Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 30. szám
Esztergom, 1913. XXXV. évfolyam. 30. szám. Csütörtök, április 17. POUTIHfíl és TRRSflDRLMILfíR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS UTCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK, TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ FŐMŰNKATARS: DK GRÓH JÓZSEF DR KŐRÖSY LÁSZLÓ LAPTULAJDONOS ÉS KIADÓ LAISZKY JÁNOS. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ARAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 14 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA. A városi erdőmesteri állás. A képviselőtestület rövid időn belül dönteni fog a városi erdőmesteri állás betöltéséről, illetőleg a városi erdő élére új szakvezető állításáról Mivel e döntéshez a városnak igen nagy érdeke fűződik, szükségesnek tartjuk a tanácsnak és a képviselőknek figyelmét eleve fölhívni egy és más irányító szempontra. Tesszük ezt minden személyes mozzanat köz- bevegyitése nélkül, nem hangulatkeltés céljából, hanem az ügy fontosságának átértésével és átérzésével, egyesegyedül a város java érdekében. Minthogy az erdőmesteri állás 3600 K kezdőfizetéssel és 910 K lakáspénzzel van egybekötve, fölötte valószínű, hogy pályázó szép számmal fog rá akadni. Úgy halljuk, már is pa- roláznak érte egyesek; sőt talán némely képviselők már le is kötötték szavazatukat a kö- rüljáróknak. De mi igen nagy hibának tartanók, ha a képviselők többsége elhamarkodva lekötné magát egyes pályázóknak, mielőtt tisztázva volna, milyen elvet állapit meg a képviselőtestület az állás betöltésére, illetőleg az erdő jövendő kezelésére nézve. Szerintünk ugyanis két eshetőség; állhat elő : 1. vavv követjük az eddigi gyakorlatot, azaz rendes szakképzett tisztviselőt választunk erdőbirtokunk élére; 2. vagy állami kezelésbe adjuk erdőségünket, illetőleg az állami erdőfelügyelőt kérjük fel a kezelésre. Bármelyik eshetőség válik valóra, elengedhetetlen követelménye, hogy a városnak egyik fő jövedelmi forrása az eddiginél nagyobb hasznot hajtson. Az első fontos tennivalónk tehát azon elvi kérdésnek eldöntése : az eddigi gyakorlat szerint házilag kezeltessük-e erdőnket, vagy más erdőbirtokos községek példájaként állami szakközeget bizzunk meg a kezelésével. Nem akarunk sebtében egyik mellett sem hangulatot ébreszteni. Elég, ha figyelmébe ajánljuk a tanácsnak és a képviselőtestületnek: hányja-vesse meg őket, de alaposan ! Magunk is töprengünk rajta: melyik voina jobb, melyik célra vezetőbb, melyik hasznosabb ! Tény az, hogy mind a kettőnek megvan (vagyis inkább: meglehet!) a maga jó oldala. Az állami kezeltetés minden esetre olcsóbb és rendszerint tisztább, megbízhatóbb. A házi kezelés azonban, ha értelmes és ambiciózus buzgó tisztviselő áll az élén, aki kenyéradója iránti hűségét kitartó szorgalommal párosítja, nagyobb költség mellett is több jövedelmet hozhat. Az előbbivel a város még nem tett kísérletet; de az utóbbit márkipróbálta. Hogy milyen eredménnyel, nehéz volna amúgy rövidesen eldönteni. Csupán annyi bizonyos, hogy erdőnk jövedelmezősége ez ideig még messzire van attól a foktól, amelyet „ideális“ jelzővel szoktunk nevezni. A gyanúsítás nem kenyerünk, nem is fegyverünk. Az ellenőrzésre és a számonkérésre se vagyunk hivatottak. Személyi antipathia sem irányítja toliunkat. Mindamellett úgy érezzük, vétenénk a város érdeke ellen, ha egyszerűen dóré opportunitásból elhallgatnók, hogy a múltban sok nyílt és „Esztergom és Vidéke“ tárcája. Esztergomi népdalok bokrétája. Gyűjtötte: dr. Kőrösy László. (folytatás.) I. Szerelmes dalok. 7. Dunaparti kisleány . . . Dunaparti kisleány, Gyere által a Dunán ! Merha általkelek a Dunán, Megcsókollak a partján. Itt a csónak, ujj belé! Evezz a partja felé, Én leszek a ré-ré-révészed, Tudom, hogy hasznát veszed ! Nem megyek én. nem bizén, A legénytő fílek én. Ne fejj rúzsám, nem nem bántalak, Subám alá takarlak ! 8. Szípen légé . . . Szípen legéé a kisasszon gujája, A kiasszon maga sétá utánna, A kisasszon imigy szó a gujásnak : Szívem gujás, terítsd lé a subádat! . . . Lányom, lányom ! Lányomnak sé [mondalak! Semhogy tíged eggy gujásnak aggyalak. . . . Nem bánom én, ídes anyám tagadj [meg ! Az én szívem egy gujásért hasad meg ! 9. Esztergomi lyányok . . . Esztergomi lyányok Tunikába járnak A Buda-uccába Alást fő is járnak. Gyűjjön velem kedves kisasszon ! Megmutatom, hun a lakásom ! • . . Nem méheték, nem Az anyám megvér ! Tunika szoknyámat Besároznám én ! ... Né gondójjon vélle Kedves kisasszon ! Tunikája árát megadom ! 10. Kis kertét . . . Kis kertét kerítöttem Belé rúzsát űtettem. Szomszídasszon leánya Rászokott a rózsámra. Véle bíróhó méntem, Ott vasra is veressem, De a bíró ászt monta : Leányt illet a rúzsa ! 11. Elmentem én . . . Elmentem én a szőllőbe, heretyutyutyú, Ráhágtam a venyigére heretyutyutyú, Venyigéről venyigére, heretyú ! Fáj a szivem a szölkére, heretyutyutyú ! Onnét mentem a tanyára, heretyutyutyú, Barnababám látására heretyutyutyú, Míg a barnát ölelgetem, heretyú ! A szóikét elfelejtettem, heretyutyutyú ! Elmentem oszt a piaczra, heretyutyutyú ! Ráhágtam a papírosra, heretyutyutyú, Papírosrul papírosra, heretyú! Fáj a szívem a pirosra, heretyutyutyú ! Piros keszkenőt is veszek, heretyutyutyú, fia fölkötöm, piros leszek, heretyutyutyú, Piros leszek, mint a rózsa, heretyú ! Rámillik a babám csókja, heretyutyutyú ! Sárga keszkenőt is veszek, heretyutyutyú ! fia fölkötöm, sárga leszek, heretyutyutyú, Sárga leszek, mint ősszel a falevél, Nem csókol meg engem mindenféle gavallér! 12. Azt gondolod . . . Azt gondolod, hogy szeretlek, Hogyha egyszer megölellek. Hajnalban, hajnalelőtt, Rózsafa nyílik a házam előtt. Nem messze van ide Hegymeg, Házam előtt te se állj meg ! Hajnalban, hajnalelőtt, Rózsafa nyílik a házam előtt. Az angyalát az urának ! Mér mondott engem betyárnak ! Hajnalban hajnalelőtt, Rózsafa nyílik a házam előtt13. Végig mentem . . . Végig mentem esztergomi temetőn, Elvesztettem bécsi piros keszkenőm, Bécsi piros keszkenőmöt Nem bánom ! Csak a rígi szeretőmöt Sajnállom ! 14. Bugár Imre nótája. (Esztergomi variáns.) Zavaros a Duna, Nem akar higgannyi, Az a szégin Bugár Imre Által akar mennyi, Esztergomi híd alatt Pízt akar csinyányi. Nyizsd ki rúzsám nyizsd ki Ablakod fírhangját, Most mégy erre Bugár Imre Bodor pejparipán : Arany a zablája, Ezüst a kantárja, Pörge kalapját lehúzza Halvány orcájára.
