Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 50. szám

1913. június 26. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 előkészületek megtételére egy 3 tagú bizottságot is küldött ki. A bizott­ság, melynek tagjai a városi főor­vos, a városi mérnök, és á rendőr- kapitány voltak, a népfürdő helyéül a katonai uszoda alatt mintegy 50 lépésnyire elterülő lapályos duna- részletet jelölte meg. A vizen három fenyőszál fogja bekeríteni a fürdésre engedélyezett helyet. Az öltözködő helyiség létesítését a tanács nem építteti meg dacára annak, hogy a hármas bizottság ezt is javasolta. Okául a város anyagi viszonyait tüntetik fel, amely nem engedi az ily célra fordítandó nagyobb beru­házási költségek utalványozását. A népfürdőnél állandóan egy rendőr fog őrködni. A Dunaparton pedig egy tábla lesz felállítva eme szö­veggel : „Fürödni csakis a bekerített helyen és úszóruhában szabad.“ Turista kirándulás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osz­tálya vasárnap a következő kirán­dulásokat teszi: Tát megálló — Köles-hegy—Pilis- szentkereszt—Bajót — Nyergesújfalu. indulás az esztergomi vasútállomás­tól reggel 8 óra 15 p. Gyaloglás 4 óra. Vezető : Verner Gyula. Nyergesújfalu —- Baj ót—Nyerges- újfalu. Találkozás a reggeli csoport­tal. Indulás az esztergomi vasútállo­mástól d. u. 12 óra 10 p. Gyaloglás 2 óra'. Vezető: Laiszky Kazmér. Aki a kiránduláson részt óhajt venni, az a kirándulást megelőző nap jelentkezzék a vezetőnél, vagy pedig a Turista Otthonban kifüggesz­tett táblán jegyezze elő magát. Élel­met mindenki magával hozzon. A tagok vendégeit szívesen látja a ve­zetőség. Rémület a hajón. A vasárnap d. u. 2 órakor Esztergomba érkező „Gizella“ nevű kirándulóhajóról mi­dőn az még a primási gépgyár alatt haladt, egy Várkonyi Ferenc nevű 20 éves budapesti lakatossegéd a Dunába ugrott. A hajót megállították és ki­fogták az öngyilkosjelöltet, kit a „Ko­los“ kórházba szállítottak. A fiatal­ember venerikus bajokban szenvedett és állítólag egy Gizella nevű leányba volt szerelmes, ezért választotta ki öngyilkosságának helyéül a „Gizella“ nevű hajót. Hogy azonban miért épen Esztergom falai alatt jutott eszébe a vizbeugrás? arról hallgat a krónika. Mindent összetörtek. F. hó 20-án történt, hogy nyolc tokodi bá­nyamunkás mulatni ment az ottani bányatelepi korcsmába. Mulatozás közben az egyik a poharat a föld höz vágta jókedvében, mire a többi is vérszemet kapott, úgy hogy össze­törték az üvegeket, poharakat, sőt még az ablakot és az asztalokat is, azután fizetés nélkül eltávoztak. A korcsmáros 150 koronányi kártétel miatt feljelentette a nyolc mulatós munkást a kir járásbíróságon. Egy őrült öngyilkossági kí­sérlete. Magyar Jánosné 44 éves garammikolai asszony, kit elmebe­tegsége miatt már régebben gondos őrizet alatt tartottak, egy őrizetlen pillanatban lakásán egy késsel el akarta vágni a nyakát. Szerencsére a kés életlen volt és igy csak köny- nyebb sérülést ejthetett magán. Az esztergomi Kolos kórházban ápoljak. Gyermekek játszottak Csolno- kon, két kicsi gyermek, Vágner Pista és Putz Jani. Gyufa volt a kezükben és azt gyújtogatták nagy örvendezés­sel Strass Antal udvarán szombaton estefelé. A gyufa meggyujtotta az udvaron tekintélyes mennyiségben fel­halmozott szalmát és szemetet, mely csakhamar égni kezdett. Szerencsére észrevették a szomszédok és eloltot­ták a keletkező tüzet. A csendőrség a két gyermek szülőit gondatlanság címén jelentette fel a kir járásbíró­ságnak. A szombati zsebtolvajok. Múlt számunkban megírtuk, hogy a hely­beli rendőrség négy cigányt tartóz­tatott le a hetivásár alkalmával, kiket zsebtolvajláson értek. A vizs­gálat alkalmával 5 rendbeli lopás bizonyult a kompánia tagjaira. Idő­közben Gonda András dorogi lakos is tett feljelentést ellenük, mivel a kenyérmezei korcsmában hozzáfér­kőztek és nagyobb összegű pénzt loptak ki a zsebéből. A cigányok még mindik a rendőrség börtönében ülnek. Női kalapok dolgában jelentős fordulat hire érkezik Amerikából. Az Amerikai hölgyek ugyanis mozgalmat indítottak, hogy a női kalapok többé ne büszkélkedjenek idegen tollal: madarak tollaival. Le a plörözzel, le a kócsaggal, le a strucctollal! Sze­gény artatlan madarak megtépázott tolla alatt ne feszengjen kacér női fej, a védtelen madarakat ne kopasz­szák meg a női fej díszének hiú ked­véért. Kíméljük a madarakat! Állat­védelmi keblünk magasan dagad a szép és nemes eszmétől. Csakugyan embertelenség, vadság, barbárság az Ur tisztességes teremtményeit pusz­títani, kopasztani azért, hogy a szom­szédasszony megpukkadjon a kalap- disze miatt. Mikor a szomszédasszony éppen úgy megpukkadhat a virág­dísztől is. Eddig jól van. Hát ne ko- passzuk meg a madarakat. Ebben teljesen igaza van Amerikának. De hol van az a nemes mozgalom: amely azt tűzi majd ki célul, hogy a női kalapok kedvéért ne kopasszák meg a — férjeket ? Elfogták a lövöldöző cigányo­kat. Megírtuk, hogy Süttőn több rend­beli betöréses lopást követett el két cigány, kik midőn őket üldözni kezd­ték, rá is lőttek az üldözőkre és Hol- damf Sándor munkást, aki segített az üldözésben, súlyosan megsértették, majd az üldözők kocsijára kapva, el­hajtattak. A vakmerő cigányok azon­ban végre lépre kerültek. A bicskei csendőrjárőrnek sikerült kézrekeriteni a két rablót Kolompár József és La­katos János személyében. Az elfogot- takat a helyszíni szemle és a tanuk­kal való szembesítés után a kir. já­rásbíróság börtönébe csukják. Gazdasági tanfolyam lelkészek és néptanítók részére. A magyar királyi földmivelésügyi miniszier az 1913. évi junius hó 7-én 50834 V. III. 2. szám alatt kelt rendelettel bo­rászati szempontból kiváló fontos­sággal biró községekben működő lelkészek és néptanítók részére a budafoki m. kir. pincemesteri tanfo­lyam helyiségeiben a folyó év nya­rán két hétre terjedő borkezelési tanfolyamra pályázatot hirdet. Az első tanfolyam julius hó 21-től au­gusztus 3-ig, második tanfolyam pedig augusztus hó 11-től augusztus hó 23-ig tart. E tanfolyam célja az, hogy az azon résztvevő lelkészeknek és néptanítóknak mód nyujtassék arra. hogy az okszerű borkezelésre vonatkozó ismereteket elsajátítsák s e téren gyakorlati jár­tasságot is szerezzenek a végett, hogy az okszerű borkezelés terjesz­tése érdekében a maguk részéről is közreműködjenek. A tanfolyamra csak olyan lelkészek és néptanítók vehe­tők fel, akik oly hegyvidéki község­ben működnek, ahol a lakosság ki zárólagos vagy főfontosságú forrását a szőlőművelés képezi. Ezen tanfo­lyamon húsz hallgató vehet részt. A tanfolyamra felvett egyének útikölt­ségeit s a lakás és élelmezés költsé­geinek fedezésére az egész tanfolyam tartamára egyenként 70, azaz hetven korona átalányt kapnak, mely ösz- szeg a tanfolyam utolsó napján fog a tanfolyam vezetője által kifizettetni. A tanfolyamra való felvételre pályá­zók egy koronás bélyeggel ellátott kérvényben kötelesek feltüntetni élet­korukat, nyelvismeretüket, tényleges alkalmazásukat, a szőlő és borgaz­daság terén esetleg kifejtett eddigi működésüket s ha esetleg négyhe­tes szőlő és borgazdasági tanfolya­mon részt veüek, csatolják folya­modványaikhoz az arról nyert bizo­nyítványt is. Az, hogy a folyamod­ványban a fentiekre vonatkozólag felsorolt adatok a valóságnak meg­felelnek, a tanítók folyamodványain a kir. tanfelügyelő által igazolandó. Lelkészek pályázati folyamodványai­kat közvetlenül, a néptanítók pedig az esztergomvármegyei kir. tanfelü­gyelő utján, legkésőbb folyó évi ju­nius hó 28-ig a budafoki m. kir. pincemesteri tanfolyam igazgatóságá­hoz nyújtsák be. Az üzleti elnevezés oltalma. A cég és az üzleti elnevezés (fekete kutyához kék csillaghoz, stb.) az árumegjelölések egyik legrégibb alakja s használata még ma is igen gya­kori, különösen kisebb fogyasztási területeken (vidéken) s ezért a véd­jegytörvények általában gondoskod­nak arról, hogy az üzleti elnevezés a bejegyzés kötelezettsége nélkül is oltalomban részesüljön. Ilyen ren­delkezést a magyar védjegytörvény, nevezetesen az 1890. évi II. t. c. 10. §-a is foglal magában. A ma­gánjogok összeütközésének esetén azonban ezen a területen kompliká­ciók állanak be, mert az elsőbbség­nek eldöntésere olyan igazolás, mint a védjegyeknél a lajstromozási bizo­nyítvány, nem áll a hatóság ren­delkezésére s az is kérdéses, vájjon az összes árukra, avagy csupán az illető vállalat által forgalomba ho­zott árukra terjed ki. Ezekkel a kér­désekkel foglalkozott legutóbb a né­met birodalmi törvényszék, s egy konkrét esetben hozott ítéletében megállapította, hogy az úgynevezett etablissement megjelölések a véd­jegytörvény értelmében a cégekkel szoros elbírálás alá esnek. A for­galmi körökben ennélfogva elismert és szokásos üzleti elnevezések, ame­lyek egy vállalat körülírása, rövidebb megjelölése céljából választattak, ha nem is valóságos cégek, tényleg a kereskedelmi cégekkel azonosoknak tekinthetők s igy az alapelv azonos­sága folytán élvezik nálunk is a véd­jegytörvényben a cégeknek nyújtott oltalmat. Magyarország legnagyobb és legelterjedtebb lapja, a Pesti Hír­lap, az uj jul.—szeptemberi évnegyed küszöbén a magyar olvasóközönség figyelmét felhívja a következőkre : A Pesti Hírlap minden irányban függet­len, bátor, szókimondó, szabadelvű és demokrata irányú, kérlelhetlenül ellenzéki újság. A Pesti Hírlap napról- napra a legnagyobb terjedelemben,' vagyis legbővebb tartalommal jelenik meg; naponkint 12—16—20 oldallal is többet ad, mint más napilapok; tehát járatása egyenlő előfizetési ár mellett legelőnyösebb. A Pesti Hírlap ma kétségtelenül a legelterjedtebb lap, amennyiben példányszáma (hétköz­napokon 120 ezer, vasárnap 150 ezer) a legolcsóbb és legnépszerűbb boule­vard lapokét is felülmúlja. Ezért van legtöbb hirdetése is, lévén a hirdetés a Pesti Hírlapban legcélravezetőbb. A Pesti Hírlap munkatársai sorába számítja hazánk legjelesebb és leg­kedveltebb Íróit. A Pesti Hírlap spe­ciális rovatai: Vasárnapi krónika (írja Molnár Ferenc), Esti levél (írja Por­zsolt Kálmán), Kis komédiák (Írja Heltai Jenő), Hétköznapok (Írja Lux Terka), Mindennapi problémák és Egy ideges ember naplójából (írja Szoma- házy István), Szerkesztői üzenetek (írja Murai Károly és Makra Imre); a lap mindennap annyi szerkesztői üzenetet hoz, mint más lapok egész héten át, tehát a közönség érdekeit e téren is a legnagyobb mérvben elé­gíti ki. A Pesti Hírlap Naptárát az 1914. évre, gazdag ' szépirodalmi és közhasznú tartalommal, minden új előfizető is ajándékul kapja, aki leg­alább negyedéve járatja a lapot. A Pesti Hírlap előfizetési ára egy hóra 2 kor. 40 fillér, két hóra 4 kor. 80 fillér, jul.—szeptemberi negyedévre 7 korona. A Divat-Szalon című kitűnő és gazdag tartalmú divatlappal együtt negyedévre 9 kor 50 fillér. Az Ér­dekes Újság című pompás kiállítású képes ketilappal együtt negyedévre 9 kor. 50 fillér. A Pesti Hírlap kiadó- hivatala, hova az előfizetést legcél­szerűbb postautalvánnyal beküldeni, Budapest* V. kér., Váci-körut 78 sz. alatt van. Az Egyházi Közlöny (szer­keszti Gerely József) XXV. évf. 25. számának tartalma. Vezércikk: Dr. Dolenecz József ügyvéd, A felekeze­tek állandó segélye. — Egyetemes Egyház: Hírek a konzisztóriumról. — A pápa nyaralása. — Mozielő­adás a pápa előtt. — Vives y Tuto egyházpolitikája. — Vives y Tuto utóda. — A pápa biborosi jubileuma. — P. Alfani és a dróttalan táviró. — 15000 ex-pap Franciaországban. — A francia papok képviselő jelölt­sége. — Két francia püspök a bíró­ság előtt. — Adatok a portugál sze­kularizációhoz. — A társadalomtu­domány katholikus szellemű műve­lése. — A brit-indiai püspökök cim- kérdése. — A laikusok apostolko­dása. — Szent Márton ereklyéje Szombathelyen. — A lelkészek kor­pótléka a parlamentben. — A hajdú- dorogi püspökség a főrendiház bi­zottságában. — A katholikus gver- mekvedelem. — Hitoktatói kong­resszus. — Adventi keresztények. — Időszerű kérdések : Tájékoztató az ötéves hittudományi tanfolyamról. — Lelkipásztor: Szopkó István, Né­hány baráti szó a primiciákról. — Vallástanitás : A filták hitoktatása. — Különféle : (GV), Szemelvények az Alliance Israélite történetéből (IV). — Társalgó: K. G. Matejov, A katholikus sajtó kérdése. — Rende­letek : Nagypénteki és nagyszombati gyűjtés az Úrkoporsónál a szentföld javára. — Irodalom: Dr. Tóth Ti­hamér, Albert von Ruville: Der Goldgrund der Weltgeschichte. — Hölszky Károly, Dr. P. Dausch : Die Wunder Jesu. — Katholikus társa­dalmi intézmények címtára. — Sze­mélyi hírek és apróságok. — Me­mento. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. NYILTTÉR. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik akár sze­mélyesen, akár levélileg boldo­gult jó férjem, szeretett atyánk elhunyta alkalmával részvétü­ket nyilvánították, ezúton mon­dunk hálás köszönetét. Özv. Simonyi Adolfné és családja.

Next

/
Thumbnails
Contents