy Erzsiké, Nagy Mariska és Palkovich Mariska sok gondot okoztak különösen a szegény mamának, ki sok kéztördelés és sóhajtozás után végre egy jó partit sejt férjenek egy ismeretlen ismerősében. Juci, a helyre szobalány, ( Jedlicska Etelka) egyszerre csak be is jelent egy idegent, (Hoffmann József), kit nagy örömmel fogadnak, megvendégelnek, körülsimogatnak, mert benne sejtik a várva várt kérőt. Egy levél azután, mely időközben érkezik, kipattantja, hogy a remélt kérő már Pesten eljegyezte magát és így a dédelgetett úr nem más, mint a — zongorahangoló, kit azonnal elkergetnek. A da rab, mint rövid tartalmából is latjuk, nagyon mulattató és a szereplők derekasan meg is feleltek a hozzájuk fűzött várakozásnak. Meg is kapták juta mukat a sok tapsban, mely a függöny összelibbenését követte. Végül Stromf Jolánka és Schlesinger Irénke adták elő Schubertnek egy klasszikus szerzeményét ügyesen és temperamentumosán. A közönség a legszebb impressziókkal távozott az estélyről, mig a szereplők vidám társasvacsora mellett még sokáig együtt maradtak és éltették az estély sikerének legönzetlenebb munkását, Parcsami Henrik bencéstanárt, a Gyorsíró Egyesület elnökét, kinek fáradozása tette lehetővé, hogy az ünnepély nemcsak erkölcsileg, de anyagi ag is oly fényesen sikerült. B. Pauer Károly missiós útja. Egyik utóbbi számunkban említettük, hogy Pauer Károly esztergomi főszékesegyházi karkáplán missiós útra indult Németországba, a Köln melletti Remscheidba, hol az ottani tót anyanyelvű vas- es acélgyári munkásokat részesíti lelki vigasztalásban. A missió Remscheidban okt. 30-tól nov. 3-ig tartott. Pauer ez alkalommal hat szentbeszédet mondott és hallgatósága soraiból 680-at gyóntatott meg. A missión résztvett munkások nagy hálával vannak eltelve az apostoli lelkületű férfiú iránt. Bucsuzás- kor küldöttségileg keresték fel őt és hálájuk jeléül egy igen szép és értékes aranyórát adtak át neki emlékül. Pauer Remscheidből Quadrathra utazott, hová szintén meghívták őt az ottani tót és cseh gyárimunkások missió tartására. Itt f. hó 6-án végezte be küldetését és rövid körút után 12-én érkezik vissza városunkba. Fegyelmi vizsgálat. A vall. és közokt. m, kir. miniszter Nagy Antal főreáliskolai tanár ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, hogy Nagy bűnös-e a segélyegyleti tagdijak körül mutatkozó differenciákban és mennyiben hibás a tanári karral való összeférhetetlenségben ? Lemondás a kéméndi körorvosi állásról. Dr. Wilheim Mór párkányi orvos a kéméndi körorvosi állásról nagy elfoglaltságára való tekintettel lemondott. Felhívás a müveit közönséghez. Az esztergomi tanítóság elhatározta, hogy az Írni olvasni nem tudó felnőttek (analfabéták) részere a bekövetkező tél folyamán tanfolyamot nyit meg A tanfolyamra eddig már négyen jelentkeztek s mihelyt elegendő számmal lesznek hallgatók, a tanfolyam azonnal kezdetét veszi. Csupán az emberszeretet szent törvényének teszünk eleget, midőn felszólítjuk lapunk igen tisztelt helybeli olvasóit, hogy ha tudnak olyanokat, kiknek ezen tanfolyamon való részvétel nélkülözhetetlen, beszéljék rá őket, hogy jelentkezzenek Mátéffy Viktor plébánosnál. A tanfolyam teljesen ingyenes, sőt a hallgatók még tanszereket is díjtalanul kapnak. A városi képviselőtestületi tagválasztások ügyében Bártfay Géza fellebbezést és fegyelmi feljelentést tett az alispánnál, amiért azokat a kitűzött időre meg nem tarthatták. Az alispán a beadvány tárgyalásának határnapját f. hó 12.-ében állapította meg és az ügy megvizsgálására a maga részéről Mattyasóvszky Lajost és Bleszl Ferencet küldötte ki. A mai Katalin-estély. A Esz- tergom-Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör ma este fél 8 órakor kezdődőleg tartja Katalin-estélyét a „Magyar Király“ nagytermében, melyre ezúton is felhívja a közönség figyelmét a rendezőség. Felülfizetések. A Gyorsíró Egyesület nov. 6-iki ünnepélyén felülfizettek : Bleszl F. 10 K, Rudolf J. 5 K, Csárszky I 4, Frey V., Grusz R., Havasi J., Jalkóczy I., Stromf I., Weisz M. 3 K, dr. Breyer I., Jedlicska R., dr. Mattyasóvszky K., Reisz F. 2 K, dr. Drahos J., Dóczy L-né, Garami E., Herczegh L-né, Hoffmann F., Kurbély V., Mátéffy V., dr. Molnár Sz., Oblath E., Palkovich K-né, báró Lempruch X. F. 1 K-t. A szives felülfizetők fogadják az egyesület hálás köszönetét. Gondnokság alá helyezés. Zett- ler Adolf 52 éves bajnai lakost a komáromi kir. törvényszék elmebetegség miatt gondnokság alá helyezte. A szentgyörgymezői olvasókör estélye. A szentgyörgymezői kath- olvasókör f. hó 16-án saját helyiségében házalapja javára szinielőadás- sal egybekötött Katalin-estélyt rendez, melven színre kerül „A parasztkisasszony “ Népszínmű dalokkal
