Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 88. szám

1913. november 6. ESZTERGOM és VIDÉKÉ­3 amely „a munkakedvnek, a türe­lemnek, a békének és az örök élet­ben horgonyzó reménységnek kime- rithetlen forrása." Beismeri, hogy vannak helyek és esetek, mikor és hol az egyház az iskolafentartás nehézségeivel nem tudván megküzdeni az állami iskola felállításának kénytelen alkalmat ad­ni, de óvást emel sok kath. tanító által is hangoztatott azon érv ellen, hogy a nemzeti szempont követel­hetné az iskola elfojtását mert úgy­mond : „az egyház a nemzet aspi­rációit mindenkor magáévá tette és azokkal szívből egyetértett.“ íme a főpap, aki közvetlenül is gyakorlati élet tapasztalatainak for­gatagából veszi elő képeit és tárja ki előttünk szókimondón igazságait és bölcselő következtetéseit, hogy lel­kész, tanító és hivő egyaránt kive­gye a maga tanulságos erkölcsi ré­szét arra nézve : mihez kell magu­kat a jövőben tartaniok, hogy az egyház által vallott világnézet, az erkölcstan, a keresztény közművelő­dés az ő munkásságuk révén minél továbbra érvényesüljön. És mikor az igazmondás láng- palosával sújt, mikor nagy okossá­gával tanít, erősít, és mikor a ne­velés keresztény alapjainak az ál­lami oktatásban való térveszteségé­nek eshetőségén borong lelke, jog­gal mondhatná mesterének szavait: „Midőn tehát látjátok a pusztulás utálatosságát, melyet megjövendölt Dániel próféta, állani a szent helyen, aki olvassa, értse (Szt. Máté evang. 24. r. 15. v.) 0 főméltóságát a herceg prímást nem csak úgy ismerjük, mint a hit­vallásos iskolák mélységes feladatai­nak alapos ismerőjét, hanem mint a tanítók őszinte szivü barátját is és mindezekben olyan nemes szivü férfiút is, aki mások életre való, a közjavat szolgálni hivatott eszméit nemcsak hogy magáévá teszi, ha­nem megvalósításuk érdekében soha sem szűnik meg farádozni. Bátran reá vonatkoztathatjuk a szentirás szavait- „Élteti őt az élet és értelem kenyerével és az üdvös bölcsesség vizével itatja őt és meg­erősödik benne és el nem hajol. (Jézus Sirák fia könyve 15. r. 13. r.) Amilyen szokatlan főpapi ajkak­ról a tanítóval durván és kíméletle­nül bánó kath. pappal szembe való nyilvános és szigorú elitélő fellépése, azonképen a viszonyokat részletesen taglalva iparkodik a katholikus taní­tóban a katholikus öntudatot felger- jeszteni, vagy ha már az megvan abban állandósítani reá mutatván, „hogy mégis csak a katholikus is­kolának van a legtöbb lelki eszköze a lelkeknek kiképzésére.“ Egyúttal figyelmeztetvén a kisértés által fag­gatott tanítót, hogy: „Az egyházon sem szabad megbotránkozni, ha az emberek sebet ütnek rajta, vagy rongyokat aggatnak rá.“ Mert foly­tatja tovább: „Az Úr minden meg- csufoltatása mellett is Isten maradt s az egyház a feslett ruhában is az Üdvözítőnek tiszta és szent jegyese marad.“ Tanító uraim és hölgyeim az or­szág első áldornagyának katholikus tanítói öntudatunkról szóló levelé­nek tagolásával léptem önök elé hi­tem szerint meglévén arról győződ­ve, hogy katholikus tanítói mivol­tunk ha kisértésnek van is alávetve, nem fog megtántorodni és olyanok­ká iparkodunk lenni, mint a kikről oly meleg hálával és emlékezettel emlékezik meg az a férfiú, aki ma a jó Isten kegyelméből Magyaror­szág hercegprímása és a kit a jó Is­ten egyházunk és édes hazánk ja­vára, dicsőségére soká éltessen ! (Vége.) A Gyorsíró Egyesület ünnepélye. Az Esztergomi Gyorsíró Egye­sület első nyilvános bemutatkozása, mely csütörtökön este történt a Ka­szinó nagy termében, mint várni is lehetett, fényesen sikerült. Az intelligens közönség meleg szeretetébe vette ezen egyesületet, melynek tagjai, mialatt lelkes buzga­lommal művelik a gyorsírás tudo­mányát, az egyesülésben lévő alkotó erőt felhasználva, a társas életnek is kedves, szeretetreméltó tényezőivé válnak. Ezen első fellépésük sikeres volta reményleni engedi, hogy az egyesület nemcsak a tudományt, de társadalmi életünket is előre fogja vinni. Az estélyen jelen volt a város szellemi előkelőségének majdnem minden férfi és női tagja, kik a mű­sor számait megértéssel és élvezet­tel hallgatták. Az első szám H. Wie- niawski Mazurkája, majd Kubelik Szerenádjának zongorán és hegedűn való előadása volt. A hegedűt Bleszl Erzsiké kezelte ritka művésziesség­gel és meleg átérzéssel. Fellépése mind a szakértőket, mind a laikus közönséget lebilincselte Az előadó szeretetteljes mosolya, bátor fellé­pése, biztos játéka mindenkit meg­hódított. A zongoránál Bleszl Mar­gitka ült, ügyesen kisérve nővére kedves hegedűjátékát. Az első számra felhangzott taps­vihar elcsendesülte után Homor Imre tanító jelent meg a színpadon s egy földgömb mellett Gabányinak „Föld és népei“ c. monológját adta elő kellő komolysággal. A közönség a darabban egymást követő szellemes megjegyzéseken és tudákos állításo­kon sokat kacagott. A monológot dr. Prikkel Marián bencéstanár felolvasása követte. Dr. Prikkel élvezetes írásai sokkal isme­retesebbek olvasóközönségünk előtt, hogysem azoknak jellemző nyelvi zamatosságát, mélyértelmű humorát, találó gondolatait és meggyőző ok­fejtését külön kiemelnünk kellene. „A jókedv“ volt a cime felolvasásá­nak, ami a jelenlévő hölgyközönség­nek különösen nagyon tetszett, mit onnan tudunk, hogy az egész este folyamán, de sőt a jelenvolt höl­gyek még másnap is, Prikkel egyes mondatait citálták jókedvük meg­megújuló megnyilvánulásakor. Majd Kemenes Lajos, a Vígszínház mű­vésze lépett a pódiumra, kit Par- csami Henrik bencéstanár, a Gyors­író Egyesület elnöke nyert meg ezen estélyen való szereplésre. Kemenes komoly és \íg verseket szavalt ott­honos művésziességgel, majd nagy hatást keltőén előadta Molnár Fe­rencnek „A gubó“ c. kis életképét is. A közönség minden egyes szám után lelkes tapssal adózott a mű­vésznek, ki az estély színvonalát és sikerét igen emelte. Igen teszettek a közönségnek Jed- licska István kupiéi is. melyeket a zongorán Zsiga János kisért. Egy komoly, majd egy víg darab volt Jedli-cska műsorában s mindkettő közvetlen megértésre talált. Az estély központja azonban min­denesetre az a kis egyfelvonásos színdarab volt, melyet az egyesületi tagok „Jön a kérő“ címen adtak elő eleven humorral, nagy ambí­cióval és még több sikerrel. A fő­szereplők Weisz Mariska és Prikkel Mihály voltak. Pajkos eladó lányaik : Jalköczy Erzsiké, Nagy Mariska és Palkovich Mariska sok gondot okoz­tak különösen a szegény mamának, ki sok kéztördelés és sóhajtozás után végre egy jó partit sejt férje­nek egy ismeretlen ismerősében. Juci, a helyre szobalány, ( Jedlicska Etelka) egyszerre csak be is jelent egy ide­gent, (Hoffmann József), kit nagy örömmel fogadnak, megvendégelnek, körülsimogatnak, mert benne sejtik a várva várt kérőt. Egy levél azután, mely időközben érkezik, kipattantja, hogy a remélt kérő már Pesten el­jegyezte magát és így a dédelgetett úr nem más, mint a — zongorahan­goló, kit azonnal elkergetnek. A da rab, mint rövid tartalmából is latjuk, nagyon mulattató és a szereplők de­rekasan meg is feleltek a hozzájuk fűzött várakozásnak. Meg is kapták juta mukat a sok tapsban, mely a függöny összelibbenését követte. Végül Stromf Jolánka és Schle­singer Irénke adták elő Schubertnek egy klasszikus szerzeményét ügye­sen és temperamentumosán. A kö­zönség a legszebb impressziókkal távozott az estélyről, mig a szerep­lők vidám társasvacsora mellett még sokáig együtt maradtak és éltették az estély sikerének legönzetlenebb munkását, Parcsami Henrik bencés­tanárt, a Gyorsíró Egyesület elnö­két, kinek fáradozása tette lehetővé, hogy az ünnepély nemcsak erkölcsi­leg, de anyagi ag is oly fényesen sikerült. B. Pauer Károly missiós útja. Egyik utóbbi számunkban említettük, hogy Pauer Károly esztergomi fő­székesegyházi karkáplán missiós útra indult Németországba, a Köln mel­letti Remscheidba, hol az ottani tót anyanyelvű vas- es acélgyári mun­kásokat részesíti lelki vigasztalásban. A missió Remscheidban okt. 30-tól nov. 3-ig tartott. Pauer ez alkalom­mal hat szentbeszédet mondott és hall­gatósága soraiból 680-at gyóntatott meg. A missión résztvett munkások nagy hálával vannak eltelve az apos­toli lelkületű férfiú iránt. Bucsuzás- kor küldöttségileg keresték fel őt és hálájuk jeléül egy igen szép és ér­tékes aranyórát adtak át neki emlé­kül. Pauer Remscheidből Quadrathra utazott, hová szintén meghívták őt az ottani tót és cseh gyárimunkások missió tartására. Itt f. hó 6-án vé­gezte be küldetését és rövid körút után 12-én érkezik vissza városunkba. Fegyelmi vizsgálat. A vall. és közokt. m, kir. miniszter Nagy An­tal főreáliskolai tanár ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el annak kiderí­tésére, hogy Nagy bűnös-e a se­gélyegyleti tagdijak körül mutatkozó differenciákban és mennyiben hibás a tanári karral való összeférhetetlen­ségben ? Lemondás a kéméndi köror­vosi állásról. Dr. Wilheim Mór párkányi orvos a kéméndi körorvosi állásról nagy elfoglaltságára való te­kintettel lemondott. Felhívás a müveit közönség­hez. Az esztergomi tanítóság elha­tározta, hogy az Írni olvasni nem tudó felnőttek (analfabéták) részere a bekövetkező tél folyamán tanfo­lyamot nyit meg A tanfolyamra ed­dig már négyen jelentkeztek s mi­helyt elegendő számmal lesznek hall­gatók, a tanfolyam azonnal kezdetét veszi. Csupán az emberszeretet szent törvényének teszünk eleget, midőn felszólítjuk lapunk igen tisztelt hely­beli olvasóit, hogy ha tudnak olya­nokat, kiknek ezen tanfolyamon való részvétel nélkülözhetetlen, be­széljék rá őket, hogy jelentkezzenek Mátéffy Viktor plébánosnál. A tan­folyam teljesen ingyenes, sőt a hall­gatók még tanszereket is díjtalanul kapnak. A városi képviselőtestületi tag­választások ügyében Bártfay Géza fellebbezést és fegyelmi feljelentést tett az alispánnál, amiért azokat a kitűzött időre meg nem tarthatták. Az alispán a beadvány tárgyalásának határnapját f. hó 12.-ében állapította meg és az ügy megvizsgálására a maga részéről Mattyasóvszky Lajost és Bleszl Ferencet küldötte ki. A mai Katalin-estély. A Esz- tergom-Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör ma este fél 8 óra­kor kezdődőleg tartja Katalin-estélyét a „Magyar Király“ nagytermében, melyre ezúton is felhívja a közönség figyelmét a rendezőség. Felülfizetések. A Gyorsíró Egye­sület nov. 6-iki ünnepélyén felülfi­zettek : Bleszl F. 10 K, Rudolf J. 5 K, Csárszky I 4, Frey V., Grusz R., Havasi J., Jalkóczy I., Stromf I., Weisz M. 3 K, dr. Breyer I., Jedlicska R., dr. Mattyasóvszky K., Reisz F. 2 K, dr. Drahos J., Dóczy L-né, Ga­rami E., Herczegh L-né, Hoffmann F., Kurbély V., Mátéffy V., dr. Mol­nár Sz., Oblath E., Palkovich K-né, báró Lempruch X. F. 1 K-t. A szi­ves felülfizetők fogadják az egyesü­let hálás köszönetét. Gondnokság alá helyezés. Zett- ler Adolf 52 éves bajnai lakost a komáromi kir. törvényszék elmebe­tegség miatt gondnokság alá helyezte. A szentgyörgymezői olvasókör estélye. A szentgyörgymezői kath- olvasókör f. hó 16-án saját helyisé­gében házalapja javára szinielőadás- sal egybekötött Katalin-estélyt ren­dez, melven színre kerül „A paraszt­kisasszony “ Népszínmű dalokkal

Next

/
Thumbnails
Contents