Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 42. szám

1913. május 29. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 ten, az Otthon írók és hírlapírók kö­rének dísztermében, melyen a vidéki nyomdatulajdonosok nagy számban jelentek meg, hogy ügyes-bajos dol­gaikat megbeszéljék, s sérelmeiket orvosolják. Elhatározták, hogy az egységes árszabályt az egész ország­ban keresztül viszik és az összes vidéki nyomdatulajdonosokat a szö­vetségbe toborozzák. Ezeknek mi­előbbi keresztülvitelére Budapesten központi titkárságot állítanak fel, melynek egy másik főfeladata is lesz, a vidéki szennykonkurencia kiirtása. Felháborodással tárgyaltak a kormány azon szándékát, hogy a közigazgatás államosításával egyidejűleg a vidé­ken állami fióknyomdákat létesít. Egyhangúlag elhatározták, hogy eré­lyesen tiltakozni fognak a kormány ezen sérelmes szándéka ellen, s azok felállítását megakadályozzák. Az al­kalmazottak túlkapásai ellen pedig ellentállási alapot létesít, hogy az esetleg bekövetkező nyomdászsztrájk ne találja készületlenül a főnököket. A kongresszus után bankett volt a Gambrinusban, melyen több felkö­szöntőben lelkesítették egymást a kitartásra. Városunkból résztvettek a kongresszuson Laiszky János kerü­leti elnök, Philipp Konrád, Gerenday József és Laiszky Kázmér kerületi jegyző. Városi közgyűlés volt szerdán d. e. 10 órakor, melyen a városi képviselők a szokott nyári létszám­ban vonultak fel. Az elintézett ügyek között különösen a városi iskolák jövő kezelésének és ellátási szük­ségleteinek ügye, továbbá a vízivárosi szigetnek a Lőrinc utcai hídtól a Kolos-hidig terjedő részén kijelölendő szabályozási vonal megállapítása tár­gyában keletkezett hosszabb vita. Úgy ezekről, mint egyéb elintézett közérdekű ügyről lapunk különböző helyein számolunk be. Az Esztergomi Gyorsíró Egye­sület ma d. u. 6 órakor tartja má­jus havi gyűlését a női kereskedelmi tanfolyam helyiségében. A városi iskolák kezelése. A szerdai városi közgyűlésnek kétség­kívül legizgalmasabb pontja volt a városi iskolák jövő kezelésének és ellátási szükségleteinek ügyében tett tanácsi javaslat felett való döntés. A tanács javaslata szerint kéressék fel a vall.- és közoktatásügyi minisz­ter és a kormány arra, hogy mivel a város a közel jövőben a vízve­zeték, csatornázás, uj közvágóhíd, a villamtelep kibővítése, stb létesí­tésével óriási összegeket lesz kény­telen felhasználni, nem ßzolva milliós kölcsönének törlesztéséről, — váro­sunk iskolái részére egy uj modern épület emeléséhez 400.000 koronát, azonkívül jövő évi január 1-től kez- dődőleg a kiadásokhoz évi 44.000 korona segélyt utalványozzon. E kérelmet egy, annak idején kijelö­lendő deputáció közölné a minisz­terrel, mely küldöttség élénken vá­zolná a város nyomasztó anyagi helyzetét is. Dr. Feher Gyula miu­tán hosszabban fejtegette a kath. jelleg elvesztésével a jövőben számtalan esetben származható viszás helyzetet, különösen a kimondottan kath. jellegű szenttamási és szentgyörgymezei is­kolák dolgában felmerülhető nagy ellentéteket a város és az egyházi hatóság között, — a tanács javaslatát csakis módosítással tartja elfogadha­tónak. Ha a minisztertől egyszerre ennyit kérünk, az semmit sem fog megadni. Úgy leszünk evvel is, mint az eddig elhangzott sokféle kor- mányigérettel! Majd kritikában ré­szesítette a kir. tanfelügyelőnek a városi iskolaszék legutóbbi gyűlésén hozott határozat megsemmisítésére vonatkozó leiratát. Az iskolaszék ez esetben csak véleményt adott a vá­ros tanácsának s igy a megsemmi­sítésre nem is volt szükség. A tárgy­hoz hozzászóltak még Brutsy és Dvihally képviselők is. Végül a tanács azon javaslata fogadtatott el, mely szerint az ügy ismét az isko­laszék elé vezéreltessék, hogy az a szükséges intézkedések megtételére tegyen újabb előterjesztést. A vaskapui kilátó- és mene­dékház. A város közönsége a szer­dai közgyűlésen tárgyalta a helybeli turista egyesület azon kérelmét, mely­ben az a Vaskapu tetején tervezett kilátó- és menedékházhoz szükséges terület használatának engedélyezését és az építéshez anyagi támogatást kéri. A közgyűlés annak fenntartásával, hogy a menedékház és kilátó helye te­lekkönyviig nem lesz az egyesület nevére bekebelezhető, sőt az egye­sület feloszlása esetén az építési költségekhez nagyban hozzájáruló fővárosi egyesület sem rendelkezhe­tik vele, a szükséges területet évi egy korona jogelismerési dij fejében a nevezett célra átengedte, az építési költségekhez való hozzájárulás cí­mén pedig egyszersmindenkorra 200 korona segélyt szavazott meg. A művész est ! Teljes műsorát csak vasárnapi számunkban közöl­hetjük, mert a fővárosi cabarészin- házak újdonságai e hó vége előtt vidékre nem kerülhetnek. De, — már előre is jelezhetjük —, azok a szá­mok, amelyeket már ismerünk, elég­ségesek arra, hogy úgy művészet, mint Ízlés tekintetében biztosítsák az est sikerét. Addig is, mig az est va­lódi slágerszámait hozhatjuk, — egy két mutatót nyújtunk a programm- ból : A hét legjobb vicce. — A da­dogó kupié. — Aktuális strófák. Gi­tárral előadja Dobi Ferenc, a Ma­gyar színház tagja. Sördalok. — Ady' paródiák. Előadja Gere Zsigmond a Magyar színház tagja. Hogy tetszik a blúzom apuskám ? — Telephon (Cabaré tréfák). Előadják Hadrik és Gere. Ibsen : Nóra drámájának vig- jelenése. — Suffragette beszéd. — Jászai paródiák. — Előadja T. Had­rik Anna asszony. Nagy Endre: Paraszt kettős. Előadják Dobi és Gere. Schnitzler világsikert aratott vigjátéka : „Antal házasodik.“ Rész­letes értesítés jövő számunkban. Amennyiben a helyek számozottak, előre is felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy mielőbb gondoskodjanak jegyekről tekintettel a már eddig is nagy arányú elővételre. Jegyek Brutsy Gyula díszműáru üzletében és Schmi- deg Soma és Sándor divaikereske- désében már a mai naptól fogva a következő árban kaphatók. Karszék: 3 kor. Támlásszék: 2 kor. Zártszék : 1 korona. Eskütétel. Országh Kálmán v. tüzoltótiszt, kit a legutóbbi megye- gyűlés által jóváhagyott városi tűzol­tósági műszaki tiszti állásra egyhan­gúlag megválasztottak, szerdán d. e. tette le a hivatalos esküt a városi közgyűlés színe előtt. Adomány a pozsonyi tüzká- rosultaknak. Dr. Áldori Mór városi tanácsorvosnak, mint az esztergomi izr. hitközség elnökének kezdemé­nyezésére a helybeli izr. hitközség 400 koronát gyűjtött és küldött el pozsonyi hitsorsosok részére. A gyűjtés még tovább is folyik. Mi lesz a szigettel ? Kührner Antal helybeli vállalkozó beadványt intézett a városhoz, melyben a ví­zivárosi szigét területén, a Lőrinc- hid szigeti lejárója mellett építendő házának kisdunai oldalán a határ­vonal megállapítását kérelmezte. A városi közgyűlésen Tiefenthal Gyula terjesztette elő az ügyet és ennek kapcsán egy bemutatott terv szerint a Lőrinc-hidtól egész a Kolos hídig terjedő szabályozási vonal megálla­pítására kért jóváhagyást. Az ügy váratlan és a messze jövőbe ható széles perspektivájú vitát támasztott a közgyűlésen. Dr. Katona Sándor és Dvihally Géza képviselők hevesen tiltakoztak a tanács azon javaslata ellen, mely szerint a szabályozási vonal olykép állapíttassák meg, hogy a szigeti félen ép oly széles, gya­log- és kocsiút legyen készíthető és ugyanolyan magasságban, mint a másik oldalon. A felszólalók a szi­geti sétautat, mint a város egyetlen, könnyen igénybevehető pihenő és sétahelyét védelmezték, hivatkozva az őket helyesléssel bátorító képvi­selőtársak és az egész városi közön­ség közhangulatára. Bleszl Ferenc bár szintén kedveli a szigeti fasort, más fejlődő városok példájára a szi­getnek a mérnöki és a tanácsi ja­vaslat szerinti átalakítása tervét he­lyesli. A fák kivágása és a terv szerinti átalakítás, úgymond csak a messze jövő zenéje és ha a város most nem gondol erre, mikor még a fejlődés megkezdése úgyszólván semmibe sem kerül, később, egye­dül a mostani mulasztásból kifolyó­lag nagy költséggel lesz majd kény­telen kisajátításokat eszközölni. Bárt- fay Géza a lebontott fahíd ügyét tette még ez alkalommal szóvá, melynek pótlását a polgármester hi­vatkozással a város nyomasztó anyagi helyzetére úgy jellemezte, hogy az hosszú időkig „csak óhaj­tás“ marad. A szabályozási vonal megállapításának a tanács javaslata szerinti keresztülvitele tárgyában vé­gül is szavazás döntött, mely alka­lommal a többség a javaslatot elfo­gadta. Jégeső városunkban. Szerdán d. u. 1 óra 50 perckor egy 90 má­sodpercig tartó hatalmas jégeső zú­dult városunkra. A jégszemek szo­katlan nagyok, 12—15 gramnyi sú­lyosak voltak. Az eső által okozott kár e sorok Írásakor még hozzáve­tőlegesen sem állapítható meg. A városban a pattogó jégszemek igen sok ablakot bevertek és a piaci áru­sok portékáiban jelentékeny károkat okoztak. Tűzoltási gyakorlatok a ka­tonaságnál. A Széchenyi-tér és a Deák F. utca lakóinak érdekes lát­ványosságban van részük mostaná­ban. A helybeli helyőrség katonasá­ga ugyanis most részesül szakszerű kiképzésben a tűzoltási munkálatok ügyes végzését illetőleg, melyet Or­szágh Kálmán tüzoltótiszt eszközöl. A katonák látható kedvvel végzik a szép gyakorlatokat. Látszik rajtuk, hogy oly tudnivalókat sajátítanak el, melyek birtokában az angyalbőrből való megszabadulás után hangadó szerepet vihetnek falujokban. A ta­nításra minden héten 24 legényt ve­zényelnek ki. Nem lesz vásárszaporitás. A belügyminiszter a város azon kérel­mét, mely szerint az Esztergom vá­rosban tartandó országos vásárok száma a jelenlegi 4-ről 8-ra szapo- ritassék, nem teljesítette s erről lei­ratban értesítette a város közönségét. A miniszter avval okolja meg az elutasítást, hogy Esztergom környé­kének a közeli Párkány és Kéménd községek vásáraival együtt 15 orszá­gos vására van évenként. Németország műtrágya fo­gyasztása a múlt évben. Német­ország 1912-ben 560 millió márka — 1910-ben 350 millió márka ér­tékű műtrágyát fogyasztott. A biro­dalom műtrágya fogyasztásának to­vábbi emelkedése páratlanul áll. Már 1910-ben azt hitték, hogy a továb­bi emelkedés lehetetlenség, mert már akkor 107 kg. műtrágyát hasz­nált fel birodalmi átlagban szántó­föld területe minden kát. holdján, mégis két év alatt több mint 200 millió márkával emelkedett a fogyasz­tás, s igy 1912-ben körülbelül 155 kg. különféle műtrágyát használt fel szántóföldjének minden kát. holdjára. Ennél eklatánsabban semmi sem bi­zonyíthatja a műtrágyázás nagyon is jövedelmező voltát. Ezzel szem­ben Magyarország — fél akkora szántóföld területén — elhasznált 1912-ben nem egészen 20 millió ko­rona értékű műtrágyát, a mely meny- nyiségből országos átlagban 15 kg. műtrágya sem jut egy kát. hold szántóföldre. Emlékkereszt a katonáknak. A király mindazoknak a katonák­nak, akik a mostani válságos idők­ben rendkívüli szolgálatot teljesítettek, emlékkeresztet fog adományozni, azon­kívül a most eltöltött időt valamennyi- öknek kétszeresen fogják beszámítani, mint az a háború idején szokásos. Részvényjegyzési felhívás. Az „Elet Irodalmi és Nyomdai Rész­vénytársaság“ (I. Fehérvéri-út 15.) részvénytőkéjét 75.000 koronáról — 200.000 koronára emelte fel, miért is felhívja az érdeklődőket részvény- jegyzésre. — A részvénytársaság másfélév alatt nagy eredményeket ért el, úgy, hogy részvényei után 6% osztalékot fizetett. — A nyomda a budapesti 230 nyomda között a 27- ik helyen áll. A tuberkulózis-beteg bejelen­tendő. A belügyminiszter rendeletet adott ki, melyben elrendeli, hogy a nyílt vagyis súlyos tuberkolózis­beteget a kezelő orvosnak ép úgy be kell jelenteni a hatóságnál, mint egyéb fertőző betegségeket és a la­kásokat fertőteleniteni kell, mint más fertőző betegségek után. ' A bejelen­tések elmulasztását a rendelet kihá­gásnak minősiti és büntetéssel sújtja az 1876. évi XIV. törvénycikk 7. §-a értelmében. Milyen lesz a nyár? Meteor, a ki már gyakran megjósolta az idő­járást s jóslatai többé-kevésbbé sike­rültek is, a nyárra nézve tanulmá­nyai alapján a következő prognózist állította fel: A nyár száraz és forró lesz, közben erős éjjeli lehűléssel, bár nem ann}nra magas fokú hő­séggel fog kitűnni, hanem tartós, huzamos, középfokú forrósága által. — Szabadban, árnyékos helyen, 24— 29 R. meleg, junius 1-től szep­tember közepéig körülbelül harminc­hétszer lesz! 28—30—31 R. fok hőség legalább is ötször, de valószí­nűleg ennél többször is lesz. Az idén a nyár olyan lesz, mint a minő 1889-ben volt, de hasonlítani fog az 1891. és 1905. évek nyaraihoz is. Italmérések a munkástelepe­ken nem engedélyezhetek. A be­lügyminiszter érdekes és nagyon életre való rendeletet bocsátott ki, amely szerint munkástelepen és azok kö­zelében italmérések nem engedélyez­hetők. Ezen rendelethez a pénzügy- miniszter is hozzájárult s értesítette arról a kir. pénzügyigazgatóságot. A belügyminiszter meghagyja a ren­dőrhatóságoknak, hogy minden adott esetben, mikor az italmérési enge­délyek iránti kérvényekre véleményt mondanak, értesítsék a kir pénzügy­igazgatóságot, hogy az italmérési engedélyt munkástelep területére, vagy közelébe kérik. A Vasárnapi Újság május hó 25- iki száma nagyon szép és érde­kes képeket közöl Ada-Kalé szige­téről, a pozsonyi ghettó égéséről, a

Next

/
Thumbnails
Contents