Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 35. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. május 4. ember lett az istenadta. Kardos, revolvers legényeivel nem egyszer bújt elő az országház pincéjéből, hogy lekutyafájázza az ellenzék vezéreit. M. kir. „erélye“ már megszerezte neki a Ferenc József rendet, most meg az hir járja, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben értesítette László Mihályt, az egyik budapesti magángimnázium igazgatóját, hogy Pavlik, aki megboldogult diákkorában csak 3 polgári osztályt végzett, leteheti a III. polgári és IV. gimnáziumi osztály közötti külömbözeti vizsgát és vizsgázhat a gimnázium négy felső osztályából is, sőt az érettségit is leteheti bármikor és bármilyen időközökben. Ez annyit jelent, hogy Pavlik nemsokára beül a szűk iskolapadba és vizsgázni fog, mint a karikacsapás. Én csak egytől félek. Hátha a János feje nem veszi be azt, amit a Jancsinak kellett volna megtanulnia ! Ajánlanék a történelem tanárának egy mentő kérdést : mikor halt- rn eg a magyar alkotmány ? a magyar parlamentárizmus ? és kik voltak a hóhérai ? Erre a kérdésre — azt hiszem — Pavliknak megoldódnék a nyelve s lyukat beszélne a legkiválóbb történetbúvár fejébe is. HÍREK. A hercegprímás utazása. Dr. Csernoch János hercegprímás, mint egyik utóbbi számukban irtuk, a hónap első felét Budapesten tölti, hol a bérmálás szentségét fogja kiosztani és több gyűlésen résztvesz. A hercegprímás Dr. Lépőid Antal titkárja kíséretében pénteken reggel utazott el a fővárosba. Halálozás. Kampis József oki. gyógyszerész a vízivárosi gyógyszer- tár tulajdonosa f. hó 2-án délután, életének 64-ik évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 4-én d. u. 5 órakor lesz aFerenc-Jó- zsef út 16. sz. gyászházból a vízivárosi temetőbe. A hercegprímás Vácott. Gróf Csáky Károly váci megyéspüspök felkérésére dr. Csernoch János hercegprímás junius elsején Vácra utazik, hogy az ottani Gasparik-utcában épített apácaklastromot és a vele kapcsolatos kis templomot felavassa, illetve felszentelje. Az uj váci zárda és a templom Gróf Csáky Károly püspök bőkezűségéből épült és belső berendezésével e hó végével lesznek teljesen készen. Kereskedő ifjak közgyűlése. Ma délelőtt 11 órakor tartja az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete évi rendes közgyűlését saját helyiségében (Simor János utca 56. sz.) Szekeres Bónis bencéstanár elnöklete alatt. Kéri a tagokat az elnökség, hogy minél számosabban vegyenek részt a közgyűlésen. A főgimnázium segitő-egye- sülete és diák-asztala védnökségét a vezetőség felkérésére dr. Csernoch János hercegprímás elfogadta. Nagy idők tanúja. Nagy Dénes magánzó, volt 1848/49-i honvédfőhadnagy Piszkén 92 éves korában elhunyt. A megboldogult a szabadságharc élő honvédéinek segélyalapjától évi 996 korona nyugdijat húzott. Általános részvét mellett temették Piszkén, hol az ősz urat köztisztelet övezte. Felülfizetések. A szentbenedek- rendi főgimnázium ifjúságától folyó évi április hó 27-én megtartott hangverseny alkalmából a következő kegyes felülfizetések folytak be: Ő Főméltósága, Csernoch Janos hercegprímás 20 K, dr. Kiinda Teofil 17 K, özv. Frey Ferencné, Kakass Kálmán, Mattyasóvszky Lajos, Scheiber Rezső, dr. Walter Gyula 10 K, Brűhl József, dr. Fehér Gyula, dr. Koperniczky Ferenc, dr. Machovics Gyula, Rudolf István, Schiffer Ferenc 7 K, Frey Vilmos, Perényi Kálmán, Seyler Károly, 5 K, dr. Janits Imre 3 K, Bogisich Mihály, Pareccó Vilmos, Philipp Konrád, Siposs Antal 2 K. Fogadják e nemes célra jó szívvel adakozók ez utón is az intézet mély köszönetét és háláját. A párkányi tűzoltó testület közgyűlése. Csütörtökön délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését a párkányi tűzoltó testület Palkovits László főszolgabíró elnöklete mellett. Az elnöki megnyitó után, mely rövid visszapillantást vetett az elmúlt évre, a parancsnokság terjesztette elő évi jelentését, melyből kitűnt, hogy a tűzoltók az elmúlt 1912. évben 14 esetben vonultak ki tűzhöz és pedig 6 esetben Párkányban, 6 esetben Esztergomban, 2 esetben Nánán kiütött tűzhöz. Megnyerte a testület csapata a Nyergesuj falun 1912. évi junius hó 29-én tartott tűzoltó verseny I. diját, továbbá a testület 3 altisztje a múlt év folyamán az ógyallai járás 5 községének tűzoltóit gyakorlati oktatásban részesítették, melyért az ellenőrzést teljesítő orsz. szövetségi tiszt elismerését fejezte ki. Az 1912. évi számadás szerint a bevétel 1573 kor. 13 fii. a kiadás pedig 1371 kor. 1 fii. volt, az egyesületnek a szerelvényeken kívül 2618 kor. 7 fii. készpénz tőkéje van gyümölcsözőleg elhelyezve. Az 1913. évi költségelőirányzat 1202 kor. 12 fii. bevétel és 1189 kor. 91 fii. kiadásban állapíttatott meg. A közgyűlés tiszteletbeli parancsnokká B. Kobek Kornél vm. tűzoltó szövetségi elnök, országgyűlési képviselőt, mig tiszteletbeli tagokká Mátray Antal gyárost és Reviczky Elemér tb. főszolgabírót választotta meg. A közgyűlés Kovács Ignácot szakaszparancsnokká, Csá- nyi Istvánt zászlótisztté, Bitter Bélát és Meng Gézát segédtisztekké léptette elő, illetve választotta meg. Elhatározta a közgyűlés, hogy a folyó év folyamán egy tömlőszáritó tornyot építtet és egy tömlő motollát fog beszerezni. Az elnöki zárszó után a testület tagjai egy szorgalmas és eredményes munkával eltöltött év kellemes emlékeivel telve az elnök és a parancsnokság éltetésével oszlottak szét. Pályázat segédjegyzői állásra. A csolnoki körjegyzőségben segédjegyzői állás szerveztetett, melyre most hirdetett pályázatot az eszter- gomjárási főszolgabírói hivatal. Az állás javadalmazásához az esztergomi kir. adópénztár, valamint Csol- nok és Dág községek összesen 1080 koronával járulnak hozzá. A pályá- zát benyújtásának határideje f. hó 16. A választás f. hó 26-án lesz megtartva Csolnokon. A városi erdőmesteri állás, mint már megírtuk, f. hó 15-én lesz betöltve. Az uj erdőmesteri állás javadalmazása a következő: Kezdőfizetés 3600 K, lakbérilletmény 910 K. Az erdőmester fizetése 5 —5 évenként 400—400 koronával, 4400 koronáig emelkedik. A megválasztandó erdőmesternek a városi szerv, szabályrendelet 48 §-ában meghatározott teendőkön kívül azokat is teljesítenie kell, melyeket a szabályrendelet későbbi módosítása esetén a város külső gazdaságának felügyeletére és kezelésére nézve a képviselőtestület előír, illetve a városi erdőmester hatáskörébe utal. A pályázati határidő f. hó 13-án jár le. Az iparbankból. A nagyobb vidéki pénzintézetekről utóbbi időben gyakrabban lehet olvasni, hogy meglevő üzletágaik közé az intézet jóakarói és üzletfelei érdekeinek figyelembevételével a magánletétpénztárat is felvették, mely tulajdonképpen nem is üzletág, mint inkább lehetővé tétele annak, hogy a magánosok értékeiket (pl. értékpapír, részvény, betétkönyv, arany- és ezüst- nemü, okmányok, fontos iratok stb.) a betörőkkel és az elemi károkkal szemben biztosíthassák. Ilyen páncélszekrényt szerzett be az Iparbank is. Az Iparbank újonnan beszerzett 54 métermázsás páncélszekrényét ugyanis tűz nem pusztíthatja el, betörő tehetetlen vele szemben. A ritka látvanyosságszámba is menő magánletétpénztár 68 rekeszt foglal magában, melyeket a nagyközönség igen mérsékelt árakon kibérelhet egy évi, félévi, negyedévi, sőt hat heti (különösen a fürdőévadra) időtartamra is. Az érdeklődők a délelőtti hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetik a technikának ezen bámu- latrameltó haladását biztositó alkotását. Egyszerre haltak meg. Speier Józsefné szül. Kovács Julia nyer- gesujfalusi lakosnő pár nap előtt ikergyermekeknek adott életet, kiket, miután a két csecsemő különböző nemű volt, Ádámra és Évára keresztelték. A két apróság csak egy napig élt és ugyanegy órában is költözött el e sargolyóbisról az angyalok honába. Uj mozi városunkban. A már meglévő két állandó mozi mellé most egy uj mozgófénykép színházra való engedély kiadását kérte özv. Schleif- fer Lajosné. Az uj mozi a „Fürdő“ szálloda emeletén, az év legnagyobb részében használatlan nagyteremben lenne. Mielőtt ezen ügyben a hatóság engedélyt adna ki, tüzrendészeti helyszíni szemlét fog tartani, melynek határnapja f. hó 7-re tűzetett ki. A baraktábor balkáni szenzációja. Az újságok gyakran jutnak olyan helyzetbe, hogy egyoldalú információ alapján sötétebb színben kell feltüntetniük valamely eseményt, mint amilyennek az a maga valójában mutatkozik. így volt ez ama eseménynél is, melyet laptársainkkal együtt a legnagyobb felháborodás hangján tárgyaltunk akkor, amidőn megírtuk, hogy egy kenyérmezei szeszgyári munkás feljelentése szerint négy, illetve öt katona az ő 28 éves feleségét saját szemeláttára erőszakkal elhurcolta és meggyalázta, őt magát pedig véresre sértve, bajo- nettekkel tartották vissza a gyalázat színhelyétől. A hadvezetőség a helybeli rendőrség és sajtó erélyes fellépésére megindította a vizsgálatot a csakhamar kikuttatott tettesek ellen. A vizsgálat azonban oly adatokat hozott felszínre, melyek alapján a vád alá helyezett katonák valószínűleg felmentetnek. Eszerint a nő, ki férjével nem is élt törvényes házasságban, csupán ura félrevezetése miatt tüntette fel úgy a dolgot, mintha őt a katonák erőszakkal elhurcolták volna, de úgy annak előtte, mint már azóta is szívesen volt belső barátságban a hadsereg közlegényeivel úgyannyira, hogy a katonák őt, mint hírhedt személyt igen jól ismerték. Mivel ezek alapján az erőszak esete nem forog fenn, a vádlott katonákat a katonai bíróság nem is sújthatja oly büntetéssel, mint máskülönben okvetlen elvárható lett volna. A vörheny terjesztése bucsu- járások útján. Egyik vidéki tudósítónk a következőket írja : Községünkben a vörhenyjárvány már körülbelül 2' hét óta vonja el a gyermekeket az iskolától. Természetes, hogy azon házból, a melyen a piros cédula künn van, nem szabad járni a gyermekeknek a többiek közé. A tanítók kötelessége haza küldeni a gyermeket. A mostan Szt. Keresztre járó búcsusok községünkön is végig vonulnak, és a keresztet csókolni akaró otthon maradt beteg gyermekeknek is odatartja a vivő a feszületet. Szabad legyen kérdenem, ha pl. ugyanazon búcsus menet Esztergomon is átmegy, ahol még nincsen vörheny járvány és ugyancsak megcsókolják a keresztet az iskolából hazamenő gyermekek, mi lesz akkor ? Egy talán sokkal veszedelmesebb járványú községből nem lehet igy a betegséget áthurcolni ? ? A Kisduna halottja. Szerdán a helybeli főreáliskola 1—III. osztályú növendékei a szokásos játékdélutánt tartották a Primás-szigetben, mely este 5 óra tájban ért véget. A növendékek csoportokba verődve jöttek hazafelé. Markstein Zoltán párkányi illetőségű II. oszt. tanuló, ki bátyjával együtt jött a szigetből, útközben igen megszomjazott. Azon a tájon, hol a primási konyhakert kezdődik, le is ereszkedett a Kisduna meredek partján a viz színéhez, de midőn lehajolt, hogy kezével vizet merítsen, elveszítette az egyensúlyt, és fejjel esett a mélyen kotort vízbe, hol rögtön eltűnt. Bátyja utána ugrott, hogy kimentse, de csaknem az lett a vége, hogy ő is beleful, ha idejekorán egy közelben tartózkodó földmives csónakon utána nem evez és ki nem menti.-A közelben tartózkodott fiatal osztálytársak rémülten futottak a városba4segitségért, de mire a dologról a rendőrséget értesítették, jókora idő múlt el. A közeli tűzőr- ség tagjai és több közelben lakó halász azonnal az eltűnt fiú kereséséhez láttak, de eredménytelenül. A kisfiú hulláját mindezideig nem találtak meg. Óvatosság. Az óvatossági értéket nem lehet eléggé megbecsülni, mert fontos tényezője egészségünk megóvásának. Különösen áll ez az emberiség legnagyobb ellenségére, a tuberkulózisra nézve. Mindazon szerek között, a melyeket e betegség ellen használni szoktak, első hely illeti meg a Sirolin „Roche“-t. Ne mulassza el tehát senki ezt az elsőrangú szert beszerezni. Kellemes ize van és szívesen be bárki. „Gyere ki ha mersz!“ Evvel a kiáltással zörgette meg Skultéti Antal esztergomi lakos régi haragosának Novák Istvánnak ablakát. A nyájas hívásra Novák ki is ment volna de a házbeliek visszatartották őt, mivel hatalmas konyhakést láttak a kihívó fél kezében. A támadó Skultétivel együtt volt még Meszes Ferenc nevű barátja is, ki a hátvéd tisztét volt hivatva betölteni. Mivel Skultéti és társa leöléssel is fenyegették Novákot, ez őket életveszélyes fenyegetés címén jelentette fel a rendőrségen. A Vasárnapi Újság május hó 4 iki száma rendkívül érdekes közleményt hoz Afrika-utazó hazánkfia, Wittenberger Kálmán tollából az afrikai vadállatok fogásáról, a szerző pompás, eredeti fényképeivel. A többi kép-közlemények Dél-Franciaország római emlékeit, fővárosi szegény gyermekek életét, a belgiumi sztrájkot, a spanyol király elleni merényletet, Pierpont Morgan temetését,
