Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 54. szám
4 ÉSZ T I 3GOM és VIDÉKE. 1913. július 10 A letelt 21 év alatt 568 okleveles óvónő került ki az intézetből. Érdekes, hogy ezek közül 34 irgalmas nővér. Az értesítő második közleménye Névery M. Flávia irg. nővér, oki polg. isk. tanárnőtől Igazgatónk jubileuma címmel olyan mű, mely valóban a hála bokrétája. Számárd Ignác, az intézet érdemes igazgatója az idén töltötte be működése huszadik évét. Minden olvasónk ismeri és becsüli a derék egyházi és tanférfiu érdemeit Esztergom méltán tarthatja kiváló fiának, mert ha Somogybán is született, de gyermekkora óta városunk-, ban él. Harminchárom év előtt szentelték- pappá és azóta mint lelkipásztor és népnevelő működött városunk javára. Vaszary Kolos 1892-ben állította őt az ujonan létesített kisdedóvónőképző élére. Mert valóban erre a nemes hivatásra született. Programmja ennyi volt: „A vallásosságon és hazaszereteten akarunk mi építeni, úgy hogy növendékeinkből hivatásszerű, lelkes óvónők legyenek.“ Az intézet már harmadik évében a debreceni orsz. tanszer-kiállításon nyert kitüntetést. Majd az ezredéves kiállításon a növendékek munkálatai szintén országos elismerést érdemeltek. Számord Ignác jó szelleme vezérelte tehát az intézetet virágzásra. Kitűnő szervezeti szabályzatot és szakszerű tantervet teremtett. Sőt uj tankönyveket irt, Kisdednevelést, Módszertant és a Lélektant. Ezt a három művet a Szent István Társulat pálya-dijjal tüntette ki. Becses és a szerző nemes szivére jellemző műve a Kicsinyek áhítata is, mely imádságokat, versikéket, társalgásokat, bibliai történeteket, elbeszéléseket és játékokat tartalmaz. Apponyi Albertné grófnő nevelője, a ki az esztergomi óvónőképzőből került ki, azt irta intézetének, hogy a nemes gróf személyesen olvasgatott szemelvényeket gyermekeinek a Kicsinyek áhítatából. A kisdedóvónő intézete a rotunda templom tövéből nőtt ki. Ez az egyetlen körtemplom hazánkban, mely a római, Krisztus előtti évekből, teljes épségben fönmaradt Pantheon mintájára épült. Számord, mint a templom lelkésze, harmincezer koronát gyűjtőt össze a stilszerü restaurálásra, melyet Sztornó Ferenc művész hírneve szignált De uj oltár építésre és fölszerelésre is volt gondja. Még a Kath. Földmives Ifjúsági Egyesület megteremtésére is ráért. Valóban megérdemelte, hogy tb. pápai káplán lett és a Pro Eclesia et Ponúfice érdemkeresztjét is megkapta Méginkább megérdemli azonban a mi őszinte hálánkat, mert Esztergomért élt és Esztergom jó- hirnevét gyarapította. A nevezetes intézetben váltakozó rendszerrel az egyik iskolai évben az első osztályt, a következőben pedig a második tanfolyamot végzik és igy az értesítő is csak minden második évben jelenik meg, midőn már a növendékek képesítőt is kaptak. A kiválogatott növendékeket a buzgó nővérek ügyes háziasszonyokká is nevelik, midőn a ház konyháján fölváltva gyakorolják a főzés mesterségét. Szinielőadásaikon saját készitményü ruhákban jelentek meg. Nyájas otthonukban énekkaruk és zongoratermük is van. Vallásos és hazafias előadásaikat előkelő vendégek tisztelik meg. A növényeket, a bogarakat és a madarakat a közeli esztergomi hegyeken ismerik meg. A szüreti mulatságon bor keletkezeset tanulmányozhatták. Sőt ugyanott gyakorlatilag vizsgáztak a gulyás főzésből. Kirándultak a megyei üveggyárba és kőszénbányába is gyakorlati ismereteik gyarapítására. Emlékezetes esemény volt az intézet történetében dr. Csernoch János hercegprímás első látogatása apr. 21-én. Egy-egy tanfolyam harminc növendékből áll. Húsz leány és nő (egy-két özvegy asszony is) magán- vizsgálatot tett. Elégtelen tanuló csak egyetlenegy volt. Az összes vizsgázók közül tehát negyvenkilencen kaptak kisdedóvónő-oklevelet. A minta óvóintézetet 68 kisded élvezte, egy másik óvóban pedig 129-et kezeltek a növendékek. Sokan ingyenes élelmezésben részesülnek és ezt a főkáptalannak köszönik. Két tanfolyamban tízezer nyolcszáz hetven korona volt az élvezett jótétemény összege. Kisdedóvónő képzőnkből eddig több nevelőnő lépett ki, sőt tanítónői pályát folytatott. Annyi bizonyos, hogy az esztergomi érseki kisdedóvó intézet okleveles növendékei bizalommal pályázhatnak bárhová, mert országszerte elterjedt jó- hire van. 3. Az érsekújvári Flenger Mihály- féle polgári leányiskola. „Az érsekujvári Flenger Mihály- féle nyilvános rom. kath. polgári leányiskola és Nagyasszonyunk nevelőintézetének XIX. értesítője az 1912/13. iskolai évről.“ Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában. A szomszédos érsekujvári polgári iskolát a múlt évben avatták föl leán3mevelő intézetnek. Kohl Medárd püspök végezte a nevezetes szertartást, melyre a város előkelősége megjelent. Ekkor jelentette ki ki a püspök ur : „az iskola ne csak azt tekintse feladatának, hogy ismereteket közöljön, de erkölcsöt neme sitsen, jellemeket fejlesszen. Sajnos, manap sok iskola megfeledkezik erről“ Az intézet történetéhez tartozik, hogy Vaszary Kolos hercegprímás tízezer koronával járult az intézet építési költségeihez. A jószellemü polgári leányiskolában száznyolcvannégy tanuló, a kézimunka tanfolyamban két rendelés és kilenc rendkívüli polg. iskolai leányt, tehát összesen kétszázat vettek föl. A tanév végén 181 maradt, ezek közül harmincán voltak elégtelenek. Magántanulónak jelentkezett tizenhárom. A Szeplőtelen fogantatás oltalma és Szent Alajos pártfogása alatt álló Mária-kongregáció 1878 ban alakult. Az intézet főnöknője Fülöp Mária Alexia nővér, polg. isk. tanárnő, igazgatónő vezetése alatt hét nővér, egy egyházi és két világi tanár működött. Csak harminc-negyven benlakó növendék számára van hely. Ingyenes vagy kedvezményes hely nincs. Tandíj és behatási dij 68 K, bútor- használatért évenkint 10 K, ellátás havonkint 40 K, cimbalom vagy zongora 12 K, francianyelv 2 K. Jellemzi és ajánlja az intézetet ez a jelszava: „Tanulj munkálkodni és magad kiszolgálni 1“ | HÍREK. I Kinevezés. Gönczy Gyula c. ítélőtáblái bírót, dr. Gönczy Bélának, a „Kolos“ kórház igazgató-főorvosának bátyját a király a budapesti kir. ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. Fekete Árpád jubileuma. Huszonöt év óta van Fekete Árpád tb. főegyházmegyei főszámvevő az esztergomi főegyházmegyei irodában. Ezen idő alatt változtak az irodaigazgatók, emelkedtek az aulista papok, jöttek, mentek az alkalmazottak, csupán Fekete Árpád maradt mindig a régi. Nélkülözhetetlenné vált ő abban a nagyfontosságu hivatalban, melyben az egész egyházmegye ügyei összefutnak. Értékes tapasztalatai, az ügyek pontos elintézésében szerzett jártassága, pontossága és lelkiismeretessége elöljáróinak és munkatársainak bizalmát és szeretetét szerezték meg számára. Jubileuma alkalmából legelsősorban dr. Csernoch János hercegprímás emlékezett meg róla ritka figyelemmel, aulista irodatársai pedig a múlt hét folyamán ünnepelték meg a nevezetes évfordulót, midőn dr. Csárszky István irodaigazgató és dr. Breyer István primási titkár üdvözölték őt és a nap emlékére egy értékes emléktárggyal is meglepték. Feketet ugyanekkor a volt irodaigazgatók és aulisták is melegen üdvözölték le- vélileg jubileuma alkalmából. Harmincéves találkozó Az esztergomi tanítóképző-intézet azon volt növendékei, kik ezelőtt 30 évvel tettek tankepesitőt, f. hó 15-én találkozót rendeznek városunkban. A helybeli tanítótestületnek két érdemes tagja, Maros Antal iparisk. igazgató és Karácsonyi Béla tanító ezen találkozáson fogadják egykori iskolatársaikat. Színházi hírek. Ma, esütörtö- kön Lehár rég nem adott pompás operettjét újítják fel, a „Luxemburg grófjá-X, mig pénteken Salten Félix- nek, a modern drámairodalom egyik korifensának „Erős láncok“, c. vig- játéka kerül bemutatásra. Utóbbi előadást a fiatalság figyelmébe ajánljuk, mert a családok szórakoztatására idillikusabb, fehér darabot rég nem írtak. Szombaton és vasárnap a „Limonádé ezredes“ c. kacagtató operettujdonság premiérje lesz. A darab a Király Színház idei slágere volt és még évekig szerepelni fog annak és minden vidéki színpadnak műsorán. Vasárnap délután a „ Tatárjárás“ operette vonz majd telt házat. Hétfőn Lengyel Menyhért „Róza néni“ c. vigjátéka kerül be mutatásra, melyről hangsúlyozni kívánja az igazgatóság, hogy lányoknak nem való darab. Az iparosok és iparostanulók tanulmányi kirándulása, mely vasárnap este indult Bécsbe és Pozsonyba, fényesen sikerült. A kiránduláson összesen 76-an vettek részt. Mindenütt a legkedvesebb fogadtatásban és figyelmes kalauzolásban volt részük. Az idő habár kedvezőtlen volt is, nem rontotta meg az útitervet, úgy hogy tapasztalatokban bőven gazdagodva térhetett vissza kedden este városunkba a kiránduló csapat. Női kereskedelmi szaktanfolyam. A helybeli Kereskedelmi Társulat által felállított női kereskedelmi szaktanfolyam a jövő 1913/14. iskolai évben újból megnyílik, mivel a jelentkezők száma már újból meghaladta a 25-öt. A szükséges tudnivalókról falragaszok fogják a közönséget tájékoztatni. Muzslai jegyzőválasztás. Muzs- lán megüresedett adóügyi jegyzői állásra Hesky László oki. jegyzőt választották meg. Esztergom :Tatatóváros = 1:5. Vasárnap délután az Esztergomi Testgyakorlók Körének labdarugó csapata a Tatatóvárosi Testedzők Egyesületének meghívására Tatatóvároson mérkőzést tartott, melyen a tatatóvárosiak 5 gólt rúgtak, mig az esztergomiaknak egyet sikerült megnyerniük. Az eredmény igy is kielégítő az esztergomi csapatra, mert a tataiakról tudvalevő, hogy az ország legelső footballistái. A verseny tanulságairól és az uj sportegyesület hivatásáról legközelebbi számunkban cikket közlünk. Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést : „Eggenhofer Ernőné, szül Dummer Irma mint leánya, özv. rétjei Fadgyas Benőné szül. Dummer Borbála, Dummer Antal mint testvérei, Eggenhofer Ernő mint veje, Eggenhofer Erzsiké, Béla, Ernő és Magda mint unokái, úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel, mégis Isten akaratában megnyugodva jelentik, hogy a forrón szeretett édesapa, testvér, após és nagyapa Dummer Sándor munkás életének 76-ik évében, július hó 8-án reggel 8 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után, nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. Szeretett halottunk földi maradványait f. hó 10-én d. e. fel 10 órákor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a táti temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmLe áldozat ugyancsak f. hó 10-én délelőtt 11 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatok Tat, 1913. június 8-án. Áldás és béke poraira 1 A tífuszjárvány megakadályozása. A mily nagy rémületet keltett vasarnap azon hir, hogy Esztergomban tífusz lépett fel, ép oly megnyugvással veheti tudomásul a közönség, hogy a hatóság erélyes óvintézkedései folytán a járvány továbbterjedését sikerült megakadályozni, amennyiben újabb megbetegedés azóta nem fordult elő. A közönségen most a sor, hogy szigorúan betartsa a hatóságnak a közegészségügy érdekében kiadott rendeletéit és óvakodjék mindattól, ami a veszedelmes betegséget elterjeszthetné. A városi tisztviselők vasúti jegye. A ren. tan. városok tisztviselői részéről régóta állandóan hangzik fel az a panasz, hogy a vasúti utazási kedvezmény tekintetében őket a törvénvtoatósági városok tisztviselőivel szemben hátrányos megkülönböztetésben részesítik. Ez a megkülönböztess főleg abban áll, hogy egyes r. t. városi tisztviselőket egyáltalán nem részesítik a féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolvány kedvezményében, másrészt, hogy a családtagokra és a nyugdíjazott városi tisztviselőkre az utazási kedvezmény nem terjed ki. Ennek a méltánytalan elbánásnak megszüntetése tárgyában indított most újabb mozgalmat a „Magyar városok országos kongresszusa“ és sürgős megkeresést küldött szét az ország összes városainak, melyben kimutatást kér a tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzet és azok családtagjai, valamint a nyugdíjasok számáról, hogy a kedvezmény kiterjesztése iránti mozgalom újból megkezdhető legyen. Hogy ez a mozgalom milyen eredménnyel fog járni, még nem tudható. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a megkülönböztetés nemcsak méltánytalan, de igazságtalan is. Uj ovoda. Az államépitészeti hivatal felügyelete és vezetése mellett a pilisszentléleki állami ovoda építkezése megkezdődött. Uj járási székhely A m. kir. Belügyminiszter engedélyével a Pest- Pilis-Solt Kiskun vármegyében több falu és község bevonásával egy uj járást engedélyezett, s ezt Gyömrő székhellyel mégis alakította — A
