Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 73. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. szeptember 18. Pedig mindezek olyan bajok, amelyek elharapódzása megakadályo­zásában komolyabb eszközökkel kel­lene fellépni. Mert hiába fogunk sza­ladni lihegve, kitárt karokkal a nyu­gati kultúra felé, ha gyengén szer­vezett közegészségügyünk folytán a megtizedeléssel fog bennünket fenye­getni. Egész munkánk és igyekezetünk belefullad abba, hogy az egészség- ügyi szempontokat nem tartjuk szem előtt. Medicus. 5 TOLLHEGGYEL “ __________________ w S zeptember. Benne vagyunk a szentimentális hangulatok hónapjában. Elbúcsúztat­ok a kisasszonynapkor vándorútra kelt fecskéket s egyben kitettük Szel­lőzni naftalinszagu átmeneti kabát­jainkat is. A fák csuklóit, az ágak hónalját fürkésző cinegék — kik a nyáron csak békeállományban harcoltak a hernyók, bogarak és férgek ellen, hadilétszámra egészítették ki magu­kat s ugyancsak hangos tőlük a rit­kuló lombok, sárguló levelek kör­nyéke. Berukkoltak a verebek is tereinkre s úgy este felé éktelen csiripeléssel foglalják el éjjeli szállá­saikat. Az iskolás gyermekek erős rajok­ban, könyvcsomóval kezeikben vonul­nak reggelenként a tudomány csar­nokai felé . . . Megkezdődött a küz­delem a vakációért . . . A mező is nehezen válik meg tavaszi ékességétől. A fü szokatla­nul zöld és sürü. Mintha csak júni­usban képzelné magát. Az ősz virágainak jóleső tarka­sága még tavaszi gondolatokat su­gall a lelkekbe, de aztán egy hüs széláramlat el is fújja rögtön ezeket a gondolatokat. Megcsillan egy-egy késői lepke himporos szárnya is az őszi napsu­gárban. Tavaszról álmodik, melyet meg nem ér többé. Az első r-es hónap erősen gon­dolkodóba ejti az embert. Intelem az, hogy többet foglalkozzunk az elmúlással, melynek a természet vi­lágában a szeptember az első hír­mondója. Pedig a szeptemberi verőfényes őszi délután a csalódiság hűen imi­tálja a májust, de hát még is kié- rezzük belőle, hogy ez csak imitáció, olyan, mint mikor a szürkülő legény festeni kezdi a haját, hogy fiatalab­bat mutasson. Csak egy percnyi borulat kell hozzá, csak egy tenyérnyi felhő a nap elé, mindjárt vége a hamis má­jusnak s előtted áll a valódi szep­tember kimérten nyájas, hideg elő­kelőségében. Szentimentális hangulatok, nap­sugárral vegyes borúlátók előkelő hónapja, légy üdvözölve 1 Kinevezés. Őfelsége frankenkardi Mihánovits Károly 26. gyalogezred­beli különleges alkalmazású ezredest a 44. gyalogezred parancsnokává ne­vezte ki. Esküvők. Két fényes esküvő folyt le a napokban városunkban. Vasárnap déli fél 1 órakor Dr. Bren­ner Antal városi tanácsjegyző vezette oltárhoz Lindtner Ellykét a belvá­rosi plébánia templomban. Az uj párt Keményfy Kálmán szentszéki tanácsos, vízivárosi plébános eskette emelkedett beszéd kíséretében. Ked­den d. u. 5 órakor dr. Czobor Gyula budapesti ügyész esküdött örök hűséget Magurányi Edithnek, Ma- gurányi József főkáptalani alapitv. ügyész bájos leányának a vízivárosi plébánia templomban, hol dr. Koper- niczky Ferenc prael. kanonok Vé­gezte az esketési szertartást. A két esküvő sokáig emlékezetében lesz városunk szépeinek, kik zsúfolásig megtöltötték a két templomot ez al­kalommal. A két uj párnak mi is őszintén kívánjuk, hogy az a bol­dogság, mely őket eltöltötte az es­küvő napján, maradjon meg szivük­ben az emberi kor legvégső hatá­ráig. Változások a primási urada­lomban. Dr. Csernoch János her­cegprímás Rédly Gyulát az érsek- újvári kerületbe, Szalai Bélát a ko­máromi uradalomba, Lakner Aladárt pedig a bérleti uradalmakba uradalmi felügyelőkké nevezte ki. Dr. Mattya- sóvszky Béla eddigi megbízott ügyész primási uradalmi ügyésszé nevezte­tett ki. Gyászhir. Nádasdy Aladár ko­máromi kir. törvényszéki elnököt mély gyász érte. Neje, szül. Krosetz Janka úrasszon}' f. hó 9-én családi birtokán Tófej-Hencsen (Zalamegye), élete 43. évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogultat gyászba borult férjén kívül három gyermeke, édesanyja és kiterjedt elő­kelő rokonság gyászolja. Hült tete­meit szeptember 12-én délelőtt he­lyezték örök nyugalomra a zalaeger­szegi róm. kath. sirkertben nagy részvét mellett. A Kath. Gyermekvédő Egye­sület uj pénztárosa. Dr. Rajner Lajos félsz, püspök, ált. érseki hely­tartó, mint a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve“ el­nöke, az egyesület pénztárnoki tisz­téről lemondott dr. Breyer István érseki titkár helyébe Pauer Károly főszékesegyházi karkáplánt nevezte ki. Halálozás. Nelhiebel Gusztávné szül. Szoleczky Etel úrasszony f. hó 16-án életének 43-ik évében az egyik fővárosi szanatóriumban elhúnyt. Holttestét gyászbaborult családja ha­zahozatta Esztergomba, hol teme­tése f. hó 18-án d. u. fél négy óra­kor lesz a szentgyörgymezei sirkert kápolnájából. Az elhunyt Szoleczky János esztergomi igazgató tanítónak nővére volt. Nagyszámú rokonság gyászolja. Rosszakaratú ráfogás. Minden városban akadnak feketevérü irigy emberek, kik gyönyörűségüket lelik abban, ha másokat megrágalmazhat­nak. Közismert dolog, hogy Eszter­gomban különösen sok találkozik a mások becsületét bármikor elrabolni kész ilyen kétes egzisztenciákból, kik minden lelkifurdalás nélkül vég­zik szünet nélkül ördögi mestersé­güket. Hogy élő példával is erősít­sük állításunkat, megemlítjük, hogy a napokban Dankó Sarolta általáno­san nagyrabecsült zongoratanárnőn­ket rágalmazta meg valaki azzal, hogy a tanításra nem rendelkezik kellő képesítéssel, hogy nincsen zongoratanáéi diplomája. Nos mi biztosíthatjuk lapunk valamennyi ol­vasóját, hogy Dankó Saroltának igenis megvan a képesítése. Saját szemeinkkel láttuk és olvastuk szer­kesztőségünkben a Magyar Nemzeti Zenedétől számára kiállított „kitűnő“ minősítésű diplomát. Ezekután bát­ran merjük hinni, hogy az eszter­gomi szülők nem fognak hitelt adni a rosszakaratú pletykáknak, hanem továbbra is teljes megnyugvással bízzák gyermekeiknek zenebeli ok­tatását az alaptalanul meghurcolt művésznőre. A Szépitészeti Egyesület első választmányi ülése. Az Esztergomi Sétahelyszépitő Egyesület újjáalaku­lása óta f. hó 15.-én tartotta első választmányi ülését. Ezen elhatároz­ták, hogy az egyesület mindenekelőtt a Kisdunapartot fogja célszerűen át­alakítani úgy, hogy az korzó céljaira szolgálhasson. Az ülésen sok életre­való es nagy gyakorlati ismeretekre valló terv került felszínre, ami azt bizonyítja, hogy az egyesület a leg­komolyabban óhajt elvállalt feladatai­nak megfelelni. A dunaparti korzó tervezetét és ezzel kapcsolatban a város által könnyen megadható anya­gok kérelmét tartalmazó beadványt az egyesület már a városi tanács elé terjesztette. Renlow cirkusz kedden este kezdte meg előadásait, s már az első alkalommal egészen megtöltötte a közönség a legnagyobb kényelem­mel berendezett s négy ivlámpával fényesen kivilágított cirkuszi helyi­séget. Az érdekesebbnél érdekesebb mutatványok nem egyszer szinte magukkal ragadták a közönséget s többször óriási tapsorkánnal hono­rálta az előadó művészek ügyes és merész produkcióit. Nagyban emelik ezen előadásokat a gyönyörű új dísz­letek és az előadó művészek eredeti öltözékei. Csak ajánlani tudjuk ezen elsőrangú társulatot közönségünk me­leg pártfogásába. Esztergomi képek a Nemzeti Szalon műtárlatán. A f. hó 1-én Budapesten megnyílt Nemzeti Szalon műtárlatán a figyelmesen vizsgálódó esztergomi szemek meglepetéssel lát­nak két tájképet, melyek városunk környékéről festett tájakat tüntetnek fel. Az egyik kép a református temp­lom melletti Schiszler útnak egy meg­kapó részletét ábrázolja, a másik pe­dig a Garamkövesd melletti dunarész- letet. Mindkét kép ifj. Bayer Ágoston esztergomi illetőségű festőművész nö­vendéktől való, kinek a Nemzeti Sza­lon zsűrije ezeken kívül még egy gitározó fiút ábrázoló hideg tűkarcát is a tárlat képei közé sorozta. Jól esik látnunk városunk fiának a nevét is a szebbnél-szebb képeket kiállító magyar művészek n(#ei között. Dr. Patek Kaposvárott. Dr. Pa­tek Béla, a győri színtársulat igaz­gatója, ki nyári ittartózkodása alkal­mával sok élvezetes estét szerzett közönségünknek elsőrendű társulatá­val, megpályázta a kaposvári színhá­zat s azt meg is kapta. A társulat 7 hónapot Győrben és 3 — 4 hónapot Kaposvárott köteles tölteni s csak a fennmaradt csekély időn át játszhatik — Komáromban, vagy Esztergomban. Az ipartestületek reformja. A kereskedelemügyi minisztériumban az ipartestületek reformjaival foglalkoz­nak, különösen az ipartestületek pénz­kezelését és ellenőrzését akarják sza­bályozni. A kereskedelemügyi mi­niszter e tárgyban szaktanácskozást hiv össze és tekintettel arra, hogy az ipartörvény előkészítése még mindig kezdetleges stádiumban van, az ipar­testületek reformja meg fogja előzni az ipartörvény módosításáról szóló javaslatot. A szaktanácskozáson részt fognak venni a kamarai titkárok, va­lamint a nagyobb városok ipartes- tületeinek elnökei is. Reform a postán. A m. kir. posta és távirda igazgatóság a hiá­nyos címzésű postai küldemények­nek rendkívüli megszaporodása miatt eddig óriási személyzetet volt kény­telen tartani, kik az u. n. cimnyo- mozó hivatalban emberfeletti mun­kát voltak kénytelenek végezni s még az államrendőrség bejelentő hi­vatalát is igénybe kellett venníök. A magyar posta most a nyugat pél­dáját követi: a hiányos címzésű kül­deményeket „cím elégtelen“ jelzéssel visszaküldi ezután a feladó állomásra. Figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy különösen a fővárosba címzett küldeményeknél a kerületet, utcát, házszámot, emeletet, ajtót pon­tosan írják ki, mert ellen esetben a posta a küldeményt nem kézbesíti. A lőporgyár sorsa. A város pénzügyi bizottsága szombaton este foglalkozott a katonai kincstár azon ajánlatával, mely szerint az Eszter­gomban lőporgyárat szándékozik építeni. A kincstár semmiképen sem akarja megadni a kért 300 kát. hol­dért a 300000 koronát, amit, tekintve a jóminőségü földeket és a föld mai jövedelmét, a város bátran kérhet a kiszemelt területért. A hadvezetőség csak 400 koronát kínál holdjáért s hozzá még a halastó megszünteté­sét és uj utak készítését is kiköti. A pénzügyi bizottság mindezeket jól megfontolva, nem javasolja a közgyűlésnek, hogy a kikötött vételár leszállittassék. A lőporgyár igy alig­hanem máshol lesz felállítva a ka­tonai kincstár garasoskodása miatt. Az önkéntesség költségei. A honvédelmi miniszter rendeleiet adott ki, melyben a saját költségén bevo­nult önkénteseknek a kincstár ré­szére fizetendő költségeket a követ­kezőkép állapítja meg: fegyverzetés karbantartás 7 kor., legénységi fel­szerelés 16 kor., kincstári élelem, ide számítva a zsoldot is 334 kor., ruha 121 kor., kölcsönló és annak eltartása 702 kor., lófelszerelés a lo­vasságnál 32 korona, a tüzérségnél 39 korona. Halálos szerencsétlenség a sashegyi kőbányában. Zsivkovics Markó 52 éves kőbányamunkást munka közben egy kétmétermázsás leguruló nagy kő karján, lábán és oldalán annyira összezúzta, hogy mire a „Kolos“ kórházba szállították, iszonyú kínok között kiszenvedett. Az esetről jelentést tettek a kir. ügyészségnek. A szerencsétlenségnek maga Zsivkovics volt az oka, mert a kő elindulását a bánya felső ré­széről idejekorán jelezték és ő nem ugrott félre. Újra fütyülni fog a vonat. Újabb hírek szerint októbertől kezdve az államvasútakon ismét életbelépte­tik azt a régebbi szokást, hogy a lokomotivok a pályaudvarra.való be- haladásnál füttyjelt adjanak. A füty- työt hét évvel ezelőtt megszüntették, de azóta gyakran történtek szeren­csétlenségek az állomásokon, amit a jelzés elhagyásának tulajdonítanak. Hirtelen halál. Majotszky Elek 51 éves árvédelmi munkafelügyelő f. hó 16-án d. u. 4 óra tájban a ha­tárban folyó árvédelmi munkálatok­nál volt elfoglalva, midőn egyszerre orrán-száján megindult a vér és a nagymennyiségben ömlő vértől leve­gőt nem bírván kapni, megfulladt. Holttestét a szentg-yörmezei temető hallottas házába szállították, honnét holnap temetik. Mikor kell berukkolni ? A hadvezetőség megállapította az újon­cok bevonulásának napját. E szerint á rendes sor katonasághoz tartozó újoncok október hó 7-én, a tengeré­szek október hó 1 én, a póttartalé*

Next

/
Thumbnails
Contents