Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 38. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1913. május 15.

két küldtek el. Afrika északi partvidékein a tengeren átkelő fürj millió számra kerül a felállított hálóba. És nem a ben- szülött beduinok fogják el ezt, hanem a letelepedett európai népek. Ellenben Schweizban a kertek gyümölcsfáin minden alkalmas helyen ott van a költőházikó, benne a kert legjobb, legszorgalmasabb munkásai: a cinegék, légykapók, vörösfarku kerticék.

Nálunk is minden erővel arra kell törekedni, hogy az éneklő madarak megvédessenek. Sok madár esik gyermeki paj- kosság áldozatául. Pedig a szülőket óva figyelmezteti egy rablógyilkosnak az a vallomása, hogy gonosz tettre a gyermek- csínyek és különösen a madár pusztítás bírták. A szülőknek nincs elsőbbrendü feladata, mint gyermekének leikébe beoltani a madárvédelem gyöngéd szép gondolatát. A külföldön mindenfelé kertekben, csalitokban, erdőkben feliratok olvashatók: „Ne bántsd a madarat!“ „A madárpusztitás oktalanság és gonoszság!“ Nem hiányzanak a figyelmeztetések, hogy a fészekszedést és madárpusztitót mennyi pénz és fogházbüntetéssel sújtja a törvény. Különösen társadalmi téren tehetünk legtöbbet, ha a cégéres madár- pusztitókat megvetéssel sújtjuk és a becsületes társadalomból

resztül. A sejtelmes hangulatokat, a budoárok félhomályát lassan-lassan megutáltam. Napfényre vágytam, szabad levegőre, mintegy visszatértem, az ősember természetes örömeimhez. Éjjel aludtam, hogy délelőtt felkelhessek és kisétálhassak a napfényre. Az invenc raffinériával, készített ételeket félretoltam, ebben is az egyszerűséget kerestem. Kihajítottam az összes divatos nyakkendőimet, gallérjaimat —• szóval olyan normális, polgárforma emberré vedlettem át. Pedig a lányhoz be nem mentem, ritkán láttam csak véletlenül, tudom, nem ő érte tettem, de biztos vagyok abban, hogy ő volt mindennek a megindítója. Most fiuk, adjatok lélektani magyarázatot! írók vagytok, állítólag ismeritek az emberi lelket, analizáljátok ezt az esetet.

— Jelentéktelen ügy — mondta az egyik. — Változatosság, semmi más. Változatosság az élet elixirje.

— Póz — mondta a másik. — Saját magad pozőrje voltál.

— Abnormális állapot a szerelem hatása alatt —• konstatálta a harmadik.

Most egy vén színész kezdett beszélni, akinek a szavait szívesen hallgattuk. Okos ember és mindég őszintén beszél, de súlyt ád szavainak az is, hogy sokáig a legismertebb emberek közé tartozott, mig vén- sége pontot tett színpadi dicsőségei után. Az öreg ennyit mondott;

kiközösítjük. Hiszen a közjónak úgy is kártevői és lélekben gonosz emberek.

Philomelosa.

" M II

TOLLHEGGYEL.

"ii

Látogatás Nikitánál.

Szenzációs interwju Montenegró királyával.

A napokban, egy délután Montenegróban volt dolgom, s fölhasználván az alkalmat, mint a mi kiváló lapunk munkatársa, felkerestem Nikitát Cettinjében. A „Nagyfejedeleméhez címzett kávéház kártyaszobájában ült : előtte egy nagy térkép, körülötte teljes hadi díszben három magasrangú hadvezére.

A főpincér ismerte, mint régi stammgastot és kérdezősködésemre azonnal hozzá utasított.

Nikita hanyag eleganciával, kigombolt echt párducbőr kacagány- ban, fedetlen fővel ült ott. . . koronája a pinkában hevert.

— Jó estét, Mester 1 — szóltam megilletődve és bemutatkoztam.

Előkelő gestussal helyet mutatott jobbján . . .

— A terveim iránt érdeklődői, idegen, ugy-e bár?

— Yes, Mester! —mondtam én... Tudtam róluk egyet-mást és most, hogy Sasonow . .. hogy Oroszországban oly békés a hangulat . . :*>— Igen 1 . . . igen ! .. . cserben hagytuk, — mondta Nikita minekutána hosszan és meggyőződéssel káromkodott egyet... A nyomorultak ! De idegen, — fordult felém vérben forgó szemekkel, — mond őszintén, nem kém vagy te ? Osztrák vagy Magyar?!. . . Beszélsz tán oroszul ?

— Oh, rosszul beszélek oroszul, — követtem el teljes rosszakarattal egy szójátékot ellene. — Angol vagyok 1 .. .

— Angol ? Anglia ! ... Hm . . . Ezt a nevet hallottam már ! — mondta

— Fiúk, a dolgok lényege az, hogy Lőrinc visszaesett egy régen elfelejtett, primitiv józan világba. Valaha mi is ott ödöngtünk, de felcseréltük a vidám, színes éjszakával. Lőrinc megtalálta az utat visszafelé. Ez ritka dolog és érdekes dolog, azért, mert ő örömmel tudott visszajutni. Lássátok, ha ti be találnátok nősülni egy polgári családba, mondjuk sok pénzért, azért ti boldogtalanok volnátok a nappali zajos életben. Lőrinc azonban konzervált idegzetű ember, sok természetes tulajdonsága van, és bizonyára sokáig fog élni, ha el nem unja. Ez is filozófia

A konyakos pohárhoz nyúltunk. Lőrinc nem ivott, felállt, nyújtózott és azt mondta :

— Fiuk hazamegyek. Holnap kilenckor felkelek. Pompás a délelőtti napsütés 1

Elbúcsúzott, elment. Az éjszaka emberei mosolyogva néztek utána, de mikor eltűnt a sárga, betegfényü gázlámpasor mögött, elszomorodtak. A vén színész felállt és szinte irigy hangon mondta: Neki van igaza!

Olyan volt a társaság, mint akik messzi tájak felé néznek vágyva, idegen országok felé, ahol buja szinti virágok pompáznak és ahová soha el nem fognak jutni. Aztán lementek a souterainbe billiárdozni.

Keleti Armand.

elgondolkozva, — persze, a hatodik elemiben tanultam róla.

— De a tervek, Mester ? — tértem a dologra.

— Ja, a terveim ? ! . . . Nos hát, mint tudja, Szkutarit elfoglaltam . .. Ez volt az első lépésem ... Austria- Magyarország amilyen könnyelmű külpolitikát űz, nem nyugszik bele . . . ellenem támad... Fejjel rohan neki a falnak ... Megütközünk . .. Három nap alatt ott vagyok Szabadkán, — nézd idegen . . . hol is van csak a térképen ? .. . Ja, nem látni a fene egye meg, épp itt van ez a gyertya pecsét.. . Szabadkán átszállunk és egyenesen észak felé . .. Másnap elfoglaljuk Pestet... Itt van Budapest ... Azután Pozsony, Bécs, Linz .. .

De ha az orosz nem segít?

— Mit bánom én ! (Mit bánjuk mi! — kontrázott a három hadsegéd). . . A familiara se számitok . .. csak a saját erőnkre .... Van még ötven kipróbált hű vitézem .. . Pesten lesz a székhelyem . .. Nagyszerű hely, egyszer jártam már ott! ... Ugy-e öregem leszel oly szives és hozol egy hatosért liptói túrót, — dúdolta elmerengve s elmosolyodott az emlékek hatása alatt ... He he . . . az a kis loknis a Caszinóba !.. .

— Na és már biztos ? — kérdeztem most már izgatottan remegő hangon, mert kezdtem kétségbeesni szép hazám jövendő sorsa felett.

— Wiehájszt ?! — nevet önelégülten a fejedelem, azaz a király, — a jövő hónapra már meg is rendeltem három erkély páholyt a Royál- orfeumban az egész győztesen bevonuló hadseregem számára. .. Csak a határon lesz nehéz becsúszni, de majd kijátszuk valahogy a fináncokat ... A birodalmat aztán felosztjuk ... Minden harcosra jut egy tartomány ... Szigorú, de igazságos urai leszünk a népnek !. . .

— Herr Nikita 1 . .. Egy partit talán! — jött oda egy kopaszodó tőzsdeágens az asztalhoz : a következő pillanatban már asztalon volta kártya.

— A kocka el van vetve — mondta befejezésül Nikita sötéten... Apropos Herr Krausz ne felejtse el, bemodtam a kontrát. Aztán le ne hazudja a játék végén . . . Meg fogja látni — fordult felém — a játszmát megnyerem ... És akkor Pest... és Bécs.. .

— Zo ja ! — mondta Krausz.

— És . . . Istenem — folytatta Nikita — ha meggondolom, hogy lesz még két koronám . .. Osztrák és Magyar ! Oh, hogy szeretnék még két koronát.

— Parancsoljon Mester! — nyúltam zsebembe szolgálatra készen, gondolván, hogy lesz bőr az arcán és nem fogadja el. Csalódtam ! . .. Nem volt bőr az arcán, s a forintot szórakozottan a zsebébe csúsztatta . . . Én szomorúan néztem a forint után .. .

Alborák.

HÍREK.

Papszentelés. Az idei papszentelés a foszékesegyházban junius hó 22.-én fog megtartatni. A szertartást hir szerint Dr. Csernoch János hercegprímás eszközli.

Eljegyzés. Lehner Gyula fővárosi tanító eljegyezte Mihalek Nellykét Esztergomban.

Kinevezés. A főispán ifj. Maros Antal jogszigorlót, Maros Antal esztergomi iparostanonc iskolai igazgató fiát közigazgatási gyakornokká nevezte ki a vármegyéhez. A jeles tehetségű ifjúban a vármegye buzgó és lelkiismeretes erőt nyert, kinek eddigi kitűnő bizonyítványai is a legjobb reményt keltik fel a közpályán való hasznos és eredményes működést illetőleg.

Névmagyarosítás. A belügyminiszter Effenberger Gyula esztergomi lakosnak „Erdős“-re való változtatását engedélyezte.

Zenevizsga. Vasárnap folyó hó 18-án d. u. 4 órakor a kath. legényegyesület nagytermében tartják Dankó Sarolta zongoratanárnő tanítványai nyilvános zene vizsgájukat, amelyre az igen tisztelt szülőket valamint az érdeklődő közönséget ez utón hívja meg. A zenevizsga programmja a következő : 1. Schulhof, op. 6. négykézre. Játsza Jedlicska Etelka és Margit. 2. Lauska F. Rondó. Játsza Zemplényi Margit. 3. Handrok. op. 64. no 2. Scherzo. Játsza Karner Emma. 4. Dussek. La Schass. Játsza Hegedűs Márta. 5. Reineke. Malom. Jatsza Jelinek Pál. 6. Hünten. Cene- rotolla. Játsza Nagy Margit. 7. Durand. Vals Játsza. Jedlicska Etelka.

8. Rode,. Freundvoll. Játsza Karner Ida. 9. Mozart. D. moll. Fantázia. Játsza Schuppler Anna. 10. Beethoven. G. dur. Sonáta. Játsza Leier Zelma. 11. Horváth Géza Ábránd. Játsza Vörös Manci. 12. Schopen. Valczer. Gesz. dur. Játsza Jedlicska Margit. 13. Beethoven. Variaciv. C. moll. Játsza Fuchs Kata. 14. Hünten. Rondo. D. moll. Játsza Veszprémi Lili. 15. Dhöler. Brillant. Vals. Játsza Zsiga Imre. 16. Heller. Tarantella. Asz dur. Játsza Veszprémi Olga. 17. Tóth. Mert. Tarantella. Játsza Sebők Gyula. 18. Brük Gy. Cigánytemetése. Jatsza Laiszky Nelly. 19. Gáli. Ábránd, op. 3. Játsza Lintner Ella. 20. Liszt F. La Regatta Venizia. Játsza Szekér Margit. 21. Véber. Aufforderung cum tánc. Játsza Riedli Lujza. 22. Bórák I. Ábránd. Játsza Zemplényi Mici. 23. Bogsch L. Ábránd. Játsza Zsiga Imre.

Két tanitógyülés. Vármegyénk tanítósága kedden két gyűlést tartott Esztergomban. Az egyiket az „Esztergom Vidéki Róm. Kath, Népnevelők egyesülete tartotta kedden d. e. dr. Fehér Gyula p. praelátus elnöklete alatt, a másik d. u. 3 órakor folyt le, melyen az „Esztergom- vármegyei általános tanítótestület“ alakult meg, A „Népnevelők Egyesületének“ gyűlésén, melyen vármegyénk egész kath tanítósága teljes számban jelent meg, az elnök hatásos megnyitó beszéde után Hegedűs Sándor titkári jelentése következett, mely hü képét adta a vármegyei tanítóság lefolyt évi égyesületi működésének. A gyűlés kimagasló száma volt Keményfy K. Dániel vízivárosi plébánosnak előadása a kath. gyermekvédelem aktuális ügyéről, mely előadásban a hivatásszerető kath. tanítóság fontos munkakörét jelölte meg a gyermekmentés nemzeti fontosságú ügyében. A tartalmas előadáson kívül Bellus István libádi főtanitó a tankönyvek megyebeli egységesítésének felmerült eszméje felett tartott pedagógiai eszme- futtatást, Dinnyés Károly kőhidgyar- mati kántortanitó pedig az uj fizetésrendezési törvény sokféle hiányait mutatta be lelkes és nagy tetszéssel fogadott beszédében. A közgyűlésnek legfontosabb programmpontja az elnökválasztás volt. dr. Fehér Gyula

p. kanonok ugyanis sokféle elfoglaltságára való hivatkozással, a tanítóság meleg szeretetétől áthatott beszédében bejelentette az egyesület elnöki tisztségéről való lemondását. A közgyűlés szomorú szívvel vette tudomásul a lemondás tényét és az