Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 31. szám

1913. április 20.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

csak a vezérek, a nagyok hagyták oda politikai meggyőződésüket nemtelen okokból, ma pedig a törpék százezrei is a legnagyobb közömbösséggel és könnyűséggel csere-berélik pártállásukat. S még tűrhető volna ha csak kishitűségből tennék, de a legtöbb Júdás példáját követi, ennek utóbbi tiszta öntudatra ébredése nélkül ! . . .

Undorító dolog, de úgy van, hogy a huszadik századbeli Magyarország telistele van minden rendű és rangú politikai vándormadarakkal, kik mihelyt a szerencse lenyugvó napja Bécs felől hidegebben kezd sütni pártjukra, egymás hátán hanyatt-homlok, seregestül sietnek az új, a melegebb felkelő nap alá.

Nincs valami épületesebb látvány, mint egy képviselőválasztással kapcsolatos politikai rendszerváltoztatást végigszemlélni Szt. István birodalmában. A csodával határos legszélsőbb pálfordulásoknak egész légiója ejti ámulatba a becsületére valamit adó embernek elméjét! A leglármásabb kurucok a „drága haza“ nevét könnyek közt szaval« függetlenségi oszlopos tagok képesek a legrövidebb időn belül s a legarcátlanabb szemforgatások között fanatikus labancokká átvedleni! Három lépés, és megvan a metamorfózis ! Az elsőt a régi elv fenntartásával, csupán személyi okból, egyedül a község érdekében teszik. A másodikat már fenntartás nélkül, előbbi pártelveik gyakorlati megvaló- sithatlanságával, vagyis hazafi csalódással okadatolják. Végül a harmadik lépést, minden meg- okolás nélkül, ama példabeszédbeli rút madár módjára teszik, azaz: régi fészküket un- dokitják.

Nem mesét mondok, elszomorító színtiszta valóságot! Igazolásul emlékezetbe idézem a legutóbbi esztergomi két képviselőválasztást. Hányán voltak (azelőtt függetlenségi választmányi tagok!), kik első ízben elveik szigorú fenntartása mellett, egyedül az államtitkár-jelölt „közhasznú“ személyéért szavaztak a munkapártra ! Mikor azután a sok személyi (és anyagi) áldozattal megválasztott államtitkár ur hamarosan jóegészséget kívánt abbanma- radt gyárvarosunknak, éppen nem tértek vissza fenntartott régi elveikhez ; — amint gyengéd hazafi lelkiismeretüktől el lehetett volna várni ! — hanem egykori függetlenségi álláspontjuk meddőségét hangoztatva, (s régi pártfeleiket a függetlenségi elveknek szivükben való kegye- letes megőrzésével vigasztalva!) a csalódott emberek nekibusult vakságával ragadták kezükbe a

felülről küldött utódnak : gr. Széchenyinek „szeplőtlen zászlaját“. És — mint tudjuk — az új, megvalósítható politikai elvektől hevítve, ezt diadalra is segítették ! Ha emlékezetem nem csal, úgy tudom, hogy azon győzelmi lakomán, melyet a helybeli munkapárt a választás után affeletti örömmámorában tartott, hogy sikerült az ismert nevű katholikus vezérférfiút képviselőnkké tennünk (amely sikernek kivívásában a babér izraelita polgártársainkat illeti !), némely „új munkaparti“ urak pohárköszöntőikben alaposan lepocskondiázták vesztes ellenfeleiket és régi „méltán letört“ pártjukat. Rövidesen megtették tehát saját egykori pártfeleink az átvedlésnek éppen nem épületes harmadik lépését is ! Hamarosan „rút madarakká“ váltak !

Amig Magyarországon ehhez hasonló könnyűséggel és gyorsasággal fog menni — aminthogy, sajnos, megy! — a politikai párt-cserélés, addig itt a függetlenségi eszmék harcosai gyakorlati eredményeket nem érhetnek el. Szerintem botor beszéd azt állítani, hogy Justh Gyula, vagy Kossuth Ferenc helytelen függetlenségi politikát űz. Az igazság az, hogy maga a függetlenségi örök- apostól Kossuth Lajos se tudna ott sikert elérni, ahol a közkatonák a legelső kísérletnél gyáván, avagy anyagi haszonért átszökdösnek az ellenséghez ! Mit érnek a legideálisabb vezérek, ha a harcosok alacsony lelkűiét rabjai !

Vergilius szavaival vigasztalódom : „Dabit Deus his quoque finem.“

Morc.

HÍREK.

Hercegprímás itthon. Dr. Cser- noch Janos hercegprímás tegnap délután 5 órakor érkezett vissza székvárosába. Az egész hónapot itthon fogja tölteni s csak május elején megy ismét pár napra a fővárosba.

Eljegyzés. Strompf Ilonkát a napokban eljegyezte dr. Fényes Béla budapesti ügyvéd.

Kinevezés az adóhivatalban. A pénzügyminiszter az eltávozott Janzer István helyébe Perémi Miklós tiszaroffi adóhivatali ellenőrt adóhivatali főtisztté Esztergomba nevezte ki.

Uj várnagy. A vármegye közönségé Alácsik István vmegyei kiadót a vármegyei teendők elvégzése alól, tekintettel nagymérvű elfoglaltságára, felmentette és helyébe az alispán ajánlatára Gottmann István megyei levéltárost bizta meg.

Szabadságon. Dr Zsiro^s Jenő szolgabiró négy heti szabadságra megy a közeli napokban, amidőn fegyvergyakorlatra fog bevonulni

Adomány. Dr. Walter Gyula c. püspök p. praelátus névnapja alkalmából az Esztergom Szenttamás és

Vízivárosi Kath. Polgári Kör házalapja javára 20. K-t volt kegyes adományozni kinek nagylelkűségét ez úton köszöni hálásan a kör vezetősége.

Esküvő. Gotthard Károly, az Esztergom-szászvári bányatársulat dorogi bányaszámvevője a napokban tartotta esküvőjét Szabó Margit dorogi postamesternővel. Az ifjú pár az esküvő után nászúira indult.

Adomány a Kath. Körnek.

Seyler Károly ny. esperes-plébános a kath. Kör céljaira adott 100 kor. adományát 200 koronára egészítette ki.

Népszövetség Esztergomban.

E hó 16-án és 17-én tartotta mega gazdasági tanfolyamát a kath. nép- szövetség. Az országos központ részéről megjelentek: Molnár János,

Zboray Miklós és Haller István orsz. képviselők, Ernszt Sándor a népszövetség vezetője és Molnár István ny. gimnáziumi tanár, aki a tanfolyamot is tartotta. A tanfolyamot megelőzőleg a megyei szervezeteknek volt lélekemelő gyűlése. A gyűlés egyhangúlag dr. Rajner Lajos püspököt választotta meg elnökké, akinek záróbeszédével a gyűlés véget is ért. A tanfolyamra szép számmal jelentkeztek. A gazdasági könyvvezetői tanfolyam szerdán tartatott meg mig csütörtökön Haller István orsz. képviselő tartotta a gazdasági erők fejlesztésére hasznos és szakszerű előadását.

Központi választmány ülése.

A vármegye központi választmánya ä napokban tartott ülésében az országgyűlési képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékét állította össze. A netáni felszólamlások és észrevételek május 5—25-ig a községi elöljáróság utján megtehetők.

Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a sárisápi áll. el. iskola dologi szükségleteinek fedezésére évi 290 koronát, a süttői áll el. iskolának évi 1000 koronát engedélyezett. Mindegyik iskola az 1908. évi XLVI. t. c. életbelépte miatt megszűnt tandijpótlására nyerte az államsegélyt és az a község által az iskola építésére felvett kölcsön törlesztésére fordítandó.

Megint az Unger ügy. Mi csak nem tudunk megszabadulni az Unger ügytől. A törvényhatóság napokban tartott közgyűlése a városnak azt a határozatát hagyta jóvá, melyben Unger Hugó esztergomi rendőrkapitány régi fizetese után 1909. évtől 1104 koronával nyugdíjazta. A városi határozat ellen Unger fellebbezéssel élt és nyugdiját a mostani rendőrkapitányi fizetés után kérte megállapítani, a mely kérelemmel őt igy a vármegye közönsége elutasította. Unger azonban nem nyugszik bele a vármegyei határozatba, hanem a közigazgatási bizottsághoz apellál.

Uj vicinális. Az alispán a süttő- tardosi vicinális útvonal kiépítéséhez, fentartásához és kezeléséhez szükséges hozzájáruld megállapítása végett a helyszíni tárgyalást e hó 30- án d. e. 10 órájára tűzte ki, mikorra az ezen vármegyei, nemkülönben a szomszédos komárommegyei érdekelt feleket is meghívta.

Államsegély fásítási célokra. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kopár és vízmosásos területek be- fásitásához a következő birtokosoknak utalványozott ki segélyt: Süttő község volt úrbéreseinek 7 kát. hold vízmosás fásítása után 210 koronát, Nagysáp volt úrbéreseinek 12 kát. hold vízmosásos kopár legelőterület után 360 koronát, Leányvár v. úrbéreseinek 6 6 kát. hold vízmosásos kopár legelőterület után 190 koronát

és Búcs volt úrbéreseinek 6'1 kát. hold kopár legelő után 180 koronát. A négy birtokosnak 31'7 kát. hold befásitása után tehát össszesen 940 korona segélyt utalványozott a miniszter.

Főgimnáziumunk hangversenye. Főgimnáziumunk ifjúsága f. évi április hó 27-én d. u. 6 órakor a főgimnázium dísztermében az intézet zongoraalapja javára hangversenyt rendez, a következő műsorral: 1.)

„Az olasz nő Algierban“ c. operából. Rossinitól. Előadja az ifjúsági zenekar. 2.) Erős hit. Ábrányi E.-től. Szavalja Huszár Gyula III. o. 1. 3.) Különböző nemzetek dalai: Előadja az ifjúsági énekkar, a.) Esti dal. O német dal. Karra alkalmazta Palme Rezső. Ej, haj kis virág. Német dal. Incselkedő. Sváb dal. Karra alkalmazta : Reiser, b.) Mily boldogság. Olasz dal. Karra alkalmazta : Állaga Géza. Hová siet e fürge nép ? Olasz népdal. (Velence) c.) Óh én anyám. Finn népdal. Faíiitól. Finn nemzeti dal. Pacius Fr.-tól. 4.) A pózeni diákok. Krüger Aladártól. Szavalja: Pintér András V. o. t. 5.) Magyar táncok. Brahmstól. Előadják hegedűn : Leimdörfer Pál Vl. o. t., Kőry József V. o. t., Kiinda Karoly VI. o. t.

6.) Családunk szégyene. Kozma Andortól. Szavalja: Veress Gyula II. o. t. 7.) Gandeamus igitur. Régi diákének. Karra alkalmazta: Koessler

János. Énekli az ifjúsági énekkar. 8.) Részlet Rostanc, Cyrano de Bergerac c. művéből. Előadja : Erdélyi

István VI. o. t. 8.) Katonakar „Faust“

c. operából. Jouvod-tól. Előadja az ifjusádi ének- és zenekar. Helyárak : ülőhely 3 korona, állóhely 1 korona.

Tűz. Párkányban csütörtökön este Schiller Lipót pajtája gyulladt ki. Mielőtt á tűz jobban elharapódzhatott volna, az idején kivonult párkányi tűzoltóság már eloltotta. A tűz köny- nyen nagy szerencsétlenségnek is lehetett volna okozója, mert a közelben robbanó anyagokkal telt raktár volt.

Egy amerikai földink halála.

Még csak nemrégiben is közöltük Amerikába szakadt földinknek Szóda Istvánnak egy levelét, melyben földiéi iránt való meleg szeretettel festi az ottani viszonyokat és int a magyar haza megbecsülésére. E héten azonban szomorú levél érkezett szerkesztőségünkbe Clevelandból. F. hó

1-ről van keltezve s ebben Adorján József földink arról értesít megható hangon, hogy Szóda István nincs többé, elköltözött az élők sorából, mielőtt mégegyszer viszontlátta volna kedves szülővárosát Esztergomot. A megfeszített munka következtében tüdőbaj támadta meg, mely csakhamar tönkretette amúgy sem erős szervezetét. Érezve közel végét, leghőbb vágya volt, hogy meghalni visszajöhessen szülővárosába. Már együtt is volt ehhez az útiköltség, de könyörtelen sors nem engedte meg e vágya teljesülését. Szóda mintegy két év előtt ment ki Amerikába és ott szorgalmas munkájával ezalatt egy kis tokét is gyűjtött. Lapunkhoz intézett leveleiből, melyben az ottani viszonyokat ecsetelte, mint törekvő, vállalkozó szellemű, de szülővárosához mélyen ragaszkodó józan felfogású férfiút ismertük. Gyászoló családjának és Cleve- landban időző honfitársainak meleg részvéte kisérte őt az idegen hazában megásott sírjába.

Kérelem. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület megkeresése folytán dr. Pacséri Károly kir. tan- felügyelő felkéri tankerületének azon tanítóit és tanítónőit, kik az egyesület nemes céljaira iskoláikban gyüj-