Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 68. szám
1913. augusztus 31. ESZTERGOM és VIDÉKE3 tele van, t. i. a törvények szigorú megtartása. A magyar cserkész törvény megszövegezése annyi idealizmust, bölcse- séget és tapasztalatot mutat, hogy az ahoz való ragaszkodás mellett föltétlenül íelénk kell fordulnia a társadalom rokon- szenvének. E pontnál azonban elénk tárul az a kérdés, hogy bizha- tunk-e a törvények szigorú megtartásában ? Elég-e erre a cserkész fogadalom, elég-e a cserkészmesterek erélye ? Képes-e a két tényező csodát művelni, s máról-holnapra jellemeket teremteni ? Csak gyenge Ítélőképesség várhatná ezt, csak felületes gondolkodás reménykedhetne ebben. Mi sokat várunk cserkészeinktől, de elbizakodottak nem lehetünk. Az a nem-káromkodás még nagyon csekély eredmény, mert hisz jónevelésű ifjak külön fogadalom nélkül is megtartják. A hazugság és kártétel már jobban bengyökerezik a magyar természetben, úgyszintén a felületesség és munkakerülés. Ezeknek kiirtására azonban idő kell, mert a cserkész törvények csak az eszköz szerepét játszák. És bizonyos, hogy másképen ítél a külvilág és másképen a szakember; ezért a döntő szót engedjük át a beavatottaknak s ne szégyenitsük meg magunkat műveltségünkhöz és komolyságunkhoz nem illő elhamarkodott, de annál makacsabb Ítéletekkel. Hiszen bár úgy lenne, hogy aki a cserkész ruhát magára veszi, már egyúttal a cserkész erényekben és ügyességekben is kitűnne! De mentül nagyobb lesz a száma az ifjú lovagoknak, annál köny- nyebben megtörténik, hogy az amúgy is gyanakvó szemlélő hamar talál megrovásra valót bennük. Mindezek a körülmények csak súlyosbítják a cserkészmesterek gondját-dolgát, de talán még nem adnak elég okot arra, hogy a cserkészet jövőjéről kétségbeessünk. Ki mernétagadni, hogyha nem is, mindent, de sokat elérhetünk es megvalósíthatunk céljaink közül ? És ha a társadalom bölcselkedői közül már sokakat a sötétenlátásba kergetett nem pusztán a tapasztalat, hanem talán ép oly erővel a korral járó kimerültség, ne akarják idealizmusától megfosztani azt az ifjúságot, melyet épen a cinizmustól és kora vénüléstől kell féltenünk. Ha hibát látnak, ne tulajdonítsák azt a cserkészfogadalomnak, hanem csak az egyed gyöngeségének s legyenek segítségünkre a megjavításban. És akkor nem a külsőségekben merülünk el, nem az értelmetlen hozzászólások ellen harcolunk, hanem a jövőnek tettre- kész társadalmát alapozzuk. Akiket ^közelről érint e mozgalom, a cserkész diákok és cserkész mesterek, a közjó előmozdítására törekesznek, a köz részéről tehát legalább is bölcs türelmet várhatnak. Ne adjunk tehát az ifjúság szájába hazug ál-érveket, mert tapasztalatom szerint rendesen valami társadalmi íélszegség az, mely egy- egy gyakorlatozástól elvonja őket. És ilyenkor idejüket nem komolyabb, nem is nemesebb szórakozásban, hanem osak korai léhaságban töltik. A cserkészet jövője igazában a cserkész mesterek kezébe van letéve. Nekik szigorú feladatuk, hogy a törvények megtartására ügyeljenek, az állandó és folytonos javulást és tökéletesedést előmozdítsák, s inkább megszüntessék a mozgalmat, mintsem azt a tespedésnek, a vallási közönbösségnek és haza- fiatlanságnak melegágyává tegyék. Éhez pedig elég bizalmunk lehet, mert országszerte körültekintve mindenütt a legönzet- lenek.lelkesedésre és fáradságot nem ismerő munkálkodásra találtunk. Parcsami Henrik. ♦♦ -♦ Az „Ébredés“ dalkör hangversenye. Már megemlítettük, hogy a budapesti „Ébredés“ dalkör szeptember 7-én vasárnap, a Magyar Király szálloda termeiben a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya által a Vaskapun építendő kilátós-menház javára, műsorral és tánccal egybekötött nagyszabású hangversenyt rendez. Az „Ébredés“ dalkör nem ismeretlen városunkban. Már több ízben szerepeltek s minden alkalommal a legnagyobb elismeréssel adózott nekik közönségünk Még mindig élénk emlékezetünkben élnek azok a kellemes esték, melyeken a dalkör műkedvelői gárdájának ügyes szereplésében, de különösen a dalkör által a legnagyobb precizitással előadott énekszámokban gyönyörködhettünk. A dalárda dr. Ujj József szakavatott vezetése • alatt országos hírű lett, s a budapesti dalárdák legjobbjai közé küzdötte fel magát. Ez alkalommal először fog nálunk bemutatkozni vegyeskarával. Nem csoda tehát, hogy oly nagy az érdeklődés a hangverseny iránt városszerte, sőt még a vidékről is számosán fognak résztvenni. Tekintve azt, hogy a hangverseny tiszta jövedelme a helybeli turista osztálynak a kilátós-menházának építési költségeire lesz fordítva, valóban meg is érdemli a pártolást. A gazdag és érdekes műsor a következő : 1- a) A fvörthi tó rózsája. Kos- chat T.-tól. b) Hogyha többet nem jösz jjelém . . . Lányi E.-től. Énekli az „Ébredés“ dalkör férfikara. 2. Epizódok a házaséletből. Monológ. Irta Koch Ferenc. Előadja Fazekas Dezső. 3. a) Esti dal. Kacsóh : Rebusz báró c. operettejéből. b) Csónak dal. Donisettitől. c) Régi nóta . . . Lányi E.-től. Énekli az „Ébredés“ dalkör női kara. 4. A csók. Műdal. Ardititól. Énekli Weninger Károly né úrnő. 5. Részlet Verdi: Troubadour c. operájából. Énekli Baum József. 6. a) Ah mért vagy olyan távol. . Szerenád-dal. b) Barcarola. Hoff* mann meséi c. operából, c) Jánosbogárka. Részlet a „Makrancos hölgyek“ c. operából Énekli az „Ébredés“ dalkör vegyes kara. 7. a) Altató dal. Duett Sinigagli- tól. b) Részlet a „Kedves Augusztin“ c. operettből. Éneklik Bozsik Istvánná és Kenderes Béláné úrnők. 8. Kabaré-dalok. Énekli László L. Jenő. 9. a) Duett a „Csókon szerzett vőlegény“-bői. b) „Lánc, lánc, észter lánc“. Duett. Éneklik Bozsik nővérek. 10. a) Felhők mennek . . . Kar Várföldytől. b) Bordal. Hoppe Rezsőtől. Énekli az „Ébredés“ dalkör férfi kara. A dalkört, mely 80 — 100 taggal fog szerepelni, dr. Ujj József karnagy fogja vezetni. A műsorból láthatjuk, hogy a dalkör női-, férfi- és vegyeskara külön-külön fog szerepelni. Műsorban találjuk közönségünk kedvencét is, László L. Jenőt, ki legutóbbi szereplése alkalmával sok derűs percet szerzett a jelenvoltaknak. A hangverseny este 8 órakor kezdődik. Belépőjegy személyenkint 2 korona a termekbe, az udvari kerthelyiségben 1 korona. fH| HÍREK. |gg| Városi közgyűlés. Szerdán délelőtt Vimmer Imre polgármester elnöklésével a város képviselőtesiülete közgyűlést tartott. A közgyűlés elején Vimmer Imre polgármester kegyeletteljes szavakkal emlékezett meg a néhai való Simor János hercegprímás születésének századik évfordulójáról, majd indítványára a nagy prímás emlékezetét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. A tárgysorozat első pontját a hegyi vizek levezetésének tervezete képezte, melyet az árvédelmi kirendeltség tervezett és a földmivelés- ügyi minisztérium jóváhagyásával ellátva a képviselőtestület elé bocsátott. A város közönsége az uj terveket elfogadta. Majd a villamos vezetékek és áramgyüjtők szaporításának kérdésére került a sor. A közgyűlés részleges bővítésre nézve elhatározta, hogy a vezetékeket megfogja erősit- tetni, és uj transzformátorok beszerzéséről gondoskodik, melyeknek költsége meghaladja a nyolcezer koronát. Ennek letárgyalása után a közgyűlés a vasúti hozzájáró út rendezésére tért át. Hosszas vita után Tiefenthal Gyula városi mérnök nagy gonddal előadott véleménye mellett úgy határozott a képviselőtestület, hogy a gyalogjáról aszfalt burkolattal látja el, a kocsiutat vagy bazalt, vagy esetleg keramit kockákkal burkoltatja, aszerint, mint azt a kiírandó versenytárgyalás során olcsóbbnak talál. Az út rendezése körülbelül 60.000. koronába fog kerülni, amely összeg az utón szedni engedélyezett vámokból lesz előteremtve. A kisdnai gyalogjáró hidra nézve a közgyűlés engyhangúlag elhatározta, hogy miután a hidra a közönségnek okvetlen szüksége van, annak felállítását elrendeli, melynek költségeire nézve a földművelésügyi miniszterhez és a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársasághoz fordul hozzájárulás végett. A létesítendő gyaloghíd költsége 30.000 koronára tehető. A uj hid vasbetonból lett készítve. A közgyűlés még több kisebb-nagyobb figyelmet érdemlő tárgysorozatok tárgyalása után véget ért. Ezüstmenyegző. Szoleczky János elemi iskolai igazgató tanító csütörtökön délelőtt tartotta nejével ezüstmenyegzőjét, amely örömünnepen a jubiláns házaspár nagyszámú tisztelői és jóbarátai is megjelentek. Tanári megbízatások. A szerdai közgyűlés Berencz György és Obermüller Ferenc eddigi óradíjas tanárokat bízta meg a főreáliskolánál megüresedett két tanári állás ellátásával. Sassy ezredes halála. Kies fekvésű Kovácspatak üdülő helyünknek szomorú szenzációja volt f. hó. 28.-án. Egyike az első lakóinak, leglel- keseb hive a telep pártolás minden eszméjének, Sassy Frigyes nyug. ezredes hunyta le örökre szemeit. Elbúcsúzva az élők világától, benne a neki annyira kedves Kovacspataktól, hol saját villája volt, s melyet minden évben kitartóan keresett fel. Temetése nagy katonai pompával ma d u. 4 órakor lesz a budai-farkasréti temetőben. A vízivárosi zárdaiskola építkezése a jövő héten már teljes befejezést nyer. Értesülésünk szerint az uj iskolát szeptember hetedikén maga Csernoch János dr. hercegprímás fogja fényes ünnepségek keretében felszentelni, amely intézetet a közelgő iskolaévben már átadják rendeltetésének. Uj megyei aljegyző. A vármegye törvényhatósági bizottsága pénteken tartott közgyűlésén a megyénél megüresedett il. oszt. aljegyzői állásra egyhangúlag Zsiga János 1. oszt. közigazgatási gyakornokot választotta meg. Nemes cselekedet. Hirt adtunk arról, hogy a nemrégiben alakult Esztergomi Testgyakorlók Köre aziránt fordult a nemes városhoz, hogy részére ingyenes football pályát és játékteret engedélyezzen. A város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén úgy határozott, hogy a vályogvető dűlőben egy ingyenes területet enged át az E. T. K.-nak. A nemes cselekedet önmagát dicséri. Választmányi ülés. Szeptember hó 3 án d. e. 11 órakor az Eszier- gommegye Gazdasági Egyesülete választmányi ülést tart a főkáptalani jószágigazgatóság épületében. Tanulmányúton. Hoffmann Ferenc dr. keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia rendkívüli tanárát a földművelésügyi miniszter szeptember 15- től kezdve hat hónapra a párkányi főszolgabírói hivatalhoz osztotta be a gyakorlati mezőgazdasági közigazgatás első fokon való tanulmányozása végett. Kegydijak. A város képviselőtestülete kegydij címén özv. Singer Ja- kabné városi vámellenőr özvegye részére évi 360 K, Sinkovics János iskolaszolga özvegye részére évi 120 koronát engedélyezett. A kegy- dijazás ellen csupán Brutsy János
