Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 77. szám

1913. október 2. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 meggátlására azonnal elrendelte a szükséges helyi óvintézkedéseket, azonkívül szigorúan megtiltotta a fer­tőzött házakból a tej, vaj vagy egyéb más élelmiszereknek akár a község­ben, akár a környéken való árusítá­sát, továbbá az esztergomi és buda­pesti vagy egyáltalán bármely piac látogatását a csolnoki és karvai élel­miszer árusítóknak. Tüzilárma. F. hó 1-én reggel 8 órakor tüzilárma verte fel a várost. A városi szérűk között égett egy nagy csomó gaz, melyhez a tűzoltók kivonultak ugyan, de nagy dolguk nem akadt, mert az égő száraz gáz­csomót hamarosan eloltották. A Katholikus Gyermekvédelem IV. évfolyamának I. száma Keményfy K. Dániel szerkesztésében most je­lent meg következő változatos tar­talommal: 1. Elnökünk és a pazma- niták. 2. A gyermek munkás. Kriegs- Au Emiltől. 3. A dzsungelból. K. K. D.-től. 4. Külföldi szemle. Esztergo­mitól. 5. Tárca: Bigarreau. ílodács Ágostontól. 6. Egyesületünk. (Köz­ponti bizottsági ülés.) Keményfy K. Dánieltől. 7. Hírek. A keresztény gyermekvédelemnek ezen hézagot betöltő s a gyermeklélekmentés ak­tualitását szem előtt tartó orgánu­mot szívesen ajánljuk az ügy érde­kében felkarolásra. Előfizetési ára 2 K. Szerkesztőség Esztergom. Családi dráma. Birkés Lajos 24 éves bajóti banyamunkás félté­kenységből egyetlen fejszecsapással megölte fiatal feleségét, kivel még csak három hónapja élt együtt s ez­után gyalog bejött Esztergomba s itt önként jelentkezett a szolgabiró- ságon. A fiatal asszony igen kika­pósnak mutatta magát férje előtt és azt valósággal ingerelte féltékeny­ségre. A gyilkos férjét a csendőrség Komáromba kisérte és megindította a helyszíni nyomozást a családi dráma részleteinek teljes kiderítésére. A párkányi Kis-utcai vizek ügye. A párkányi takarékpénztári épület mögötti Kis-utcán lefolyó vi­zek elvezetése érdekében kiadandó vizhasználati jognak engedélyezése iránt Párkány község székházánál folyó évi november hó 6 napján d. e. fél 10 órakor helyszíni eljárás fog tartatni, a mely eljárásra vonatkozó tervek és szakértői nyilatkozat ugyanott folyó 2. napjától november hó 1. napjáig terjedő 30 napig köz­szemlére kitétettek. Az alispán most felhívja az összes érdekelteket, hogy netani észrevételeiket a közszemlére- tétel ideje alatt írásban, esetleg a helyszíni tárgyalás alkalmával szóval annál is inkább előterjesszék, mert elleneseiben a határozat minden to­vább meghallgattatásuk nélkül fog meghozatni. Hevenyfertőző kórok. Eszter­gom vármegye területén f. év szep­tember hó I. felében előfordult he­venyfertőző megbetegedések : Vör- heny: Esztergom város, Leányvár, Epöl, Kirva, Nagysáp, Sárisáp. Ron­csoló toroklob : Esztergom város, Nagysáp, Epöl. Hasi hagymáz : Esz­tergom város, Csolnok, Dorog, Le­ányvár, Sárisáp, Pilismarót. Kanyaró : Esztergom város, Dorog, Nyerges- ujfalu. Hökhurut: Nyergesujfalu. Halott a hajón. Vasárnap d. u. érkezett városunk alá a „Zimony“ nevű uszályhajó, melynek este 9 órakor kellett volna tovább mennie. Induláskor vettek észre, hogy Basic Stevo horvátországi illetőségű hajós­legény halva fekszik kabinjában. A hajó kapitányának jelentésére az ál­lomásfőnökség azonnal értesítette az esztergomi rendőrséget, honnét Pe- terdy Kálmán rendőrkapitány, dr. Berényi Zsigmond orvos és Csányi József rendőrfogalmazó azonnal a helyszínére mentek és megállapítot­ták, hogy a hajós halálát széngáz- mérgezés okozta. A kabin kályhájá­ban ugyanis kőszén hamuja volt és a kályhacső ki volt mozdulva a he­lyéből. A holttestet a hullaházba szállították. Az esetről jelentés ment a komáromi kir. ügyészségnek. A dorogi kanyarójárvány meg­szűnése. Az alispán, minthogy Do­rog községben folyó évi szeptember hó 4-ike óta újabb kanyaró megbe­tegedés nem fordult elő, a járvány­nak megszűntét megállapította és a dorogi óvodának megnyitását elren­delte. Csodás szüreti eredmény. A termés biztos fokozása legcélszerűb­ben állati trágyákkal érhető el és nevezetesen a kőbányai szárított hízósertés trágya bizonyult igen elő­nyösnek és olcsónak. A szárított sertéstrágya a legdusabb állati táp­lálék alommentes trágyája és igy egész mennyiségben trágyaanyago­kat tartalmaz.- Száraz állapotba van hozva, s úgy vasúton, mint kocsival a helyszínre zsákokba olcsón szál- liiható és kényelmesen elszórható. A szárított kőbányai hizó sertéstrágya csodás eredményeket szolgáltat nem­csak kalászos és kapás növényeknél de szőllő, dinnye, gyümölcs- és konyhakertek termését több, mint kétszeresre növeli. A kőbányai szá­rított hizó sertéstrágya hatása min­dig teljesen biztos. Kimaradhatatlan és gazdaságossága abban rejlik, hogy mindaz, amit a növény rögtön az első évben belőle fel nem hasz­nál, készletként megmarad a földben. Mintegy elraktározva, ebből magya­rázható a szárított sertéstrágyának sokszorosan bebizonyosodott három éven át tartó utóhatása. Sokszorosan megfigyelték, hogy a kőbányai szá­rított sertés trágya a nővényt meg­erősíti és igy ellentállóvá teszi min­denféle növényi betegségekkel szem­ben. A kőbányai szárított hizó-ser- téstrágya foszforsav, káli és nitrogén tartalmánál fogva teljes trágyázásra alkalmas, emellett szerves trágya­anyagokat tartalmaz. És épp e szer­ves trágyaanyagok tenyészágai azok­nak a baktériumoknak, a melyek a levegő nitrogénjét a növény számára megkötni képesek. Ilyen módon a gazdák ingyen jutnak a szükséges nitrogén trágyához. A szárított kő­bányai hizó sertéstrágyát egyes-egye- dűl a Budapest Kőbányai Trágya- száritógyár, Bósányi Schietrumpf és Társa, Budapest, IV. Üllői-ut 21. gyártja. Tizenöt éves tapasztalat és a gazdák elismerő levelei alapján az a legelőnyösebb terméseredményekről számol be és a levelek másodlatát közjegyzőileg hitelesítve kívánva in­gyen meg is küldi bárkinek, aki ezért a gyárhoz fordul. Hungária Cipőgyár B. T. fiókja ezelőtt Moskovits Farkas és Társa R. T. (Esztergom). Tisztelettel értesíti a t. vásárló közönséget, hogy az őszi cipők nagy választékban megérkeztek. Uj formák ! ————" Uj árak ! Divatcsevegés. Amikor meglehetősen nagy szám­ban mutatunk be köpeny- és kabá­tosruha-mintákat, nagyrészt azokra az olvasóinkra gondolunk, akik a szabást-varrást hivatás szerint űzik. Nekik nagy segítség a mi irányítá­sunk, műkedvelő olvasóinkat meg Útbaigazítjuk evvel a divat minden­féle irányáról ezen a téren is. Egye­bekben a most divatos bluzszerű ka­bátforma, a hajtóka és gallérnélküli kabát készítése nem nagyon nehéz ; ellenben a testhez álló férfihajtókás kabát megkívánja az ügyes szabó kezét. A munkát nagyon megköny- nyiti, hogy gumizatlan puha vásznat vesznek betétnek. De még igy is azt tanácsoljuk, hogy aki maga ké­szíti a kabátját, gomblyukat szabó­val varrasson bele és vele vasaltassa is. Ez nem növeli sokkal a költsé­get és busásan megéri, mert tökéle­tesebbé lesz általa a ruhadarab. Hogy az uj őszi kabátosruha és köpeny mennyiben változott, azt sokkal jobban megmagyarázzák a Divat Újság képei, mint tehetnők azt mi. Ellenben az uj őszi szöve­tekről mégis csak nekünk kell be­számolnunk. A választék dusabb, mint valaha volt és bár megtaláljuk ott a régi seviót és posztót, de az újabb fajta szövetek mellett mind­kettő mégis háttérbe szorul. Ezek az uj szövetek leginkább a szinök- kel lepnek meg bennünket, bár több köztük a sötét árnyalatú. Mindenek­előtt meg kell említenünk a barna szint minden elképzelhető változat­ban, az aranybarnától a sötét fekete­barnáig; azután van mindenfele ár­nyalatú barnapiros, amilyen a terra­kotta-, fahéj- és rozsdaszin. Nagyon divatos a zöld is, de inkább barná­val, pirossal, vagy kékkel elvegyitve. Egyáltalán nagyon kedveltek a több­féle szinti szálak beszövése áltál nyert bizonytalan középszinek, ami célszerűség szempontjából sokkal in­kább megfelel viselőruhának, mint a sima egyszinü szövet. Az „angol- sevió“ „melanzs-sevió“ és „kockás- sevió“ elnevezésű szövetekben a gyakorlatlan szem nem fog a meg­szokott sevióra ismerni, mert a fer­dén szót borbák nem annyira szem­beötlők. Ezek is, meg a kissé zmá- kosfajta kangarn, férfiszövetekhez hasonlítanak, kabátos ruhának tehát ezeknél szebbet és célszerűbbet nem is igen ajánlhatunk. Sokkal nehezebbeknek látszanak az úgynevezett bársonyszerü szöve­tek, amelyek az elmúlt esztendő ra- tinéjához hasonlítanak nagyon ; ezek­nél keményebbek a különféle bordás szövetek, amelyek megvannak ép­penséggel sem feltűnő kockás min­tázatban. Mindennél pedig legújabb és talán legkedveltebb is : a mintás szövet. Abból készült modelleket bőven mutálunk be mai számunk­ban is. E mintás szövetek közt megtaláljuk azt is, amilyennel a nagyanyák garnitúrája volt bevonva. A legtöbbjük selyemmel van átszőve és nem igen hatnak fiatalosan. A tarkaságuknál fogva nem is tűrnek meg egyéb diszt, mint egy kis fe­kete bársonyt vagy selymet. Annál fiatalosabbak az úgyne­vezett „kompozé“- szövetek, ame­lyeknél mindig kétfajta szövet kerül együvé: egy sima, meg egy ennek megfelelő kockás vagy csikós két­színű szövet, mely a készítés mód­jának mindenféle változatát teszi le­hetővé. Hogy aztán ki hogyan állítja össze a ruháját, az tisztán egyéni ízlés dolga. Láttunk olyat is, ahol a kabát készült sima szövetből, a koc­kásból pedig az alj és a kabát dí­sze. De lehet úgy is készíteni, hogy az egész ruhát sima szövetből varr­ják és a kockásból csak a gallért és hajtókákat. Ilyen kompozéban találunk se­viót, finom gyapjúszövetet és posz­tót is; a posztó leginkább fekete-pi­ros, fekete-zöld és fekete-barna koc­kás, ezenkívül még egy hosszúszőrü fekete cibelincsik is van beledolgoz­va. Ha még megemlítjük azt, hogy nagyon divatos lesz a fekete-fehér kockás szövet is, ezzel kimerítettük a ruhák szövetét és áttérhetünk a köpenyek anyagára. Mindenekelőtt meg kell említe­nünk, hogy minden vastag szövet, bár aránylag elég simulékony, na­gyon vastagitják a termetet és csak egyszerű, szűk formák feldolgozá­sára alkalmas, mig a vékonyabb bársony vagy bársonyszerü anyag alkalmass bő formák készítésére is. Ezek a zövetek mind mintázatlanok, kivéve a valódi bolyhos-anyag, mely csikós is, kockás is, mig a bélés hozzájuk van szőve. Érdekes és sokféle a kalap for­mája és dísze, mely van kicsi is, meg közepesen nagy is. Az egy­szerű nemez-, felbei-, vagy selyem- plüssforma mellett, melyet csupán kevés szalag vagy egyetlen nagy virág diszit, vannak nagyon csinos mintás bársonnyal vagy selyembro­káttal bevont kalapok. Miután bár­sonnyal és moáréval is bevonják, a kalapok meglehetősen nehezeknek látszanak, nem bírnak hát el túlsá­gosan sok diszt. A kalap teteje ki­csi és szűk, miután a hajviselet is nagyon egyszerű és nem kell hozzá sok haj. A kalap karimája inkább lefelé hajlik és az arcot mélyen be­árnyékolja. Ennyit ízesítőül a jövendő divatról; ki tudja mivé fejlődik, mire kiforr 1 * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel két korona húsz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadó- hivalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Buda­pesten, Vili., Rökk Szilárd-utca 4. számú házban van. OH JAJ! Köhögés, rekedtség, elnyálkasodás ellen elismert gyors és biztos hatásúak ÉLJEN az étvágyat nem ront­ják és kitűnő Ízűek Dobozza 1 és 2 korina. Próbadoboz 50 fillér. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. Gy'ár és fó'szetküidési hely' : Megfojt ez az átkozott EGGER A. FIA Bécs, köhögés ! cs. cs kir. udvari szállító. Kaphaló : Esztergomban : Kerschbaummay'er Károly, R. Schmidt Arturné, Zsiga Zsigmond gyógyszertárakban. Henning János és Fi drogériájában. Párkánynánán : Nagy István gyógyszertárában. EGGER-mellpasztilla csakhamar meggyógyított! CB

Next

/
Thumbnails
Contents