Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 9. szám

1913. január 30. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 kiszabott 3370 K 62 f.-t kitevő ösz- szeg V3 részét átvállalta olykép, hogy annak 1/s részét a dijnokok 36 havi részletben lesznek kötelesek a tiszti nyugdijalapba befizetni, mig a fenn­maradó 73 részt a katonabeszálláso- lási alapból, a másik i/d részt pedig a vármegyei rendelkezési alapból szavazta meg. A megrokkant hídfő. Kémén- den az ottani Garamhid baloldali híd­főjénél lévő nagy kőkupok az idő folyamán annyira megrokkantak, hogy szétbomlással fenyegetik az arrajáró- kat. A párkányjárási főszolgabíró most pályázati hirdetményt tett közzé a fenyegető kőkupok helyreállítási mun­kálataira vonatkozólag, melynek ha­tárideje 28 án jár le. A benyújtandó költségvetések tételeit a helyszínén beszerzendő adatok alapján kell el­készíteni a vállalkozónak. Ismét hordják a Húth-partot. A szentgyörgymezei polgárság nem jó szemmel nézi, hogy a dunaszabá- lyozási és árvédelmi munkálatok közben immár másod Ízben kezdik hordani a Húth-partot, melynek tete­jét pedig már fásitani és csinosítani kezdték. Úgy tudjuk, hogy a part ilyetén bolygatása ellen az érdekelt lakosság már több ízben felszólalt, de mindeddig eredmény nélkül. Igen helyénvaló lenne, ha a polgárság meg­nyugtatására a műszaki vezetőség nyilatkoznék, mennyiben tartja indo­koltnak a part további lehordását és a Dunapart azon részének bolyga­tása nem lesz-e esetleg úgy a cél­szerűség, mint a szépség és megkö­zelíthetőség rovására ? Fogyasztási adókiegyezés. A borkereskedők es szeszes italok kimé­résével és kismértékben való eláru- sitásaval foglalkozók kivételével er- tesittetnek a szőlőtermelők és bortu­lajdonosok, hogy a legutóbbi 3 évi átlag alapján ez évre, vagyis 1913. évi január hó 1-étől december hó 31-ig terjedő időre a borfogyasztási adóra és fogyasztási adópótlékra nézve ismét kiegyezhetnek. Az egyez­ségi kötéseket a város fogyasztási adópénztára a város fogyasztási adó­pénztár hivatatalos helyiségében esz­közli. Kiegyezés köthető folyó évi február 1-től számított 10 nap alatt vagyis február 10-ig bezárólag min­den nap hivatalos órák alatt. Kiegye­zési feltételek ugyanazok, mint 1912. évben voltak vagyis a kiegyezési összeg negyedévenként előre fizeten­dő azzal a különbséggel, hogy az első negyedi az egyeszség kötéstől számított 8 nap alatt fizetendő és a kiegyezettek tartoznak a bor és seprő eladásokat és uj boraikat be­jelenteni, mely fel is lesz véve. 48-as honvéd halála. Nagy Ferenc volt 48-as honvéd f. hó 27-én életének 83-ik házasságának 57-ik évében aszkórban elhunyt. Az elhunyt mint honvéd Percei és Bem hadse­regében küzdött és résztvett több csa­tában. Nagyszeben ostrománál sebet is kapott, melyet halala napjáig viselt. Élete alkonyán segélyezésekből tar­totta fenn magát Temetése tegnap d. u. 3 órakor folyt le nagy részvét mellett a kir. városi temetőben. Aki apját lopta. Neuman Ilona nevű környékbeli parasztleányban erősen ki volt fejlődve a lopás szen­vedélye, mert még édesatyjától is, kivel nem lakott együtt, több ízben lopott különféle dolgokat és azokat a városban értékesíteni próbálta. Atyja végre megunta a sok lopko- dást és feljelentést tett leánya ellen többrendbeli lopás vétsége miatt. A rendőrség le is tartóztatta a tolvaj leányt és átadta a kir. járásbíró­ságnak. Lopás. Tenorl József 46 éves nyergesujfalui lakost feljelentették a komáromi ügyészségen, mivel az Egyesült Tégla és Cementgyárból, hol fűtő volt, apródonkint 100 kor. értékű kátránypapirt, majd pedig egy 160 kor. értékű nagygépszijat lopott el. Az árvízveszély megelőzése. Még a tavaszi idők eljövetele előtt, idejében gondoskodnia kell a ható­ságnak arról, hogy a netalán bekö­vetkező árvízveszély a várost készü­letlenül ne találja. A polgármester a szükséges óvintézkedések megtételé­re már fel is hívta a hatáskörébe tartozó illetékes hivatalok vezetőit és elrendelte hogy a tett intézkedé­sekről február 16-ig tegyenek jelen­tést a polgármesteri hivatalnak. Közgyűlés. Január 26-án, vasár­nap délután tartotta az Esztergom Szenttamás és Vízivárosi Kath. Pol­gári Kör a IX-ik rendes közgyűlését elég szép számú egyesületi tag rész­vételével. A közgyűlést Siposs Antal Félix, a kör fáradhatatlan elnöke tar­talmas, mélyreható szavakkal nyitotta meg. Az elismerés és hála meleg sza­vaival emlékezett meg a csendes ma­gányba visszavonuló Vaszary Kolos hercegprímásról, aki mint az egye­sület legfőbb védője számtalan jelét adta a kör iránti atyai jóindulatának, sőt ezenfelül nagyobb összeggel is növelte a lassan gyűlő házalapot. Reményteljes szavakkal ecsetelte az uj hercegprímás, dr. Csernoch János fenkölt humanizmusát, aki bizonyára szintén meleg érdeklődéssel fogja ki­sérni ezt a jobb sorsra érdemes kört; már azért is, mivel a jólelkü főpap elejétől egész a jelen időkig látta azt az erős küzdelmet, amelyel fejlődése és megerősödése érdekében ennek az egyesületnek meg kellett birkózni. Végül összetartásra, a kör érdekében és felvirágoztatásában való önzetlen közreműködésre kérte és buzdította a tagokat. Az elnöknek eme szép szónokias beszédét zajos tapssal ho­norálták a tagok, mely után Gerlei Dénes titkár olvasta fel nagy gond­dal megszerkesztett jelentését — Brukács János pénztárnok jelentésé­ből kitűnt, hogy a házalapnak már 7455 K 56 f vagyona van, mig a házipénztárban 360 K készpénz, évi maradvány jelentkezik. Úgy e búzgó pénztárnoknak, valamint az egész tisztikarnak a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki. — Néhány fel­szólalás után a tisztikar következő- kép alakult ki: Elnök lett egyhangú­lag és közlelkesedéssel újból Siposs Antal Félix, képezdei tanár. Alelnö- kök: Bleszl Ferenc és dr. Wiplinger Ödön. Főtitkár: Domaniczky József. Titkár: Patkóczy József. Pénztáros : Polusin Mátyás. Főkönyvtáros: Fülöp Ferenc. Könyvtáros: Bencze Endre. Vigalmi' előadó : Tóth Lajos. Háznagyok: Karácsonyi Sán­dor és Székely Mátyás. Számvizsgá­lók : Szoleczky János és Gabanitz Ferenc. — A választás után az elnök megható szavakkal köszönte meg a bizalmat s egyben a jelenvolt Csárszky István dr. érseki irodaigazgató volt körelnöknek újólag kegyes jóindula­tába ajánlotta a kört. Csárszky Ist­ván dr. hálás szavakkal köszönte meg az elnök eme szavait. Végül az elnök éltetésével ért véget a köz­gyűlés. A civil csak Írásban ... Az esztergomi hadkiegészítő parancsnok­ság átiratban értesítette az esztergom- járási főszolgabiróságot, hogy már ismételten előfordult, hogy a tényle­ges és nem tényleges legénység hoz­zátartozói — állítólag jegyzőik uta­sítására — személyesen jelentek meg a parancsnokságnál, hogy különböző katonai ügyekre vonatkozó kérelmei­ket előadják. A főszolgabíró most utasította az esztergom-járási közsé­gek elöljáróságait, hogy a legszéle­sebb körben tegyék közzé, hogy pol­gári egyének a katonai parancsnok­ságokhoz ne menjenek, mert kérvé­nyezők személyes megjelenése ott zavarólag hat s esetleg gyanúsításra is okot adhat. Ezért, ha valakinek panasza vagy kérelme van a kato- náéknál, azt a polgári hatóságok út­ján, írásban közölje a parancsnok­sággal. Nem kell nösülési engedély. Az uj véderőtörvény egyik leghumá­nusabb intézkedése az, mely arról szól, hogy az állítási kötelezettse- güknek még eleget nem tett férfiak nősülhetésére vonatkozó tilalom feb­ruár 1-től kezdve az esetleges újabb rendelkezésig megszűnik Az erről szóló miniszteri körrendelet a hét folyamán érkezett le a vármegyéhez, és a városhoz a legszélesebb körben való közhírré tétel végett. A rendelet minden bizonnyal nagy örömet fog kelteni a házasságra készülő fiatalok körében. Nemes farsangi élvezet kínál­kozott jan. 26 án, vasárnap este a dömösi dalárda által és javára ren­dezett, Szigligeti Ede : Szökött katona c. népszínművének előadásakor. A tősgyökeres magyar község szinejava alapította nemrégiben a dalárdát, mely az idén már diadalt aratott, mert a legszebb farsangi estével lepte meg a közönséget. A három felvonásos darabban harminc dömösi leányzó és legény játszott. A szép anyagi és szellemi siker elsősorban Bliesz Ádám plébános és Rencz János kántortanitó buzgó fáradozásának, másodsorban pedig a közreműködők szorgalmának és ambíciójának köszönhető. A sze. replők közül különösen kitűntek: Monti gróf: Legény Péter, Kamilla : Hölcz Dórika, Gergely : Kládek János, Lajos: Cserven Ignác, Julcsa: Mó- csay Etel, Völgyi ezredes : Tóth La­jos. A többieket is elismerés illeti. Az összevágó előadást úgy a dömösi, mint a pilismaród urivendégek is meg­látogatták. A dömösi nép azonban nem fért be az első előadásra a ven­déglő nagytermébe. A figyelmes ren­dezőség épen azért pénteken (31-én) mérsékelt áron, megismételteti a dara­bot a kimaradottak örömére. A dö­mösi dalárda javára az első előadás bevétele háromszázhusz korona volt. Ez a legbeszédesebb siker. Vigyázatlanság áldozata. Vitek János 34 éves sárisápi lakos f. hó 28-án a csolnoki Auguszta aknán robbantással foglalkozott. A robba­nás megtörténte után Vitek nem tar­totta be az előírásos óvintézkedések azon szakaszát, mely szerint a rob bantás helyére bizonyos idő múltán szabad közelíteni, midőn az ott kifej­lődött gázok elillantak. Ő azonnal a helyszínére ment, mire az ott levő szénoxidotbelehelvén, mérgezés követ­keztében azonnal meghalt. A vizs­gálatot még aznap megtartották, melyen beigazolódott, hogy a szeren­csétlen munkás sajat vigyázatlansá­gának lett áldozata. Gazdasági egyesületek tevé­kenysége a többtermelés érde­kében. Gazdasági egyesületeink kö­rében é’énk mozgalom indult meg mindenfelé a több termelés érdeké­ben. Az egyik tenyészállatokat oszt ki, a másik műtrágyázási kísérlete­ket végeztet, egyszóval mindenik tel­jesíti kötelességét a nép jobb gaz­dálkodása érdekében. Miután pedi / éppen a műtrágyák segélyével lehet legkisebb befektetéssel, legkevesebb fáradsággal legjelentékenyebben fo­kozni termésátlagokat, különösen a műtrágyák megismertetése és ter­jesztése érdekében működik több gazdasági egyesület. így a temes- megyei és a torontálmegyei gaz­dasági egyesületek nagyobb mennyi­ségű, ingyen műtrágyát osztottak ki kísérletezésekre kisgazdák között; ezenkívül pedig a torontál és szat- mármegyei gazdasági egyesületek összes községeiben szakelőadókat küldenek ki a tél folyamán, akik a népnek megmagyarázzák a műtrá­gyák lényegét, hasznát s rámu­tatnak arra, miként kell a műtrágya­féleségeket alkalmazni s minő ha­szon várható alkalmazásukból. Öröm­mel látjuk a gazdasági egyesületek ezt a tevékenységét. Az adóösszeiró bizottságok szünetelése. A pénzügyminiszter a pénzügyigazgatósághozrendeletet kül­dött, amelyben a tökekamat és jára­dékadó alá tartozó jövedelmekről szóló vallomások bekivánására vonatkozó előbbi rendeletét további intézkedésig felfüggeszti. Ezzel eg 3 idejüleg a pénz­ügyminiszter a jövedelemadóról szóló 1909. évi X. te. 32 §-ában említett adóösszeiró bizottságok működésé­nek megkezdését további rendelke­zésig szintén függőben tartani rendelte. Versek az iskolai alkoholelle­nes napra. Amióta gróf Zichy Já­nos, közoktatásügyi miniszter az elemi iskolákban kötelezővé tette az alkoholellenes nap tartását, a taní­tóságnak sok gondot okozott alkal­mas szavalni való alkoholellenes versek beszerzése. Több oldalról való megkeresésre az „Alkoholelle­nes Szövetség“ - gondoskodott ilyen versekről, párbeszédekről, amelyeket szívesen bocsát a tanítóság rendel­kezésére. Mindössze néhány fillér (bélyegekben is beküldhető) postai s nyomtatási kiadások visszatérítése ellenében minden tanítónak küld a Szövetség ilyen ha aziránt megkeresik. Cím: az „Alkoholizmus Ellen“ Szerkesztősége, Gyergyószent- miklós. A közszállitási szabályrende­let és a városok. A belügyminisz­ter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőieg körrendeletét intézett a törvényhatósági városokhoz, amely­ben az 1907-ik évben kiadott köz­szállitási szabályrendelet betartása utasítja a városokat. Az említett köz­szállitási szabályrendelet szerint a tör­vényhatóságok, a városok és közsé­gek kötelesek közszükségleteiket ha­zai iparosoknál beszerezni. A belügyminiszter és a köz­ségek. A belügyminiszter nemrégi­ben elrendelte, hogy minden község köteles járványkórházat építeni. Szá­mos törvényhatóság azzal a felter­jesztéssel fordult a belügyminiszté­riumhoz, hogy a kedvezőtlen viszo­nyoknál fogva egyes községek nem képesek a járványkórházainak felál- litási költségét viselni. A belügymi­niszter most kijelentette, ha a költ­ségek felét hajlandó elvállalni, illetve a betegápolási alapból fedezni. A lakodalmi lövöldözés áldo­zata. Sok szerencsétlenséget okozott már az a veszedelmes szokás, hogy lakodalmak alkalmával egyes helye­ken lövöldözéssel adjak tudtul a vi­lágnak a család örömét. így Csatán f. hó 19-én volt egy nagyszerű es­küvő melyen egy Molnár János ne- nű vőfély lövöldözött a levegőbe vidám kurjantgatás közben. A sok lövés közül az egyik épen az utszé- len bámészkodó Ray Medárd nevű 10 éves IV. elemista fiút érte, ki a fején kapott súlyos lövési sebtől azonnal elesett. A gondatlan vőfély észre sem vette a bajt, csak nagy vígan lövöldözött tovább. A fiú szü­lei a válságos állapotban levő gyer­meket a „Kolos“ kórházba szállitat­ták, a lövöldöző vőfélyt pedig felje-

Next

/
Thumbnails
Contents