Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 66. szám
1913. augusztus 24. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 csőddel fenyegeti az egész intézményt, maga az országos pénztár mutatott rá a legutolsó évi jelentésében, de megállapításainak következményeit nem akarta levonni. Azt mondja ugyanis, hogy Németországban és Ausztriában azért kisebbek a kezelési költségek, mert ott a vállalati pénztárak tagjai 23—24%-át teszik az össztaglétszámnak, inig nálunk a (agoknak csak 15%-a van vállalati pénztárakban biztosítva. Ha igy áll a dolog, könnyű a bajon segíteni: szaporítani kell a vállalati pénztárakat a kerületi pénztárak rovására. Hogy milyen más gazdálkodás folyik a vállalati pénztáraknál, állítsuk szembe az Országos és kerületi pénztárak szervezetével és gazdálkodásával általában a vállalati pénztárak és egy nagy vállalati pénztár, a Rima- murany-Salgótarjáni vasmű r.-t. betegség és balesetbiztosító pénztárát. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez utóbbi nem az 1907. évi XIX. t.-c., hanem a bányatörvény alapján áll fenn. A vállalati pénztáraknál nincsen semmi kezelési költség, mert azt a munkaadó sajátjából fedezi, igy az összes bevétel a betegsegélyezés céljaira fordítható. Nincs paritásos képviselet, hanem a munkások maguk az intézői a társpénztári igazgatásnak, legfeljebb az elnökséget viseli a munkaadó, vagy megbízottja, ki csak az alapszabályok betartására vigyáz. Ki van zárva még a lehetősége is a csalás azon számtalan módjának, mely az országos- és kerületi pénztáraknál az orvosi segély, gyógyszerek, szanatóriumi kezelés, fürdősegélynél stb. napirenden vannak, mert itt a pénztár vezetői személyesen ismerik az összes tagokat. A segély folyósítása a lehető leggyorsabb, mert nem megy keresztül egy nagy és nehezen mozgó bürokrácia retortaján. Ezen lényeges szervezeti különbségekből folyik az, hogy a vállalati pénztárak pénzügyi helyzete egészen más, mint a kerületieké. így nem megy a bevétel egyhar- madát is meghaladó összeg adminisztratív kiadásokra, hanem a tagoknak betegség- és baleset esetén való mintaszerű ellátására. A kerületi pénztárak a napi át lagbérek 3%-át szedik és pedig két éve 7 napos rendszer mellett, azonban igy sem tudnak kötelezettségeiknek eleget tenni, sőt az Országos Pénztár a járuléknak a törvény 25. §-a alapján 4%-ra való felemelését tervezi. A vállalati pénztárak 2% járulékot szednek, sőt a Rimamurányi pénztárnál ezt sem az átlagbérek, hanem a munkás tényleges keresete után, ami sokkal igazságosabb a munkásra nézve. K. *■ ♦*- -*♦- ++ ** -*► ♦ Ünnepek után. Lelkes hangulatban ünnepelte meg városunk hazafias és kegyelettel biró közönsége első nagy királyunk tiszteletére rendezett országos jellegű ünnepséget. El lehet mondani, hogy még ilyen sikerült ünnepélye a városnak nem volt, mint az idei, a Sz. István kultusz tekintetében. Különben pedig az egész ünnepségről részletesen a következőkben számolunk be. A nevezetes nap előestéjén lobogódíszt öltött már az egész város. Ünnepi ruhában öltözött emberek lepték el az utcákat és sietett mindenki Víziváros felé a kivilágítás megszemlélésére. Nyolc órai harangszó után vette kezdetét a várfokról elhangzó toronyzene. Lágyan szóltak bele a csendes, meleg nyári éjbe a régi magyar egyházi énekek gyönyörű áriái. A toronyzene elvégez- tével a szent király születési helyének kivilágítása következett, majd bengáli tűz fénye világította meg a sok vihart látott várfalakat. Másnap reggel mozsárlövések és harangzúgások jelezték az ünnep elérkeztét. Az utcákat a katonabanda járta be vig zeneszóval. Hét óra felé megnépesült már több utca és a Széchenyi-tér, ahol a diszfelvonulás résztvevői gyülekeztek. A menetben az elemi és középiskolák ifjúságai, a város összes testületéi és egyesületei zászlóik alatt, továbbá a hivatalok és hatóságok képviselői vettek részt. Ide csatlakozott a belvárosi templomból kiinduló körmenet is, a melyben dicsőült nagyjaink: Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéi egyházi pompával vitettek. A körmenetet Fehér Gyula dr. prael. kanonok vezette. Kilenc órakor a bazilikában az ünnepi nagy mise pontifikálását Rajner Lajos dr. félsz, püspök, érseki helynök végezte fényes papi segédlettel. Az ünnepi sz. mise után Magyarász Ferenc dr. cisztercita tanár, zirci plébános magasan szárnyaló ünnepi szentbeszéd keretében emlékezett meg a magyar államiság és alkotmány megalkotójáról és méltatta a szent király dicsőséges tetteit. A mélyreható szentbeszéd elvégeztével Szt. István születési helye megkoszorúzása következett. A koszorút Vimmer Imre polgármester tette le a város közönsége nevében a várkápolnában levő emlékkőre Délben egyháztörténeti ének és orgona hangverseny volt a belvárosi plébánia templomban, amelyet Bogisich Mihály v. püspök rendezett. A déli órákban százával keresték fel az érseki képtárat, a kincstárat és a város egyéb nevezetességeit és látnivalóit. Megtelt minden vendéglő és korcsma a sűrű rajokban Esztergomba jövő idegenekkel s igy az idegenforgalom városunknak az előző évekhez hasonlóan óriás arányú volt. Délután két órakor pedig a kerékpáros verseny vette kezdetét a Széchenyi-téren, a melyet a nemrég alakult „Esztergomi Kitartás Kerékpáros Kör“ rendezett. Az első verseny az Esztergom városi verseny volt amelynek győztese Deutsch Kálmán, a második, a kezdők versenye, ennek győztese Ková- csik Géza, a harmadik az akadály- verseny, győztese Szűcs Lajos, a negyedik pedig a vigasz verseny volt. Ennek győztese : Vándor Gyula. A verseny végén a győztesek a város által veretett Szent István napi érmekkel jutalmaztattak meg. Három órakor a népmulatság vette kezdetét a Mária Terézia-utcá- ban és vidám táncra perdült a földműves fiatalság az esztergomi rezesbanda hangjai mellett. Öt órakor a főgimnázium dísztermében kultúrtörténeti előadás és vetített képek kíséretében Sinka Ferenc Pál, a Szent István-napi ünnepségek fáradhatatlan és agilis főrendezője tartott tanulságos és érdekfeszítő beszédet a honfoglaló magyarokról, továbbá Szent István életéről, áldásos működéséről meleg érdeklődés mellett. Ezalatt a primás- szigeten a lapdarúgóverseny nagyban folyt. Az „Esztergomi Testgyakorlók Köre“ mérte össze erejet a „Budapesti Postatakarékpénztári Tisztviselők Sportegyleté“-nek football csapatával heves küzdelemmel félidő : 2 : 1 az esztergomiak javára, mig a végeredmény: 3 : 2 az ETK. javára. Lelkesen ünnepelte a felette nagy számú közönség a győztes csapatot, amely fényes győzelmet aratott a hires pesti kombinált csapat felett. A győztesek szintén szent István-napi érmekkel lettek kitüntetve. VIár nyolc óra elmúlt, midőn a kis Duna felső végéről megindult a gyönyörűen feldíszített lampionos csónakhad melyet Gyarmathy Dénes rendőral- kapitány vezetett. Mialatt a csónakok nesztelenül siklottak lefelé a Kis- duna szelíden ringó habjain, a vezérhajóról magasztosan hangzott fel a műkedvelőkből álló vegyeskar és Balog Géza cigányzenekarának gyönyörű strófái. A partokon ezer és ezer ember hallgatta és gyönyörködött a misztikusan felhangzó vegyeskarú dallamokban, melyeket a dalárda adott ' elő Taky Gyula karnagy szakavatott vezetése mellett. A sziget alsó végére érve a csónakhad kikötött a primáspalota mögött levő parton. Ekkor aztán Cziglényi Lajos és Elemér pirotechnikusok művészies szereplése következett. Szebb- nél-szebb rakéták fütyültek, zizegtek, sisteregtek fel a sötét magasságba, honnan százféle alakban hullottak alá a Nagyduna feketélő víztömegére. Olykor-olykor felhangzott az énekkar csodaszép éneke, majd a cigányzenekar érzésteljes nótája. A program utolsó fejezete a nyári mulatság volt, melyet a Kath. Legényegyesület ifjúsága tartott a Fürdő Szálloda kerthelyiségében, ahol a fiatalok vígan és tüzesen ropták a táncot kivilágos kivirradtig. Adja a jó Isten, hogy jövő esztendőre még fényesebben, még lelkesebben ünnepelhessük meg első nagy királyunk, Szent István napját. Itthon a hercegprímás. Csütörtökön délután tért vissza székvárosába Csernoch János dr. hercegprímás Lépőid Antal dr. érseki titkár kíséretében és itthon marad hosszabb ideig, mig nem majd bérmautra fog indulni. Hazatérés a szabadságról. Pederdy Kálmán rendőrkapitány szabadságáról a napokban hazaérkezett és nyomban át is vette hivatala vezetését. A polgármester köszöneté. A következő sorok közzétételére kérettünk fel. „Szent István-napján a város tanácsa által rendezett ünnepségek sikerét a közönség köréből az idén is többen személyes közreműködésükkel voltak szívesek előmozdítani. Midőn ezért a közreműködőknek a nyilvánosság előtt is köszönetét mondok, egyalkalommal a hazaszeretet fejlesztése és városunk idegenforgalmának emelése céljából rendezett ünnepségeink felkarolását továbbra is a közönség jóindulatú támogatásába ajánlom. Esztergom, 1913. augusztus 23. Vimmer Imre polgármester.“ Nagy hangverseny a vaskapui kilátós-menház javára A hires s városunkban is előnyösen ismert budapesti „Ébredés“ dalkör szeptember 7-én a Magyar Király szálloda nagytermében egy nagyobb szabású műsoros hangversenyt rendez a Vaskapu sziklás előhegyén építendő kilátós-menház javára. A rendezés előmunkálatainak megtételére a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályát kérte fel. Az előkészületek már nagyban folynak s a meghívók a legközelebb fognak szétküldetni. Annyit előre is elárulhatunk, hogy oly gazdag és élvezetes műsorban lesz része a szórakozni akaró közönségünknek, milyenben már rég nem volt része. A hangversenyben a dalkör mintegy száz tagú vegyes karral fog szerepelni, azonban úgy a női, mint a férfi kar külön-külön is fog szerepelni. Azonkívül lesznek kupiék, monológ, dialóg és szólóénekek, úgyszintén zongora szám is. A műsor után tánc következik. Legközelebb részletesebben fogunk a hangversennyel foglalkozni. Bodza-búcsú. Szerdán, Szept István-napján volt az úgynevezett bodza-búcsú Szenttamáson, amely alkalommal ünnepi nagy mise és délután litánia volt a szenttamási kápolnában. Ülés a városházán. Csütörtökön délután a város pénzügyi bizottsága ülést tartott, amely ülésnek három, de rendkívül fontos tárgya volt. Az első a villamos vezetékek transzformátoroknál szükséges bővítések ; második a vasúti állomáshoz vezető út kiépítése és végül a kisdunai gyalogúid ügye.
