Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 43. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. június 1. Mikor édes atyjuk kidőlt az élet küzdelmeiben, a jó fiuk igazi odaadó szeretettel, versengve iparkodtak édesanyjuk gyászát enyhíteni. Ez a gyermeki hűségű szeretet a férfi- szivben is erős és szent érzés maradt. A boldog anya sokat hálálkodott a jó Istennek, hogy ilyen három derék fiúval áldotta meg őt. És mind a három fiatal tanító néhány év múlva már még magasabbra szárnyalt. Pastinszky József, a pilismaród triumvirátus szenióra. Népszerű pol- gáriskolai tanár és előzékeny modorával a társaságokban is kedvelt. Egyébként érdekes és tanulságos, hogy mind a három testvér külön tantárgynak tartotta a jó modor tökéletes elsajátítását. Mintha csak az a bölcs német közmondás lebegett volna mindig szemük előtt : Mit dem Hute in der Hand, kommt man durch das ganze Land. Szerénységgel és udvariassággal valóban sokat el lehet érni. A középső fiatalember, Dr. Pastinszky István, doktorátust is tett és Budapesten a legkiválóbb tanerők közé tartozik. Közéleti tevékenysége is népszerűvé tette. A legifjabbik Pastinszky ma már szintén doktor. Talán ő mert legtöbbet. Mivel kiszemelte a legnehezebbet. Pastinszky János ugyanis szünidejét rendesen Konstantinápolyban töltötte, ahol gyakorlati módszerrel csakhamar megtanult törökül. De az uralkodó keleti nyelvek közül az arabot és a perzsát is legyőzi. Dr. Pastinszky Jánost, a keleti nyelvek tanárát, most avatták föl az egyetem kupolás dísztermében állami és bölcsészeti doktorrá. Dr. Pastinszky János most mellékesen még egy Budapestre származott szegény arab fiú tanára. Hogy mikép lett azzá, azt az Esti Újság egyik minapi száma irta meg érdekesen a következő cikkben : Khayath Wadih utazása Magyarországba. Az Esti Újság múltkor megírta, hogy egy tehetséges tizenkét éves arab fiú, Khayath Wadih, József királyi herceg pártfogásával Budapesten nevelkedik s a piarista gimnázium növendéke. Az alábbiakban beszámolunk Khayath fiatal, de mégis mozgalmas életéről; valamint arról, hogy miként került Magyarországba. A kis Wadih édesapja, Khayath Mihály a sziriai Mossoul városban pénzváltó volt s másfél évvel ezelőtt meghalt. Halála súlyos csapás volt családjára. A kis Wadihon kivül ugyanis még három gyermeke maradt az elhunytnak : egy tizennégy éves és egy hat éves leány, valamint egv nyolc éves fiú. Khayathné férje halála után nagy szegénységbe jutott. Támogatásért elhunyt férjének testvérbátyjához, Khayath B. Józsefhez fordult, a ki a sziriai katolikusok érseke s rezidenciája szintén Mossoulban van. Az alig ötven éves sziriai érsek nagymüveltségü, kiválóan képzett, jeles egyházi férfiú, aki kilenc nyelven beszél, de földi javakban nem nagyon bővelkedik. Mindazonáltal támogatta fitestvérének családját s gondoskodott arról, hogy az árva gyermekek megfelelő elhelyezést találjanak s jövőjük biztosítva legyen. Miután a legidősebb leányt a sziriai Beirutban kolostorban helyezte el, hozzálátott a többi árva elhelyezéséhez. Múlt évben a tudós főpap ellátogatott Magyarországba s a budai irgalmasok rendházában szállott meg. Ittléte alatt Vaszary Kolos akkori hercegprímás is vendégül látta, de kihallgatáson fogadta József királyi herceg is. A királyi herceg melegen érdeklődött a sziriai viszonyok iránt s bizonyára igy került szóba a kis Wadih sorsa. A királyi herceg érdeklődött a tehetséges árvagyermek sorsa iránt s tálán egy messzebb jövőre gondolva, magara vállalta az arab születésű gyermek sorsának intézését. Ki tudná megmondani, a messze idegenben mennyit használhat majd egykor a magyarságnak a magyar nevelésű idegen ? Boldogan tért visz- sza az érsek Szíriába s nyomban intézkedett, hogy a kis Wadih, aki a keresztségben az Ince nevet kapta, útra keljen uj hazaja felé. József királyi herceg is intézkedett időközben, hogy a kis arab fiú Strausz István dr. miniszteri tanácsosnál szerető meleg otthonra találjon. A királyi herceg Strausz dr. miniszteri tanácsost régebben ismeri s tudja, hogy egy hasonlókorú fia s egy kis leánya is van, a kik az idegen árvát testvérül fogadják. Strausz István dr. jóval a kis fiú megérkezése előtt posta útján kézhez kapta Szíriából az érsek meleghangú levele kíséretében Khayath Wadih francia nyelven kiállított iratait. Az iratok között van az arab fiú születési bizonyítványa, mely magyar fordításban igy szól: A szír katolikusok darai püspöksége. Székhely Mossoul. Mi, Ciril Pál Dániel. Dara püspöke, a szír egyház mossouli érsekségének koadjutora, ezennel hitelesen bizonyítjuk, hogy az Ezerkilencszázegyedik év május havának huszonhatodik napjan a keresztség és bérmálás szentségét Wadih Nimatullah újszülött csecsemőnek, azaz : a Khayath Sham- mas György fia Mihály és Beh- nam Zebuni Eugénia fiának Incének a szír katolikusok mossouli Al Tahira főszékesegyházában föladtuk. Minek hiteléül jelen születési bizonyítványt pecsétünkkel megerősítve aláírtuk az Ur Ezer- kilencszáztizenkettedik esztendeje december havának huszonötödik napján. Ciril Pál Dániel, darai szír püspök, mossouli koadjutor. Mellékelve volt továbbá a fiú iskolai bizonyítványa is. A bizonyítványban a többi között ez a megjegyzés foglaltatik: Korát messze fölülmúló tehetség. Múlt év december 26-án indult el Mossoulból egy karavánnal édesanyja kíséretében Khayath Wadih. A karaván a török háborúra való tekintettel nem a Konstantinápoly felé vivő rövidebb utat választotta, hanem Aleppó felé mentek. Tizenkét napig tartott az ut Aleppóig. A kis Wadih anyjával kora reggeltől késő estig kocsin utazott, éjjel pedig az útba eső egyes helységekben háltak meg. Alepponál az anya meghatot- tan vett búcsút gyermekétől s vonatra ültette. Ettől fogva a tizenkét éves fiú egyedül folytatta útját. Előbb Beirutig utazott, a hol meglátogatta kolostorban tartózkodó nőtestvérét s néhány napi pihenőt tartott. Beirutban ugyancsak egyedül hajóra szállott s több napig tartó utazás után február 22-én Triesztbe érkezett. Ott már a sziriai konzul vette pártfogásába s február 25-én a konzul felnőtt fia kisérte Budapestre, Strausz István dr. vendégszerető házához. A kis Wadih nagyon hamar megszokta és megszerette környezetét. Nagy szeretettel ragaszkodik a családhoz, a gyermekeknek vidám pajtása s a ház minden tagjával szemben fölötte udvarias és figyelmes. A miniszteri tanácsos feleségét mamának szólítja. A hamar otthonossá lett fiút Pastinszky János dr. tanár, a keleti nyelvek alapos ismerője oktatja a magyar nyelvre és az iskolai tárgyakra. A jeles tanár a legnagyobb elismeréssel beszél növendékének tehetségéről és szorgalmáról. Naponta egy órát tanulnak, de máris annyit tud a fiú magyarul, hogy csaknem mindent megért s néhány hónap múlva bizonyára jól fog beszélni magyarul. A kis fiú tökéletesen beszél arab és török nyelven, kevésbbé jól franciául. Özvegy édesanyjának gyakran ir levelet s leveleiben, a szere:et hangján emlékezik meg uj hazájáról. Legutóbb múlt héten irt haza levelet, a melyet igy kezdett: Hódolattal borulok le Allah nagysága előtt sorsom miatt. Megírta azután, hogy az európai viszonyok mennyire különböznek az otthoni viszonyoktól. — Itt — úgymond — nem járnak a háztetőkön, mint Mossoulban. Dicséri Budapest szépségét s jelzi, hogy nem is megy innen többé vissza. — Van két testvérkém, — Írja tovább — a Médi és a Pista. Az élet is egészen más, még a rizst is másként készítik el, mint otthon. Levelében hálálkodva emlékezik meg fenséges pártfogójáról és azzal búcsúzik, hogy édesanyját, valamint testvéreit Allah pártfogásába ajánlja.----TT II T OLLHEGGYEL. ii ii A korzóról. (ó) Tele van a város nem akácfavirággal,' de színes apró női kalapokkal. Eltűntek a malomkőnagyságú női kalapok, a szomorú plörözök, amelyek alatt alig láttuk meg a rózsás arcokat, mosolyba változó szemeket. A kalap vitte a nő fejeket s a női fejek vitték a kalap alá való sok-sok tölteléket. Mert a kalapdivattal a hajdiszdivat is változik. Nagy kalaphoz nagy frizura, kis kalaphoz kis frizura kell. A szépet látniszerető embereknek nagyon tetszetős a kis, könnyű női kalap. (Talán, hogy kevesebbe is kerül.) Van is minden asszonykának, lánynak belőlük kettő, három. Kék, lila, piros, fekete, mind selyem, s most már, hogy a tavaszi napsugár aranyos pompázással jóleső meleget hint a levegőbe, előkerültek a kis pörge szalmakalapok is. Ezek is tarkák. Hiszen minden asszony arra törekszik, hogy neki olyan kalapformája, dísze legyen, amilyen még másnak nincsen. Ez az oka annak, hogy a divatban nem volt és nemis lesz világbéke s ez az oka, hogy az asszonyoknak nem volt és sohasem lesz elegendő gombostűpénzük, vagy konyhapénzük. A korzón és a sétányokon formás szép asszonyok sütkéreztek, csak úgy könnyen öltözködve. Kerül közüttük, aki már fél is a naptól és előszedi a napernyőjét. Már a fürdőszezonról beszélgetnek. — Milyen ruhát csináltatsz ? — Feketét. Tudod az egy kissé karcsúbbá teszi a formákat. — Én kéket csináltatok. És mikorra elkészülnek a fürdőruhák, akkorra bizonyos, hogy az egyik aranysárgában, a másik kina— lilában jelenik meg a strandon. De hiszen ez sem lesz baj. Azok, akik szeretik az élet színjátszásait, sokat is áldoznak arra. Sokszor az egész életüket. És talán azoknak van igazuk. Az élet pompáját élvezni, kihasználni művészet, mely sokszor megérdemli a legnagyobb áldozatott. Élni azonban kevesen tudnak belőle. Szin pompa, ragyogás van most mindenfelé a déli verőfényben, az esti alkonyon és akik szeretik az éjszaka csillagfényes kárpitját álmodva nézni, meggyőződhetnek róla, hogy nem csak a csillagszemü asszonyok képe, hanem a csillagos ég is gyönyörűségre változott. HÍREK. A hercegprimás Budapesten. Dr Csernoch János hercegprimás e hetet a fővárosban töltötte, hol csütörtökön délelőtt a Jó Pásztor intézetet látogatta meg. Az intézet látogatása után a hercegprimás az újlaki plébánia hivatalhoz hajtatott, ahol meglátogatta Ott Janos esperesplébánost. Rövid itt tartózkodása után az irgalmas-rend Zsigmond- utcai rendházát és kórházát kereste fel a hercegprimás, akit Thuróczy Kornél királyi tanácsos, rendfőnök fogadott és üdvözölt a rendtagok és orvosok élén. A hercegprimás szívélyesen válaszolt az üdvözlésre, majd megtekintette a rendházat és a kórház összes termeit. A kórházban be- mutattatta magának az összes orvosokat és szívélyesen elbeszélgetett a be'egekkel is. A kórházból a rendház kápolnájába vonult, hol rövid imát mondott. A hercegprimás igen elismerően nyilatkozott a rendházban és a kórházban látottakról, valamint az irgalmasok működéséről. Az ir- galmasoktól a várba hajtatott a hercegprimás, hol Tersztyánszky hadtestparancsnokot tisztelte meg látogatásával, végül pedig a főkapitányságra ment, hol látogatást tett dr. Boda Dezső főkapitánynál. Pénteken d. e. az összes budapesti munkásnők szervezetének tisztelgő küldöttségét fogadta, melyet Kriegs-Au Emil és Korányi Sarolta vezettek és barátságosan elbeszélgetett annak tagjaival. Délben titkára kíséretében a budapesti piarista rendházat látogatta meg. A főpásztort a kollégium előcsarnokában a rendkormány és a rendtagok élén dr. Hénap Tamás rendőrfőnök fogadta és az intézeti kápolnában kalauzolta. Bartos József főgimnáziumi igazgató üdvözlő szavai után a prímás főpásztori áldását adta 700 főnyi gimnáziumi tanulóifjúságra, amely a kollégium nagy folyosóján állott sorfalat. A rendfőnök ezután a tisztelgő rendtagokat mutatta be a prímásnak, ki ezután átment a gimnáziumba s ott néhány előadást végighallgatott. — Ugyancsak pénteken felkereste még a hercegprimás a Ferencrendiek rendházát és templomát, ahol a rendtagok élén P. Buttykay Ákos fogadia és üdvözölte. A hercegprimás igen szívélyesen válaszolt az üdvözlésre, majd alaposan megszemlélte az egész épületet, mely tudvalevőleg az őszszel lebontás alá fog kerülni. Este
