Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 46. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. június 12. pap a Családi Lapok-ban kezdte meg irodalmi működését útirajzai közlésével 1856-ban. 1857-ben szentelték pappá, 2 évig még Bécsben az egyetem bölcsészeti fakultásán készült a gimnáziumi tanárságra. 1859-ben foglalta el tanári állását Nagyszombatban. 1871-ben eszter- gom-belvárosi plébánosnak választották. Pozsonyi kanonok 1880-ban lett. 1872-ben Hellas földirata s a hellén állami régiségek művével a magyar tudományos akadémia levelező tagja lett. 1875—1881-ig két cikluson szülővárosa országgyűlési képviselője volt. Történetírói működése az 1880-as évekkel indul, mikor a Vatikáni Okmány tár-ban (Monumenta Vatikana) Fraknói felszólítására megírta Geutilis bibor- nok, magyarországi pápai követ működését. Pór lelke erre lángot fogott az Anjou kor történetével foglalkozni s teljesen belemélyedt ezen korszak történetének megírásába. Aki jellemző egyénisége ezen kornak a magyar történetben, azzal mindegyikkel foglalkozik s koronája ebbeli munkásságának Nagy Lajos élete (1892.) s az Anjoiik kora (1895.) Az előbbivel nyerte meg az akadémiai rendes tagságot. 1895-ben esztergomi kanonoknak nevezték ki. Az a kor- j szak amelyet stúdiumának választott, Magyarország legdicsőbb s leg- daliásabb ideje. Amit Arany a költészet szépségével s bájaival teleszőtt e korról Toldyjában, azt Pór a valóság képeivel a rekonstruálva megjelenítette. Sok munkája között vannak olyanok is, amelyek Esztergommal speciálisan foglalkoznak, megírta több esztergomi érsek (Boleszló, II. Tamás, Készéi Miklós, De Surdis II. János) életrajzát, a városok és vármegyék monográfiájában Eszter- gommegye Anjou korát, a St. Istvánról nevezett prépostság történetét, a háborúságot mely kitört Esztergom városa s a káptalan között az esztergomi piac vámja körül. Mint történetiró első sorban adatgyűjtő, aki azonban a száraznak látszó halmaznak élő és színes testet ad. A kombinátió történetírástól tartózkodik. A hű előadás a vezérelve. A történetírás nála nemes szenvedély volt, mely nemcsak fokozta, de úgyszólván alkotta tehetségét. A művelődés-történeti adatokra nagy súlyt helyezett munkáiban, hogy lássuk, mekkora szellemi kincs van a magyarban. Esztergomban magában egy kultúrpalota élt lelkében, ahova az egyházmegye a főegyházi könyvtárt, a főkáptalani levéltárt s az egyházmegyei múzeumot szerette volna összegyűjteni. A papság azon előkelő csoportjához tartozott Pór Antal, melynek tagjai a munkás irodalomszeretet ideális régióiba emelkedve, ebből a szempontból tekintik hivatásukat. Ennek az igazságnak felismerésével indult idejekorán irói pályájának. Az akadémia tagságra nemes értelemben büszke volt. Mikor ő lett, kath. papot nagyon keveset választottak akadémikusnak az akadémiában akkor divó előítéletek miatt. Mikor bemutatkozott mint képviselőjelölt Gorove Istvánnál, a sza- badelvüpártí végrehajtó-bizottság elnökénél, csak azzal tudott előtte Pór imponálni, hogy akadémikus volt. Megjelenéséből a természetes egyszerűség s a jó ízű magyarosság beszélt. Előadása magvas, magyaros, s nem egy helyütt bizonyos ősi ódonszerüség üti meg fülünket. Pór Antal egyéniségével s történetírói működésével bőven foglalkozó beszédét Keményfy bizonyos lendülettel igy fejezte be : „Előttünk áll a tudós és az ember képe, akiben mindkettő erős nemzeti érzéssel egyesült. Egy szép, egy befejezett életet látunk benne megjelenítve, melyben az ifjúság álmát a férfikor érettsége s szárnyaló törekvése megvalósítja. A sír nem adja többé vissza halottját, nekünk kell tehát őt mint tudóst és irót mintegy ereklyetartóban megőrizni és emlékeinkben ébren tartani. Ez annál könnyebb, mert alig van valaki közöttünk, ki őt ne ismerte volna. Önöknek éppen azért elég az a vázlatos vonás, mit róla adtam, hogy ez ünnepélyes órában, egész elevenségében ébredjen fel lelkűkben Pór Antal szellemi alakja. . . egy pár akkord, mely viszhangja a szívben érzett vesztesség fájdalmának. Az Esztergomból kikerülő történetírásnak valósággal atyamestere Pór, a kihez elzarándokol, a kire feltekint mindenki, a ki mint iró, a történelem mesgyéjére lép. Felfogását mai felfogás válthatja föl, de az általa kijelölt utak, az ő kulturrendszere mindenkor a magyar történetírás jelzőoszlopai maradnak. Ha felfogjuk munkásságának igaz becsét, szellemének egy-egy szikrája, szivének egy-egy vonzóbb érzelme, tudásának egy-egy töredéke olvad át lényünkbe. Az emlékezés ezen koszorújának nem az adja meg az I értékét hogy én fontam, hanem a hely a honnan nyújtom, önök nevében, akik Pór Antalnak legközvetlenebb szemlélői voltak s igy szivükbe zárva értékelhetik az ő történetírói jelentőségét. Ezen meggyőződés nevében áldjak ajkaink Pór Antal irói emlékét. A beszéd mély benyomást tett a jelenvoltakra és a szónokot számosán üdvözölték. Dr. Molnár Szulpic, a társulat régészeti osztályának igazgatója terjesztette elő azután megokolt javaslatát a régészeti muzeum felállítására és berendezésére vonatkozólag, amelyet a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. Azután Osváth Andor főtitkár a társulat folyó évi költségelőirányzatát ismertette; végül Sinka Ferenc Pál muzeumőr indítványára a közgyűlés Némethy Lajos volt muzeumőrt, Rózsa Vitái volt társulati titkárt, dr. Wertner Mór járásorvost, történetírót a társulat körül szerzett érdemeik elismeréséül tiszteletbeli tagokká választotta meg. Ugyancsak tiszteletbeli tagjai lettek még a társulatnak: Báró Forster Gyula v. b. t. t., a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke; báró Szalay Imre, a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatója, múzeumi és könyvtári országos főfelügyelő; dr. Fejér- pataky Imre egyet, tanár, a Magyar Nemzeti Muzeum Széchenyi-könyv- tárának igazgatója ; Kollányi Ferenc praelatus, jáki apát, ugyanazon könyvtár igazgató őre ; végül Bella Lajos régiségtudós, a Magyarországi Barlangkutató Bizottság alelnöke, aki jelenleg éppen Esztergom vármegyében, a bajóti Öregkő barlangjait kutatja. Az újjáalakuló gyűlésen a „Magyar Történelmi Társulat“-ot dr. Ivá- nyi Béla titkár és dr. Holub József r. t. képviselték. Üdvözlő táviratot küldtek az „Országos Régészeti és Embertani Társulat“ és a „Muzeutnok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége.“ A nevezetes közgyűlésen jelenvoltak emelkedett hagulatban oszlottak szét; mi is a polgármester beszédjének zárószavaíval kívánjuk : Éljen, virágozzék és gyarapodjék ez egyesületünk ! HÍREK. A hercegprímás Pozsonyban. Megírtuk, hogy dr. Csernoch János hercegprímás, titkára dr. Lépőid Antal kíséretében Pozsonyba utazott, hol nagy ünnepélyességgel fogadták. Az állomáson a társas káptalan, a pozsonyi papság és a városi hatóság élén Brolly Tivadar polgármesterrel fogadták a prímást, ki szívélyes szavakkal üdvözölte a tisztelgőket. Majd a rendelkezésére álló udvari fogaton Frigyes főherceg palotájába hajtatott. Este megtartotta a Pozsonyban már évek óta szokásos Jézus Szentséges Szive körmenetet, melyen tömérdek nép vett részt. Vasárnap reggel fél nyolc órakor a jezsuiták templomában misét mondott a hercegprímás és ennek folyamán 300 hívőt megáldoz- tatott. Mise után kongregációi tagavatás volt, melyet szép beszéddel vezetett be, majd 30 férfi mellére tűzte a Mária-érmet. A templomból a hercegprímás a Kath. Kaszinóba ment, ahol különféle küldöttségeket fogadott. Delben Frigyes főherceg és Izabella főhercegasszony ebédet adott az egyházfő tiszteletére. Az ebéden a főhercegi páron kívül részt vettek Gabriella és Alice főhercegnők, Albrecht főherceg és még számosán. Déiután 3 órakor Izabella főhercegasszony a palota kertjében cukorkaünnepélyt rendezett a pozsonyi tüzkárosultak javára. Este hat óráig szabad bejarata volt a kertbe az egész város közönségének és megjelent ott dr. Csernoch János hercegprímás is. A délután folyamán a hercegprímás különféle intézményeket látogatott meg. így a Zichy-féle Mária arvaházat, az Erzsébet templomot, a főgimnáziumot, a Notre Dáme apácák házát, az Or- solyitákat, az Erzsébet apácákat, a Gyermekotthont, az Irgalmasokat s végül este a Kath Szövetség helyiségét, hol tiszteletére ünnepélyt is rendeztek. Hétfőn reggel 8 órakor a prímás a dómban mondott szent misét, melyen megjelentek a hatóságok fejei, majd személyesen végezte Kazacsay Árpád kanonoknak plébánosi installációját, mint azt már múlt számunkban jeleztük volt. A Gaibl Sándor pr. kanonoknál adott reggeli után a prímás résztvett a kapucinusoknál tartott eucharisztikus papi kongresszuson, amely igen nagy látogatottság mellett folyt le. A kongresszus után a hatóságok fejeinél és egyes előkelőségeknél tett látogatásokat, majd a papság körében ebédelt a kapucinusoknál. A prímás hétfőn délután utazott vissza székhelyére. Búcsúvétel céljából Brolly Tivadar polgármester, Kumlik Tódor hitközségi elnök, Kutsera István főkapitány, Komlóssy Ferenc prépost és a társaskáptalan tagjai jelentek meg a pályaudvaron. Eljegyzés. Gyarmathy Dénes esztergomi rendőralkapitány eljegyezte Oláh Ilonkát Nagykálnáról. Gratulálunk. Kezdődik az érettségi. Tegnap délután 4 órakor érkezett városunkba Szölgyémy Ferenc miniszteri érettségi elnök, a Ferenc József intézet kormányzója, ki a bencés székházban szállt meg. Ma kezdődik a szóbeli érettségi vizsgálat, melyre ezúttal 52 tanuló (szokatlanul sok !) jelentkezett. A vizsgálat 5 napig fog tartani. Acsay Ferenc arcképe. Hogy ki volt a nyőri főgimnáziumnak boldogult Acsay Ferenc igazgató, városunk nagynevű szülöttje, arról minden szónál ékesebben beszél a főgimnázium idei maturusainak kegye- letes elhatározása. A győri főgimnázium VIII. osztályt végze't növendékei ugyanis felejthetetlen emlékű igazgatójuk iránti hálából lemondtak az idei mátúrai bankettről s ennek költségeit arra szánták, hogy megfestetik a boldogultnak arcképét. Közigazgatási bizottsági ülés volt szerdán délelőtt, melyen a rendes havi ügyek kerültek elintézés alá. Nagyobb érdeklődést a nánai és az esztergomi vasúti hozzájáró utak kikövezésének ügye keltett. Úgy a főispán, mint Brutsy János indítványára a hercegprímás felkéretnek ezen utak ügyében a minisztériumnál való közbenjárásra, hogy a miniszteri döntés után mielőbb rendbe lehessen hozni e két fontos útvonalat. Tornavizsga a főgimnáziumban. Kedden délután volt a főgimnázium tornavizsgálata a Primásszi- geti játszótéren, nagy és előkelő közönség jelenlétében. Ott volt maga a hercegprímás is, ki igen elgyönyörködött a fiúknak pompás rend- és szergyakorlatain. Egyáltalán igen jól sikerült a vizsgálat, mely becsületére válik Werner Gyula tornatanárnak. Fiatalkorúak biráinak tanfolyama. Az igazságügyminiszter Budapesten tanfolyamot rendezett azon bírák és ügyészek számára, akik fiatalkorú bűnösök ügyében Ítélkeznek. Jönnek a színészek. F. hó 24én vonul be társulatával dr. Patek Béla, a győri színház igazgatója városunkba és a saskerti nyári színkörben megkezdi az 5 hétre terjedő sziniévadot. Megnyitóul az „Asszonyfaló“ 3 felv operett kerül előadásra. Az igazgató gazdag műsorral és mintegy 50 tagú személyzettel köszönt be hozzánk, hogy enyhítse kissé az uborkaszezon rettegett unál- masságát. A kőhidgyarmat-köbölkúti út ügye. A megye törzényhatósága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a köbölkút-kőhidgyarmati vicinális körútnak a törvényhatósági utak hálózatába való felvétele tárgyában fel- terjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez. A nevezett út a köbölkúti illetve a kőhidgyarmati állomásoktól Gyiva és Sárkányfalva községekhez vezet és a folytonos használat folytán mostanában már any- nyira járhatatlanná lett, hogy az érdekelt községek saját erejükből nem is bírják teljesen jókarba helyezni. A kedvező miniszteri elintézés esetén az út 1915. január 1-én kerül a törvényhatósági utak sorába. A közigazgatás államosítása. Köztudomású, hogy a vármegye mindenkori főispánját, a belügyminiszter előterjesztésére, mindenkor a király nevezi ki. A főispán a kormány képviselője a törvényhatósági közigazgatásban. Hatáskörét az 1886. XXI. te. szabályozza. Ellenőrzést és felügyeletet gyakorolhat az egész vármegyei közigazgatás felett. Ebben a körben utasításokat adhat ki. Rendelkezhetik. Elnöke : a törvény- hatósági és közigazgatási bizottságnak. A bíráló és kijelölő választmánynak is. A belügyminiszter egy most kibocsátott újabb redelete szerint, a vármegye főispánja ezután
