Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 84. szám

1913. október 26.

ESZTERGOM és VIDÉKÉ3

Vagy ha ez kivihetőnek több rendbeli kísérlet dacára sem mutatkoznék, az esetben a „Sas fogadó“ kertjében elég tágas tér kínálkozik a színkör megtelepítéséhez, mit a jelenlegi haszonbérlő évenkint 35 frt díjért fel is ajánlott.

2-or kivántatnék egy vállalkozó építész, melynek feladata lenne 12 öl hosszú és 6 öl 3 láb széles színkört tiz páhollyal, száz zártszék-, százötven földszint-, és kétszáz személynek megfelelő karzati közönséget — kényelmesen és ízletesen építve — befogadni. Az ide mellékelt színkör rajza szerint Huth építész úr késznek nyilatkozott az épületnek felállítását a lehető legrövidebb idő alatt magára vállalni azon kikötéssel, hogy az egész költség dijja, több egyenlő részre osztva, néhány év alatt lenne lefizetendő.

A vidéken működő színtársulatok a sokoldalú kiadások miatt nem rendelkezhetnek annyi összeggel, vagy talán rendezetlensége miatt még garantiával sem bírnának, hogy nevezett építész úr a hitelt előttük megnyitná. Ugyanezért ezen köny- nyittendő :

A helyben alakult „Dalárda“ t. c. tagjainak lelkesült testületé — kiknek jótékonysága eléggé ismeretes — hihető meghoznak évenkint egyegy felléptükkel azon áldozatot, mely az építész úr munkadiját egy- par év alatt teljesen kielégitné, — s akkor a színkör a „Dalárda testület“ valódi tulajdonává válnék, melyet évenkint a csőd útján folyamatba hozott színigazgatók legjelesbikének csekély árért használat végett, vagy tán dij nélkül is, átkölcsönözhet. A színészet ily módon szép segélyezésben részesülne : Továbbá :

A színpadi díszlethez szükségeltetnék összesen 300 rőf durva vászon függönyök használatára.

Az izraeliták, kik napjainkban oly vetekedve nyújtanak segédkezet minden üdvös vállalathoz, meghoznák azon ajánlatot, hogy keres kedői osztályukból a szükséges vászon-kelmét közadakozás utján megszerezzék és a nevezett célra felajánlják. Végül :

Nem lehetne kétkedni azon sem, hogy az iparűző asztalos céh, az egész színkör egyszinre leendő be- festésétől — minden dij nélkül — idegennek mutatkoznék.

Ily felosztás mellett és a jóté konyságnak ily megosztása közt sarkalva lennének az egyesek és testületek

a dalárda t. c. tagjai közbenjárásával

ez ügyben és célért minél több buzgalmat kifejteni, — és mind a színészetnek, mint a nemzeti ügynek, mind a helybeli dalárdának, mint erkölcsi testületnek oly helyiséget és épületet szerezni, mely a legkényesebb ízlésű látogatót is bőven kielégítheti.

Kelt Esztergom városában

Junius 24-én 1867.

Gárdonyi Antal színigazgató.

*

* *

Tanulságos, hogy íélszázad előtt épült az első aréna városunkban. Addig rendesen a Fürdő-vendéglőben játszottak színészeink.

Gárdonyi Antal valóban alaposan ismerte társadalmi viszonyaikat. Az akkori dalárda az első esztergomi egyesület volt, mely országos sikereket

aratott fellépéseivel. Erre a tevékeny egyesületre számított tehát elsősorban.

Nem feledkezett meg azonban az akkori kereskedők és iparosok jóindulatát is meghódítani az aréna megteremtése ügyében.

Az első aréna a Hutt-telken volt. De már rég befejezte hivatását. — A második a Saskaszárnya kertjében bizonyítja, hogy nem aréna, hanem állandó színház kellene nekünk, még pedig hiányzó kulturépületünk szárnyában.

Ennek az ideának a megvalósítására volna szükségünk egy mai szerencsés kezű Gárdonyi Antalra.

á TOLLHEGGYEL % ” P

Költői virágok.

A minapában egy nagyon is jól táplált, sőt remekül hízásnak indult, hatalmas nagy bajszú, bőbeszédű úr jarta végig a hivatalokat. A hivatalos urak már jól ismerték őt, ki vidám, megelégedett hangon köszöntött be az irodákba :

— Bende vagyok, a költő !

S e rövid, de velős bemutatkozás után derűs képpel nyúl hónalja alá, honnét papírtekercset kaparint elő színpadi gesztussal, s abból kivesz egy hosszú félív papírt, amelyen nyomdafesték tarkállik.

— Verseket hoztam — mondja Bende úr a költő s mindegyik asztalra letesz egy példányt. Bende úr máskülönben végtelenül szerény költő, ő megelégszik egy-egy példányért per húsz fillérrel is. Noha többet is megér, miután a papíron Bende úr, a költőnek nagyon tiszteidre méltó arcképe is ott ékeskedik.

A papíron három költői virág ékeskedik, illatozik és ragadja a nyájas és nyájatlan olvasót a hetedik menyországba költői gyönyörűségével.

Az első versnek nagyszerű hatásos- s meglehetős hosszú címet adott Bende úr: „Petőfi pozsonyi szobráról és segesvári elestéről. Uj dal. Dallama: Már siess hazádba vert seregem szerint.“

Ebben á rém hosszú című versben Bende úr, a költő, sok érdekesről rántja le a leplet. Ugyanis többek között igy zengedez :

Megújult hazánkban régóta alvó szó, Szabadság hajnala, Nemzet szabadító; Petőfitől hangzott múlt időkből nekünk És mégis porba dűlt a dicső Nemzetünk, Miként a tűz szikra, melyet ha szél sodort, Hamuvá dönt és nyomba helységeket elhord. De méregtüzéből egy nemesebb szikra Fölszökelt a menybe s onnét alá szállá,

E nemesebb szikra a mérgest eloltá S volt gyűlölő népet szeretetre hozá.

(Ebből megtanuljuk, hogy az alvó szó annyit jelent, mint szabadság hajnala; hogy tűz szikra helységeket is el tud hordani; s hogy vannak néha olyan szikrák, melyek képesek a mérgest is eloltani. S csodálatos, hogy épen Bende úr, a költő tudja mindezt.)

A második vers „Virágpéldázat“ jelige alatt látott napvilágot. Három versszakasz eléneklése után a negyedikben imigy veri a kobozt:

Jó virág tápod add kelyhébe,

Úgy hazám kielégíthetem;

Szivem ha zárhatom a lány keblébe,

Megösmerem jobban Istenem,

(Tehát a költő újabb ismerkedési helyet fedezett fel az Isten megismerésére. Kár nagyon, hogy miniszteri szabadalma nincs erre, mert valószínűleg jól jövedelmező volna.)

A harmadik virág „Egy más példázat a költő utazásáról“ jelige alatt indult a világ meghódítására. Azonban ezt az utolsót, nagyszerűségénél fogva egész terjedelmében beadjuk mások okulására.

Hazánk útjait ki tudja jobban, mint én,

hisz ösmerem

S ha gyengült a lovam lába, nehéz

haladnom bérceken,

Csak lépést tarts lovam Fakó, elhullnak

az öntött szegek . . .

(Valószínűleg a „Szögesek“ nevezetű budapesti turista egyesület tagja a költő).

Hisz lábadon acél patkó fölverőit az ég

sújtja meg,

Hogy ha kovácsolt szögimmel én verem

föl patkódat,

Bátrabban haladsz bércen el s úgy kapsz

cukros falatokat.

Ló lábomnak e játéka patkó szeg az

élet köve,

Ki, mint én, úgy fölül reája, nézete szerint

megy vele

Erény utján szivem súgta, hogy üdvöm

nyerje boldogságát

Isteniben kézi müvem vitt arra s melléklem

e játék lovát

(Amint a fenti ábra mutalja, manapság a költők már nem is szegény emberek. Cukros falatokat ad Fakó lovának. Nem hiába, hogy kovácsolt szögeivel ő veri fel lova patkóját. Végül kitűnik, hogy Bende úr, a költő mellékletül játék lovat ad. Vájjon nyereggel-e, vagy nyereg nélkül. Avagy esetleg a pesti lóversenyen győztesen befutó lovai akar kedveskedni a Szerző Bende Albert.)

S mikor az ember egyszer már végig olvasta, újból kell elkezdeni, olyan magas stílusban irta verseit a költő.

Vájjon a Tudományos Akadémia mikroszkópja megtalalta-e már ezt a kiváló üstököst az ég peremén, aki bérceken lépked villámokat szóró acél patkójú Fakóján. S aki egyszer elolvasta a verseket, önkénytelenül költővé válik.

Tessék:

Vájjon költő Kend-e ?

Kedves Albert Bende !

Persze hogy az. Mert E hazában nagyobb költő Nincs is önnél Bende Albert!

Pofit.

Dr. Rajner Lajos püspök Rómában. Rajner Lajos püspök, ált. érseki helytartó részint, hogy a hercegprímás sokoldaló megbízatásainak eleget tegyen, részint, hogy a pi's- pokök részére előírt hivatalos látogatásokat elvégezze, folyó hó 15-én Rómába érkezett Haliczky Z. Béla p. kamarás, tardoskeddi plébános társaságában s ő szentsége előtt való megjelenésre f. hó 20-ikára kapott terminust. A kitűzött napon d.

e. 11 órakor a szokásos előzetes ünnepélyes szertartások betartása mellett fogadta ő szentsége Rajner püspököt, ki közel félóráig tartó kihallgatáson mindenekelőtt bemutatta hódolatát s a szentszék iránt való törhetetlen ragaszkodását, majd átnyújtotta ama relációt, melyet Cser- noch János hercegprímás a legutóbbi két év alatt megtartott hivatalos egyházlátogatási jegyzőkönyvek nyomán egy vaskos kötetben nagy gonddal egybefoglalt. Ő Szentsége előtt nem lévén ismeretlen Rajner püspök kiváló tekintélye a főegyházmegyét érdeklő igen fontos ügyekre nézve, számos kérdést intézett hozzá, melyekre a püspök a legki- meritőbb tájékoztatásokat nyújtotta. Különös érdeklődéssel vette tudomásul ő Szentsége a Keresztény Szeretet Gyermekvédő művének kiterjedő tevékenységét s örömmel adta áldását a korszerű műre, annak terjesztőire s buzgó munkásaira. Ezután fogadta Ő Szentsége, a püspök hűséges kísérőjét, Haliczky Z. Béla plébánost, kinek felhatalmazást adott, hogy teljes búcsúval egybekötött apostoli áldást adhasson az általa szabadon választandó bármely napon a tardoskeddi híveknek. A pápai kihallgatás után a püspök kísérőjével egyetemben felkeresteMerrn- del Val bibornok, államtitkárt, a ki kitüntető szívélyességgel fogadta a nagynevű magyar püspököt. Rajner Lajos püspök a számos hivatalos és magánjellegű látogatásokon kívül elzarándokolt az apostolok sírjaihoz s egyéb kegyeletes helyekre is. A püspök f. hó 22-én hagyta el az örök várost s útját többszörösen megszakítva tér vissza otthonába.

Személyi hir. Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestyeigazgató, a Ferenc József rend lovagja pénteken érkezett vissza városunkba 6 heti szabadságáról.

Az Iparbank uj titkára. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazgatósága csütörtökön délután töltötte be a néhai Brunner Ferenc titkár elhalálozásával megüresedett titkári állást. Az igazgatóság az állásra Varsányi Ignác könyvvezetőt, lapunk volt felelős szerkesztőjét s tulajdonosát választotta meg. A választás a részvényesek körében általános megelégedést és örömet keltett, mert Varsányi eddig is a törekvő szorgalmas, buzgó hivatalnokok mintaképe volt, ki az intézet érdekeit nemcsak a hivatalos órák alatt viselte a szivén a legnagyobb lelkiismeretességgel, hanem az intézet jó hírnevét társadalmi életünkben is terjeszteni és állandósítani törekedett. Mi kétszeres örömmel üdvözöljük volt szerkesztőnket a díszes uj állásban és kérjük, hogy jeles írásaival ezután is gyakran keresse fel lapunkat.

Missió-uton. Pauer Károly főszékesegyházi karkáplán f. hó 27-én főpásztori engedéllyel ismét elindul a Köln melletti Remscheidbe, hogy az ottani vas- és acélgyár nagyszámú tótajkú gyári munkásainak missiót tartson. Ä munkások Pauert múlt évi ott léte alatt annyira megszerették, hogy ismét kérelemmel fordultak az egyházhatósághoz kiküldetése iránt. Pauer a missió befejezése után Hamburg, Berlin, Drezda, Prága és Bécsen keresztül jövő hó 12-én érkezik vissza városunkba.

Ügyvédi vizsga Dr. Kubovich Ignác ügyvédjelölt az ügyvédi vizsgát a napokban tette le jó sikerrel.

Doktoravatás. Salamon Ferenc jogszigorlót szombaton avatták a jog és államtudományok doktorává a budapesti tudomány egyetemen. A 22 éves tehetséges ifjú vasszorgalma dicséretet érdemel.

Alapitó tagság. Seyler Károly ny. esp. plébános, a Szent Adalbert intézet tagja 50 korona adománnyal az Esztergomi Sétahely-Szepitő Egyesület alapitó tagjai közé lépett.

Halottak estéje. Egy hét múlva bekövetkezik a bús ködös ősznek legszomorubb napja, a halottak estéje, melyen felkeressük és földiszitjük elhunyt szeretteink sírját és ott adózunk a kegyelet szent érzelmeinek. Az idén a halottak estéje kivételesen nem szombaton, vagyis Mindenszentek napjának estéjén lesz, hanem