Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 30. szám

Esztergom, 1913. XXXV. évfolyam. 30. szám. Csütörtök, április 17. POUTIHfíl és TRRSflDRLMILfíR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS UTCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK, TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ FŐMŰNKATARS: DK GRÓH JÓZSEF DR KŐRÖSY LÁSZLÓ LAPTULAJDONOS ÉS KIADÓ LAISZKY JÁNOS. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ARAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 14 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA. A városi erdőmesteri állás. A képviselőtestület rövid időn belül dönteni fog a városi erdő­mesteri állás betöltéséről, ille­tőleg a városi erdő élére új szakvezető állításáról Mivel e döntéshez a városnak igen nagy érdeke fűződik, szüksé­gesnek tartjuk a tanácsnak és a képviselőknek figyelmét eleve fölhívni egy és más irányító szempontra. Tesszük ezt min­den személyes mozzanat köz- bevegyitése nélkül, nem han­gulatkeltés céljából, hanem az ügy fontosságának átértésével és átérzésével, egyesegyedül a város java érdekében. Minthogy az erdőmesteri állás 3600 K kezdőfizetéssel és 910 K lakáspénzzel van egy­bekötve, fölötte valószínű, hogy pályázó szép számmal fog rá akadni. Úgy halljuk, már is pa- roláznak érte egyesek; sőt ta­lán némely képviselők már le is kötötték szavazatukat a kö- rüljáróknak. De mi igen nagy hi­bának tartanók, ha a képvise­lők többsége elhamarkodva le­kötné magát egyes pályázók­nak, mielőtt tisztázva volna, milyen elvet állapit meg a kép­viselőtestület az állás betölté­sére, illetőleg az erdő jövendő kezelésére nézve. Szerintünk ugyanis két es­hetőség; állhat elő : 1. vavv követjük az eddigi gyakorlatot, azaz rendes szakképzett tiszt­viselőt választunk erdőbirtokunk élére; 2. vagy állami kezelésbe adjuk erdőségünket, illetőleg az állami erdőfelügyelőt kérjük fel a kezelésre. Bármelyik es­hetőség válik valóra, elenged­hetetlen követelménye, hogy a városnak egyik fő jövedelmi forrása az eddiginél nagyobb hasznot hajtson. Az első fontos tennivalónk tehát azon elvi kérdésnek el­döntése : az eddigi gyakorlat szerint házilag kezeltessük-e erdőnket, vagy más erdőbirto­kos községek példájaként állami szakközeget bizzunk meg a ke­zelésével. Nem akarunk sebtében egyik mellett sem hangulatot ébresz­teni. Elég, ha figyelmébe ajánl­juk a tanácsnak és a képvise­lőtestületnek: hányja-vesse meg őket, de alaposan ! Magunk is töprengünk rajta: melyik voina jobb, melyik célra vezetőbb, melyik hasznosabb ! Tény az, hogy mind a kettőnek meg­van (vagyis inkább: meglehet!) a maga jó oldala. Az állami kezeltetés minden esetre olcsóbb és rendszerint tisztább, meg­bízhatóbb. A házi kezelés azon­ban, ha értelmes és ambició­zus buzgó tisztviselő áll az élén, aki kenyéradója iránti hű­ségét kitartó szorgalommal pá­rosítja, nagyobb költség mellett is több jövedelmet hozhat. Az előbbivel a város még nem tett kí­sérletet; de az utóbbit márkipró­bálta. Hogy milyen eredménnyel, nehéz volna amúgy rövidesen el­dönteni. Csupán annyi bizonyos, hogy erdőnk jövedelmezősége ez ideig még messzire van attól a foktól, amelyet „ideális“ jelzővel szoktunk nevezni. A gyanúsítás nem kenye­rünk, nem is fegyverünk. Az ellenőrzésre és a számonké­résre se vagyunk hivatottak. Személyi antipathia sem irá­nyítja toliunkat. Mindamellett úgy érezzük, vétenénk a város érdeke ellen, ha egyszerűen dó­ré opportunitásból elhallgatnók, hogy a múltban sok nyílt és „Esztergom és Vidéke“ tárcája. Esztergomi népdalok bokrétája. Gyűjtötte: dr. Kőrösy László. (folytatás.) I. Szerelmes dalok. 7. Dunaparti kisleány . . . Dunaparti kisleány, Gyere által a Dunán ! Merha általkelek a Dunán, Megcsókollak a partján. Itt a csónak, ujj belé! Evezz a partja felé, Én leszek a ré-ré-révészed, Tudom, hogy hasznát veszed ! Nem megyek én. nem bizén, A legénytő fílek én. Ne fejj rúzsám, nem nem bántalak, Subám alá takarlak ! 8. Szípen légé . . . Szípen legéé a kisasszon gujája, A kiasszon maga sétá utánna, A kisasszon imigy szó a gujásnak : Szívem gujás, terítsd lé a subádat! . . . Lányom, lányom ! Lányomnak sé [mondalak! Semhogy tíged eggy gujásnak aggyalak. . . . Nem bánom én, ídes anyám tagadj [meg ! Az én szívem egy gujásért hasad meg ! 9. Esztergomi lyányok . . . Esztergomi lyányok Tunikába járnak A Buda-uccába Alást fő is járnak. Gyűjjön velem kedves kisasszon ! Megmutatom, hun a lakásom ! • . . Nem méheték, nem Az anyám megvér ! Tunika szoknyámat Besároznám én ! ... Né gondójjon vélle Kedves kisasszon ! Tunikája árát megadom ! 10. Kis kertét . . . Kis kertét kerítöttem Belé rúzsát űtettem. Szomszídasszon leánya Rászokott a rózsámra. Véle bíróhó méntem, Ott vasra is veressem, De a bíró ászt monta : Leányt illet a rúzsa ! 11. Elmentem én . . . Elmentem én a szőllőbe, heretyutyutyú, Ráhágtam a venyigére heretyutyutyú, Venyigéről venyigére, heretyú ! Fáj a szivem a szölkére, heretyutyutyú ! Onnét mentem a tanyára, heretyutyutyú, Barnababám látására heretyutyutyú, Míg a barnát ölelgetem, heretyú ! A szóikét elfelejtettem, heretyutyutyú ! Elmentem oszt a piaczra, heretyutyutyú ! Ráhágtam a papírosra, heretyutyutyú, Papírosrul papírosra, heretyú! Fáj a szívem a pirosra, heretyutyutyú ! Piros keszkenőt is veszek, heretyutyutyú, fia fölkötöm, piros leszek, heretyutyutyú, Piros leszek, mint a rózsa, heretyú ! Rámillik a babám csókja, heretyutyutyú ! Sárga keszkenőt is veszek, heretyutyutyú ! fia fölkötöm, sárga leszek, heretyutyutyú, Sárga leszek, mint ősszel a falevél, Nem csókol meg engem mindenféle gavallér! 12. Azt gondolod . . . Azt gondolod, hogy szeretlek, Hogyha egyszer megölellek. Hajnalban, hajnalelőtt, Rózsafa nyílik a házam előtt. Nem messze van ide Hegymeg, Házam előtt te se állj meg ! Hajnalban, hajnalelőtt, Rózsafa nyílik a házam előtt. Az angyalát az urának ! Mér mondott engem betyárnak ! Hajnalban hajnalelőtt, Rózsafa nyílik a házam előtt­13. Végig mentem . . . Végig mentem esztergomi temetőn, Elvesztettem bécsi piros keszkenőm, Bécsi piros keszkenőmöt Nem bánom ! Csak a rígi szeretőmöt Sajnállom ! 14. Bugár Imre nótája. (Esztergomi variáns.) Zavaros a Duna, Nem akar higgannyi, Az a szégin Bugár Imre Által akar mennyi, Esztergomi híd alatt Pízt akar csinyányi. Nyizsd ki rúzsám nyizsd ki Ablakod fírhangját, Most mégy erre Bugár Imre Bodor pejparipán : Arany a zablája, Ezüst a kantárja, Pörge kalapját lehúzza Halvány orcájára.

Next

/
Thumbnails
Contents